Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-05 / 156. szám
J_ 1 A bejárók és az agglomeráció Város és vidéke A tudomány es a közvélemény olykor homlokegyenest eltérően ítéli meg az egyes társadalmi tényeket, jelenségeket. Ez több mint baj, hiba, de csak önkritikusan szólhatunk róla, mert olykor bizony a tömegkommunikációnak is része van ebben a pontatlan valóságképben. Történetileg ki lehetne mutatni, de sok haszna már nem lenne, hogy például a bejáró munkásokról mikor alakultak ki azok a sztereotípiák, amelyeket még ma is gyakran hallunk. Ha más „haszna" nem is lenne a tudománynak - fejtegette Böhm Antal, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének munkatársa tegnap a nyári egyetemen -, már az nyereség, hogy ezeket « megkopott, kiüresedett frázisokat elemzi, ellenőrzi és a „helyére teszi". Mert ma mór egyáltalán nem igaz, hogy a bejáró munkások például „kétlakiak”, „jól élnek, de nincsen igényük", „csak maguknak élnek, önzők”, hogy kevésbé tudják a szakmát, mint a varosban lakó kollégáik. Böhm Antal azzal cáfolta meg ezeket, a vélekedéseket, hogy felvázolta a bejárás, a bejáró munkások történetet es jelenlegi helyzetét. Tévedés azt hinni, hogy a jelenség új. Tóth Árpád Ozdról írott szociológiai tanulmányában kimutatta, hogy a bejárók aránya nem változott a század elejéhez kepest. i\ mezőgazdáság, a falu mindenkor útjára bocsátotta a felesleges munkaerőt. (Hajdan bizony igen messzire mentek, meg se álltak Amerikáig . . .) Voltak szakmák, mint például a bányászat, amelyek jéllegüknél fogva eleve „bejárósok”, hiszen időnként változott a munkahely. Több hullámban A lényeges változás azonban kétségtelenül 1945 után következett be a magyar társadalomban. Az ötvenes evekben a beszolgáltatás volt a tényező, amely a parasztok százezreit késztette arra, hogy odahagyva a mezogazdasagot máshol szerezzenek 'munkát. Nos, éppen erre, áz elsőgenerációs munkásokra szokták volt mondani a fentebb idézett jelzőket. A második nagy hullámban, a tsz-ek megszervezése után jöttek be a valósokba dolgozni. Ennek oka azonban már pozitívnak mondható. Arról van szó, hogy a modern mezőgazdaság munkaeróigenye csökkent. A hetvenes években már minőségi változásról beszélhetünk. Három tényezőt említett az előadó. Mindenekelőtt azt, hogy a mai bejárók már szakmával rendelkező munká- 'sok.. Tehát nem parasztok, akik az iparban dolgoznak, hanem munkások, akik falun laknak. A másik két új tényező a nők és a fiatalok számának jelentős növekedése. Ma mintegy 350 ezer nő Ca bejárók' egyharmada) dolgozik máshol, mint ahol lakik. A fiatalok aránya mintegy 30—40 százalék, s így el-, mondható, hogy ma már két, sőt három generáció jár be. A keresők egyötöde A bejárók gondja ma az egyik legfontosabb politikai, gazdasági és társadalmi kérdés. Nemcsak azért, mert minden ötödik aktív kereső bejáró, hanem mert csak a probléma ismeretében érthető meg a sokat emlegetett má- sodifi gazdaság kérdésköre is. A bejáró szakmunkásoknak maguknak kell felépíteni a házat, amelyben laknak, mert nem részesülnek azokból a társadalmi juttatásokból (infrastruktúra, közművesítés, laOrjíonaliaugverseny A barokk és a modern orgonairodalom remekeiből ad elő kedden este Kárpáti József a belvárosi evangélikus templomban. Műsorában Bach. Langlois, Messiaen és Franck müvei hallhatók. kás), amelyeket a városban élők megkapnak. A házépítés viszont olyan nagy teher, ami nem oldható meg csupán a tűzetésből. Ma már egyre több szó esik a tele- piilésíejlesztesre fordított összegek aranytalanságairól. A városi és a falusi lakosság aranya csaknem azonos, ugyanakkor a falvak csak 20 százalékban részesednek a fentebbi összegből. A terhet tehát magának a lakosságnak. azaz jórészt a bejáró munkásoknak kell vállalniuk. Így azután egyelőre akadémikus , másfajta (például kulturális) igényeket emlegetni mindaddig, míg a vidéken éló munkások maguk teremtik meg a lakóházat, vállalják át jórészt a villany, a víz beszerelésének költségeit is. Ezen az aranyon