Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

Tej mindig kell % Kis ötletek nagy mestere Lángfelkű feltalálók, Edi­sonok «5 Leonardók manap­ság mar nincsenek: a nagy találmányok kora lejárt. In­kább ésszerűsítjük, tökélete­sítjük. gördülékenyebbé és jobba tesszük gépeink, üze­meink működései:, egyszóval újítunk Egy azért közös mindkettőben: akadályokat, buktatókat, nehézségeket kell legyűrni minden újat akaró­nak. nyughatatlan. ízgaga le­iekkel boncolva azt is. ami természetesnek tűnik. Ami az utóbbi jelzőket il­leti. nem kellett csalódnom, amikor Varadi Attilát keres­tem a Tejipari Vallalat Mis­kolci Gyárában. Legalább öt helyen tartózkodik egyszerre — mondtak sajnálkozva —, amikor végre feltűnt a tej­illatú. gépzakatolástól és kompresszorszuszogastól han_ gos. műtőtiszitaságú folyosó végén Ifjú újítót kerestem, s egy agilis fiatal vezetővel ismer­kedtem meg. akinek az új keresese. a jobbra törekvés természetes mindennapi lei- adat. S hogy lehet ezt meg­valósítani? — Együtt kell élni az anyag­gal —, hangzott a tömör vá­lasz —. s ezt nem lehet más­ként megoldani, mint az üzem. a szakma és a napi gyakorlat teljes ismeretével, úgyszólván testközelből. Egész legalulről végigjártam min­den lépcsőt itt a gyárban: úgyszólván minden voltam, mielőtt termelésvezető let­tem. A fiatal szakember újítá­sai — mert több is van — a „lépcsőmászás” hasznát bizo­nyítják. Apróságnak tűnő dolgok, a termelőfolyamat alacsonyabb szintjén, hasznuk mégis igen nagy. Egy év alatt négyszázezer forint megtaka­rítást jelent az. hogy sike­rült megoldani a csomagoló­anyagként használatos poli- sztlrol lemez folyamatos be­fűzését a poharakat gyártó gepbe. Egy másik újítás az im­portból származó, előbb em­lített pólisztirol lemez hul­ladékmentes felhasználásúnak módját dolgozta ki. A drá­ga anyag egyhatoda került eddig szemétbe: az eljárás­sal újra felhasználásra ke­rülhet. — Egy vegyész kollegám­mal karöltve fejlesztettük ki az újításokat — mondja, gyor. San közbevetve beszélgető- partnerem —, s a megvaló­sításban rengeteget segített az újítási előadónk. Egy öt­let sem születhet teljesen magányosan: kísérletezés köz­ben mindenki próbál jó ta­nácsokkal. javaslatokkal lendíteni az ügyön. Az újítás sikerélményt is jelent. Sok helyütt elveszik az ötletemberek kedvét... — Nálunk egy kicsit más a helyzet — vágja el szinte a mondatom végét a válasz —. fiatal üzemben, fiatal gárda található. Legtöbben a gyakorlattal együtt, úgyszól­ván üzemen belül tanultuk ki a szakmát, kiváló tanárok szerettették meg velünk, amit ma is csinálunk. Elkö­telezettjei lettünk egy olyan foglalkozásnak, ahol nincs két egyforma nap. Élő anyag­ból. élő termékeket állítunk elő. szigorú előírások közt, naprakészen. .Rugalmasnak kell lenni: figyelni, ha szük­séges, apró újításokkal, szer­vezéssel segíteni a termelést hiszen a friss tej minden reggel kell. Csak jobban le­het csinálni, rosszabbul so­ha. ezért segítenek minden új ötleitet. Ez bizony egész embert követel. A munkaidő is in­kább több nyolc óránál, mint kevesebb s ha még ilyenkor otthonra is jut a jobbító gondokból, a család előbb- utóbb reklamál... — Amikor a Gervais-ter- mékeket kezdtük gyártani, jó ideig csak alva láttam a kisfiámat — emlékezik visz- sza az ifjú vezető —, s most is sokszor benn tart a lelki­ismeret. S .hogy mégis meg­érte? Huszonhét évesen ve­zető lettem, s azzal foglal­kozhatok. amit szeretek, s ami nem mellékes: anyagilag is elismernek. A közeljövő­ben szeretnék továbbtanulni, üzemszervezési ismereteimet bővíteni. S mi másról eshetett vol­na szó búcsúzóul, mint a legutóbbi újításról, ami épp megvalósulás alatt áll. Leg­utóbbi, de nem a legutolsó.. KISS LÁSZLÓ Ruházati árubörze A férfidivat konservativ A J&vő tavaszi férfi-, női és ryermekruhákat kínálják a BNV C/2-e* pavilonjában megrendezett árubörzén a gyártó vállalatok és szövet­kezetek a kereskedelmi vál­lalatok képviselőinek. Több szakember képviseli az Eszak-Magyarországi Tex­til es Felsőruházati Nagyke­reskedelmi Vállalatot a hét végéig tartó borzén. Párkány István csoportvezető már vis«zaerkezett. tóle érdeklőd­tünk szükebb szakterületének újdonságairól. ■ — A Május 1. és a VOR termékeit néztem meg. a Magyar Divatintézet áltál szervezett árubörzét termé­szetesen már megelőzték elő­zetes tárgyalások a gyárak­kal. Előreláthatóan 15 száza­lékkal több férfi-, női es gyermekkabátot vásárolunk a Május 1.-től. mint tavaly tavasszal, a Vörös Október Ruhagyártól körülbelül any- nyit. mfpt tavaly. Ami a férfidivatot illeti, köztudott, hogy meglehetősen konzer­vatív. Ogv négy éve tartja magat a kétgombos zakó. jö­vő tavaszra is ezt kínálják. Valamivel rövidül a kabátok hossza, keskenyednek a za­kók fazonjai. A nadrágok szara 2—.'1 centiméterrel to­vább szűkül. Előre törnek az úgynevezett puhább kelléke­zettségű zakók, azaz nem olyan erősek; könnyebbek, sportos ab bak. béleletleneb­bek. A női divatújdonságok­ról egyelőre nem tudok be­számolni. ez ügyben kolléga­nőim az illetékesek, ők a hét vegén érkeznek vissza a bor. zérói. Sör és üdítő Becsről Napi átlagban 1000 hekto­liter sör érkezik Böcsről a teherautókon Miskolcra: 150 —200 hektoliter üdítő italt szállítanak — szintén napon­ta — városunkba, összesen 200 helyre. Hogy ez sok-e. avagy kevés? Attól függ, mit és hol keres a szomjas mis­kolci. Miskolc és ipara 2. Merre nyújtózkodhatnak a vállalatok? Tegnapi számunkban arról olvashattak, milyen kedvezőtlen ipartelepítési adottságokat örökölt a város. Az üzemek tekin­télyes hányada a belváros szövetébe ágyazódik, köztük olya­nok is, melyek zajosak, szennyezik a levegőt, azaz zavarják környezetünket. A védőtávolságok kialakítása — így utólag — nagyon nehéz és arra sem számíthatunk, hogy rövid né­hány éven belül sikerül kitelepíteni minden környezetszeny- nyező üzemet. Sürgető feladat az ipari hul­ladék mostaninál megnyug­tatóbb módon való elhelyezé­se. megsemmisítése a fásí­tás. a port és zajt szűrő er­dősávok telepítése — így foglalt állást a városi tanács végrehajtó bizottsága azon az ülésén, melyen az iparterüle­tek rendezési kérdéseiről ta­nácskoztak és hoztak határo­zatot. Ma arról szólunk — az ülésen elhangzottak alapján —. merre nyújtózhat a város ipara. ? ■** »<>, "■;* «.í » ' • ; I ii * 4 Föle« C rekonstrukcióval A jelenlegi helyzetet rö­viden így jellemezhetjük: a város ipari területei nagy­részt beteltek, a vállalatok zöme csak úgy alakíthat ki ú.iabb egységeket, ha belső rekonstrukciót hajt végre. Ve gy szanálják a telepek kö­zé beékelődő, elavult lakóte­lepeket. Az előbbi megoldásra több példa van a közelmúlt­ból, illetve, napjainkból. a szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelepek felszámolása azonban hosszú távra (ló—20 évre) szóló program, ugyanis a szanált otthonok lakóit új házakba kell költöztetni, a lakásépí­tés üteme pedig semmikép­pen sem gyorsul a következő tervidőszakban. Van víz Napi 100—105 ezer köbmé­ter Miskolc vízfelhasználása, ezt a mennyiseget minden ne­hézség nélkül tudja szolgál­tatni a Miskolci Vízművek. Megnyugtató a vízellátási helyzet, van elég tartalék is. Miért kellett a Rónai Sán­dor Művelődési Központ ha­talmas. elöcsarnoki üvegeit kitörni? — érdeklődött egy olvasónk. Kérdésének utána­járva a következőket tudtuk meg. Az ablakok keretei vasból készültek, eloxidálódtak, bal­eset . eszélvessé váltak, ki kell őket cserélni. A cserének saj­nos áldozatul kellett esniük az üvegek nagy részének, mivel kivágásuk és kiemelé­sük — ugyancsak a baleset- veszély miatt — túlnyomó­részt lehetetlennek bizonyult A/ új üvegeket az orosházi üveggyár gyártotta le. külön rieovpndelésre: a felújítást a BAEV szakemberei végzik Október 1.5. a munkák befe­jezésének határideje de va­lószínűleg hamarabb végez­nek Sor kerül egyébként a tel­jes .épületkomplexum felújí­tására. Jövőre a nézö'eret re­konstruál iák: a mennyezeti szigetelést, a hang. és fény­berendezést. a széksorokat. * A tévéfesziirál befejezése után kezdtek hozzá a BARV szakemberei a Rónai Művelődési Központ felújításához: az első ütemben az ablakkereteket és az üvegeket cserélik ki. (Jakubik László felvétele) A népgazdaság érdekéi mérlegelve » ' >>• >v . " ve ' Szükség van új"'iparié?ű- leték kijelölésére is.’ Nem uj üzemek Miskolcra telepítését, hanem olyan régen húzódó problémák megoldását segíte. nék ilyen módon, mint a raktárbázis kialakítása. . Bármennyire is íájlaljuk. mezőgazdasági művelés alatt álló területeket is lel kell használni ilyen célra, például a Mályi felé eső részen. A városi tanács kérelmét a Me­zőgazdasági és Élelmezésügvi Minisztérium eddig elutasí­totta. abból az egyébként he. lyes nézetből kiindulva, hogy minden talpalatnyi, művelés­re alkalmas föld pótolhatat­lan érték. (Sajnálatosan sok jó minőségű föld esett áldo­zatul az elmúlt évtizedekben a meggondolatlan ipartelepí­tésnek. útépítésnek, városfej­lesztésnek.) A végrehajtó bi­zottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egész népgazdaság érdekét szem e.ott tartva, de Miskolc hely­zetét is figvelembe véve kell dönteni ebben a kérdésbén A döntés természetesen nem születhet meg helyben, csakis kormányszinten. Keiuilőíér. Szirma a A másik fejlesztési irány a repülőtér. Erről ugyan nem esett szó a végrehajtó bizott­ság ülésén, de annyit meg­kockáztathat a krónikás, hogy remélhetőleg csak új helyre költözik, és nem szű­nik meg végleg Miskolcon a repülőtér, mely egy szép sportág otthona, a honvédel­mi nevelés fontos bázisa és végül, de nem utolsósorban: itt landolhatnak a mentőre, pülők A Miskolc, és Szirma kö­zötti részt, mint leendő lakás­építési területet is számon tartják. (Tanulmányterv ké­szül a terület hasznosításá­ra.) Ide tehát csakis olyan ipartelepek kerülhetnek, me­lyek nem zajosak, és más módon sem zavarják a kör­nyezetüket. ’ A negyedik, s egyben utol. só fejlesztési 'irány a1 kör!- cepció szerint a Sajótól dél­re, a szerencsi vasútig terje­dő terület. A harmonikus együtt élésért Az iparfejlesztési koncep­ció kidolgozói a város rész­letes rendezési tervével, il­letve az agglomeráció fejlesz., lését célzó, most készülő terv­vel összhangban jelölték meg a teendőket. Figyelembe vet­ték azt is. hogy a nehézipar, ezer. belül az alapanyaggyár­tó vállalatok túlsúlyát a kö­vetkező evekben más proti- lú üzemek fejlesztésével, te- ler-íféscvel kívánatos mérsé­kelni. Miskolcot az ipara élteti, de — a városfejlesztés olda- 'áról nezve — tehertétel is ez az ipar. Okulva az elmúlt évtizedek tapaszlalataiból — a környezetvédelmi, közmű- vesítési és egyéb problémák­ból — komplex'szemléletű.{a varos és iparának harrrtom- kus növekedését, zavartalan ez az. ipar. Okulva az elmúlt együtt élését jobban segítő fejlesztési terveket várunk! (békés) Hejőcsabai cementből készülnek a Ferihegyi repülőtér lij pályái Jelentős megbízást kapott a Cement- és Mészművek hejőcsabai gyára: az üzem készíti azt a különleges mi­nőségű cementet, melyet a Ferihegyi repülőtér korszerű­sítése során a le- és felszál­lópályák építéséhez használ­nak fel. A nagy szilárdságú és ru­galmas tulajdonságú cement előállítására kísérleteket foly­tattak, és az első próbamin­ta-szállítmány már elhagyta a gyárat. A 70 ezer tonnányi külön­leges cementen kívül az or­szág házgyárainak és előre­gyártóit betonelemeket készí­tő üzemeknek a tervezettnél nagyobb mennyiségű. 450-es minőségű cementet szállíta­nak. A hejőcsabai gyárban minden feltétel meg van arra, hogy az évi másfél millió tonnás termelési tervüket teljesítsék. / Az előcsarnok üvegei... Felújítják a Rónait Az ipar elhelyezkedését és a fejlesztésekre számba vett területeket szemléltető térkép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom