Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)

1980-08-04 / 181. szám

+ Az ezüstérmes magyar kajakpáros Ezren semmi Elmondta, ha nyerési esélye van, elmondta, ha nincs, elmondta, hogy a tévénézők mit ügyelje­nek, elmondta, hogy a tévéköz­vetítők mikor mondják azt, hogy esélye van az első helyre. Min­dent elmondott. De segített is. Nemcsak társai­nak, a magyaroknak, hanem külföldinek is. Ezért kapva a nemzetközi sportszerüségi dijat. De nemcsak ez a jellemző rá. Sportember a javából. Nem tu­dom, hányán jegyezték meg az 500-as döntő uián, amikor min­denki az eredményekkel foglal­kozott, ö elment edzeni. Aztán úgy mellékesen segített a holtán —-Vaskúti kettősnek. Mondhatnánk tehát azt, hogy ezren semmi. De Wichmann neve nélkül nem lenne ez teljes. Az eredménylistáról ezúttal hiányzik a neve. De ott volt, és szemé­lye, példája, emberi magatartása a magyar eredményekben benne van. Es ez sem kevés. Egy-egy arany, ezüst, bronz. Labdarúgás, KJ Wichmann 500 m-es helyezése után a „szakértők” legyintettek, nem az a fő szám. — Majd néz­zétek meg ezren! Megnéztük de nemcsak öt. A többieket is. És hadd legyen la­punknak igaza, amikor egy alig pár napos, olimpáról írt hírére, kommentárjára hívja fel a fi­gyelmet. Ugye, Parti Jánosról, a szövetségi kapitányról senki nem mondja azt, hogy nem reális, ö mondta a sajtótájékoztatón, hogy semmi esélye sincs a magyar ke­nusoknak. kajakosoknak. Akkor mi, újságírók egy kicsit megmo­solyogtuk. Arra gondoltunk, hogy a kötelező és szokásos szerény­ség mondatja vele ezeket a sza­vakat. De az olimpia meggyő­zött arról, hogy neki lelt igaza (annak ellenére, hogy egyik írá­sunkban azt kívántuk, bárcsak ne legyen igaza). A magyar kajak-kenusport nincs válságban. Ezt értékelé­sünk előtt határozottan le kell szögeznünk. Csak arról van szó, hogy ellenfeleink legalább olyan jók, mint mi, azaz a magyarok. Sőt, van bennük valami plusz, amire a szövetségi kapitány csak ráérzett, de megfogalmazni nem tudta. Mert nem is lehet. Egy pár példát erre: — Lapátol, lapátol egy-egy ver­senyző. Aztán érzi, hogy nincs levegő, érzi, hogy nem megy to­vább. Mégis tovább lapátol, és beér . . . helyre. — Más. Lapátol, lapátol egy- egy versenyző. És leleszi a lapá­tot, mert úgy érzi, egyedül van. Wichmann Tamásról van szó. Arról a sportemberről, aki min­dig. minden versenyén csak őszintén tudott hajóba szállni. Érmesek Az olimpia szombati és vasár­napi versenyein az alábbiak sze­reztek aranyérmet: Szabirov (Szovjetunió, ökölví­vás, papirsuly), Leszov (Bulga­ria. ökölvívás, légsuly), J. Her­nandez (Kuba, ökölvívás, har- matsuly). Fink (NDK, ökölvívás, pehelysúly), Herrera (Kuba. ököl­vívás, könnyűsúly), Oliva (Olasz­ország, ökölvívás, kisváltosúly), Aldama (Kuba, ökölvívás, váltó- súly), Martinez (Kuba, ökölvívás, nagyváltósúly). Gomez (Kuba, ökölvívás, középsúly), Kacsar (Jugoszlávia, ökölvívás, félnehéz- suly), Stevenson (Kuba, ökölví­vás. nehézsúly). Helm (NDK, K—1. 