Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-15 / 164. szám

\ + A; építés, a fejlesztés bajjal és fel főt ti alá ■ el jár. ele ha célja. oka. javulással kecseg­tető befejezése van, akkor könnyebben viselhetők el a megpróbáltatások. Képünk az Ady- hídnál készült. (Kiss felv.) Az építés bajjal jár I(i a varos gazdája? A kérdésen már túl va­gyunk. hogy mi tesz várossá egy települést. A kérdőjelek ma már egy másfajta indu­latokat hordozó mondat vé­gen ágaskodnak: mitol lehet ember-arcú. ember-központú (illetve mitől válhat varos­sá) egy hivatalosan is város­nak deklarált, külsőségeiben városias település ... Várossá lenni, várost fej­leszteni: nem diadalmenet. Panaszok, félreértések, fáj­dalmak csonthalmain at jut el az építés véget sejtető majpsía a lakótelep utolsó hazának tetejere. És külön­ben is: egy város soha nincs készlen. Egy lakótelep meg­teremtése ném zárul le az­zal. hogy a kőműves leteszi a kanalat. Az anyák azt mondják, hogy megszülni könnyebb, mint felnevelni a gyereket. Június 26-án rendhagyó értekezletet tartottak Miskol­con. A városüzemeltetés fe­lelősei jöttek össze, hogy ta­pasztalataikat összegezve szebbé, komfortosabbá, ké­nyelmesebbé tegyek a várost. Tettek ezt azért, mert — no­ha az egyéni, vállalati pro­dukciókkal nincs is különö­sebb bai — úgy vélték, hi­ányzik az „összegző érte­lem”. Az egyik hozzászóló azt mondta: ..egyszerűen nem nézhettük tovább azt, ahogyan a városüzemeltetési vállalataink végzik tevé­kenységüket”. Hiányzott (hi­ányzik?) a téglát téglára ra­kó fegyelem, az egymásba forduló, egymást érzékelő és értő fogaskerekek , szinkron­ja. Csikorgóit a gépezet. Jobb lesz? Reméljük. A koordinációs értekezle­ten harminchármán jelentek meg. de több érdekelt cég képviselője távol maradt. Az eszmecsere mégis hasznos volt. Nemcsak elyj kérdések­ben állapodták meg. Konk­rét vállalások, határidős fel­adatok születtek. A Kuruc utca északi részén levő kerti locsolocsapok hiányzó fedő­lapjait augusztus 15-ig kell pótolnia a Kertészeti Válla­latnak.. A miskolci vízművek­nek e hónap végéig kell rendbehoznia a Kassai utcai bölcsőde előtt) diszkutat, s ugyanebben az utcabált a Miskolci Élelmiszer Kiskeres, kedelmi Vállalat két kukát köteles elhelyezni boltja előtt. A MIK a Szentpéteri kapu 70. számú ház lépcső- korlátját tartozik lefestetni, .ítz a Katowice étte­rem melletti autóbuszmegál­lónál levő útburkolatot’ kö­teles rendbehozni, a köztisz­tasági vállalat pedig arra kö- teleztetett. hogy az utakat rendszeresebben takarítsa az északi városrészben, és a Ka­towice utca 10. számú ház mellől szállítson el egy nagy köyet.... Kis témák, nagy dolgok ... Néhány kötelezően előírt fel­adat már teljesült is. örül­jünk neki? A városüzemel­tetési koordinációs értekez­letet azért hívták össze, mert nem akartak fogyni a szep- lők a város arcán. Vagy nem elég, gyorsan akartak fogy» ni,.. .yV..szükség pagv úr. Az építéssel, fejlesztéssel járó rombolás, felfordulás: kike­rülhetetlen. Nem vitás, hogy kényelmetlen, időt rabló do­log az Ady-hídnál kerülget­ni az útépítők hangyabolyát. De ez a ..rossz” valami jó reményével kecsegtet. Az emberek berzenkednek. de nem az ilyen programszerű dúlás ellen émelnek szót. Az oktalan, jogtalan, lakosságot pukkasztó produkciók miatt perel az utca embere, s ezt szedte jegyzőkönyvbe a cikkben már többször is idé­zett koordinációs bizottság is. B I. ■ ■ 11 Egy frappáns válasz mindig kéznél van Repül a frászkarika