Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-11 / 161. szám

Mü vészbejáró ★ Andrej Dobos festő- és grafikusművész és Juraj ßartusz szobrászművész tárlatának ren­dezésekor, tegnap készültek képeink. (Kiss József felvételei) Hét végi kalauz KASSAI MŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA Andrej Dobos festő- és grafikusművésznek és Juraj 'Bartusz szobrászművésznek nyílik kiállítása ma délután 4 órakor a Miskolci Galériá­ban. A kassai művészek tár­latát Viktor Murtin. a Kelet- szlovákiái Képzőművész Szövetség titkára nyitja meg. Hosszú időre nyúlik vissza Kassa és Miskolc művészeti kapcsolata. Városunk kép­zőművészei először 1968-ban mutatkoztak be a Kassai Ga­lériában. a rá következő év­ben kelet-szlovákiai lestők állították ki Miskolcon: 1971- ben Kelet-Szlovákia és Bor­sod megve között szerződés lépett életbe. Ezután még szervezettebbé, rendszere­sebbe váltak a kiálliláscse- rék. Mazsaroff Miklós és Szá'nyi Péter tavaly megren­dezett kassai kiállításának viszonzásaként mutatkozik most be Miskolcon Andrej Dobos és Juraj Bartusz. Ju­rat Bartusz munkái közül külön felhívjuk a figyelmet a forgatható burokíves, szo­borra. mellyel a közönség is „játszhat”. Andrej Dobos li­tográfiákat, rézkarcokat, fa­metszeteket. vegyes techni­kájú rajzokat és négy. art brotisnak nevezett textil fa­liképet mutat be. A tárlat augusztus 24-ig látogatható. A HÉTEN OLVASTUK Nem könnyű, de — különösen politikai érdeklődésűeknek — roppant élvezetes olvasmány Bé­kés Rezső kettős monográfiája, amely a Kissinger és Br/e- zinski” címet viseli. A rendkí­vül alapos írás bőséges idézet- gyűjteménnyel ábrázolja a két egymást váltó, paradox módon egyaránt Európából származó nemzetbiztonsági főtanácsadót, akik Nixon, majd Carter mel­lett alakitotlák és alakítják az USA külpolitikáját. Mindketten egyetemi tanárok, tehát * azokhoz a „tojásfejűekhez” (az ameri­kai értelmiségiek gúnyneve még Eisenhower katonáinak idejé­ből) tartoznak, akik az ugyan­csak a Harvardon végzett Ken­nedy elnöksége idején kerültek be a politikába, és mindketten — ami még jellemzőbb! — a Rockefeller Intézetből kerültek a Fehér Házba. (Kissinger felesé­ge, Nancy még most is ott dol­gozik.) Ez már önmagában is alátámasztja azt a megállapítást, amit a könyv előszavában a szerző így fogalmaz meg: „Vég­eredményben mindketten az Egyesült Államok uralkodó osz­tálya ugyanazon pén/.csoportjá- nak (a keléti parti tökének) az érdekeit testesítik meg.” A liét ember szembeállása — miként ez a műveikből vett idé­zetekből kiderül — tehat nem társadalmi, csupán az uralkodó osztály érdekei védelmének más- más felfogása. Miután a kél ta­nár politológiai elgondolásai a gyakorlatba átültetve megszab­ták és megszabják a világ ala­kulását (hiszen az USA külpo­litikáját irányítják vele), lanul- máiíyozásuk valóban hasznos. És erre ez a könyv elsőrendű­en alkalmas. (máié) TÉRZENÉK Ma délután 5 órától a Bá­nyász Fúvószenekar ad tér­zenét a Szabadság téren, va­sárnap délelőtt 11-töl ugyan­csak őket hallhatják Lilla­füreden. Anna meghalt Karenina Anna meghalt, a vonat ala vetette magat. Sen­kii ae lepett meg, sőt szinte vártuk már ezt a fordulatot. Nemcsak azért, mert Tolsztoj így ina meg, hanem, mert ez az angol változat sehogy se tudta belopni a nézők szívébe magát (magán közvélemény- kutatásunk szerint). Tolsztoj Annája