1000 m), Parfenovics—Csuh- raj (Szovjetunió. K—2, 1000 m), NDK (K—4 1000 m), Ljubenov Arany Ezüst Szovjetunió 80 «9 NDK 47 37 Bulgária 8 18 Lengyelország 3 14 Magyarország 7 10 Románia 6 6 Nagy>Britannia 5 7 Kuba 8 7 Csehszlovákia 2 3 Olaszország 8 3 Franciaország 6 5 Svédország 3 3 Jugoszlávia 9 3 Ausztrália 2 2 Finnország 3 1 Spanyolország 1 3 Brazília 2 _ Hollandia — 1 Dánia 2 1 K\DK — 3 Ausztria 1 2 Mongólia — 2 Etiópia 2 / — Mexikó — 1 Svájc 2 — Görögország 1 India 1 — Belgium 1 — Jamaica — — Írország — ■ 1 Tanzánia — 2 Zimbabwe 1 — Venezuela — 1 Uganda — 1 Libanon — — Guayana — — (Bulgária, C—l), Patzaichien—Si- mionov (Romania. C—2 1000 m), Poikolainen (Finnország, férfi, íjászat), Loczaberidze (Szovjet­unió. női íjászat). Lorenz (NDK, cselgáncs, abszolút kategória), Csehszlovákia (labdarúgás), Len­gyelország (lovaglás). Magyar érmesek: Szabó—Joós (K—2. 1000 m, ezüst), Ozsvár (cselgáncs, abszolút kate­gória) . A XXII, moszkvai nyári olim­piai játékok érem- és pontverse­nye a 7—5—4—3—2—1 pontozással így alakult (a pontszámok sor­rendjében) : Bronz 4. 5. 6. Pont 48 26 20 17 1224 42 33 21 13 838 17 9 12 11 286 15 16 14 17 244 15 13 12 9 231 13 16 11 13 207 9 8 4 11 149 5 4 6 9 144 9 13 10 14 138 4 3 10 5 121 3 5 7 3 111 8 10 5 8 108 4 5 3 i» 71 5 2 8 5 71 4 2 6 7 87 2 4 5 3 55 2 3 4 1 40 2 2 5 7 38 2 1 2 1 35 2 1 3 — 32 1 1 3 1 31 2 — 3 2 28 2 1 — — 25 3 1 — 5 25 — — 2 4 22 2 — 1 — 17 — 2 1 1 16 — — 3 2 15 3 — — 1 13 1 1 — — 12­­­1 11 7 1 I­­5 4 1 — — — 4 gyenge színvonalon Az olimpiai labdarúgótor­náról nagyon nehéz összefog­lalót adni. mert ha elmarasz­talóan írunk a mezőny játé­kának színvonaláról, könnyen érhet a vád: „Most mernek kritizálni, hiszen a magyarok nem voltak ott. De mit mon­danának akkor, ha a magya­rok kijutottak volna, és ne­tán még meg is nyerik az olimpiai bajnokságot?” Fogas kérdés, de megvála­szolatlan marad, nem a mi hibánkból... Szóval 16 csa­pat vívta ki az indulás jogát. Ahogy végignéztük a csapa­tok listáját, hamar ki tudtuk választani a négyes döntő résztvevőit. Nem mintha a többieket lebecsültük volna, de a nevesebb együttesekről tudtuk, hogy a nagy csapatá­val vesz-e részt, avagy a tar­taléksort jelentő amatőr játé­kosok alkotta gárdával veszik fel a versenyt a többiekkel. Mint ismeretes, az olimpián nem játszhatnak azok va lab­darúgók, akik szerepeltek a világbajnoki mérkőzéseken. Ez a tény — kimondva vagy kimondatlanul — de több or­szágban sokadrangú kérdéssé tette az olimpiai szereplést, tgy aztan nem is csodálkoz­hatunk a gyenge színvonalon. iVe/ii volt doppingszer Egyetlen versenyzőnél sem mutatott ki doppingszer­használatot a NOB orvosi bi­zottsága által előírt kötelező ellenőrző vizsgálat. A szexvizsgálatok ugyan­csak negatív' eredményt hoz­tak, egyetlen versenyzőnőt sem kellett kizárni. Mint De Merode kijelentette, az ered­mények annak is köszönhe­tők.-hogy a nemzetközi tilal­makat az egyes országok ma­guk is igyekeznek érvényesí­teni, Jugoszlávia sportvezeté­se például négy sportolót, köztük két éremesélyes ver­senyzőt zárt ki az olimpia előtt a keretből az anabolikus szteruidok használatáért. A szurkolókról 7 Talán az előre kihirdetett szigorú vizsgálatok miatt, de senki nem használt semmilyen serkentőszert, így valamennyi verseny szabályos körülmények között zajlott le. Azazhogy mégiscsak volt dopping. A minden eseményen nagy számban jelen levő szurkolók fergeteges biztatása. Nagy öröm volt felfedezni köztük a magyar drukkereket. Nem készültek felmérések, de a házigazdák és az NDK mellett a leghangosabbak a magyarok voltak. Sokszor eszünk­be jutott, hogy milyen nagyszerű