műanyag korong, ki tudja, hol áll meg. Fiatalemberek dobálják egymásnak, aki ügyes, egészén szép iveket rajzol vele a levegőben. Szabadtéri játék, akinek szórakozás, ám dobálja. Akár a síran :on is. Miért ne? — játszani szabad. Van elég hely. meg nem is üt olyan na­gyot ez. a vacak. Am a fiatalemberek (hölgyek) előszeretettel dobálják a napozó tömeg kellős közepén, tehetik, van nekik. Néhányszor odaniorgok az ifjúnak, menjenek arrébb. Nem hallja, nem akarja hallani. Fájdalmas koppanás barátom fe­leségének fején, hátulról, telibe. Már nem finoman Inorgok, hanem rút szavakat vágok a dobáiók fejéhez. A válasz? ...látszani szabad!” Majdnem üres 102-esre szállók fel. mellettem egy hölgy karján kisgyerekkel. Kevesen vagyunk lent is. fent is. ennek ellenere, vagy éppen ezért, tiporva tör előre egy—a kisgyer­mekesnél jóval fiatalabb — hölgy, maid fellökve a másikat. Mindkettőjüknek jut ülőhely, a gyeimekes nem durva sza­vakkal juttatja kifejezésre véleményét m meetámadóről. A válasz? ..Nem tud vigyázni a köiykcre?” (Különben nem „kölyke” volt. unokája.) Veszettül fekez a busz — nem a 102-es, egy másik —. az utasok egymásnak dőlnek, szidják a veze őt, megemlítik felmenőit. A busz előtt egy hölgy por i rt: id kérésziül az úttesten — zebra híján amerre a \ ’ 1 'nők tárnak —. kézenfogva vezeti fiacskáját. Az utasok — felhrierve a helyzetet — most már öt szidják, per e nem hallja, ballag tovább. Ha hallaná, biztosan lenne va'.imi frappáns válasza. Mondjuk az. hogy: „Gyalogolni szabad!” A dohainkról annyit, hogy a szavakban megnyilvánuló erőszak hatására abbahagyták a hajigálást. a nagymamát majdnem fellökő anyányi korú asszonyról azt tartom fontos­nak megjegyezni, hogy nyitott szájjal rí, (»gumizott, a busz előtt sétaló anyukáról pedig, hogy épségben átért a túlol­dalra. (szabados) Zajcsillapító falak Térbeli elhelyezéstől, az al­kalmazási módtól függően 8 —15 decibellel csökkenti az ipari üzemek műhelycsarno­kai, munkahelyei zajséintjét a Szellőzőmüveknél kifejlesz­tett, modul elemmé kialakí­tott zajcsillapító fal. Az ele­meket hazai anyagokból ké­szítik. A Könnyűbeton- és Szigetelőanyag-ipari Vállalat tapolcai gyára állítja elő az ásványi vagy más néven ba- zaltgvapotot. amely a 2 mé­ter magas és másfél méter széles elemek bélésanyaga­ként elnyeli, tompítja a kü­lönféle zajokat. Az elemek nemcsak önma­gukban hasznosíthatók, para­vánná vagy fülkévé is össze­rakhatok. Egész műhelycsar­nokok „halkulnak el” ha a tetőszerkezetre felfüggesztik az elemeket. A zajosabb munkahelyeket célszerű pa­ravánnal elválasztani egymás­tól. a legnagyobb hangerő­vel dolgozók pedig elkü­lönített fülkében helyezhe­tők el. Ennek a falai a pa­ravánnál jobban szigetelnek. Itatnak és futnak Miskolcról Moszkvába a Miért kevés tárlatlátogató? Az Express Ifjúsági és Di ák Utazási Irodával 3800 fia­tal jut el a XXII. nyári olim­piára. Moszkvába. Borsod megyéből mintegy 250-en utaznak. Sebők Gyulától, a KISZ utazási irodájának Borsod megyei vezetőjétől kértünk tájékoztatást arról, mikor és hogyan utaznak a borsodi fiatalok, s milyen progra­mokon vesznek részt? — Az első különvonat — amelyen 30 borsodi fiatal utazott — hétfőn éjszaka in­dult Moszkvába. A követke­ző hálom napon meg négy csoport utazik, összesen te­hát az első turnusban 150-en mennek a megnyitóra és a különböző rendezvényekre. A másik turnus július 25- és 27-én', indul, ekkor 60-an utaznak. Természetesen, a programban elsősorban az