Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)

1980-08-21 / 195. szám

?aszé 3501. Pf.: 39.— Telefon: 18-221 Mégsem kell a barack? .ia­ti, gyerme­keink ideg a fiúk­nál), hogj’ egy üveg- vagy műanyag csőből kavicsokat, vagy különféle bogyókat fúj­nak a legkülönfélébb cél­jaikra. Nos, mostanában ez a játék a Kilián-lakótelepi Iván utcában L ugyancsak divatba jött. Nem is lenne ez különösebb baj. ha a fiuk közömbösnek mondható cé­lokat tűznének maguk elé. De hát sajnos nem így van. Mert a bokrokba búvó srá­cok legszívesebben élőlénye­ket .vesznek célba!. És ez, hogy élőlény, nemcsak álla­tokat vagy madarakat je­lent- A minap magam is szemtanúja voltam, amikor egv kislány és édesanyja ilyen ..golyózáporba” került . . S amikor a mama — észre­véve a bokrokban lapuló fiúkat — ugyancsak méltat­lankodni kezdett neveletlen­ségük miatt, újságban kö- zölhetetlen „kioktatást” ka­pott... Most. amikor mindezt leírom, szeretném arra kér­ni az Iván utcai szülőket, hogy figyeljenek jobban ar­ra: mivel játszanak fiacskáik es próbálják meggyőzni őket arról, hogy értelmesebb idő­töltés is van az ilyen „cél- balövéstől”. Azt is el tud­nám képzelni, hogy elveszik gyermekeiktől a „kilövőcsö­veket” ! A DH augusztus 15-i szá­mában olvastam, hogy Mis­kolcon kevés a barack. A Búza téri piacon például csak néhány helyen kapható ez a kedvelt gyümölcs, s ott is az ár kétszerese, három­szorosa a fővárosinak. Mint a Borsod megyei Zöldért áruforgalmi főosztályvezetője elmondotta: sajnálatosan rossz az ellátás az idén sár­gabarackból. Mindezek alapján úgy gondoltam, hogy mint őster-' melő, a magam szerény adottságaival próbálok köny- nvíteni a városnak ezen a gondián. El is mentem több üzletbe, ahol felajánlottam megvételre a mázsányi ba­racktermésemet. Sajnos, min­denütt elutasítottak. Kérem a DH-t, válaszolja meg: mi­ért ? — kérdezte K. J. mis­kolci olvasónk. A válaszért ismét a Zöld­ért Vállalathoz fordultunk, ahol Ábrahám István, a kis­kereskedelmi osztály vezető­je elmondotta: Utasításban hívták fel a zöldségboltok vezetőinek figyelmét a kis­termelők által eladásra kí­nált zöldség- és gyümölcsát­vétellel kapcsolatban. Esze­rint: a működési engedély­ivel rendelkező boltok a kis­termelőktől behozott és fel­kínált árut nyitástól zárásig kötelesek átvenni. Kritériu­mai: a szabványban előírtak­nak megfeleljenek, s a meny- nyiség arányát annyiban korlátozták, hogy az kézben vagy háton szállítható le­gyen. tehat a 20—25 kilót ne K. I. Miskolc, Iván utca •-*» _________________________________________________ Etf monéjá a jogszabály A rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó kilakoltatása A lakásbérletről szóló jog­szabályok szerint a lakásban jogcím nélkül lakó rosszhi­szemű személy elhelyezésé­ről maga köteles gondoskod­ni. Ha a kötelezettségét nem teljesítette, a körülmények mérlegelésével arra kötelez­hető. hogy költözzék a szá­mára biztosított szükségla­kásba. albérleti lakószobába, ágybérletbe vagy munkás- szállásra. A Legfelsőbb Bíróság tör­vényességi határozata sze­rint a bíróságnak azonban az elhelyezés megválasztásánál arra is törekedni kell, hogy az ítélet mielőbb végrehajt­ható legyen. Az egyik ügy­ben a bíróság csak a szük­séglakást tartotta megfelelő elhelyezésnek, mert a rossz­hiszemű jogcím nélküli la­káshasználónak kiskorú gyermeke is volt. A Legfel­sőbb Bíróság rámutatott ar­ra, hogy abban az esetben, ha a szükséglakásról a la­kásügyi hatóságnak kell gon­doskodnia. az ilyen rendel­kezés megnehezíti az ítélet végrehajtását, mert a lakás­ügyi hatóság nem rendelke­zik megfelelő számú szük­séglakással. A rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó jogos érdekét nem sérti az — még ha kiskorú gyerme­ke is van —. hogy a végre­hajtási eljárásban albérleti szobába költöztetik ki. Ezt a végrehajtást kérő könnyeb­ben biztosíthatja, és nagyobb a lehetőség az ítélet végre­hajtására. Sőt. ilyen esetben sem kizárt az ágybérletbe v aló kiköltöztetés, ha az ágy­bérlet megfelelő. Ha a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználót az ideiglenes lakásból kell ki­költöztetni és a kötelezett személynek az elhelyezése az állandó bejelentett lakásban biztosítva van. a végrehaj­tási eljárás során elegendő, ha a végrehajtást kérő az ingóságok elhelyezésére meg­felelő férőhelyet biztosít — hangzik a Legfelsőbb Bíró­ság törvényességi határozata. Dr. Sass Tibor Kritika haladja meg. Ezen felüli na­gyobb mennyiséget a kiren­deltség veszi át, amelynek címet az üzlet köteles min­den esetben a kistermelővel közölni. helyett Az utasok kritizálják a közlekedési vállalatokat azért, hogy ha kimarad vagy kesve érkezik egy-egy autóbusz- járat. Tudjuk ugyan, hogy általában ilyen esetnek meg­van az oka, de hát ezt ne­héz mindenkinek megmagya­rázni. Ezért rajzolónk (Mező István) a mellékelt ötlettel jelentkezett. Reméljük, hogy a könyvtár nem haragszik meg rá-_ ■ Jól tájékoztatnak, de... Ifi ¥ alt u ft? ifi A KPM-eseket dicséri, hogy a Kun Béla és a Vörös Hadsereg út kereszteződésénél « közelmúltban elhelyezték a tájékozódást segítő táblákat. Az öröm mellett azonban eci problémát is jeleztek olvasóink: ezek a táblák még nem adnak útmutatást senkinek, ugyan­is a Kun Béla út ezen szakaszát még nem adták át. Helyes lett volna, ha a Pest felöl érkezőknek is emeltek volna ilyen táblákat, az ö eligazodásuk megkönnyítésére. , (Jakubik László felvétele) Dülöngélő láncok Az autóbusz-megálló- nal dülöngélnek a lán­cok. Mégpedig — ahol en megfigyeltem — a Kilian-lakotelepen. S a láncok azért dülöngél­nék, mert a támasztó­oszlopaik elhajoltak. S azért hajoltak él, mert a láncokra ráülnek az autóbuszra várakozók. Es hogy miért ülnek rá? A DH-ban már ol­vastunk arról, hogy nincsenek padok a leg­több autóbusz- vagy villamosmegállónál, s így a kiliániakénál sem. Nos, a DH-beli észrevételnek eddig nem volt foganatja. Pedig igen sokan sze­retnék, ha lenne! Még­pedig elsősorban azok az öregek, vagy kis­gyermekkel várakozók szeretnék, akik számá­ra fárasztó az álldoga- lás. A tények szerint azonban szeretné az ifjúság is, hiszen a buszmegállónál a par­kot védő láncokra fő­leg ők ülnek rá. s ök teszik így esztétikailag is kifogásolhatóvá eze­ket a védöalkalmatos- ságokat. De hát ezek szerint csak a fiatalok hibásak? K. Imre Miskolc Tatárbifsztek helyett kóla Augusztus 16-án, szomba­ton este háromnegyed tízkor a miskolci Junó Hotel étter­mébe betért öt éhes fiatal és tatárbiíszteket kért. Húsz perc után közölte velük a pincér, hogy a szakács nem tudja elkészíteni, mert rossz á kenyérpirító, helyette kér­jenek mást. (Mindez egy osztályon felüli helyen, ho­gyan fordulhat elő? Csak úgy mellesleg jegyzem meg, hogy egyik barátom már egy héttel korábban sem kapott a Junóban tatárbiíszteket. bizonyára hasonló meggon­dolásból.) Csalódásukban valóban mást rendeltek, de azt sem kapták meg. Ekkor pedig még alig múlt tíz óra és a kért sült helyeit a kö­vetkező választ kapták: késő van már, meleg ételt nem adhatnak ki. Ehelyett be kellett érniük jó hideg kó­lával. Mondanunk sem kell, hogy este 11 órakor milyen csaló­dottan és főleg éhesen hagy­tak el a jó hírű hotel étter­mét. Vajon az ilyen „kiszol­gálás” kinek használ? Egy panamai egyetemista és négy társa Életveszélyes gödör Remélhetően, mire e sorok megjelennek, már „eltűnik” az életveszélyes gödör a mis­kolci Könyves Kálmán utcá­ból, az OTP épülete elöl. Mindenesetre, vasárnap — amikor e sorokat írom —, még ott volt. És ott volt saj­nos még előző nap. sőt este és éjjel is. S hogy az utóbbi időpontokat nem véletlenül közlöm a DH-nak, ennek a következő oka van: nappal „csupán” bosszantóan csúf látvány ez a gödöi\ de söté­tedés után. már életveszélyes. Miért? Mert sem elkerítve, sem lámpával jelezve nincs! És hogy miféle gödör ez? Nos, erre mi, a környék la­kói is szeretnénk választ kap­ni. Nem tudjuk, hogy tele­fonkábel-szerelők. vagy víz­művesek ásták-e ki. Minden­esetre legalább egyszer egy­méteres gödör, mármint felső méreteiben. Mellette pedig a járdára zúgatva a felszedett útburkolat jókora darabjai, kövei torlaszolják el az ot­tani járást. Mivel pedig sö­tétedés után itt is van for­galom — gyalogos-' és gép- járműves egyaránt — sze­rintünk egy kissé már a cso­dával határos, hogy eddig még nem történt itt baleset. Men a jármüven épp úgy beiemenei iák voma, mint az emuerek. b ha neianian — bar igazan nem kívánjuk — e soron megjeieneseig mégis történné szerencsétlenség, v a- jon kit hibáztatnának eile? A közlekedőket, tigyelmet- lensegerl? bzenntüniv sem­miképpen nem ez lenne in­dokolt! Sokkal inkább okol­hatók ilyen baiesetveszeiy előidézéséért azok, akik sem­mivel nem jelezlek a gödör „lennállásat”. Es ez esetben lényegtelen. hogy melyik „cég” dolgozói voltak, a lé­nyeg az, hogy gondat­lanul és sajnalatosan min­den körültekintés nélkül dol­goztak! A tényék szerint egy­általán nem gondoltak em­bertársaik testi epsegere!... S mivel nem szeretnénk, ha varosunkban máshol és más­kor is „létesülnének” ilyen gödrök, nagyon kérjük a DH-t, hogy intő példaként hívja fel minden útfelbontó vállalat dolgozóinak figyel­mét a körültekintőbb — és bizonyára szabályszerűbb — munkára! Köszönettel: R. Éva és még öt aláírás Elszomorító látvány + Mi, miskolciak nagyon szeretjük az Avast, de sajnos nem mindannyian. Legalábbis ezt észleltük az ott tett körsétán­kon. Sokfelé találkoztunk az értelmetlen rombolás és szeme­telés nyomaival. Az itt látható, hajdan a közvilágítás céljait szolgáló kandelláber árva oszlopa riem egyedüli a maga ne­mében. Legalább 15—20 „sorstársa” akad csupán ezen a te­rületen. A közelmúltban jelent meg lapunkban egy kép. amely az Egyetemváros környékén levő kandelláberek köré erősített dróthálót mutatta be. Ez a módszer lehetetlenné tenné a rongálóknak a közvilágítás tönkretetelét. (Talán ér­demes lenne — amennyiben mód van rá — itt is hasonlókat felszerelni.) A másik kép tulajdonképpen készülhetett volna városunk bármely pontján. Árválkodó szeméttartó, előtte, mellette, mögötte szétdobált ételmaradék, papír és műanyag hulladék. Egyesek úgy vélik talán, hogy ha mar nem rongál­ják, legalább „rondítsák” városképünket? Sz. Gy. felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom