Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-11 / 161. szám
Mü vészbejáró ★ Andrej Dobos festő- és grafikusművész és Juraj ßartusz szobrászművész tárlatának rendezésekor, tegnap készültek képeink. (Kiss József felvételei) Hét végi kalauz KASSAI MŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA Andrej Dobos festő- és grafikusművésznek és Juraj 'Bartusz szobrászművésznek nyílik kiállítása ma délután 4 órakor a Miskolci Galériában. A kassai művészek tárlatát Viktor Murtin. a Kelet- szlovákiái Képzőművész Szövetség titkára nyitja meg. Hosszú időre nyúlik vissza Kassa és Miskolc művészeti kapcsolata. Városunk képzőművészei először 1968-ban mutatkoztak be a Kassai Galériában. a rá következő évben kelet-szlovákiai lestők állították ki Miskolcon: 1971- ben Kelet-Szlovákia és Borsod megve között szerződés lépett életbe. Ezután még szervezettebbé, rendszeresebbe váltak a kiálliláscse- rék. Mazsaroff Miklós és Szá'nyi Péter tavaly megrendezett kassai kiállításának viszonzásaként mutatkozik most be Miskolcon Andrej Dobos és Juraj Bartusz. Jurat Bartusz munkái közül külön felhívjuk a figyelmet a forgatható burokíves, szoborra. mellyel a közönség is „játszhat”. Andrej Dobos litográfiákat, rézkarcokat, fametszeteket. vegyes technikájú rajzokat és négy. art brotisnak nevezett textil faliképet mutat be. A tárlat augusztus 24-ig látogatható. A HÉTEN OLVASTUK Nem könnyű, de — különösen politikai érdeklődésűeknek — roppant élvezetes olvasmány Békés Rezső kettős monográfiája, amely a Kissinger és Br/e- zinski” címet viseli. A rendkívül alapos írás bőséges idézet- gyűjteménnyel ábrázolja a két egymást váltó, paradox módon egyaránt Európából származó nemzetbiztonsági főtanácsadót, akik Nixon, majd Carter mellett alakitotlák és alakítják az USA külpolitikáját. Mindketten egyetemi tanárok, tehát * azokhoz a „tojásfejűekhez” (az amerikai értelmiségiek gúnyneve még Eisenhower katonáinak idejéből) tartoznak, akik az ugyancsak a Harvardon végzett Kennedy elnöksége idején kerültek be a politikába, és mindketten — ami még jellemzőbb! — a Rockefeller Intézetből kerültek a Fehér Házba. (Kissinger felesége, Nancy még most is ott dolgozik.) Ez már önmagában is alátámasztja azt a megállapítást, amit a könyv előszavában a szerző így fogalmaz meg: „Végeredményben mindketten az Egyesült Államok uralkodó osztálya ugyanazon pén/.csoportjá- nak (a keléti parti tökének) az érdekeit testesítik meg.” A liét ember szembeállása — miként ez a műveikből vett idézetekből kiderül — tehat nem társadalmi, csupán az uralkodó osztály érdekei védelmének más- más felfogása. Miután a kél tanár politológiai elgondolásai a gyakorlatba átültetve megszabták és megszabják a világ alakulását (hiszen az USA külpolitikáját irányítják vele), lanul- máiíyozásuk valóban hasznos. És erre ez a könyv elsőrendűen alkalmas. (máié) TÉRZENÉK Ma délután 5 órától a Bányász Fúvószenekar ad térzenét a Szabadság téren, vasárnap délelőtt 11-töl ugyancsak őket hallhatják Lillafüreden. Anna meghalt Karenina Anna meghalt, a vonat ala vetette magat. Senkii ae lepett meg, sőt szinte vártuk már ezt a fordulatot. Nemcsak azért, mert Tolsztoj így ina meg, hanem, mert ez az angol változat sehogy se tudta belopni a nézők szívébe magát (magán közvélemény- kutatásunk szerint). Tolsztoj Annája szeretette méltó, szép és szerenesetlen. Az angol változaté egy elkényeztetett szépasszony, aki két férfit tesz boldogtalanná, két gyereket szerencsétlenné. Ezért a Vronszkijért (az angol változatért) ugyan nem érdemes meghalni. Egyik hetilapunk tévékritikusa a kac- kiás bajszát tette szóvá —. s joggal. Ez nem egy orosz lovastiszt férfidísze. hanem a maszkmester és borbély remeke. Elidegenít, mert komikus. Tolsztoj Vronszkija egy orosz Apolló, akitől meg- borzonganak a nők. Végül is elhidegedik-idegenedik Annától, mert fárasztja ennek a viszonynak a megoldhatatlansága. Anna szerelme zsarnoki. mindenestől, minden percében birtokolni akarja a férfit. Márpedig ez lehetetlen. A házasság legalizálhatná és mederbe terelhetné ezt a birtokviszonyt, de előbb Anna] majd a vallási mániába menekülő Karenin ügyetlenkedj el a dolgot, mert fontosabbnak tartja a presztízst, mint a másik (és önmaga) boldogulását. Önzés ez is a javából, s Tolsztoj nem is kíméli a cári főhivatalnokot, Ez. az angol Karenin viszont mar-rnár rokonszenves, mindenesetre szánandó. Végül is ő nem nyerhetett semmit. Megalázták, megcsalták, elhagyták. A mai felfogás szerint Szerjózsát Annának kellene adni. Basil Coleman, az angol rendező értelmezése szerint ez lenne a logikus és humánus. Csakhogy ez nem angol társadalmi regény, hanem orosz, és 100 éves. Tolsztoj zsenialitása: a realizmusa. A nők akkor, és ott valóban kiszolgáltatottak voltak. Nem dönthettek el, hogy kihez mennek férjhez, őket választották. De ez még ma is „vitatéma", tess'ék csak elolvasni a Világ Ifjúsága legfrissebb számát! Holott azt hihetnénk — így is tudják a felnőitek —. hogy a mai /fiatalokat már nem kötik a konvenciók, választhat, kezdeményezhet a lány is. Anna választott, miután rádöbbent, hogy a házassága tévedés. Tragikuma az. hogy nem tud mit kezdeni magával. Nem lehet asszony, „csak” szerető, uralkodni szeretne, s őt alázzák meg. A finnyás tai'saság kiközösíti. (Lásd: a botrány az operában.) Az anyaszerep nem adatik meg, ki sem elégíti. Nicola Pagett — Annának egyetlen gesztusa sincs a második gyerekéhez,- pedig majdnem a halálát okozta. Nos. ez az. ami elidegeníti a mai nézőtől, még a nőktől is. De ezt is csak akkor értjük meg. ha Tolsztojt olvassuk. Az anyahivatást Kitty figurájában írta meg. a Levin házaspáréban. Levinnek küldetéstudata van. Kareninnek köteles- segtudata. Vronszkij viszont csak élni akar. élvezni az örömöket. Őszintén szereti Annát. de amikor ellobban ez a szerelem, már nem érti meg a nő didergető magányát. Azt. hogy ő mindent erre az egy lapra tett Tel: a szerelemre. Tolsztoj bölcs volt és keserű. az angol sorozat viszont látványos és felszínes. Lefokozta Tolsztoj mondandóját. csaknem érdektelenné tette. Megtévesztette a nézőt, hiába volt Nicola Pagett átélt. szép pillanatokat is adó alakítása, nem tudta feledtetni az előző film- és tévésfeldolgozásokat. Vége, jöhet a következő sorozat. (liorpácsi) r Komáromy Éva Közvetlenül a színpadra vezető feljárónál ültem az évadzáró társulati ülésen, mellettem ment el, jól láttam. Az arcán a hitetlenséggel vegyes ragyogó örömei, a két egymást szorító kezét. A csak a . nagy sikereknek kijáró tapsban (kollégák tapsoltak!) is jól hallottam, amikor maga elé mondta: gyerekek, ez nem igaz. Biztos, hogy én? Biztos. A csatolt okmány szerint hiisz- éves művészi munkájáért az idén Komáromy Éva kapta meg a Déryné-gyűrűt. Úgy adódott, hogy csak jóval később tudtunk leülni beszélgetni, és meg is kérdeztem rögtön, amit nem kellett volna: — Mondd, miért nem írtam én eddig rólad? — Nem tudom — pattant fel ismerős, kedves nevetéssel a fotelból, de hadd mufa.ssam meg.!... Együtt olvastuk el a férfikézre való nagy pecsétgyűrű belsejébe vésett szöveget: Miskolci Nemzeti Színház. — Ereklye lesz — mondta csendesen, és gondosan eltette a dobozt. A jutalom. a ki tüntetés megőrzésre való. a színésznő a színpadon él. Valóban több. mint két évtizede került először a szolnoki színház színpadára. — Konzervatóriumot végeztem. komoly zenei pályára készültem, aztán gondoltam egyet, és jelentkeztem Szolnokon. Egy évvel később már Miskolcon voltam. — Azóta itt vagy. Miért? — Márhogy miért nem mentem el más városba, más színházhoz? A gyerekemmel nem is olyan régen mulattunk egy soha igénybe nem vett nyugat-németországi szerződésen, es ő szokott a legjobban szórasozni az itthoni tánc-, ének- es egyéb próbáimon, A'fiam az anyjaként tan számon, és ez a megfogalmazás azért fontos, mert az a lény, hogy családom van. beleszólt az itt- maradásomba is. Nem voltam soha utazó, böröndös színész- típus, az a fajta vagyok.aki-, nék nagy szüksége van a biztos, nyugodt családi háttérre. Itt maradtam. Baj? — Dehogy bal, egyike volt a kérdés a seokáso« buta kérdéseknek. Megpróbálom jobban: megérte? — A dolog azért érdekes, mert sokan , megkérdezték már. hogy miért maradtam egy városban, egy színháznál, és nem én vagyok az egyedüli, aki jó ideje morfondíroz rajta: miért tűnik, szinte véteknek, ha megmarad valahol az ember. De ez csak rossz pillanataimban van. Sokkal izgalmasabb dől-, gokon is lehet gondolkodni. Tanultam balettet, jártam artistaiskolába, sok-sok éven keresztül Pestre jártam, hogy a tánctudásom karban maradjon. Emlékszem, mikor sok évvel ezelőtt a Leányvásárra készültünk, az egész nyarat azzal töltöttem, hogy megtanuljak szteppelni. Egyszóval tudatos munka, rengeteg erőfeszítés van egy énekes-színészi pályában ahhoz. hogy gondolkodjam rajta: mi az oka, hogy a zenés műfajt jóval a próza után veszi csak számításba a színház, a szakrna? — Miből lesz a dal, a tané, a mozgás szép harmóniája? Hogyan él egy szubrett? — Mondd nyugodtan múlt időben, mert az soha nem baj. hogy múlik az idő. Az a baj. ha nem veszi az ember tudomásul, ha nem venném tudomásul, hogy húsz éve táncolok a miskolci színpadon. Semmi világvége hangulatom nincs, mert ha nem operetettet játszik, még mindig játszhat musicalt a zenés-színész. sőt uram bocsa", játszhat prózát is. Az évekkel ezelőtti Pop-fesztivál Észtere, a Don Quijote Dul- cineája hála Istennek a színház vezetői szerint is rokon azzal a karakterszereppel, amit a következő évad első premierjében. Szép Ernő Lila Akácában játszani fogok. Vagyis, ha színész az ember a Maya című revüoperettben, színész lesz akkor is. ha más feladatot bíznak rá, de nem ezt kérdezted. Szóval a szubrett nagyon fegyelmezetten él. és nem biztos, hogy akármelyik előadás előtt nekiál- lok az imádott gyerekem kedvéért délután ötkor palacsintát sütni. Továbbmegyek : aki Denevér Adélját énekli, az nem iszik, nem dohányzik. ezzel szemben Járjon minél többel tánc- es énekoróbákra. és a többi. Erről jut eszembe, és nem is magam miatt. Nagyon hiányzik a rendszeres, módszeres tánc- es énektanítás a színházban. több gondot kellene rá fordítani. — Többet beszélsz a színházról, mint magadról . . , — A szakmában szokásos kérdés: mondd, neked mj a bajod? Megkapod a fizetésedét. nem? Mindenki megkapja és bajai vannak, mert színház nélkül nincs színész, szerep nélkül nincs színész. — Rosszkedvű vagy? Éppen most. hogy te kaptad meg a Déryné-gyürüt? — A Dubarry egyik epizódszerepe es az Irma. te édes volt a munkám ebben a szezonban. Sokkal jobb érzésem lett volna, ha egy igazi munkásév után ér ez a megtiszteltetés, ha jobban megterheltek volna, ha az idén is jobban éreztem volna. ami a pályán a legfontosabb. a bizalmat. A Déry- né-gyűrű helyreállította a lelki egyensúlyomat... Es megint az ismerős nevetés. mert Komáromy Éva csak komoly és nem komolykodó. a nyár pedig arra való, hogy kikapcsolódjon az ember. Ősszel újra színpadra áll. és találkozik a boltban az öreg hölggyel, szigorú kritikusával is. A művésznő nem játszhat rosszul. Játszani csak jól szabad. MAKAI MÁRTA műsor PÉNTEK Kossuth rádió: 12,00: Deli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Otlo Klemperer vezényli a Philharmonie Zenekart. — 13.27: A Mongol Katiio műsorából. — 13.49: Gulyas László: Széki muzsika. — 13.57: Brankovics György. Operarészietek. — 14.44: Magyarán szóivá ... — 15.0ü: Hírek. — 15.10: Láttuk, hallottuk. — 15.35: Madarász Katalin' népdalokat énekel. — 16.00: Útközben. — ití.03: Magyarország kicsiben. — 17.00: Hírek, útközben. — 17.10: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. — 17.50: Vladimir Horowitz Schu- mann-müveket zongorázik. — 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Ahol elünk, ahogy élünk. — 19.35: Hallgassunk operát! — 20.57: Talabér Erzsébet és Pere Janos nótákat énekel, Lakatos Lajos cimbalmozik. — 21.30: Ami a számok mögött van ... — 22.00: Hírek. — 22.13: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — 24.00: Hírek. — 0.10: Dzsesszíel- vetelekböl. a Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Édes anyanyelvűnk. — 12.38: Notamuzsika. — 13.15: Süssünk, süssünk valamit ... — 13.30: A zene titok a. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Nem tudom a leckét! — 17.30: ötödik sebesseg. — 18.30: Hírek. — 18.33: Osváth Julia operettdalokat enekel. — 18.46: A-tól Z-ig a popzene világában. — 19.26: Újítók között — Jászladányban. — 20.00: Félóra népzene. — 20.30: Hírek. — 20.33: Aranykor után. alanykor előtt a recski rézbá- njrában. — 20.45: Emlékezetes G. B. Shaw-előadások. Közben; 22.54: Hírek. — 24.00: Hírek. Miskolci radio: 17.00: Hűek, időjárás. — 17.05: Pódium. Miskolcon vendégszerepeit a tam- ' perei kórus. Szerkesztő: Antal Magda, — 17.40; Kepek községeinkből. Márkáz . . . Szerkesztő: Karosai Nagy Éva. — 18.üü: Eszak-magyarországi Krónika. (Tekerölaiílosok első országos találkozója Egerben. — Ma nyílik a Gyártói teneti Múzeumban, Ozdon Mizerák István fotókiállítása.) — 18.25—18.30: Lap_ és müsorelözetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hírek. — 16.30: A Szahara — olaj es politika nélkül. — 16.55: Stop! — 17.05: Postafiók 250. Takács Maria műsora, — 17.20: ..Duna* parti vigasságok” Szentendrén — 17.35: Pannon Krónika. — 18.10: Öt. perc meteorológia. — 18.15: A Magyar Állami Opera- ház vendégjátéka Szicíliában. — 18.40: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. — 19.10: Tévétorna — 19.13: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Delta. — 20.20: Jean Gabin-sorozat. — 21.45: A Moszkvai Nagy Színház zenekarának kamaraegyüttese játszik. — 21.55: Támadás egy Idegen bolygóról. — 22.45: Tv-hírado 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Saratin. Az abház állami népi egy öltés műsoWiből. — ‘ 20.30- öl perc meteorológia. — 20.35: A londoni ..bobby". — 21.15: Tv-hiradó 2. — 21.35: Reklám. — 21.40: Az emberiség hajnala. Olasz filmsorozat. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18) : Perez János ötvösművész kiállítása. — Vasas Galéria (14 — 19) : Népművészeti és háziipari kiállítás és vásár. — Varsó tegnap és ma. — Herman Ottó Muzeum (10—18): Ember és munka. — Pannónia művészete. — Herman Oltó-emlékház (lu—18): Herman Ottó élete és munkássága. Filmszínházak: Béke (f4. hn6. 8) : Félek (mb. szí. olasz film, 16 éven felülieknek!) — Kossuth (13) : Az ötödik évszak (mb. szí. szovjet film). — (hnö. 7): A férfi, aki szerette a nőket (mb. szí. francia film. 16 éven felülieknek. II. helyár!) — Kossuth, éjszakai vetítés (9): Kaszkadőrök (mb. szí. airier lkai film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. II. hely- ár!) — Hevesy Iván Filmklub (4. f7): Dicsőségre ítélve (amerikai filmdráma). — Táncsics (5, 7): Hurrá, nyaralunk! (mb. szovjet film). — Táncsics, kamaramozi (6): Ászja (szí. szovjet film). — Szikra (4. 6): A nagy álom (mb. szí. amerikai film, 16 éven felülieknek. II. helyar!) — Fáklya (fő. i!7): Hazatérés (mb. szí. amerikai film, 16 éven felülieknek!) — Petőfi (tő, 17): A leprás nő (szí. lengyel film, II. helyar!) — Tapolca, kertmó- zi (9): Örült nők ketrece (mb. szí. francia—olasz film, 16 even felülieknek. III. helyár!) — Gö- römböly, Krúdy (7) ; Nagyivóki (mb. szí. szovjet film). — Tokaj, vendéglátóház (8): lndian- kaland On tarlóban (mb. szí. román—NSZK film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!). SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Lányok, asszonyok. — 8.,32: Sztambul rózsája. Operettrészletek. — 9.30: ..Vár egy új világ . . — 10.00: Hírek. — 10.05: Oláh Gusztáv harmincöt éve az Operahazban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zentai Anna nótákat enekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: A Rádió Kabarészínházának múzeumi hónapjai. — 8.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.00: Szombat délelőtt. Miskolci rádió: 8.30: Hívek, időjárás, lapszemle. — 8.40: Visz- szaoillantó. (Információk, tudósítások. riportok a hét fontosabb eseményeiről.) — 9.00: Eszak-ma?yarországi krónika. (A xxx. vasutasnapon. — Ma kezdődik Egerben a népművészeti kiállítás és vásár.) — Acker. Bilk felvételeiből. — Napjaink kéidései. ónodvárí Miklós jegyzete. — 9.30: Mikrofonvánc. Stefan Mártonnál, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettesével Imrei) József beszélget. — 9.45: Hová menjünk, mit csináljunk? Zenés programajánlat. — Sport. — 9.53: Műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 9.00: Tévétorna. — 9.05: Óvodások film- műsora. — 9.55: Hat év történelem. — 10.40: A zene mindenkié. — 11.15: Hűtlen asszonyok. Olasz film.