érzés lehet sportolóinknak úgy versenyezni, hogy a csarnok vagy a stadion zeng az üte­mes Ria, ria, Hungária, a Magyarok, magyarok és a Szép volt fiúk (lányok) biztatástól. Az olimpián/több ezer magyar lehetett helyszíni nézője a küzdelmeknek, és hogy mit jelentett ez a jelenlét sportoló­inknak. azt egyrészt az eredmények fémjelzik, másrészt a via­dalok után elmondták. Élmény volt hallgatni, hogyan éneklik a himnuszt, amikor magyar állt a dobogó legfelső fokán. Minden eseményen ott voltak szurkolóink, felejthetetlen pil­lanatokat szerezve önmaguknak, illetve nagyszerű hangulatot teremtve a magyar olimpiai csapatnak. Ezúttal mi mondjuk: Szép volt fiúk, szép volt lányok! Moszkva csillagai Készült egy összesítés, kik is voltak legsikeresebb sze­replői a moszkvai olimpiának. Ezúttal nincs a listán olyan nagy versenyző, mint például 1972-ben Mark Spitz volt hét első helyével. Moszkvában három aranyéremmel lehetett az élre kerülni. A „hármasok klubja”: Alekszander Gyitya- tyin (szovjet, tornász); Cárén Metschuk (NDK. úszó): Bar­bara Krause (NDK, úszó); Rica Reinisch (NDK, úszó); Vlagyimir Szalnyikov (szov­jet, úszó); Vlagyimir Parféi novics (szovjet, kajak). Gyorsmérleg Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az első szocialista or­szágban rendezett olimpia minden várakozást felülmúlt mind a rendezésben, mind a részt vevő országok sportszerűségét tekintve. Incidens, az olimpiai menetet hátráltató tény nem volt. v Befejeződött tehát a XXII. nyári olimpia. A sportágak mindegyikéhez nem szólunk hozzá, de néhányról megtesszük megjegyzésünk. Birkózás: a színvonal igazában a kötöttfogásúaknái volt. Nem is akármilyen! A szabadfogásúak visszaestek. Ez tovább növeli a magyar kötöttfogású birkózósport hírnevét, hiszen a szerzett két aranyérem mindennél ékesebben bizonyít. A szabadfogásúak nem tudtak élni a szabályok adta lehetősé- gekkel, túlzottan tartottak egymástól. Igazi „szabadfogás­akció” alig volt a döntőkben. Lényegesen többet vártunk az atlétáktól. Nem arra gon­dolunk, hogy a rúdugrásban, a magasugrásban, a női 800 m-en fantasztikus világcsúcsok születtek, hanem arra, hogy a számok többségében a nagy verseny elmaradt. Az úszásban sok világcsúcs született. Azonban ezek a csú­csok éppenhogy csúcsok. Azaz. egy-két századdal, tizeddel jobbak a korábbiaknál. Más olimpiákat nem ez jellemezte. A labdarúgás színvonala tovább esett. Azoknak lehet iga­zuk, akik teljesen kiiktatnák az olimpia programjából, vagy megváltoztatnák a kiírást, azaz, hogy indulhassanak a VB-t megjártak is. A kézilabdában és a kosárlabdában egyaránt igaz, hogy a férfimezőny (önmagához képest) a régi. A női viszont aligha. Elemi hibák, és ezekkel egyaránt lehetett első helyet szerezni, de hatodiknak is lenni. A tornaversenyekre szerkesztőségünk egyik dolgozója ta­lálta ki a legjobb jellemzést. Szó szerint közlöm: „A szín­vonal megfelelt, de nem annyira, mint azt a pontszámok fel­tétéleznék.” Sorolhatnánk a sportágakat tovább, de nem tesszük. Meg­sértődnének a magyar olimpikonok, ha róluk nem szólnánk. Kezdjük a dicsérettel: ez mindazoknak kijár, akik legna­gyobb erőtartalékaikat’felvonultatva a várt, vagy a nem várt eredményeket hozták. Birkózóink vezetik a sort, úszóink, öt­tusázóink követik őket. Tornászainkra sem lehet panasz. Azonban • az atléták, az evezősök — szó, mi szó — leégtek. A bizonyítási lehetőség megvolt. Olimpikonjaink nem éltek vele. Félünk attól, hogy előbb-utóbb ez visszaüt. Ismét van négy év. Kívánjuk, hogy az öklözök, a labdajátékok képvise­lői, az atléták, a vívók, az evezők okuljanak, tegyenek meg mindent azért, hogy Los Angelesben ne csak egy-két sport­ágról beszéljenek a résztvevők, hanem a magyar sportról. Pozitívan. Mert ez lenne a cél! A kubai Papp László A szombati ökölvívódön­tők előtt többen mondták, hogy — bár a döntő 11 súly­csoportjában nyolc kubai volt — nincs kubai fölény. Mire alapozták e kijelentésüket? Feltehetően visszagondoltak a montreali olimpiára. ahol szinte az ismeretlenség ho­mályából robbantak be a szi­getország öklözői. Nagyszerű eredményeket értek el. de ezt elsősorban őserejüknek kö­szönhették, nem a szép, tech­nikai megoldásokkal teletűz­delt ökölvívásnak — a szó igazi értelmében. Sokan azt gondolták, hogy az a teljesít­mény és tudás kevés lesz Moszkvában a sikerhez. Nos. a kubaiak hat arany­érmet nyertek. Mert az erő mellett megtanultak öklözni. Már nem a vérszomjas, el­gondolás nélküli ellenfélcsé­pelés jellemezte őket, hanem a tökéletesség az ökölvívás minden szakterületén. Szinte valamennyi mérkő­zésük után elismeréssel cset­tintettünk, de valamennyiük között is a kétszeres olimpiai bajnok Stevenson szerzett fe­lejthetetlen élményt a sport­ág szakembereinek, szurkolói­nak egyaránt. Régen láttunk ilyen nagyszerű döntőt nehéz­súlyban. Most igazi csemege volt a kubai mérkőzése a szovjet Zajevvel. Három me­net, három sebesség. Steven­son az első menetben csak felmérté, mennyire készült fel ellenfele. A másodikban már többet ütött, és leírha­tatlan eleganciával táncolt el Zajev ütései elől. A harma­dikban pedig egyértelműen jobb volt. Zajev már nem tu­dott sebességet váltani, elfá­radt, és jószerivel csak árra vigyázott, nehogy beleszaladr jón valamelyik dinamiterejű Stevenson-ütésbe. A kubai egyértelműen győzött, és ez­zel utolérte Papp László ed­dig páratlan rekordját, har­madszor is olimpiai bajnok lett. Elérte hát nagy álmát, példaképe eredményét. Papp László egyike volt azoknak, akik elsőként gratu­láltak neki: — Szép volt fiú, gratulálok a bunyódhoz. Megérdemelted. Papp Lászlóval mindenki egyetértett­Pech V ★ ... Ozsvár szemben) nagy harc után szerezte meg a csel­gáncs abszolút kategóriájában a bronzéi met. Az a javából! Ozsvár And­rás nem fog dicsekedni az­zal. hogy a szerencsecsillag-- zat jegyében született. Mert arról van szó, hogy legalább három olimpiai bajnokkal kellett megmérkőznie ahhoz, hogy a cselgáncs abszolút ka­tegóriában a legjobb három között végezzen. A másik ágon kettővel ke­vesebb mérkőzés, és kettővel kisebb fajsúlyú versenyzők legyőzése után lehetett oda eljutni, ahová a magyar. De nem véletlen, hogy ezen az olimpián a magyar csel- gáncssport lenyegésen elő­relépett: A már meglevő bronz és ötödik hely mellé tatamira állították Ozsvárt. A majdnem 140 kilós jött. lá­tott és — többségében — győ­zött. Mindössze egyetlen ve­resége akadt. Attól, aki a szá­mot megnyerte. Nagy pech! Még elgondolni is szép, mi lett volna eredménye, ha a könnyebbik ágon jut a dön­tőbe. Mert oda jutott volnál Persze a bronznak is örü­lünk —.

Next

/
Oldalképek
Tartalom