olimpiai játékok különböző versenyeinek megtekintése szerepel. Az első öt csoport tagjai például kosárlabdát, labdarúgást, atlétikát, vívást, tornát, kézilabdát, ökölvívást, s gyeplabdát láthatnak. Emellett megismerkednek Moszkva nevezetességeivel. A második és harmadik csoport tagjai az olimpiai mérföld-futáson is elindul­hatnak. A harmadik csoport résztvevői Kijévben labda­rúgó-mérkőzéseket tekinte­nek meg. A július 19-én in­duló ötödik csoportunk Bu­dapest—Varsó—Min szk— Moszkva útvonalon ér majd *a játékok színhelyére, s a mar említett programokon túl üzemlátogatás és az üze­mek fiataljaival baráti ta­lálkozó is szerepel rendezvé­nyeik sorában. A második turnusban indulók némileg több versenyt láthatnak, ők ugyanis már ott lehetnek a vízilabda, a cselgáncs, a röp­labda, a kajak-kenu, a sza­badfogású birkózás és a lo­vaglás versenyein is. vala­mint a zároünnepsegen. Az első csoportot kivéve — amelynek tagjai a moszkvai Turistaszállóban laknak — valamennyien a Lomonoszov Egyetem kollégiumában kap­nak szállást, s innen autó­buszokkal juttatják el őket a különböző versenyekre, mérkőzésekre. Aki rendszeresen önkiszolgáló étteremben kosztol — rút anyagi okok miatt —. az egy idő után lehet, hogy beletörő­dik a girbe-görbe evőeszközökbe, kétes tisztaságú, repedt műanyag tálcákba, csorba poharakba, de a lelke mélyén él az igény és habozás nélkül élcserélné ezt a miliőt legalább olyanra, amilyet egy tiszta, rendes étterem nyújt. Nines ez másként akkor sem. ha lelki táplálékra éhesen tér be vala­hová az ember, például tárlatot látogat. Mindez akkor jutott eszembe, amikor a városi tanács művelődési osztályának jelentéseben a köt étkezőket olvastam: ..Az utóbbi evőkben bővültek a kiállítási lehetőségek, de ezzel a fejlődéssé! nem aranyos a látogatók szamának emelkedese. a kögonség- bazis nem szélesedik, elsősorban a propaganda-tevékenység hatékonyságának hiánya miatt.”, Nem vitatom, hogy lehetne hatékonyabban népszerűsíteni a kiállításokat, ám — a vendégek viszonylag alacsony saa- rjtanak okát kutatva — szélesebb körben kell kereskednünk- (Megtette ezt egyébként a művelődési osztály is, s az égisz jelentés némiképpen cáfolja is a fentebb idézett sőnufiáa megállapítást.) Kezdjük az úgynevezett tárgyi feltételekkel, i-éhetsege* hogy némiképpen bővültek a kiállítási lehetőségek, am ha így van is.* inkább csak mennyiségi, semmint minőségi válto­zásokról beszélhetünk. Miskoícnak mindmáig ftiné* á várók rangjához, a képzőművészén életben játszott szerepéhez hjélto kiállítóterme. Á Galéria rekonstrukciójára készült éér ,,J0 terv. de — anyagiak híján — ez csak reeábeei valósult meg. Jószerivel nem tettek egyebei, mint tataroztak, újrfc iéétét- ték a Galériát. A mai gazdasági helyzetben érthető ez a döntés. Ha azonban abból indulunk ki, hogy több évtizedé» adósságról van szó. akkor úgy találjuk, hogv . lehetett vo-lps törleszteni jóval korábban, amikor meg erre is futotta ttk ország, a város bukszájából. Szívesen dicsekszünk vele. hégv a Herman Ottó Muzeum Képtára — kiegészülve á Pétrfi- hagyatékkal — a magyar festészet es grafika legteljésébb vidéki képzőművészeti erteke. Am eddig csak a szakmabelién láthatták — ha láthatták — teljes szépségében gazdusála- ban e gyűjteményt, hiszen helyhiány miatt, mindig Csak Hr részét tudták bemutatni a miskolci közönségnek. Oktő bértől a Felszabadítók úti épületben, a mostaninál körülbelül négy- szerte nagyobb kiállítási terület áll majd rendelkezésre. így mód nyílik rá, hogy bemutassák a muzeum képzőművészén értékeit. Ám amíg idáig eljutottunk. *ok vendéget, baráttal, támogatót veszített a város képzőművészéi élete, lémét' ezt kell mondani, hogy regi-regi adósság kissé megkésett törlesz­téséről van szó. Tárgyi feltételek címszó alatt említem e gondokét de min­denki szamara nyilvánvaló, hogy ha egy nagyobb sorsa'<£&>• felölelő kiállítás nem lehet teljes a helyidig mrtSkős' tWha miatt, akkor ez már tartalmi kérde* is. Tartalmi kérdés to­vábbá. hogy milyen a világítás egv teremben ** hogyan milyen elrendezésben lehet elhelyezni az alkotásokat. hiSgan egy félhomályos, zsúfolt sarokban a festmények, grafikák es mas műtárgyak nem bontakozhatnak ki teljes szépségükben. Ami pedig a propagandát illeti: a közönség szervezess nem akkor kezdődik, amikor közeledik egy-agy reprezentatív kiállítás megnyitása. A hívó szó — bárhogy harsogjuk — csak azokhoz jut el, akikben él az igény. Ezt az igényt pedig fel kell kelteni, minél korábban, annál jobb. Az iskdáábwi. Többek között úgy is. hogy a pedagógusok értő kalauzolása val — esetenként felkérve tárJatvezetőnek egy-egy helybeli képzőművészt — rendszeresen látogassák a gyerekek a mú­zeumot. a kiállítótermeket. Az bizony öreg hiba hogy mittt a művelődési osztály megállapította: „Kiállító intézményeink­ben . megoldatlan a tárlatvezetés, az oda látogatók kevee eligazító ismertetést kapnak a művek megértéséhez.” Miiven könnyen ítélkezünk, ha a munkás giccset akeast otthonának falára. De azt ritkábban tesszük hozza • kritiká­hoz. hogy a szakmunkásképző intézetekben es szakközépisko­lákban nem folyik tantervileg meghatározott képzőművészeti nevele.s. Ha ezeket a gyerekeket, a jövő szakmunkásait a ki­állítótermekben sem tesszük otthonossá — tudom, hogy van­nak jó példák, próbálkozások, de igen elvétve —. akkor el­várhatjuk-e tőlük az ízlést, hozzáértést? Mert azzal a jámbor óhajjal ma már aligha elégedhetünk meg. hogy (ismét idé­zem e jelentest): ..Ezekben az iskolatípusokban az elő ee klasszikus művekkel a kiállításokon történő ismerkedem hat­ványozottan fontos lenne.” (békési Ot éve már k Találkozás az űrben öt évvel ezelőtt. 1975. július tolták a Szovjeunióban öld körüli pályára'a Szojuz—19 űrhajót, majd hét es fél órával később, az Egyesült Államokban fellőttek az Apolló űrhajót A két űrhajó kél nappal ké­sőbb. július 17-en osszekapcsolodott. s ezzel létrejött az első nemzetközi űrállomás, amely két napon át végzett együttes kísérleteket. Alig néhány héttel az első szovjet—magyar közös űrrepülés után megállapíthatjuk, hogy' az űrkutatásban rendkívüli szelepe van az együttműködés továbbfejlesztésének. S hogy ilyenfajta együttműködésre különböző társa­dalmi rendszerekhez tartozó államok közt ik nyílik lehetőség, ezt ragyogóan bizonyította a Szojuz:—Apolló-program sikeres végrehaj­tása. A mérőműszereknek a világűrbe jutta"- tá.sa forradalmi lökést adott a technika ♦* á termelés fejlődésének. Á közős program' eredmenyekent ma több fontos elméleti és gyakorlati probléma megoldása minőségűét új. magasabb szinten folytatódhat. A nemzetközi együttműködést indokolj* egyébként az is, hogy az űrkutatás az egyik. legköltsegesebb tudományos tevékenység, Az Apolló-program költségéi például 25 milliard dollárra rúgtak, s közelítő számítások ..sze­rint az ember Marsra juttatás* minimálisan 80—90 milliárd dollárba kerülne.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom