Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-12 / 162. szám
* Egy hónapja, hogy véget ért a Tüzép kedvezményes tüzelővásárlási akciója. Az országban egymillió tonna szenet és 250 ezer tonna brikettet adtak el olcsóbban a telepek. Az észak-magyarországi vállalattól csaknem 313 ezer tonna szenet és 3700 tonna brikettet vásárolt a három megye lakossága. Tehát feltöltötték a szeneskamrákat. Szenet persze most is kapni a Tüzép-telepeken, a lyukóira azonban várni kell... (Sólymos felv.) Vasúti történetek n szárnyas kerék varazsa Vakok, akik dolgozni szeretnének A A itray-riport eredménye kézzelfogható Mi látók, legtöbbször meghatódunk, ha vak embert látunk az utcán. Kevesen gondolunk arra, hogy a világtalan ember is teljes értékű akar lenni a társadalomban. ) A nemrégiben látott. Vitray- i riport (a Siker című sorozatban) az egész ország figyelmét felhívta a csökkentlátó gyerekek — és szüleik — I gondjaira. A Vakok és Csökkentlátók Szövetségének miskolci irodájánál elmondottak, hogy a tévériport hatására mar öt szülő jelentkezett és I kérte a szövetség segítségét. ! Sajnálatos, hogy sokan tit- I kolják. szégyenük (különösen i vidéken), hogy a gyermekük nem lát, és emiatt nem gondoskodnak időben a megfelelő nevelésükről. Talán kínos erről beszélni, de van a dolognak anyagi vonatkozása is. A hat éven aluli gyermek is megkapja a vakok személyi járadékát (1230 forint), és ettől elesik a szülő, ha intézetbe kerül a gyerek. Fokozott ez esetben az orvosok és a szülők felelőssége. Talán érthetetlen de sokan nem is tudnak a Vakok és Csökkent- látók Szövetségéről, amelybe minden, legalább 67 százalékig csökkentlátót felvesznek. A megtévesztő itt az, hogy taggá csak 14 évtől nyilvánítják őket. A szövetség intézetet tart fenn a gyengén látóknak Debrecenben. Budapesten pedig általános iskolát és nevelőotthopt a vakoknak. Bizony gondot okoz a vakoknak az elhelyezkedés is. A termelőüzemek a bal- esetveszelvtöl tartanak, s emiatt leszűkültek a lehetőségek. Miskolcon gyakorlatilag csak két munkakör kínálkozik: a telefonalközpont- kezelői és a gyógymasszöri. A sajnálatos az. hogy a vállalatok a telefonalközpontkezelői munkakört összekapcsolják például a portási, adminisztratív. vagy a telexkezelői tevékenységgel is. s így már a vakok nem tudják ellátni. Pillanatnyilag átmeneti gondot jelent a vakvezető- kutya-képzés. Megoldást az jelent majd, ha a Vakok és Csökkentlátók Szövetsége veszi át ezt a feladatot is. Kevesen tudjak, hogyan is történik ez. Vakvezető kutyát általában csak azok a felnőttek kapnak, akik felnőtt korukban veszítették el a látásukat. A kölyökkutyákat néhány hónapra szoktatásra odaadják a leendő tulajdonosnak, majd Budapesten együtt tanulják meg a közlekedést. De van mozgástré- ner-1anfolvam is. Ezen látó embert képeznek ki oly módon. hogv bekötik a szemét, s így kell megtanulnia közlekedni. Ezek a szakemberek tanítják később azokat, akik frissen veszítették el a látásukat. A balatoni főszezon első napjaiban befejezéshez közeledik a kétéves gyorsfejlesztési program, amely összesen mintegy lü ezer négyzetméterrel bővíti a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat alapterületét. Balatonfüred új üdülőnegyedében. a Kisfaludy-tele- pen. amelynek szabadstrandján naponta sok ezren fordulnak meg, már átadták az új élelmiszerboltot és e hét végén megnyitják a nagy forgalom lebonyolítására alkalmas bisztrót. Balatonal- madi-BudatáVán .130 négyzet- méteres kisvendéglőt adtak át rendeltetésének. amely egész évben nyitva tart. Uj ABC kisáruház nyílt a közelmúltban Balatonkenesén és Zánkán. A palóznaki autósstrand és Balatonederics élelmisz,er-rsltot kapott, kon- zervbisztróval gyarapodott a balatonakarattyai és fűzfői partszakasz. A balatoni ellátást tehermentesítő Veszprémben tavaly konzervbisztró, idén pedig két ABC-áruház nyílt meg. hogy segítse a megnövekedett igények kielégítését. A Magyar Államvasutakat az ország legnagyobb vállalataként tartják számon. Elcsépelt. de igaz mondás, hogy a sínek, mint az embert az erek, hálózzák be az országot. Vasárnap immár harmincadszor köszöntjük a MÁV dolgozóit Budapest Keleti pályaudvartól Moha-rakodóig. A vasutasok sok százezres táborából az ünnep alkalmából négyet szólaltattunk meg; valamennyien a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett miskolci csomóponton (közismertebb nevén a Tiszai pályaudvaron) dolgoznak. A jegypénztáros törzsvendégei Ha az állomás épületébe utazási szándékkal belépünk, első utunk a jegypénztárhoz vezet. Berta Lászlóné, idestova három évtizede van kapcsolatban az utasokkal. — Az első hivatalos vasutasnap előtt kerültem a MÁV-hoz, akkor még. mint utazó szolgálatos jegyvizsgáló. A közeli napokban lesz 26 éve. hogy személypénztáros lettem. Őszintén megmondom. kissé nehéz volt az átállás, hiszen a háromhónapos tanfolyam után még egy jó fél év kellett ahhoz, hogy nagyjából-egészéből megismerjem a csaknem 400 féle vonatjegyet. Jelentős mértékben könnyíti tehát a munkánkat, hogy a közelmúltban mintegy 180 fajta jegyet megszüntettek. Mi egyébként vasutascsalád vagyunk, férjem a vontatási főnökségen dolgozik, s a fiam is idekerül, miután most végezte el a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát. — Nem monoton ez a munka? — Szinte hihetetlen, de nekünk is vannak törzsvendégeink. Érdekelnek az emberek. így hát mindig megnézem, ki kéri a jegyet. Van. aki még ki sem nyitja a szóját. s már nyújtom is neki a blankettát, mert tudom, hová akar utazni. Örömöt okoz, GombaiiuTííezés o méjí nem volt Eső után napfény, majd megint eső. s megint napsütés. Ez az időjárás jellemezte az elmúlt napokat, heteket. S ez az időjárás kiválóan kedvezett a különböző ehető én mérges gombáknak is. A gombavizsgáló helyekre szinte mázsaszómra hozták a gombákat ellenőrizni a turisták és a gombával kereskedők is. Ügv látszik, hatottak és figyelmeztettek az elmúlt évek megdöbbentő tragédiái, mert eddig, a szezonban nem történt gomba- Biergezés Miskolcon. Hazánk, Kelet-Európa (8.) Erősödnek a nemzeti mozgalmak A XX. század elején Európa politikájában és gazdaságúban egyaránt Németország volt a hangadó, a kialakuló monopolkapitalizmus legsikeresebb államának tűnt. de a versenyben lemaradó Anglia és Franciaország, a francia pénzen- fölzárkózni és modernizálódni kezdő Oroszország. sőt a többi kisebb-na- gyobb európai ország is úgy vélte, hogy a nyilvánvaló gazdasági, társadalmi és politikai feszültségek jó alkalmat teremtenek saját pozíciói megjavítására. A nemzeti célok mind- g-randiózu- sabbak lettek: továbbá gazdasági és területi terjeszkedés (a már befutottaknál). a régi vagy sosem volt nagyság helvreállítása az ambiciózus kisebbeknél. Az előző században fölszabadulást kereső és néptestvériséget hirdető nacionalizmus türelmetlen elnyomó és gyűlölködő sovinizmussá nőtte ki magát, a birtokon belülieknél és a he'yükre vágy ód óknál egyaránt. A két hatalmi csoportba oszló Európában a kielégítetlen kelet-közép-európai mozgalmaknak egyszerre megnőtt az esélye arra, hogy nagyhatalmi támogatást találjanak, s így az egyes államok belső, nemzetiségi kérdését külpolitikai kérdéssé tegyék. A kelet-európai társadalmakban a XX. század elejére az egyes osztályok és rétegek egymáshoz való viszonya. hierarchiája nem változott meg. de létszámban, vagyoni erőben és öntudatában nagyon megerősödött a polgárság. Ez a folyamat nem korlátozódott az „uralkodó" nemzetekre, sőt a politikailag hátrányosabb helyzetben élő népek esetében — akiknél gyakran hiányzott a tradicionális uralkodó osztály — ..polgáribb" társadalomszerkezet alakult ki. így politikai »s társadalmi magatartásformáik sokszor progresszívabb külsőben jelentkeztek. Előfordult, hogy az „alárendelt" nép iparosodottabb volt, mint az uralkodó (pl. Lengyelország Oroszországhoz került része, vagy a eseh-morva területek az osztrák alpesi tartományokhoz képest), vagy hogy az „üldözött” kisebbség fejlettebb volt, jobban élt, mint független államiságot élvező testvéreik (pl. az erdélyi románok Romániához képest). Az iparosodással együtt járt a munkásosztály kialakulása, ez pedig komoly szociális emelőerőt adott a nemzeti mozgalmak számára, annak ellenére, hogy a szociáldemokrata mozgalom a társadalmi és politikai kérdések megoldását nem nemzeti, hanem internacionális keretekben kereste. Feszítő ellentmondás alakult ki tehát a gyors ütemben növekvő gazdaság és a vele lépést tartani nem tudó merev politikai rendszer, a polgárosodó társadalom és a nemzeti önállóság hiánva között. Mindenfelé aktivizálódtak , a nemzeti mozgalmak, és még a hegemén helyzetben levő osztrákok és magyarok is engedetlenek voltak gazdasági és politikai pozíciójukkal. (Folytatjuk) JESZENSZKY GÉZA ha látom, hogy meglepődnek ezen. S nekik is jólesik, hogy felismerem őket. .. Másodszor született Ha megvettük a menetjegyünket. elindulunk a szerel- ' vény felé. Hogy milyen kocsiban utazhatunk abban nagy szerepe van a tolatásvezetőnek is. Például Kerepesi Já- . nosnak, aki 1958-tól vasutas: — Annak idején kocsirendezőként kerültem a Tiszai . pályaudvarra, majd nehány évig Felsözsolcán dolgoztam. Fájt a szívem a korábbi kollégákért. a Tiszaiért. így hát néhánv éves kitérő utón visz- szajöttem. Hogy mi a felada- ‘ tóm? A személyszállító sze- ■ relvények összeállítása, az állomásra történő pontos be- húzatása, esetenként az ide, mint végállomásra érkezett szerelvények ki von tatása, kocsimosóra. .tisztítóra beállítása. Emellett persze a te- herszerelvénvekkel is foglalkozunk. kiszolgálunk négy ipartelepet — mint a Hűtő- ház. vagy a Sajó-parti Zöldért —, ugyanakkor kiválogatjuk-;, azokat a teherkocsikat. amelyek javításra szorulnak. s ezeket a MÁV Miskolci Járműjavító Üzemébe irányítjuk. Nagy öröm számomra. hogy a fiam is folytatja a . tradíciót, igaz, más területen. Most végezte a technikusminősítőt, s a fűtőháznál dízelmozdony-szerelőként fog dolgozni. Amikor arról érdeklődtünk, történt-e már valami rendkívüli esemény életében, büszkén jegyzi meg: Azon kevesek közé tartozom, akik 22 év alatt, egy vakbélműtétet leszámítva, még nem voltak betegállományban. Egyszer kerültem igen- nehéz helyzetbe. még Felsözsolcán. tolatás közben. Amint az ütközők összeértek, az egyik kocsi hátsó magasítója — amely rpsszul volt rögzítve — az . ütközésnél lezuhant. Szerencsére jól működtek a reflexeim, s bár kisebb ütés érte a fejemet, komolyabb baj nem történt. Azóta mondom: ekkor születtem meg másodszor. Lemarad a családfő Amikor már felszálltunk a vonatra, a forgalmista jeladását várjuk. De meglehetősen sokan vannak, akik még az utolsó pillanatban is leugra- nak egy kávéra, üdítőre, netán újságot venni. Nemritkán előfordul, hogy a szerelvény elindul, a család már Budapest felé robog, s a családfő pénz és jegy nélkül topog a peronon. Aki rajtuk a legtöbbször segít itt a Tiszai pályaudvaron Zuscsak Tibor térfőnök. — Valamikor hajdanában, több mint negyedszázada Sátoraljaújhelyen kocsiíró- ként kezdtem vasutas-pályafutásomat. Különböző szakvizsgák után a ranglétrán egyre feljebb. Mis- kolchoz egyre közelebb kerültem. s 1967 óta vagyok a Tiszáin. Kezdetben forgalmi szolgálattevő voltam, csak néhány éve lettem térfőnök. Az állomásfőnök távollétében — főként éjszaka — én és hasonló beosztású társaim felelünk a pályaudvar rendjéért. Mintegy féiszáz ember munkáját közvetlenül is irányítom. Beszélgetésünk az utasokra terelődik. A térfőnök szerint egyre többen vannak, akik balesetveszélyes helyzeteket idéznek elő. rongálják a kocsikat. szemetelnek. Ezúton is kérem őket — mondja: óvják, védjék a kocsikat, az állomások rendjét. hiszen jobb utazni kultúrált körülmények között. Amikor egy sztorit kérek Zuscsák Tibortól, mosolyogva mondja: — Nekem mindennél többet jelent az. amikor azért kapok köszönetét, mert egy-egv. az övéitől lemaradt családtagot pénz nélkül juttatunk el hozzátartozói után. Ennél is kellemesebb érzés, amikor egyedülálló. beteg, esetleg éppen kórházból kikerülő idős embert tudunk menetjegy nélkül hazasegíteni, sót még helyet is biztosítunk a nyugodt utazásához. Az állomás- főnök öröme ....... ........-iiiirnn 1 Aki az egész állomás rendjéért felel, az az állomasfö- nök. Koncz Zoltán, a Tiszái állomásfőnöke is végigjárta a stációkat: — Csaknem negyedszázada. kocsifelíróként. itt a Tiszáin kezdtem a munkát. Különböző vizsgák után szolgálattevő lettem a repülőtéren, majd a Gömöriben, s ez utóbbiról kerültem a tisztképzőbe. ahonnan már a Tiszaira helyeztek vissza. Az igazgatóságon is dolgoztam hat évet. majd 1973-ban helyettes főnökként kerültem vissza a Tiszaira, s három éve vagyok itt állomásfőnök. Feladatom a pályaudvar egész munkájának szervezése, irányítása, s természetesen ezek végrehajtásának ellenőrzése is. Úgymond, egy személyben vagyok felelős mindenért, ami itt történik. — Moldova György könyvében a ferencvárosi állomás- főnök irodájában egy bekeretezett idézet szerepel. Eszerint: 1. Mindig a főnőknek van igaza. 2. Ha nincs igaza, akkor életbe lép az 1. pont. Így van ez a Tiszáin is? — Vitathatatlan — mondja mosolyogva Koncz Zoltán —, hogy sokszor kell egy személyben dönteni. Én azonban a kollektív vezetés híve vagyok. Közvetlen munkatársaimmal. ha csak lehet, konzultálok a döntések meghozatala előtt. — Mi okozza a legnagyobb örömöt az állomasfönöknek? — Nehéz forgalmi helyzet számtalanszor adódhat. Ha ebből gyorsan megtaláljuk a zökkenőmentes kiutat — ta^ Ián ez olyan sikerélmény, amely mindannyiunkra serkentőleg hat. S ez ad mindig erőt a további munkához is... TÖTH ZOLTÁN Értesítjük a T. fogyasztókat, hogy 1980. július 14-én a Kun Béla úti 0 600-as fönyomó ivóvízvezeték korszerűsítése során - átkötés miatt - a Csabai kapu és Kun Béla úti területen 6 órától 11 óráig r mii r I ■■ tkezlret Kérjük T. fogyasztóink szíves türelmét. Balaton-parti boltok, vendéglők
