Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-08 / 158. szám
Számok és számlák Hála és pénz Ismerősöm édesanyja meséli: most, hogy sikerült a férje meglehetősen súlyos műtétje, az operációt levezető orvosnak legalább háromezer forintot kell adnia. Egy volt kollégám pedig arról panaszkodik, hogy azért nem fekszik a műtőasztalra (pedig nem lehet sokáig húzni-halasztani az orvosi beavatkozást), mert nincs tízezer forintja. Egy műtét után ugyanis ennyit illik (!) adni egy fővárosi (!) klinikán... A hamleti kérdés itt és most így fogalmazódik meg: adni, vagy nem adni! Ezt mindenki maga döntheti, s dönti el... És mindannyian, vagy legalábbis nagyon sokan: adunk... Hálapénz. Neuralgikus téma. akár orvosok, akár betegek, akár egészségesek körében vetődik fel. Idegesíti a közvéleményt (akárhányszor szóba kerül), pedig teremtője, terjesztője nagyrészben a betegségből felgyógyult ember. Igaz, hogy nem egy esetben (persze ez mindig, vagy legtöbbször bizonyíthatatlan) az orvos el is várja, hogy jó munkájáért — a törvényes fizetése mellett — megjutalmazzák. Hogy valaki a gyógykezeléssel elégedett, s háláját ajándékkal, drága külföldi italokkal, vagy péitzzel (ezer forintokkal!) fejezi ki, az may nügy, az orvos és a beteg dolga, ez nem tiltható meg. Ám más. már igen! Ha a táppénzbe vételért, kórházi ágyért (itt legnagyobb részben klinikai, megyei vezető kórházi ágyakról van szó. mivel ezekben az intézményekben a műszerezettség eléri, vagy megközelíti az orvostudomány fejlett1 égi fokát), szanatóriumi beutalóért engedélyezett terhességmegszakításért fogadéi nénzt az orvos, akkor visszaél a. társadalomban elfoglalt pozíciójával, tette elítélendő, büntetendő, vagy inkább büntethető, mert az ilyen esetek vajmi ritkán kerülnek napvilágra. Elítélendő az is, hogy ha egy kórházban olyan szellem alakul ki, hogy a betegtől, vagy hozzátartozójától rendszeresen anyagi juttatást, parasolventiát várnak, elfogadnak, sőt kifejezetten kérik. A betegek egy része (nagyobbik része!) ugyanis nincs olyan helyzetben, hogy hálapénzt adjon az orvosnak. Az egészségügyi törvény mondja ki. hogy megkülönböztetés nélkül, minden beteg állampolgári jogán, állapotának megfelelően részesüljön magas szintű ellátásban. Aki nem ad pénzt, az azt érezheti (tulajdonképpen jogtalanul), hogy háttérbe szorítják, gyógyulását késleltetik. Azért jogtalanul, mert hálapénz ide vagy oda, azért az orvosok döntő többsége nem váltja pénzzé az orvosi hivatás méltóságát. És az eskü is kötelezi őket... Egy — megbízhatatlan (mert ilyen esetben biztosat senki sem tud — összegzés szerint az orvosok negyven-ötven százaléka fogad el hálapénzt. Egy részük azért, mert szükségük van nagyobb jövedelemre (társadalmi rangjuk — különösen falun — igényesebb életmódra ..kényszeríti” őket), míg mások azt állítják hogy azért fogadják el a pénzt, mert a betegeket a visszautasítással nem akarják megsérteni. A megyei orvosi etikai bizottsághoz egyébként az utóbbi időszakban nem érkezett panasz amiatt, hogy valamely kórház orvosa pénzt követelt volna munkájáért, a betegétől, vagy annak hozzátartozójától. A hála — s ezt sokan tudják, de kevesen látják be — benne foglaltatik egy tekintetben, egy kézfogásban, egy köszönetben, jókívánságokban, s nemcsak az ötszázasokkal bélelt borítékokban. Tudjuk, hogy mindenki megtesz mindent az életéért. ' De a hálát nemcsak pénzben mérik • I. S. (A témára visszatérünk még, a borravaló, s a csúszópénz ürügyén más „kategóriában” is.) Őfelsége, az energia + Latolgatjuk a kérdést: jobb-e a felújított régi, mint a modernebb, de drágább új? Azaz: megéri-e? (Sólymos felv.) Az elmúlt esztendő karácsonya előtti hetekben alaposan megnőtt a kereslet a televíziókészülékek iránt, s egyre többen szerettek volna színes tévét is vásárolni. Akkor viszont alig lehetett egykét típust kapni. Manapság alaposan megváltozott a helyzet: van televízió bőségesen. Most, hogy közeleg az olimpia, minden bizonnyal ismét nagy keletje lesz a színes készülékeknek: eddig Megjött a jó idő, lehet strandolni.. . (E. Várkonyi felv.) A polgári nemzet kialakulásának folyamatában Közép- es Kelet-Europában a nyelvi-kulturális tényezőnek jóval fontosabb szerep jutott, mint kontinensünk nyugati részén. Nem véletlen, hogy Herder es a német romantikusok nemzetfogalma (amely az anyanyelvre, a sajátos kultúrára, a népköltészetre helyezte a hangsúlyt) sok követőre talált térségünkben. Fontos politikai kérdés lett a nvelv: írók. tudósok (főleg történészek és néprajzosok) munkája politikai következményekkel járt. a kulturális és irodalmi élet folyamatai nagy jelentőséggel bírnak a nemzetté válás szempontjából. Természetesen a társadalmi viszonyoktól sem függetlenül. hiszen az egységes irodalmi nyelv, a polgári kulturális élet megteremtése közben kevesebb akadályt kellett legyűrni a viszonvlag polgá- rosult német államokban, cseh tartományokban, mint például a balkáni szláv népek körében. A polgári fejlődés, az idegen államkeret fölidézése a nvelvi-kulturélis asszimiláció. a ..nemzethalál” veszélyét. Mindenütt középpontba került az egységes nemzeti nyelv kérdése. A XVIII. század végétől szánté az egész f *• rr r • Jovo CV1 ruhánkat választják ki a kereskedők A következő tíz nap alatt lényegében eldől, mit viselünk a jövő tavasszal és a nyáron. A kőbányai vásárvárosban ugyanis tegnap megkezdődött a hazai felsőruházati ipar hagyományos börzéje, melyen a belkereskedelmi vállalatok kiválasztják azokat a modelleket, melyeket a jövő évre megrendelnek. A felsőruházati cikkeket-— férfi-, női és gyermekruhákat — gyártó vállalatok és szövetkezetek 1500 modellből álló kollekciókat kínálnak az 1981-es tavaszi-nyári szezonra. melyekből mintegy 200- at te?nan a bemutatón tekinthettek meg a nagv- és kiskereskedelmi vállalatok képviselői. Öt ország fiataljai Építőtábor az egyetemistáknak Tegnap megnyitotta kapuit a miskolci Neb zipari Műszaki Egvetemen a 23. nemzetközi építőtábor. Ezúttal Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból s az NDK- ból érkeztek fiatalok, a magyarokat a miskolci, s a környező egyetemek, főiskolák hallgatói képviselik. A 130 építőtáboros a BAÉV és az EÁEV építkezésein dolgozik majd, a készülő lakások befejező munkálatainál segédkeznek, míg a lányok munkájára a felsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezetben és a miskolci Hűtőházban számítanak. A magyarok - két hét után váltják majd egymást, a külföldiek pedig három hét munka után tíz napig pihennek nálunk, a Balaton partján, Verőcemaroson, illetve Budapesten. XIX. századon keresztül tart a térség népeinél a nyelvújítás mozgalma. Az egész etnikumot atsugárzó korszerű közvetítő eszközre, anyanyelvre volt szükség, amely alkalmas lehetett a társadalmi kommunikációra éppúgy, mint a szépirodalom és tudomány művelésére. Köny- nyebb volt ott megteremteni a modem nemzeti nyelvel, ahol az egységes irodalmi nyelvnek már voltak hagyományát A lengyel, a cseh és a magyar nyelv a múlt század elejen több évszázados irodalmi hagyománvra tekinthetett vissza. A nyelvújítás itt elsősorban a nyelv korszerűsítését, szókincsének bővítését jelentette. Kózép- Európa keleti felén es Kelet-Európábán azonban népek sora élt igen sovány, vagy nem egységes irodalmi nyelv hagyományával. A szlovákok körében a XVIII. és XIX. század fordulóján két irodalmi nyelvi változat élt: az evangélikusok a XVI. századi ún. králicei cseh biblia nyelvén írtak, a katolikusok egy része a nyugatszlovák nyelvjárás alapján kialakított Bernolák-féle normát követte. A moldvai és havasalföldi román értelmiség a görög, illetőleg az egyházi szláv nyélvet használta. A három fő horvát Néhány évvel ezelőtt egy háromnegyed részber nőket foglalkoztató üzem nőpolitikái kérdések intézésével megbízott felelőse (természetesen férfi volt az illető) büszkén mutatta a vállalati tervek mellé csatolt feladatgyűjteményt, amely a lányok és asszonyok házon, illetve gyáron belüli gondjait volt hivatva orvosolni. Szó volt ebben a nemek közötti arányosabb bérről, a tanulási lehetőségek szélesítéséről, a funkcióba kerülés egyenlő esélyeiről... Ennek sok éve már. s én akkor azt kifogásoltam, hogy egy női üzemben (ahol természetesén férfi az igaznyelvjárás mindegyikének volt külön irodalmi hagyománya. Számos népnek tehát ekkor kellett megteremtenie. kodifikálnia egységes irodalmi nyelvét. A nyelvi változatok melletti döntés nemcsak a nyelvjárások ..fölötti” köznyelv elfogadását jelentette: a választásnak komoly politikai konzekvenciái lettek. 1843-ban a szlovákok a közép-szlovák nyelven alapuló, L. Stúr által kialakított normát fogadták el. ami véglegessé tette a cseh és a szlovák nemzetté válás külön útját. A horvátok és a szerbek olyan dialektust fogadtak el közösen alapul, amely a két rokon délszláv nyelv majdnem egybeeső változata, úgyhogy mindmáig a két népnek közös az irodalmi nyelve. A szlovénok viszont saját, a horvátiéi eltérő nyelvi forma kialakítása mellett döntöttek. Ehhez persze magyarázatul hozzá kel] tenni, hogy a nyelvi külön ülés és egységesülés kérdései másként vetődnek föl az egymáshoz igen közel álló szláv népek, illetve a más-más nyelvcsaládhoz tartozó népek között. (Folytatjuk.) KISS GY. CSABA I gató is) miért kell külön tervet készíteni a gyengébbik nem képviselői élet- és munkakörülményeinek megkönnyítése érdekében? Miért nem tartalmazzák ezeket a törekvéseket a vállalati tervek? A nadrágos nőfelelős akkor ezt nem értette. í, .' *>/n A melléklet a fő Nemrég egy vállalati energetikussal beszélgettem. Okos ember, hivatása szerelmese, fontosságának teljes tudatában állította, hogy az utóbbi néhány évben — szinkronban az energiaválsággal — szédületesen emelkedett föl a vállalati ranglistán. Most összehasonlíthatatlanul nagyobb fizetést és több megbecsülést kap, mint korábban. Pedig ő nem akar mást, mint azelőtt; csak talán jobban, csak talán kevesebb gátló körülmény közepette akarja. Szóval, ez az energetikus mondta: akkor sáfárkodunk ■mi majd jól őfelségével, az energiával, ha a vállalatok nem készítenek külön, a tervhez mellékletként csatlakozó energiagazdálkodási programot. Egy üzem alap- dokumentumának, a gazdálkodási tervnek, ha nem szerves része a szénnel, olajjal, gázzal. gőzzel, elektromos árammal való ésszerű gazdálkodás terve, akkor egy még oly jó pótfejezet sem ér sokat. Kovács ár autót vesz A látszólagos ellentmondást a napi gyakorlat oldja fel. Kezdetben azt kérdezték a cégtől, s ez volt az értékmérő. hogy mennyit termel. Aztán — változtak az idők — azt is megtudakolták, hogy mit termel. Most, a viszonylagos árubőség időszakában (amely helyzetet az energiasokk motiválja) az a legfontosabb kérdés, hogy mennyiért termel ? A kérdőjel mögött a máról holnapra szóló, bizonytalan végösszegű villany- számlák. olajszámlák, energiagazdálkodási kimutatások mutatói sorakoznak. A termelési és a fogyasztási költségek arányából mind nagyobb részt harap ki az energiafelhasználás félelmetes krokodilja. A kérdés csak az. hogy féljük-e. rettegjük- e ezt a falánknak tűnő ragadozót . .. Az egeszen kis gyerekeket óvjuk a víz veszélyeitől, de nem a víztől. Meg kell tanítani őket úszni. Ügy úszni. hogy veszélyhelyzetben is partra tudjanak evickélni. Sok hozzáértő közgazdász (s néhány újságíró is) igyekezett a szenet korán temető országos gyakorlatot megmá. sílani. Volt, aki óvott az ésszerűtlenül túlzó motoro- zációtól is... (Mert mi sem egyszerűbb, mint hogy Kovács úr kocsit vesz, ettől boldog, de rettenesen elkedvetlenedik. mert ennyi magánautóhoz egyelőre nincs elég út, garázs, szerviz, alkatrész és üzemanyag.) Rév és vám A népgazdaság összesített energiaigenye örvendetesen javuló, azaz a termeléshez képest csökkenő ütemű növekedést prognosztizál. Ez egy hosszú távú program. Különösen fontos e kérdéskör tanulmányozása abban a Borsodban, amely az ország energiaszükségletének egy- hatodát fogyasztja el. Mondhatnám azt is, hogy ahol a legnagyobb a fogyasztás. elvileg ott a legnagyobb a lehetőség a takarékosságra. Számokkal, illetve számlákkal bizonyítható, hogy az energiafelhasználás nemcsak a tervezetthez képest csökkent, hanem abszolút mértékben is mérséklődött néhány vállalatnál. Pedig a gepek nem jártak kevesebbet, az üzemi öltözőkben nem cserélték 25 wattosra a százas villanykörtét, s tavaly a borsodi ipar mintegy hét százalékkal produkált többet, mint egy évvel korábban. A legutóbbi miskolci energetikai konferencián (ahol a szünetben egy energikus énekesnő, Amanda Lear lemezé szórakoztatta a résztvevőket) a témában legfele- lősebb államtitkár azt mondotta, hogy még mindig olcsóbb a takarékossági törekvéseket felkarolni és támogatni, mint a picivel is magasabb számlát kifizetni. Egy szélsőséges vélemény szerint akkor takarékoskodunk igazán az energiával, ha fel sem használjuk... Kétségkívül olcsóbb gyertyával világítani, mint elektromos árammal. Ha a televíziót nem kapcsoljuk be, akkor nem dühöng a Forgó- Morgó. Igen ám, csakhogy ez a megtakarítás spórolásszámba megy, s többet vesztünk a réven, mint ameny- nyit nyerünk a vámon. A kulcsszó: a már agyonkoptatott hatékonyság. Ma már önmagában csak azért, mert magasabb az energiaszámla, egyetlen vállalatot sem vonnak felelősségre. Az a kérdés. hogy mire használta, hogyan kamatoztatta. Az árakban (akár hazai, akár világpiaci árakról van szó) egyre inkább sokszorosan megtérül az ésszerűen. hatékonyan munkára, értéktermelésre fo. gott energia. BRACKÓ ISTVÁN Színesben az olimpiát Miskolcon mintegy négyezer Videoton Color Sztár típust adtak el. Hazánk, Kelet-hurópa (4.) Az egységes nemzeti nyelvért