mindenképpen változtatnunk kell. ha nem akarjuk, hogy a falvak elnéptelenedjenek, nagyobb városaink viszont . a túlzsúfoltság miatt fuldokoljanak. Csak összhangban szabadna Hogy mekkora feszültséget okoz ez a tény, hogy a város csak mint munkaerőt latja szívesen a vidékieket, de mint lakót nem, arról Berkovits György 'író beszélt A nagy várisi agglomerációk társadalmi problémái Ma. gyarorszagon címmel. A probléma (erre mindkét előadó hivatkozott) csak Erdei Ferenc Város es vidéke című könyvének koncepciója alapján oldható meg. Ennek lényeg^ az. hogy a várost, a régió központját csak a környékével együtt, összhangban szabad es lehet fejleszteni, különben valamelyik mindig károsodik s ez újratermeli a társadalmi feszültségeket. (horpácsi) Agria HO Jelenet Száraz György Gyilkosok cimü darabjából, a képen Kaldy Nóra, Miklóssi György, Szombatiig Gyula, Végvári Tamás és 'Reviczky Gábor. (Szántó György fettétele) Kct ősbemutató Idén az Agria Játékszín — mely immár hatodik alkalommal tárja ki kapuit az egri, illetve a történelmi varosba érkező szinházkedvelő közönség előtt — három bemutatóval várja vendégeit. Az egri várban e napokban játsszak a harmadéves színművészeti főiskolások Szophoklész Aiaszát Valló Péter. Jászai-díjas es Mon- tágh Imre rendezésében. Száraz György Gyilkosok es Fekete Sándor Lenkey című darabját az első Agria drámapályázatra írta. Lassan végéhez közelednek e két ősbemutató próbái is, melyeknek főbb szereplői: Végvári Tamás. Reviczky Gábor. Miklóssi György, Gáspár Sándor, Szombalhy Gyula, Káldy Nóra, Kertész Péter és Győry Franciska. A Semmelweisről szóló Gyilkosok című dráma premierjére július 9-en. a Len- kevere 17-en kerül sor Egerben. Eöt vösék 7 okióba a Óriási sikere van a cirkuszos dinasztiának Világkórüli útja során, a Monte Carlo-cirkusz együttesének tagjaként hatalmas sikerrel szerepel Tokióban is az Eötvös család: Eötvös Gábor Jászai-díjas, érdemes művész, 4 híres zenebohóc, valamint kiváló rúddobó akrobata fiai és menyei, Gábor, Tibor es a két Kati. Eötvösök a nemzetközi nagycirkusz által felajánlott megtisztelő szerződés aláírása után, 1979. január 27. óta tartózkodnak egyhuzamban külföldön. Összesen 720 alkalommal léptek fel, ebből öt- százszor az Egyesült Államok 40 varosában, száznegyvenszer 9 ausztráliai városban es eddig nyolcvanszor Tokióban. A Sinzsuku negyed felhőkarcolói töyében felvert óriás sátor porondján augusztus végéig naponta kétszer jelennek meg. A, tokiói gyerekek körében városszerte immáron szállóigévé vált a magyar zenébohóc vidám, japán nyelvű kiáltása: mada ario (van másik). amely mindannyiszor akkor hangzik fel nagy derültséget keltve, amikor társai csellel hiába veszik el tőle valamelyik hangszerét, bő lebernyege alól mindig képes újabbat elővarázsolni. Japanban például nemcsak a vezető napilapok, a Jomiuri Simbun, az Aszahi Simbun és a Mainicsi Simbun írt az elismerés hangján a magyarokról, hanem a legfontosabb színes képesújság, a Sukan Heibon is. Paratlan sikerről tanúskodnak az amerikai újságok méltatásai is. A Chicago Sun-Times és a St. Louis Globe-Democrat egesz oldalas fényképmellékletet szentelt Etövöséknek. A Detroit News, a Richmond Times- Dispatch és a Chicago Tribüné rendkívül meleg hangú kritikát közölt számaikról. A méltatások lényege: a magyar cirkuszművészek munkáját, eredetiség jellemzi. ttí\etetni KISZ-vezetők tábora Balatongyörökön, a Zala megyei KISZ-vezetőképzö tár borban tartották meg az egyetemi és főiskolai . KISZ-, vezetők eves felkészítő táborát. A négynapos programban több mint 290 egyetemi és főiskolai KlSZ-tilkár értékelte az elmúlt tanévben végzett mozgalmi munka eredményeit, vette sorra a legfontosabb KISZ-es feladatokat. A fiataloknak felelős párt- és állami vezetők tartottak előadásokat az MSZMP XII. kongresszusának dokumentumairól. a KISZ idósze- . rü tennivalóiról. Pozsgay Imre művelődési miniszter oktatáspolitikai kérdésekről tájékoztatta az ifjúkommunis- tákat. Az ifik ..szakmánként" csoportfoglalkozásokon vitatták meg az egyetemi, főiskolai KISZ-elet, a mozgalmi munka soron levő feladatait. Szót vallottak az ideológiai, a politikai nevelő munka javításáról. a KlSZ-érdekvede- lem hatékonyabbá tételéről, a kollégiumok es az intézményi KISZ-szervezetek kapcsolatairól. i’ipacsos kalap és sildcs sapka Elegánsan és csibészesen A mesés Kelet szőnyegei A szőnyeg a lakás egyik legszebb dísze es értéke, de hálás kiállítási témaja, programja a múzeumoknak, galériáknak is. Július 11-től a Miskolci Galéria csomózott indiai, kelet-turkesztáni, kínai, tibeti és néhány európai szőnyeggel ad ízelítőt ebből a ritka művészetből. Szakmai ártalom Megbíráltam Zen- getheö W. Ulrik tangóharmonika-mú- vészt, kifejtve, hogy amilyen jól tolja ösz- sze a harmonikát, olyan ügyetlenül húzza szét hangszeret, ami persze részben érthető, mert jobb kezét állandóan a zsebében tartja. Én ebben a nyegle magatartásban a közönség lebecsülése t latiam. Zengetheő W. Ulrik nem késett a valasz- szal, melyet rövidítésekkel közlünk: „Tisztelt: Nagyrabecsült Szerkesztőség! Lapuk rendíthetetlen hive vagyok, maradok ez után a személyemet ért gyalázkodó, arrogáns. szemtelen támadás után is. Az a szemenszedett. alávaló, botcsinálta fir- kász, aki az önök Kiváló Lapjának úgynevezett munkatársa, otromba, gúnyos stílusban NEKEM rontott. megpróbálva lejáratni a művészet szent ügyét. Mit tudja az a faragatlan fajankó, hogy mit keresett a kezem a zse- . bemben? Nos: a zsebkendőt. Ennek ellenere és ezzel együtt produkcióm mint mindig, most is maradéktalanul elnyerte tetszésemet. Kérem a Kedves Szerkesztőséget. hogy nézzen alaposan a körmére annak a dilettáns pimasznak!” A körmére néztek, és látták, hogy tiszta, bár kissé rágott állapotban van. különösen a bal kettes, hármas. Megdicsértem Kor- néliusz Tihamér fütty- művészt. kiemelve, hogy fantasztikusan jók a trillái, melyeket a fülén keresztül enged ki. ennek a zseniális művésznek azonna l a párizsi Olympia színpadán a helye. Korneliusz Tihamér nem késett a válaszszák ime rövidítve: ,.Mi az, hogy zseniális. mi az. hogy trillák? Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy nem zseniális, hanem egyszerűen zseni vagyok. Még hogy a párizsi Olympia? Én már Alsó- da bason és Felsözsol- cán is falrengető sikert arattam, engem senki ne akarjon elküldeni mindenféle ócska külföldi kocsmákba holmi vendéglátós zenésznek. Kcü. retelem az egész cikk visszavonását, a sajtópert megindítottam, fütyülök rád. le zsur- nálgengszter!” Ezek után megbíráltam az időjárást, mire akkora felhő szakadt a nyakamba, mint három másik. Majd megdicsértem a tévéműsorterre jött egy tévészerelő, és felpofozott. Megdicsértem a pofonjait, ennek következtében agyonvert egy birkózó. mondván, hogy jövök én ahhoz, hogy más pofonjainak a nagyszerűségét zengjem. Hálatelt szívvel emlékeztem meg a temetésemről, alaposan méltatva mélta- toim nagyszerű beszédeit. (Elhallgatva, hogy egyikük úgy dadogott. hogy szavát se lehetett érteni, másikuk pedig eltévesztette a dátumot, és egy nappal később jött ki a temetőbe.) Fent. a mennyországban ért utol üzenetük: menjek a pokolba! SZABADOS GÁBOR (Kerényi László felvételei) A Magyar Divátintézet jövő évi előrejelzésében szerepel ez a kis elegáns szal- makálap. Jövőre ugyanis tovább hódít a tejfedő, nincs új a, nap alatt — jelszóval. Nagymamáink divatjából kölcsönzik hozzá az elemeket, így tűzdelték ki pipacsokkal ezt a kalapot. Persze, aki nem visel fejfedőt, ilyen kitűzőket már mostanság is hordhat a ruháján. A tizenévesek kedveit divatja a tengerészstílus. Ez a frottírból készült blúz is ilyen ihletésű. Fehér-kék, vagy fehér-piros csíkos anyagból készülhet. A nyaka csónak kivágású, az ujja leszabott japán fazonú. A le- zserséget derékyonalba fűzött gumi fogja össze, mindkét oldalán magasan sliccéivé. Egy érdekesen elhelyezett zseb díszíti. Hozzá vászonból készült nadrág Illik, ami a csíkok színével harmonizál. Az összeállítást kissé csibé- szessé teszi , a lapos, siMes sapka.