szeretette méltó, szép és szerenesetlen. Az angol vál­tozaté egy elkényeztetett szép­asszony, aki két férfit tesz boldogtalanná, két gyereket szerencsétlenné. Ezért a Vronszkijért (az an­gol változatért) ugyan nem érdemes meghalni. Egyik he­tilapunk tévékritikusa a kac- kiás bajszát tette szóvá —. s joggal. Ez nem egy orosz lo­vastiszt férfidísze. hanem a maszkmester és borbély re­meke. Elidegenít, mert ko­mikus. Tolsztoj Vronszkija egy orosz Apolló, akitől meg- borzonganak a nők. Végül is elhidegedik-idegenedik An­nától, mert fárasztja ennek a viszonynak a megoldhatat­lansága. Anna szerelme zsar­noki. mindenestől, minden percében birtokolni akarja a férfit. Márpedig ez lehetet­len. A házasság legalizálhat­ná és mederbe terelhetné ezt a birtokviszonyt, de előbb Anna] majd a vallási mániá­ba menekülő Karenin ügyet­lenkedj el a dolgot, mert fon­tosabbnak tartja a presztízst, mint a másik (és önmaga) boldogulását. Önzés ez is a javából, s Tolsztoj nem is kíméli a cári főhivatalnokot, Ez. az angol Karenin viszont mar-rnár rokonszenves, min­denesetre szánandó. Végül is ő nem nyerhetett semmit. Megalázták, megcsalták, el­hagyták. A mai felfogás sze­rint Szerjózsát Annának kel­lene adni. Basil Coleman, az angol rendező értelmezése szerint ez lenne a logikus és humánus. Csakhogy ez nem angol társadalmi regény, ha­nem orosz, és 100 éves. Tolsztoj zsenialitása: a re­alizmusa. A nők akkor, és ott valóban kiszolgáltatottak voltak. Nem dönthettek el, hogy kihez mennek férjhez, őket választották. De ez még ma is „vitatéma", tess'ék csak elolvasni a Világ Ifjúsága legfrissebb számát! Holott azt hihetnénk — így is tudják a felnőitek —. hogy a mai /fi­atalokat már nem kötik a konvenciók, választhat, kez­deményezhet a lány is. An­na választott, miután rádöb­bent, hogy a házassága téve­dés. Tragikuma az. hogy nem tud mit kezdeni magával. Nem lehet asszony, „csak” szerető, uralkodni szeretne, s őt alázzák meg. A finnyás tai'saság kiközösíti. (Lásd: a botrány az operában.) Az anyaszerep nem adatik meg, ki sem elégíti. Nicola Pagett — Annának egyetlen gesztu­sa sincs a második gyereké­hez,- pedig majdnem a halá­lát okozta. Nos. ez az. ami elidegeníti a mai nézőtől, még a nőktől is. De ezt is csak akkor értjük meg. ha Tolsztojt olvassuk. Az anya­hivatást Kitty figurájában írta meg. a Levin házaspáré­ban. Levinnek küldetéstu­data van. Kareninnek köteles- segtudata. Vronszkij viszont csak élni akar. élvezni az örö­möket. Őszintén szereti An­nát. de amikor ellobban ez a szerelem, már nem érti meg a nő didergető magányát. Azt. hogy ő mindent erre az egy lapra tett Tel: a szerelemre. Tolsztoj bölcs volt és ke­serű. az angol sorozat vi­szont látványos és felszínes. Lefokozta Tolsztoj mondan­dóját. csaknem érdektelenné tette. Megtévesztette a nézőt, hiába volt Nicola Pagett át­élt. szép pillanatokat is adó alakítása, nem tudta feled­tetni az előző film- és tévés­feldolgozásokat. Vége, jöhet a következő sorozat. (liorpácsi) r Komáromy Éva Közvetlenül a színpadra ve­zető feljárónál ültem az évad­záró társulati ülésen, mellet­tem ment el, jól láttam. Az arcán a hitetlenséggel vegyes ragyogó örömei, a két egy­mást szorító kezét. A csak a . nagy sikereknek kijáró taps­ban (kollégák tapsoltak!) is jól hallottam, amikor maga elé mondta: gyerekek, ez nem igaz. Biztos, hogy én? Biztos. A csatolt okmány szerint hiisz- éves művészi munkájáért az idén Komáromy Éva kapta meg a Déryné-gyűrűt. Úgy adódott, hogy csak jó­val később tudtunk leülni beszélgetni, és meg is kér­deztem rögtön, amit nem kel­lett volna: — Mondd, miért nem írtam én eddig rólad? — Nem tudom — pattant fel ismerős, kedves nevetéssel a fotelból, de hadd mufa.ssam meg.!... Együtt olvastuk el a férfikézre való nagy pe­csétgyűrű belsejébe vésett szöveget: Miskolci Nemzeti Színház. — Ereklye lesz — mondta csendesen, és gondo­san eltette a dobozt. A juta­lom. a ki tüntetés megőrzés­re való. a színésznő a szín­padon él. Valóban több. mint két évtizede került először a szolnoki színház színpadára. — Konzervatóriumot vé­geztem. komoly zenei pályára készültem, aztán gondoltam egyet, és jelentkeztem Szol­nokon. Egy évvel később már Miskolcon voltam. — Azóta itt vagy. Miért? — Márhogy miért nem mentem el más városba, más színházhoz? A gyerekemmel nem is olyan régen mulat­tunk egy soha igénybe nem vett nyugat-németországi szerződésen, es ő szokott a legjobban szórasozni az itt­honi tánc-, ének- es egyéb próbáimon, A'fiam az any­jaként tan számon, és ez a megfogalmazás azért fontos, mert az a lény, hogy csalá­dom van. beleszólt az itt- maradásomba is. Nem voltam soha utazó, böröndös színész- típus, az a fajta vagyok.aki-, nék nagy szüksége van a biztos, nyugodt családi hát­térre. Itt maradtam. Baj? — Dehogy bal, egyike volt a kérdés a seokáso« buta kér­déseknek. Megpróbálom job­ban: megérte? — A dolog azért érdekes, mert sokan , megkérdezték már. hogy miért maradtam egy városban, egy színház­nál, és nem én vagyok az egyedüli, aki jó ideje mor­fondíroz rajta: miért tűnik, szinte véteknek, ha megma­rad valahol az ember. De ez csak rossz pillanataimban van. Sokkal izgalmasabb dől-, gokon is lehet gondolkodni. Tanultam balettet, jártam artistaiskolába, sok-sok éven keresztül Pestre jártam, hogy a tánctudásom karban ma­radjon. Emlékszem, mikor sok évvel ezelőtt a Leányvá­sárra készültünk, az egész nyarat azzal töltöttem, hogy megtanuljak szteppelni. Egy­szóval tudatos munka, ren­geteg erőfeszítés van egy énekes-színészi pályában ah­hoz. hogy gondolkodjam raj­ta: mi az oka, hogy a zenés műfajt jóval a próza után veszi csak számításba a szín­ház, a szakrna? — Miből lesz a dal, a tané, a mozgás szép harmóniája? Hogyan él egy szubrett? — Mondd nyugodtan múlt időben, mert az soha nem baj. hogy múlik az idő. Az a baj. ha nem veszi az em­ber tudomásul, ha nem ven­ném tudomásul, hogy húsz éve táncolok a miskolci szín­padon. Semmi világvége han­gulatom nincs, mert ha nem operetettet játszik, még min­dig játszhat musicalt a ze­nés-színész. sőt uram bocsa", játszhat prózát is. Az évek­kel ezelőtti Pop-fesztivál Észtere, a Don Quijote Dul- cineája hála Istennek a szín­ház vezetői szerint is rokon azzal a karakterszereppel, amit a következő évad első premierjében. Szép Ernő Li­la Akácában játszani fogok. Vagyis, ha színész az ember a Maya című revüoperettben, színész lesz akkor is. ha más feladatot bíznak rá, de nem ezt kérdezted. Szóval a szub­rett nagyon fegyelmezetten él. és nem biztos, hogy akár­melyik előadás előtt nekiál- lok az imádott gyerekem kedvéért délután ötkor pa­lacsintát sütni. Továbbme­gyek : aki Denevér Adélját énekli, az nem iszik, nem dohányzik. ezzel szemben Járjon minél többel tánc- es énekoróbákra. és a többi. Er­ről jut eszembe, és nem is magam miatt. Nagyon hiány­zik a rendszeres, módszeres tánc- es énektanítás a szín­házban. több gondot kellene rá fordítani. — Többet beszélsz a szín­házról, mint magadról . . , — A szakmában szokásos kérdés: mondd, neked mj a bajod? Megkapod a fizetése­dét. nem? Mindenki megkap­ja és bajai vannak, mert színház nélkül nincs színész, szerep nélkül nincs színész. — Rosszkedvű vagy? Éppen most. hogy te kaptad meg a Déryné-gyürüt? — A Dubarry egyik epi­zódszerepe es az Irma. te édes volt a munkám ebben a szezonban. Sokkal jobb ér­zésem lett volna, ha egy igazi munkásév után ér ez a megtiszteltetés, ha jobban megterheltek volna, ha az idén is jobban éreztem vol­na. ami a pályán a legfon­tosabb. a bizalmat. A Déry- né-gyűrű helyreállította a lelki egyensúlyomat... Es megint az ismerős ne­vetés. mert Komáromy Éva csak komoly és nem komoly­kodó. a nyár pedig arra való, hogy kikapcsolódjon az em­ber. Ősszel újra színpadra áll. és találkozik a boltban az öreg hölggyel, szigorú kri­tikusával is. A művésznő nem játszhat rosszul. Játsza­ni csak jól szabad. MAKAI MÁRTA műsor PÉNTEK Kossuth rádió: 12,00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Otlo Klemperer vezényli a Philharmonie Zenekart. — 13.27: A Mongol Katiio műsorából. — 13.49: Gulyas László: Széki mu­zsika. — 13.57: Brankovics György. Operarészietek. — 14.44: Magyarán szóivá ... — 15.0ü: Hí­rek. — 15.10: Láttuk, hallottuk. — 15.35: Madarász Katalin' nép­dalokat énekel. — 16.00: Útköz­ben. — ití.03: Magyarország ki­csiben. — 17.00: Hírek, útköz­ben. — 17.10: A Mongol Népköz­társaság nemzeti ünnepén. — 17.50: Vladimir Horowitz Schu- mann-müveket zongorázik. — 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Ahol elünk, ahogy élünk. — 19.35: Hallgassunk operát! — 20.57: Talabér Erzsébet és Pere Janos nótákat énekel, Lakatos Lajos cimbalmozik. — 21.30: Ami a számok mögött van ... — 22.00: Hírek. — 22.13: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangversenye. — 24.00: Hírek. — 0.10: Dzsesszíel- vetelekböl. a Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Édes anyanyelvűnk. — 12.38: Notamuzsika. — 13.15: Süssünk, süssünk valamit ... — 13.30: A zene titok a. — 14.00: Ket­tőtől ötig... — 17.00: Nem tu­dom a leckét! — 17.30: ötödik sebesseg. — 18.30: Hírek. — 18.33: Osváth Julia operettdalokat enekel. — 18.46: A-tól Z-ig a popzene világában. — 19.26: Újí­tók között — Jászladányban. — 20.00: Félóra népzene. — 20.30: Hírek. — 20.33: Aranykor után. alanykor előtt a recski rézbá- njrában. — 20.45: Emlékezetes G. B. Shaw-előadások. Közben; 22.54: Hírek. — 24.00: Hírek. Miskolci radio: 17.00: Hűek, időjárás. — 17.05: Pódium. Mis­kolcon vendégszerepeit a tam- ' perei kórus. Szerkesztő: Antal Magda, — 17.40; Kepek közsé­geinkből. Márkáz . . . Szerkesz­tő: Karosai Nagy Éva. — 18.üü: Eszak-magyarországi Krónika. (Tekerölaiílosok első országos találkozója Egerben. — Ma nyí­lik a Gyártói teneti Múzeumban, Ozdon Mizerák István fotókiál­lítása.) — 18.25—18.30: Lap_ és müsorelözetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hí­rek. — 16.30: A Szahara — olaj es politika nélkül. — 16.55: Stop! — 17.05: Postafiók 250. Takács Maria műsora, — 17.20: ..Duna* parti vigasságok” Szentendrén — 17.35: Pannon Krónika. — 18.10: Öt. perc meteorológia. — 18.15: A Magyar Állami Opera- ház vendégjátéka Szicíliában. — 18.40: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. — 19.10: Té­vétorna — 19.13: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Delta. — 20.20: Jean Gabin-sorozat. — 21.45: A Moszkvai Nagy Szín­ház zenekarának kamaraegyüt­tese játszik. — 21.55: Támadás egy Idegen bolygóról. — 22.45: Tv-hírado 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Saratin. Az abház állami népi egy öltés műsoWiből. — ‘ 20.30- öl perc meteorológia. — 20.35: A londoni ..bobby". — 21.15: Tv-hiradó 2. — 21.35: Reklám. — 21.40: Az emberiség hajnala. Olasz filmsorozat. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18) : Perez János ötvösművész kiállítása. — Vasas Galéria (14 — 19) : Népművészeti és háziipari kiállítás és vásár. — Varsó teg­nap és ma. — Herman Ottó Mu­zeum (10—18): Ember és mun­ka. — Pannónia művészete. — Herman Oltó-emlékház (lu—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. Filmszínházak: Béke (f4. hn6. 8) : Félek (mb. szí. olasz film, 16 éven felülieknek!) — Kossuth (13) : Az ötödik évszak (mb. szí. szovjet film). — (hnö. 7): A fér­fi, aki szerette a nőket (mb. szí. francia film. 16 éven felülieknek. II. helyár!) — Kossuth, éjszakai vetítés (9): Kaszkadőrök (mb. szí. airier lkai film. 14 éven alu­liaknak nem ajánljuk. II. hely- ár!) — Hevesy Iván Filmklub (4. f7): Dicsőségre ítélve (ame­rikai filmdráma). — Táncsics (5, 7): Hurrá, nyaralunk! (mb. szov­jet film). — Táncsics, kamara­mozi (6): Ászja (szí. szovjet film). — Szikra (4. 6): A nagy álom (mb. szí. amerikai film, 16 éven felülieknek. II. helyar!) — Fáklya (fő. i!7): Hazatérés (mb. szí. amerikai film, 16 éven felülieknek!) — Petőfi (tő, 17): A leprás nő (szí. lengyel film, II. helyar!) — Tapolca, kertmó- zi (9): Örült nők ketrece (mb. szí. francia—olasz film, 16 even felülieknek. III. helyár!) — Gö- römböly, Krúdy (7) ; Nagyivóki (mb. szí. szovjet film). — To­kaj, vendéglátóház (8): lndian- kaland On tarlóban (mb. szí. ro­mán—NSZK film. 14 éven aluli­aknak nem ajánljuk!). SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Lányok, asszonyok. — 8.,32: Sztambul ró­zsája. Operettrészletek. — 9.30: ..Vár egy új világ . . — 10.00: Hírek. — 10.05: Oláh Gusztáv harmincöt éve az Operahazban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zentai Anna nótákat ene­kel. — 8.20: Tíz perc külpoliti­ka. — 8.30: Hírek. — 8.33: A Rádió Kabarészínházának múze­umi hónapjai. — 8.45: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 10.00: Szombat délelőtt. Miskolci rádió: 8.30: Hívek, időjárás, lapszemle. — 8.40: Visz- szaoillantó. (Információk, tudó­sítások. riportok a hét fonto­sabb eseményeiről.) — 9.00: Eszak-ma?yarországi krónika. (A xxx. vasutasnapon. — Ma kez­dődik Egerben a népművészeti kiállítás és vásár.) — Acker. Bilk felvételeiből. — Napjaink kéidései. ónodvárí Miklós jegy­zete. — 9.30: Mikrofonvánc. Ste­fan Mártonnál, az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettesével Imrei) Jó­zsef beszélget. — 9.45: Hová menjünk, mit csináljunk? Zenés programajánlat. — Sport. — 9.53: Műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 9.00: Té­vétorna. — 9.05: Óvodások film- műsora. — 9.55: Hat év történe­lem. — 10.40: A zene minden­kié. — 11.15: Hűtlen asszonyok. Olasz film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom