Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

Kalendáriumfejü kisasszonyok így kapcsol az intorközpo — Tudakozó? Kiss János telefonszámát szíveskedjen megmondani . .. — 73-720-ra kérném Aba- újszántó 12-est kapcsolni . . . — Dísztáviratot szeretnék feladni a 18-227-röl. . . A 15-222. a 01 és a 02 szá­mok hívásakor hangzanak el a fenti mondatok. A Mis­kolci Postaigazgatóság Ka­zinczy utcai épületének első emeletén található a tudako­zó. az interurbán központ és a távirda: ők vannak a vo­nal másik vegén. Mielőtt meglátogattuk vol_*- na őket. Sztaruha Lászlóval, a postaigazgatosag távközlési és műszaki igazgatóhelyette­sével es Havas József táv­közlési műszaki osztályveze­tővel váltottunk nehány szót. Tőlük tudjuk, hogy a tuda­kozó átlagos napi forgalma körülbelül 2500 hívás, emel­lett 150—160 ébresztési ké­relmet regisztrálnak napon­ta. A meglehetősen nagy na­pi forgalom magyarázata: az utóbbi időben sok űj előfi­zetőt kapcsoltak be a háló­zatba. ugyanakkor több kö­zületi es magánelőfizető szá­ma megváltozott. Az új, Borsod és Heves megye táv­beszélő hívószámait regiszt­ráló telefonkönyv várhatóan csak novemberben jelenik meg. így addig jobbára a tu­dakozóra hagyatkozunk. Egylapos telefonkönyv Hogy őszinte legyek, egé­szen másnak képzeltem a tu­dakozót. A szűk szobában, a hatalmas tábla előtt — amelyre a hívások érkeznek be — ketten dolgoznak. Az egyik hölgy ül, a másik áll­va válaszol a kérdésekre. A harmadik — a váltótárs, aki az elfáradó kollégát váltja — különböző adminisztrációs munkákat végez, átvezeti a szám- és névváltozásokat, s segédkezik az interurbán központosoknak. A nagymé­retű táblán egyszerre 6 hí­vást tudnak fogadni, s sor­rendben elégítik ki a kíván­csiskodókat. Szotyori Jánosné immáron tíz éve dolgozik itt. Több­nyire kapásból válaszol. — Nem tudom pontosan megmondani, de biztos, hogy több mint hétezer hívószá­mot tüdők fejből. Főként a vállalatoké rögződik. Annyi­szor kérdezték már. és an'y- nviszor leírtam, hogy egy­szerűen megmarad a fejem­ben. Segít persze az is. hogy ezt megelőzően 13 évet az interközpontban dolgoztam. Az egyik érdeklődő külön­leges számra kíváncsi. Pen- cen működik a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium, s annak a hívószámát kérdi. Szotyoriné a Minox elnevezé­sű.. mikrofilmes tudakozóhoz lép. ráhelyezi a 15x20 centi- méteres lapocskát, s egy pil­lanattal később már választ is ad. Egv ilyen méretű mik­rofilmen elfér a teljes mis­kolci telefonkönvv. Először a névmutatót vetíti ki a nagy­méretű képernyőre a beren­dezés. emellett egy betű és egy szám található. Ha a berendezés kariát e betű- és számjelre állítják, azonnal KISZ-esek üléseztek Ma délelőtt ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. Töb­bek között jelentést hallgat­tak meg az 1379—80-as po­litikai képzési év tapasztala­tairól. az Ifjú Gárda képzé­séről, s a tavaszi taggyűlé­sekről. küldöttgyűlésekről. leolvasható a kívánt hívó­szám. Ilyen mikrofilmen a távhívó hálózatba bekapcsolt összes hazai település távbe­szélő névsorát havonta kap­ják meg Budapestről, termé­szetesen már át vannak ve­zetve rajta a változások. A lámpa villogni kezd Egy szobával arrébb egy hatalmas teremben csaknem 40 nő ül, hallgatóval a fe­jén. Az interurbán központ­ba leptünk: Havas József se­gít eligazodni. Az első hat munkahelyen veszik fel a Öl­re érkező hívásokat, úgyne­vezett induló távbeszélő je­gyén regisztrálva a bejelen­tési időt, a hívószámot, a hí. vott számot és a beszélgetés sürgősségét. E jegyeket az elosztóhoz továbbítják, akt ötletes masinán keresztül juttatja el a 26 közül ahhoz az interes hölgyhöz, aki az adott települést hívni tudja. A távolsági hívásoknak ugyanis meghatározott rend­je van. Van aki Mezőkövesd­del és környékével tud szin­te azonnal kapcsolatot te­remteni. más Szegeddel és körzetével, megint más a Dunántúllal. A távbeszélő je­gyeket az. interesek a beje­lentési idő ‘ aYapjan rakják sorrendbe, s hívják egymás után a kért számokat. Per­sze előrébb kerülnek a sür­gős hívások. Amikor a hí­vott bejelentkezik, a távbe­szélő jegyre a kalkulográph óra rányomtatja a beszélge­tés kezdetét, majd amikor a piros lámpa elkezd villog­ni — ez jelzi a beszélgetés végét — rákerül a beszélő­jegyre a beszélgetés időtar­tama.. Górcső alatt a távírdászok A harmadik szobában szé­kel' a távbeszélő távírda. Idea 02-vel tárcsázott számok fut­nak be. Fürge kezű kisasz­szonyok rögzítik a hívószá- 'mot.. írógéppel veszik fel a .szöveget, s ezt ügyes beren­dezés továbbítja, a telexszo­bába, ahol öt adó- és öt ve­vőgép működik egyszerre. Itt már olyan begyakorlott táv- irászok dolgoznak, akik per­cenként 300 leütéssel továb­bítják a táviratokat. A szo­ba sarkában egv csendes gép álldogál. Ez a GENTEX — nemzetközi telexhálózat — országaiba közvetlenül tudja leadni, vagy onnan felvenni a táviratokat. A-látogatás befejezése előtt Havas József egy kis szobá­ba invitál. íróasztalnyi be­rendezés mellett, amelyeken kis kapcsolókarok láthatók, egy telexgép áll. A kapcsoló, kar fölötti lámpa villogása jelzi, melyik telexgép üze­mel. Innen ugyanis figye- » lemmel kísérhetik Borsod és Heves megye valamennyi postahivatali telexgépének működését. Ottlétünkkor ép­pen Abaújszántón kezdtek el feladni egy táviratot. A kar elmozdítása után a telexgé­pen mi is olvashattuk a távirat szövegét. No, félreér- ( tés ne essék, nem a magán- j titok megsértéséről van szó. ( itt ugyanis az időkihaszná­lást és a távirát Helyességét, minőségét kísérik figyelem­mel. A minőségellenőrző gé­pen minden távirdász egy hónapban legalább 30 percig górcső alá kerül. Ki tudják tehát szűrni, ,ki az, aki sok hibával, vagy nagyon lassan dolgozik. Így dolgozik a tudakozó, az interközpont es a távírda. S mindez csak elenyésző ré­sze azoknak a szolgáltatá­soknak, amelyeket a posta- igazgatóság nyújt... (tóth) % Halról jobbra: egy lakatosmester, a Zöld citromhoz nevű miskolci fűszerkereskedés, az Aranykasza vasbolt és egy bodnár cegere. Cégtáblákat cégérezünk Anyai nagyapámék kapuja fölött két cégér függött. A jókora fakerék nagyapám foglalkozását, a bognár és kerékgyártó mesterséget hir­dette. Nagyanyám bába volt. az ő cégtábláján gólya sé­tált. csőrében pólvás babával. Elismerem, van abban némi nosztalgia is. hogy vonzódom a. régi cégérekhez. De nem állok ezzel egyedül. Aki is­meri Győrt, Sopront vagy akár Kecskemétet, tanúsít­hatja. milyen meghitt hangu­latot teremtenek egy-egy ut­cában, városrészben a hajda­ni mesterek, mesterségek emlékét idéző cégérek. Van ahol az eredetieket tartották meg, s van ahol — mint pél­dául Kecskemét sétálóutcá­jában — hű másolatot ké­szítettek a régiekről, s most' ezeket hi máztatja a szél a boltok fölött. (A cipőbolt aj­tajában például csizma lóg.) • • A miskolci céhek, iparosok és kereskedők cégtábláiból gazdag gyűjteménye van a Herman Ottó Múzeumnak. Az állandó kiállításon nap­Hazánk, Ke let-Európa (5.) A nemzeti ébredés kora A nemzeti célok megfogal­mazása és az érettük indított harc Közép- és Kelet-Euró- pában a romantika korára esett. így még erősebb hang­súlyt kaptak a.nem^eü.. sajá­tosságok a kor irodalmában, mint A múlt kultusza, a történelem es a népi kultúra iránti'-ér­deklődés szorosan kapcsoló­dott a nemzeti ideológiához. A romantika eszméi hatéko­nyan szolgálták a nemzetté- válás céljait. A nemzeti ro­mantika nagy írói-költői máig ható érvénnyel a kö­zép- és kelet-európai népek identitásának szimbólumai. A lengyel Miekiewicz, a szlo­vák Eudovíí Stúr, a magyar Vörösmarty, a román Vasile Alecsandri. a szlovén Prese- ren irodalmi teljesítményét nehéz volna elválasztani a nemzeti tudat ^kialakításában végzett munkájától. S a köl­tők maguk is gyakran vállal­tak szerepet közvetlenül a politikában, hogy csak Hrisz- to Botev es- Petőfi harctéri halaíát említsük. Ahogy mindegyik népnek voltak nyelvújító Kazinczyjai, úgy voltak népdalgyűjtő Erdélyi Jánosai is. És nemcsak ná­lunk szorgalmazták a nem­zeti múlt föltárását. Sorrá megjelentek a romantikus történelemszemlélet túlzásai is, a múltba vetített vágyké­j pék nemzeti nagyságról, dicső ősök példáiról, akik a jelen harcaihoz adhatnak segítsé- ' get. Ahogy a reformkor ma­gyarja Attila király, a hón— magyar rokonság délibábjait szemlélte, úgy tekintett a „Mlovák a Nagymorva Biro­dalomra ;,.a román a dák—ró­mai lqlytonosság ködképéi dédelgette. Az irodalom vál­lalta az eszményített hősök megfestését, az újabb közép- és kelet-európai irodalom a nemzetre nevelés jegyében született. Nem véletlenül ne- vezte-nevezi a szláv népek irodalomtudománya a korsza­kot a „nemzeti ébredés ko­rádnak. Közép- és Kelet-Európa népei a múltban is bonyolult etnikai sakktáblát alkotva éltek együtt és egymás mel­lett. Ezért a nyelvi-kulturális mozgalmak gyakran ugyan­abban a városban fejlődtek- bontakoztak, egymás közvet­len szomszédságában alkot­tak a különböző nemzetiségű írók, a tudósok. Az is előfor­dult. hogy diákkorukban együtt tanultak ugyanabban az iskolában. A Habsburg- birodalomban Bécs például egy rövid időre a magyar felvilágosodás irodalmának is a' központja volt, de jelentős szerepet játszott a császárvá­ros a szláv népek kultúrájá­ban is. A reformkori Past­Buda a magyaron kívül még három-negy népnek volt kul­turális központja. S a nyelvi- kulturális mozgalmak első szakaszában még nem volt szégyen kapcsolatot tartani a másik nemzeti mozgalom képviselőivel. A régi Magyar- országon sokáig járta az a szokás például, hogy más nyelvű iskolába küldték né­hány évre a diákot. Jókait például német szóra — Po- , zsonyba. a szlovák Stúrt ma- 1 gyárrá — Győrbe. A nyelvi mozgalmakban azonban csak­hamar fölülkerekedett a tü­relmetlenség, a nemzetté vá­lás időszaka magával hozta a másriyelvűekkel szembeni in­gerültséget is. Mivel a nem­zeti célok Közép- és Kelet- Európában gyakran keresz­tezték egymást, a nyelvi mozgalmak — az erösebbeké éppúgy, mint a hátrányban levőké — a kizárólagosságot, az, egynyelvűséget is fölvet­ték nyíltan vagy burkoltan céljaik közé. Az asszimiláció, a nyelvváltás is a célok közé került. Elsősorban éppen a politikai-állami és etnikai terület különbözősége miatt. A nyelvi türelmetlenség ne­gatív / öröksége előítéletek formájában rakódott le az itt élő népek tudatában. (Folytatjuk.) KISS GY. CSABA Mf: Mester jegyes tégla. jainkban is láthatunk né­hány szép darabot. Nem első ízben teszem, tesszük szóvá: jó lenne. Ha végre szűkebb pátriánkban is felhasználnák ezeket, a város múltját idé­ző, hangulatteremtő dekorá­cióul. Miskolcon kevés a műem­lék. de még a műemlék jel­legű epület is. Például a ba­rokk korszak is sokkal több szép emléket hagyott más városokban. mint nálunk. Barokk épületeinket könnyű lenne összeszámolni. Ám az e korszakból származó ková­csolt vasajtók, kapuk, ablak­rácsok néhány szép példá­nyát fellelhetjük kint a vá­rosban és bent a múzeum­ban. Fazoláék műhelye isko­lát teremtett, számos miskol­ci vasiparos követte példáju­kat. Sokat sikerült összegyűjte. ni. s megmenteni az utókor számára a barokk építkezé­sek mesterjegyes tégláiból is. Többnyire a téglavető meste­rek, illetve műhelyek, ritkáb­ban az építtető nevét őrzik a monogramok. A DGD-jegy például a diósgyőri korona- uradalom (dominium) rövidí­+ Fazola stílusú vaskapu a muzeum anyagából tése, a CA jelzés mögött pe­dig a Comes Althan. vagy a Comes Aspremont nevet sejthetjük. Ö • A tervek szerint a Széche­nyi út — nem is a távoli jö­vőben! — a város sétálóut­cája lesz, megtartva bevá­sárlóközpont jellegét. A nem tűi ízléses, fantáziátlan cég­táblák helyén, szívesen lát­nánk néhányat a már emlí­tett régiek közül. Másolatot lehetne készíteni például a zöld citromról (tüszerkeres- kedés), a fekete macskáról (drogéria), a pápaszemről (látszerész). az aranvkászáról (va.sbolt) es a többiről*' Ért­hetetlen. hogy ha egyszer van egy ilyen nevű vendég­lőnk most is. miért nem akasztja ki a hajdani Vörös Rák fogadó cégérének máso­latát? A Kossuth utca sarkán — a Bérce étterem és Roráriusz cukrászda helyen — épülő ház alsó szintjen boltok lesz­nek. Elsőként talán itt lehet­ne hasznosítani a patinás cé­gérekről készült másolatokat. Rövidesen hozzálátnák a kis­iparosok székházának építé­séhez a Korvin Ottó utca torkolatában. Ahogy a terve­ket ismerem, üzleteket, mű­helyeket is berendeznek a földszintjén. Kisiparosaink figyelmébe ajánlom a légi mesterek szép cégéreit. Pél­dául azt a hatalmas kulcsot, mely Sesztina lakatosmester műhelye fűlött függött egy­kor az Újvárosban. Az sem lenne baj, ha csupán díszítő­elemként. s nem valóságos cégérül szolgálna! e • A mesterjegyes táblákból összeállított kompozícióval feloldhatnák tervezőink a beton falfelületek egyhangú­ságát. De térola.sztika is ké­szülhetne belőlük. Mint ahogy Fazoláék szép vaska­puinak másolatait is fel le­hetne használni arra érdemes helyeken. Hogy hol és ho­gyan. annak eldöntése már éoítés7i feladat. A Herman Ottó Múzeum munkatársai szívesen egvüttműködnek ve­lük — ha lesz rá igény. Hát legyen! (békés)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom