Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

Számok és számlák Hála és pénz Ismerősöm édesanyja meséli: most, hogy sikerült a férje meglehetősen súlyos műtétje, az operációt levezető orvosnak legalább háromezer forintot kell adnia. Egy volt kollégám pedig arról panaszkodik, hogy azért nem fekszik a műtő­asztalra (pedig nem lehet sokáig húzni-halasztani az orvosi beavatkozást), mert nincs tízezer forintja. Egy műtét után ugyanis ennyit illik (!) adni egy fővárosi (!) klinikán... A hamleti kérdés itt és most így fogalmazódik meg: adni, vagy nem adni! Ezt mindenki maga döntheti, s dönti el... És mindannyian, vagy legalábbis nagyon sokan: adunk... Hálapénz. Neuralgikus téma. akár orvosok, akár betegek, akár egészségesek körében vetődik fel. Idegesíti a közvéle­ményt (akárhányszor szóba kerül), pedig teremtője, terjesz­tője nagyrészben a betegségből felgyógyult ember. Igaz, hogy nem egy esetben (persze ez mindig, vagy legtöbbször bizo­nyíthatatlan) az orvos el is várja, hogy jó munkájáért — a törvényes fizetése mellett — megjutalmazzák. Hogy valaki a gyógykezeléssel elégedett, s háláját ajándékkal, drága kül­földi italokkal, vagy péitzzel (ezer forintokkal!) fejezi ki, az may nügy, az orvos és a beteg dolga, ez nem tiltható meg. Ám más. már igen! Ha a táppénzbe vételért, kórházi ágyért (itt legnagyobb részben klinikai, megyei vezető kór­házi ágyakról van szó. mivel ezekben az intézményekben a műszerezettség eléri, vagy megközelíti az orvostudomány fej­lett1 égi fokát), szanatóriumi beutalóért engedélyezett terhes­ségmegszakításért fogadéi nénzt az orvos, akkor visszaél a. tár­sadalomban elfoglalt pozíciójával, tette elítélendő, bünte­tendő, vagy inkább büntethető, mert az ilyen esetek vajmi ritkán kerülnek napvilágra. Elítélendő az is, hogy ha egy kórházban olyan szellem alakul ki, hogy a betegtől, vagy hozzátartozójától rendsze­resen anyagi juttatást, parasolventiát várnak, elfogadnak, sőt kifejezetten kérik. A betegek egy része (nagyobbik része!) ugyanis nincs olyan helyzetben, hogy hálapénzt adjon az orvosnak. Az egészségügyi törvény mondja ki. hogy meg­különböztetés nélkül, minden beteg állampolgári jogán, álla­potának megfelelően részesüljön magas szintű ellátásban. Aki nem ad pénzt, az azt érezheti (tulajdonképpen jogtalanul), hogy háttérbe szorítják, gyógyulását késleltetik. Azért jogtalanul, mert hálapénz ide vagy oda, azért az orvosok döntő többsége nem váltja pénzzé az orvosi hivatás méltóságát. És az eskü is kötelezi őket... Egy — megbízhatatlan (mert ilyen esetben biztosat senki sem tud — összegzés szerint az orvosok negyven-ötven szá­zaléka fogad el hálapénzt. Egy részük azért, mert szükségük van nagyobb jövedelemre (társadalmi rangjuk — különösen falun — igényesebb életmódra ..kényszeríti” őket), míg má­sok azt állítják hogy azért fogadják el a pénzt, mert a bete­geket a visszautasítással nem akarják megsérteni. A megyei orvosi etikai bizottsághoz egyébként az utóbbi időszakban nem érkezett panasz amiatt, hogy valamely kór­ház orvosa pénzt követelt volna munkájáért, a betegétől, vagy annak hozzátartozójától. A hála — s ezt sokan tudják, de kevesen látják be — benne foglaltatik egy tekintetben, egy kézfogásban, egy kö­szönetben, jókívánságokban, s nemcsak az ötszázasokkal bélelt borítékokban. Tudjuk, hogy mindenki megtesz min­dent az életéért. ' De a hálát nemcsak pénzben mérik • I. S. (A témára visszatérünk még, a borravaló, s a csúszópénz ürügyén más „kategóriában” is.) Őfelsége, az energia + Latolgatjuk a kérdést: jobb-e a felújított régi, mint a modernebb, de drágább új? Azaz: megéri-e? (Sólymos felv.) Az elmúlt esztendő kará­csonya előtti hetekben ala­posan megnőtt a kereslet a televíziókészülékek iránt, s egyre többen szerettek volna színes tévét is vásárolni. Ak­kor viszont alig lehetett egy­két típust kapni. Manapság alaposan megváltozott a helyzet: van televízió bősé­gesen. Most, hogy közeleg az olimpia, minden bizonnyal ismét nagy keletje lesz a szí­nes készülékeknek: eddig Megjött a jó idő, lehet strandolni.. . (E. Várkonyi felv.) A polgári nemzet kialaku­lásának folyamatában Kö­zép- es Kelet-Europában a nyelvi-kulturális tényezőnek jóval fontosabb szerep jutott, mint kontinensünk nyugati részén. Nem véletlen, hogy Herder es a német romanti­kusok nemzetfogalma (amely az anyanyelvre, a sajátos kultúrára, a népköltészetre helyezte a hangsúlyt) sok követőre talált térségünkben. Fontos politikai kérdés lett a nvelv: írók. tudósok (főleg történészek és néprajzosok) munkája politikai következ­ményekkel járt. a kulturális és irodalmi élet folyamatai nagy jelentőséggel bírnak a nemzetté válás szempontjá­ból. Természetesen a társa­dalmi viszonyoktól sem füg­getlenül. hiszen az egységes irodalmi nyelv, a polgári kul­turális élet megteremtése köz­ben kevesebb akadályt kellett legyűrni a viszonvlag polgá- rosult német államokban, cseh tartományokban, mint például a balkáni szláv né­pek körében. A polgári fejlődés, az ide­gen államkeret fölidézése a nvelvi-kulturélis asszimilá­ció. a ..nemzethalál” veszé­lyét. Mindenütt középpontba került az egységes nemzeti nyelv kérdése. A XVIII. szá­zad végétől szánté az egész f *• rr r • Jovo CV1 ruhánkat választják ki a kereskedők A következő tíz nap alatt lényegében eldől, mit vise­lünk a jövő tavasszal és a nyáron. A kőbányai vásárvá­rosban ugyanis tegnap meg­kezdődött a hazai felsőruháza­ti ipar hagyományos börzéje, melyen a belkereskedelmi vállalatok kiválasztják azo­kat a modelleket, melyeket a jövő évre megrendelnek. A felsőruházati cikkeket-— fér­fi-, női és gyermekruhákat — gyártó vállalatok és szö­vetkezetek 1500 modellből álló kollekciókat kínálnak az 1981-es tavaszi-nyári szezon­ra. melyekből mintegy 200- at te?nan a bemutatón tekint­hettek meg a nagv- és kis­kereskedelmi vállalatok kép­viselői. Öt ország fiataljai Építőtábor az egyetemistáknak Tegnap megnyitotta kapuit a miskolci Neb zipari Mű­szaki Egvetemen a 23. nemzet­közi építőtábor. Ezúttal Bul­gáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból s az NDK- ból érkeztek fiatalok, a ma­gyarokat a miskolci, s a kör­nyező egyetemek, főiskolák hallgatói képviselik. A 130 építőtáboros a BAÉV és az EÁEV építkezésein dolgozik majd, a készülő lakások be­fejező munkálatainál segéd­keznek, míg a lányok mun­kájára a felsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezetben és a miskolci Hűtőházban számí­tanak. A magyarok - két hét után váltják majd egymást, a külföldiek pedig három hét munka után tíz napig pihennek nálunk, a Balaton partján, Verőcemaroson, il­letve Budapesten. XIX. századon keresztül tart a térség népeinél a nyelv­újítás mozgalma. Az egész etnikumot atsugárzó korsze­rű közvetítő eszközre, anya­nyelvre volt szükség, amely alkalmas lehetett a társa­dalmi kommunikációra épp­úgy, mint a szépirodalom és tudomány művelésére. Köny- nyebb volt ott megteremteni a modem nemzeti nyelvel, ahol az egységes irodalmi nyelvnek már voltak hagyo­mányát A lengyel, a cseh és a magyar nyelv a múlt szá­zad elejen több évszázados irodalmi hagyománvra te­kinthetett vissza. A nyelv­újítás itt elsősorban a nyelv korszerűsítését, szókincsének bővítését jelentette. Kózép- Európa keleti felén es Ke­let-Európábán azonban né­pek sora élt igen sovány, vagy nem egységes irodalmi nyelv hagyományával. A szlovákok körében a XVIII. és XIX. század fordulóján két irodalmi nyelvi változat élt: az evangélikusok a XVI. századi ún. králicei cseh bib­lia nyelvén írtak, a katoli­kusok egy része a nyugat­szlovák nyelvjárás alapján kialakított Bernolák-féle normát követte. A moldvai és havasalföldi román értel­miség a görög, illetőleg az egyházi szláv nyélvet hasz­nálta. A három fő horvát Néhány évvel ezelőtt egy háromnegyed részber nőket foglalkoztató üzem nőpoliti­kái kérdések intézésével megbízott felelőse (természe­tesen férfi volt az illető) büszkén mutatta a vállalati tervek mellé csatolt fel­adatgyűjteményt, amely a lányok és asszonyok házon, illetve gyáron belüli gondjait volt hivatva orvosolni. Szó volt ebben a nemek közötti arányosabb bérről, a tanulá­si lehetőségek szélesítéséről, a funkcióba kerülés egyen­lő esélyeiről... Ennek sok éve már. s én akkor azt kifogásoltam, hogy egy női üzemben (ahol természetesén férfi az igaz­nyelvjárás mindegyikének volt külön irodalmi hagyo­mánya. Számos népnek te­hát ekkor kellett megterem­tenie. kodifikálnia egységes irodalmi nyelvét. A nyelvi változatok melletti döntés nemcsak a nyelvjárások ..fö­lötti” köznyelv elfogadását jelentette: a választásnak komoly politikai konzekven­ciái lettek. 1843-ban a szlo­vákok a közép-szlovák nyel­ven alapuló, L. Stúr által ki­alakított normát fogadták el. ami véglegessé tette a cseh és a szlovák nemzetté válás külön útját. A horvátok és a szerbek olyan dialektust fo­gadtak el közösen alapul, amely a két rokon délszláv nyelv majdnem egybeeső változata, úgyhogy mindmáig a két népnek közös az iro­dalmi nyelve. A szlovénok viszont saját, a horvátiéi el­térő nyelvi forma kialakí­tása mellett döntöttek. Eh­hez persze magyarázatul hoz­zá kel] tenni, hogy a nyelvi külön ülés és egységesülés kérdései másként vetődnek föl az egymáshoz igen kö­zel álló szláv népek, illetve a más-más nyelvcsaládhoz tartozó népek között. (Folytatjuk.) KISS GY. CSABA I gató is) miért kell külön tervet készíteni a gyengéb­bik nem képviselői élet- és munkakörülményeinek meg­könnyítése érdekében? Mi­ért nem tartalmazzák ezeket a törekvéseket a vállalati tervek? A nadrágos nőfele­lős akkor ezt nem értette. í, .' *>/n A melléklet a fő Nemrég egy vállalati ener­getikussal beszélgettem. Okos ember, hivatása szerelmese, fontosságának teljes tudatá­ban állította, hogy az utób­bi néhány évben — szink­ronban az energiaválsággal — szédületesen emelkedett föl a vállalati ranglistán. Most összehasonlíthatatlanul nagyobb fizetést és több megbecsülést kap, mint ko­rábban. Pedig ő nem akar mást, mint azelőtt; csak ta­lán jobban, csak talán ke­vesebb gátló körülmény kö­zepette akarja. Szóval, ez az energetikus mondta: akkor sáfárkodunk ■mi majd jól őfelségével, az energiával, ha a vállalatok nem készítenek külön, a tervhez mellékletként csat­lakozó energiagazdálkodási programot. Egy üzem alap- dokumentumának, a gazdál­kodási tervnek, ha nem szer­ves része a szénnel, olajjal, gázzal. gőzzel, elektromos árammal való ésszerű gaz­dálkodás terve, akkor egy még oly jó pótfejezet sem ér sokat. Kovács ár autót vesz A látszólagos ellentmon­dást a napi gyakorlat oldja fel. Kezdetben azt kérdezték a cégtől, s ez volt az érték­mérő. hogy mennyit termel. Aztán — változtak az idők — azt is megtudakolták, hogy mit termel. Most, a vi­szonylagos árubőség idősza­kában (amely helyzetet az energiasokk motiválja) az a legfontosabb kérdés, hogy mennyiért termel ? A kérdőjel mögött a má­ról holnapra szóló, bizony­talan végösszegű villany- számlák. olajszámlák, ener­giagazdálkodási kimutatások mutatói sorakoznak. A ter­melési és a fogyasztási költ­ségek arányából mind na­gyobb részt harap ki az energiafelhasználás félelme­tes krokodilja. A kérdés csak az. hogy féljük-e. rettegjük- e ezt a falánknak tűnő ra­gadozót . .. Az egeszen kis gyerekeket óvjuk a víz veszélyeitől, de nem a víztől. Meg kell ta­nítani őket úszni. Ügy úsz­ni. hogy veszélyhelyzetben is partra tudjanak evickélni. Sok hozzáértő közgazdász (s néhány újságíró is) igyeke­zett a szenet korán temető országos gyakorlatot megmá. sílani. Volt, aki óvott az ésszerűtlenül túlzó motoro- zációtól is... (Mert mi sem egyszerűbb, mint hogy Ko­vács úr kocsit vesz, ettől boldog, de rettenesen elked­vetlenedik. mert ennyi ma­gánautóhoz egyelőre nincs elég út, garázs, szerviz, al­katrész és üzemanyag.) Rév és vám A népgazdaság összesített energiaigenye örvendetesen javuló, azaz a termeléshez képest csökkenő ütemű nö­vekedést prognosztizál. Ez egy hosszú távú program. Különösen fontos e kérdés­kör tanulmányozása abban a Borsodban, amely az ország energiaszükségletének egy- hatodát fogyasztja el. Mondhatnám azt is, hogy ahol a legnagyobb a fogyasz­tás. elvileg ott a legnagyobb a lehetőség a takarékosság­ra. Számokkal, illetve szám­lákkal bizonyítható, hogy az energiafelhasználás nemcsak a tervezetthez képest csök­kent, hanem abszolút mér­tékben is mérséklődött né­hány vállalatnál. Pedig a gepek nem jártak keveseb­bet, az üzemi öltözőkben nem cserélték 25 wattosra a százas villanykörtét, s tavaly a borsodi ipar mintegy hét százalékkal produkált töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. A legutóbbi miskolci ener­getikai konferencián (ahol a szünetben egy energikus énekesnő, Amanda Lear le­mezé szórakoztatta a részt­vevőket) a témában legfele- lősebb államtitkár azt mon­dotta, hogy még mindig ol­csóbb a takarékossági törek­véseket felkarolni és támo­gatni, mint a picivel is ma­gasabb számlát kifizetni. Egy szélsőséges vélemény szerint akkor takarékosko­dunk igazán az energiával, ha fel sem használjuk... Kétségkívül olcsóbb gyertyá­val világítani, mint elektro­mos árammal. Ha a televí­ziót nem kapcsoljuk be, ak­kor nem dühöng a Forgó- Morgó. Igen ám, csakhogy ez a megtakarítás spórolás­számba megy, s többet vesz­tünk a réven, mint ameny- nyit nyerünk a vámon. A kulcsszó: a már agyonkop­tatott hatékonyság. Ma már önmagában csak azért, mert magasabb az energiaszámla, egyetlen vállalatot sem von­nak felelősségre. Az a kér­dés. hogy mire használta, ho­gyan kamatoztatta. Az árak­ban (akár hazai, akár világ­piaci árakról van szó) egyre inkább sokszorosan megtérül az ésszerűen. hatékonyan munkára, értéktermelésre fo. gott energia. BRACKÓ ISTVÁN Színesben az olimpiát Miskolcon mintegy négyezer Videoton Color Sztár típust adtak el. Hazánk, Kelet-hurópa (4.) Az egységes nemzeti nyelvért

Next

/
Oldalképek
Tartalom