Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)

1980-08-28 / 201. szám

Fái évvei hamarabb: Decemberben már húst mérnek MINDKETTŐ ÁRUHÁZ Dicséretes tény. hogy a Miskolci Kiskereskedelmi Vailaiat húsáruházát, amely a Centrummal szemben, a Beloiannisz utca sarkán ké­szül. az eredeti határidőhöz képest, tél évvel hamarabb, Miskolc felszabadulásának napján, december 3-án át- a.dják. A beruházó, a kivi­telező. s az alvállalkozók szocialista együttműködési szerződést kötöttek. NEMCSAK A PEVA-N MÚLOTT Pár hét híján egy éve, mi­kor mar állták — a koznyelv csak így emlegeti — a hús­áruház falai, monumentális létesítményt sejtettünk, s di­csértük az építőket: lám csak, így is lehet, ilyen gyor­san is lehet építeni. Persze, a PEVA-technológia is gyor­sítja az építkezést, ám a munkások is kitettek magu­kért. Azóta eltelt lassan tizenkét hónap, s a falak kívülről alig változtak. Olvasható a húsáruház felirat, behelyez­ték az ablakkereteket, díszítő borítást is alkalmaztak, de a sok ablak még mindig üre­sen ásít a főutcára, a Cent­rumra. Tegnap a' kivitelező és a fővallalkozo képviselőjével megtekintettük az alkot­mányt. A Borsod megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat epi- tésvezetoje. Szepesi Mihály még az elejen leszögezte: — Ha nem lenne ez a szo­cialista szerződés, akkor a belső burkolati munkákat csak most kezdenénk, a szak. ipar pedig még el sem kezd­hetné a dolgát. Akkor a té- liesítes lenne a nagy fel­adat . . . így, télén — ha min­den jól megy — mi már itt sem leszünk. A bejárást a földszinten kezdtük... 1 Ha a „ha” nem lenne. . . A főút felöl az állvány­erdőt már lebontották, s kö­rülbelül 3 hét múlva a Be­loiannisz utca felőli részről is lekerül az állvány. Fent a magasban pedig kiírják: Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat. A Széchenyi út képébe szervesen illeszkedő épület emeleteire a vállalat számí­tógépközpontja, dekorációs részlege, s a város több he­lyén szétszórtan levő irodái költöznek. Az osztályvezető is derűlá­tó: — Szeptember elsejétől a Mélyépítő Vállalat megkezdi a külső terület rendezését, az áruház műszaki átadása pe­dig november 7-re várható. A szocialista együttműkö­dési szerződést hét vállalat képviselője írta alá. s ennek nagy hasznát elsősorban mi, miskolciak látjuk majd. A karácsonyi asztalra mar in­nen is — remélhetőleg tu­multus nélkül — vehetjük a húst... (illésy) .Mondjuk,- monumentális műnek hittük az épületet — Pedig csak annak tűnik — ’cáfolja meg elképzele- • sünket az élelmiszer kisker műszaki osztályvezetője. Héj­já János. — A Széchenyi úton csak 7.3 méternyi sza­kaszt építettünk he. Ennyi­re volt engedélyünk .. . Húsáruház, és szemben a Centrum Áruház, összehason­lítási alapnak nem jo. Pedig mindkettő áruház. Ám míg az utóbbi több ezer. addig az előbbi csak 430 négyzet- méteres területtel bír. bi az előkészítő helyiségek és a' raktár. Mindenféle hús és húskészítmény kapható majd itt . .. Azért, hogy ezt a területet valamihez viszonyítani tud­juk, kerestünk összehasonlí­tási alápot. A vállalat leg­nagyobb forgalmat lebonyo­lító húsboltja, a Széchenyi út 36. szám alatti havi 3 milliót kasszíroz be. s rak­tárral együtt 73 négyzetméter rés. A húsáruház annak hat­szorosa lesz... Minden bi­zonnyal sokan férnek majd itt el. KARÁCSONYRA INNEN — A földszinten lesz majd az áruház — vázolja fel az átadás utáni helyzetet az csztályvezető. — Valamivel fcöbb. mint. 200 négyzetmé- lesz az eladótér, a töb­* A palánk mögötti terület csatatérhez hasonlít, ám decem­berre — ígérik az építők — minden a helyén lesz. Az építkezés színhelye csa­tatérre emlékeztet. Egy al­vállalkozó elvonul, jön a másik, avagy egyszerre töb­ben, párhuzamosan dolgoz­nak. — Bizakodunk — foglalja össze tömören véleményét az építésvezető. — Ha a kőfa­ragó vállalat idejében be­lép, ha a gázkazánt idejében megkapjuk, akkor nem le­het baj. A 30. bányásznap tiszteletére fronlícjesek c's otthonok A ,.ió szsrencsét” bányász- kő z31 ; bővült a borsodi szjnm“ ancébsn a „több szén?.” hozzál lie.ütésével. Arr , a ismét nyilvánvalóvá vált, hogv a szénre még na­gyon hosszú ideig szükség le z. megyénkben nagy ter­ms'ékgny.’á? 3 aknák kiala­kításán dolgoznak. Az évi e milöó tonna szenei fel­színre küldő lvukóbánvai ak­nát remélhetőleg rövidesen követi a feketevölgyi és a putnoki bánya is. A 30. bányásznap tiszte’?-' , téré több munka soron kívüli és határidő előtti elvégzését vállalták a bányászok. így például már korábban ezek­ben a naookban Ormosba- nván megkezdte próbaüze­mét az MK 97-e^ szovjet fron thai tó berendezés. Elké­szít' Putnokon a 10-es sik­lósi új pajzsos frontfejtés is, mely szeptember 7-töl na­ponta. 75 vagon szén kiter­melését. teszi lehetővé. Az új nagy teljesítményű frontok kialakításával minden re­mény megvan arra. hogy a borsodi bányászok teljesítsék ez évi vállalásukat és 5 millió 130 ezer tonna szenet küldjenek a felszínre. A bányásznapon szép aján­dékot kap több bányászcsa­lád. A héten Kazincbarcikán 70 új bányászlakásba költöz­hetnek be a boldog lakók. Szeptember végéig Miskol­con. Sajószentpéteren és Al- bertteiepen csaknem 100 bá­nyászhajlék kerül átadásra. I árosszépítők tették Évről évre jelentős az a tevékenység, amit a városla­kók társadalmi munkában tesznek Miskolc épüléséért, szépüleséért. A városi ta­nács mellett működő társa­dalmi munkabizottság a na­pokban készítette el az év első felében végzett munkák­ról készült jelentést. Ebből kitűnik, hogy a miskolciak 1980. első hat hónapjában csaknem 25 millió forint ér­tékű munkát végeztek tár­sadalmi munkában. Az év hátralevő időszakában, en­nél is több mintegy 30 mil­lió forint értékű munkára számítanak a szervezők. 4 családi bevásárlások napja Ugyan ki megy majd este hétkor, fél nyolckor televíziót vagy ruhát venni?! Semmi értelme az egesznek, úgy sem lesz forgalom! — Így vélekedett sok kereskedelmi dolgozó egy évvel ezelőtt, amikor bevezették a vásárlócsütörtököt. Kételkedésük nem volt egészen alaptalan, bár a szemléle­tet személyes érdek is diktálta. Annak idején ugyanis a Belkereskedelmi Minisztérium illetékesei úgy döntöttek, hogy a nagyobb településeken a hét egy meghatározott napján — csütörtökön — legalább esle 7-:g. de lehetőleg 8 óráig kell nyitva tartani a jelentősebb iparcikk-boltokat és az áru­házakat. A közönség valóban megszokta a sok évtizedes gyakorlatot, hogy ezek a boltok mar délután 5—6 óra tájban bezárnak. Valóban kérdésesnek tűnt. hogy a nyitvatartás módosításával ' megváltoznak-e a vásárlószokások, felkeresik-e a vevők csütörtök esténként az áruházakat? Am a kereskedelmi alkalmazottakat nemcsak ez a jogos ketely vezette, hanem személyes érdek is: nem kívántak az esti órákban dolgozni. Érthető az ellenállás: az új. munka­rend ellenkezik a kereskedelmi dolgozók családjának élet­ritmusával, is. A pultok mögött túlnyomó többségben asszo­nyok dolgoznak, akiket este vár a háztartás, akik délután sietnek — sietnének — a bölcsődebe. óvodába a gyerekért. A csütörtök este munkára kényszerülők máig sem örülnek — ez nem is kívánható tőlük .— a nyitvatartási idő módosí­tásának, ám tény ami tény: az ország 79 városában és 7 nagyközségében — összesen 2267 boltban, áruházban — tar­tanak nyitva immár egy esztendeje csütörtökönként este. s a vásárlóközönség bizony él is a lehetőséggel. A hétvégi csúcsforgalom ezeken a helyeken enyhült, és a csütörtöki nap vált a legforgalmasabbá. Már ez is igazolja az intézkedés helyességét — utólag. Előre látható volt a siker, hiszen azelőtt csak azokban az órákban lehetett iparcikkeket vásárolni, amikor a lakosság túlnyomd többsége a munkahelyén volt. Az esti órákban, a szabadidő óráiban csak a kirakatokat nézegethettük. A vásár­lási lehetőség és az általános munkaidő egybeesése a munka­iegyelem megsértésére is késztetett. Akik tehették, például az ebédidőt meghosszabbítva szerezték be a szükséges ter­mékeket. Bár a vásárlócsütörtök a számok tanúsága szerint nép­szerű. mégsem olyan sikeres, mint lehetne. Ahhoz, hogy a nyitva tartó boltok a késő délutáni, a kora esti órákban még iátogatottabbak legyenek, elengedhetetlen a propaganda. Igaz. a vállalatok, a szövetkezetek hirdetik is a megváltozott nyitvatartási rendet, sőt, csütörtök esténként némely portékát árengedménnyel is kínálnak, a reklám nem átütő erejű. Nincs még kellőképpen a köztudatban: a városok központjai­ban, főútvonalain csütörtökönként estig várják a vevőket. A boltokban dolgozók állítják: esténként az emberek több­sége csak nézelődik, nem vásárol. Noha a számok mást mu­tatnak, ez sem lenne baj. A tapasztalatok szerint ugyanis a csütörtök egyre inkább a családi bevásárlások napja lesz. Az esti órák alkalmasak arra. hogy a család együtt menjen az áruházba, a boltba, közösen válogasson a háztartási gepek, ruhaneműk, bútorok között. Akik ilyenkor nézelődnek, must- rálgatnak. azok később visszamennek és vásárolnak. Televíziót, szekrénysort, télikabátot, szőnyeget nem lehet percek alatt kiválasztani. Az évekre szóló, bizony nem olcsó cikkek kiválasztását senki sem szereti kutyafuttában elvé­gezni. Fontos ez a bevásárlőcsütörtök még egy okból. Kévés az üzlet, az áruház. Kiszámították, hogy a meghosszabbított nyitvatartás évi 140 ezer órával növelte a nyitvatartási időt, amíg a boltok fogadják a vevőket, ez pedig 136 üzlet kapa­citása. Tefíát a nyitvatartási idő meghosszabbítása építkezés nélkül 136 bolttal növelte az ország üzlethálózatát, s ilyen értelemben egyúttal beruházást is pótolt. Manapság, mikor beruházásokra alig van módjuk a vállalatoknak, ez sem el­hanyagolható szempont. (G. Zs.) között Ausztrál őslakók 6. Sírba szállt titkok Időközben mindenki meg­halt. aki információt adott Strehlownak. kivéve Gusz­távot. az öreg arandát. A bennszülött, aki fehér sza- kállával úgy néz ki, mint Bufallo Biíl fekete kiadá­sa. hétéves korában jött a misszionárius állomásra. Carl Strehlow plébános. Theodore aoja adta neki a keresztény Gusztáv nevet. Két évvel később Theodore beleesett egy mély tóba. Gusztáv, aki maga sem tudott úszni, ki­húzta a vele körülbelül egy­idős fehér barátiát és meg­mentette az életét. Theodore már eszméletlen volt. Gusztáv és Theodore utol­jára három hónappal a fe­hér halála előtt találkoztak. Tíz éve nem látták egymást. , .Szentimentális beszélgetést folytattunk a törzsünkről és a halálról”, mesélte Gusztáv Hermannsburgban. miközben öt unokája átölelte a lábát. „Theodore és én egy vélemé­nyen voltunk: Amikor a fi­atal arandák elhagyták a valláshoz való szoros kötő­désüket. az egykor büszke aranda törzsek elvesztek.” Az arandák gyerekei és unokái már régen kevered­tek a fehérekkel. Az auszt­ráliai őslakosok várható élet­tartama 38 év. Gusztáv tud­ja. hogy népének nagy része az alkoholnak esett áldoza­tul és a nagyvárosok nyo­mornegyedeiben vegetál. A törzsükkel való szakítás után fel kellett ismerniük, hogy a fehér emberrel folytatott küzdelmet már régen elve­szítették. A becsvágy és a teljesítményelv idegen ma­radt számukra. „A bennszü­ltek nyomorúsága folt ma­radt a bevándorlók fehér mellényén”. írta nemrégen egy neves ausztrál újságíró, a hamburgi Sternben. „Csak a következő gene­rációk fogják megérteni”, jósolja Gusztáv, „hogy mit tett értünk Strehlow. Megóv­ta kultúrtörténetünket a tel­jes pusztulástól”. Bár prominens tudósok életre hívták a „Strehlow- alapítvánv”-t. melynek az aranda hagvaték kiértékelé­sében kellett volna segíteni, nem tudta befejezni a mun­kát. Amikor a „fehér aran­da" meghalt, az aranda ti­tok felét magával vitte a sírba. Vége. (—Bsb—) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom