Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-25 / 173. szám

Nem könyöradomäny! * Lenyűgöző látvány: a vágtató ménes Magas nyakillesztés, sziklákon edzett pata Munka, pihenőnapon, gyermekeinkért Az egyik lakótelepi általános iskola igazgatója panaszolja: annyi lesz náluk a gyerek az 1980—8l-es tanévben, de a következő években is, hogy azt se tudják, hová tegyék őket. Tetőzik a demográfiai hullám és bár örülünk neki. hogy — legalább átmenetileg — sok lesz az általános iskolás korú gyerek, ám gondot is jelent ez. és nem keveset. Hogy meny­nyire lesznek zsúfoltak a gyermekintézmények a kritikus években, s hány szülő kérelmét kell visszautasítaniuk az óvodáknak, az nem kis mértékben azon múlik, sikerül-e mozgósítani a társadalmi erőket. rosszabb esetben pumpolás­nak veszik, s amúgy tessék- lássék módon teljesítik. Csak kölcsön ősségi alapon ó járású Nem mindennapi karaván indult útnak Bécsböl július 7- én. Négy pompás lipicai von­tatta azt a postakocsit, amely átkelve az Alpokon, a négy­száz éves fennállását ünnepló lipicai méntelepre érkezett. A jubileum nemcsak Auszt­riában. nemcsak Jugoszláviá­ban. hanem hazánkban is ünneplésre ad okot. Szilvás­váradon az idén tavasszal avatták a fedett lovardát. MILYEN A LIPICAI? Négyszáz esztendeje annak, hogy Habsburg Károly fő­herceg a Trieszt melletti Li- pizzán. 1580-ban megvetette a későbbi lipicai lófajta alapjait. Tette ezt nagyúri kedvtelésből; 24 andalúziai kancával és 3 andalúziai ménnel. valamint a helyi karsztlovak ménesbe osztá­sával. A karszthegység sziklás, szélsőséges éghajlatú, mész- ben gazdag talajú, vizes i fennsíkján edzett, igénytelen, egészséges és szilárd szerve­zetű. jó izomzatú, telt ido­mokat tartó, az olasz és spa­nyol; valamint a görög lo­vak jellegét továbbra is meg­tartó lóállomány alakult ki. A lipicai fajta jellemzőit a legtöbb szakkönyv ebben a sorrendben adja meg: ele­gáns mozgás, magas nyakil- lesztés, sajátosan mély fej- tűzés. sziklákon edzett pata. Bár a tudományosan must­rált lovat legalább 300 adat határozza meg, a lipicait rö­viden nevezik még barokk­lónak vagy luxuslónak is. Magyarországon a lipicai lovak tenyésztése a mezőhe- gyesi ménes megalapítása után, 1803-ban kezdődött el. A törzsállományt 1874-ben Fogarasra helyezték át, hogy őshazájához hasonló, karszt­vidék feltételeket teremtse-, nek számára. A következő állomás Bábolna, majd 1952- től Szilvásvárad. TITKOK ÉS LEGENDÁK A világ öt lipicai törzste­nyészete közül a szilásvára- di a legjobb, a legrangosabb. Nem a lokálpatrióta elfogult­ság mondatja ezt velünk. A világbajnok fogathajtók (köz­tük Abonvi Imre is) itteni lovakkal versenyeznek. A he­lyi szóbeszéd szerint egyet- len olyan, hazánkkal diplo­máciai kapcsolatban álló or­szág nincs, amelynek ma­gyarországi nagykövete ne járt volna már Szilvásvára­don. Nem titok az sem. hogy az állami gazdaságnak gyak­ran vannak koronás vendé­gei és ügyfelei. (Kevés hazai mezőgazdasági nagyüzem di­csekedhet azzal, hogy az ál­lattenyésztés mellett fő be­vételi forrása áz idegenfor- gafbm. Nem véletlenül ke-: tesztelték el Hotel Lipicai-- nak a gazdaság csaknem száz férőhelyes szállodáját.) A szép Szalajka-völgv hü- velyezésre érdemes látvá­nyosságokat, titkokat kínál. Már a falucska neve is ta­lány. A Szilvásvárad elne­vezés vajon a szilvatermesz­tés nyomán eredeztethető-e? 'Vagy az annak idején itt bányászott szilíciumtartal­mú nyersvasról. a szil-vasról kapta-e a nevét? Vagy a la­tin silva, azaz erdő szó ma­gyarított származéka-e a községnév? Ne firtassuk! Egy titokkal, egy legendával több a bér­cek koszorúzta, ritka idegen­* Pompás parádé a tavaszi szilvásváradi lovardaavató ün­nepségen. ló forgalmi látványosságot kí­náló völgyben. SZÜRKE ÉS NEM FEHÉR A lipicait először a testör- ezredek és a spanyol lovas- iskolák szántára vásárolták. A magasiskolát, amelyet a ló tökéletes öss/.eszedettsége. teljes elengedettsége. nagy lendület és egyensúly jellem­zett, egy bizonyos De la Geniere, XV. Lajos istálló­mestere emelte művészi szintre. Az egyes figurák pontos és szakszerű leírása szerint például a legismertebb mű- lovari attrakció, a passage definíciója: fokozottan tagolt ütemű ügetés, magas, lendü­letes lábemeléssel, lebegés­szerű haladással. A capriole helyből való felugrást jelent úgy. hogy a ló a hátát víz­szintesen tartja, hátsó lábai­val pedig teljes erőből ki­rúg. A szilvásváradiak újjá­élesztették a spanyol iskolát. Ehhez minden lehetőséget megteremtettek. Rangos törzs­tenyészetet alakítottak hí. nem hiányzik a bábáskodó szakértelem, nemzetközi díj­ugrató pálya épült, elkészült a fedett lovarda . . Az ötlettől a megvalósu­lásig annyi idő telt el. mint amennyi alatt a lipicai a végleges színét elnyeri. A fajta uralkodó és legkedvel­tebb színe, a világosszürke, a hetedik év után alakul ki. A naív turista ..fehér lónak" mondja az ilyet, de fehér lovat — a szakember szerint — csak porcelánból lehet látni. BRACKÓ ISTVÁN Elöljáróban néhány szót az idei tervekről, a már elké­szült, illetve épülő gyermek- intézményekről. Az avasi la­kótelepen — a II. ütem te­rületén — átadták a 200 fé­rőhelyes óvodát és a 120 gyerek ellátására alkalmas bölcsődét. Ugyanezen a la­kótelepen — a III. ütemben épülő részen — egy 200-as létszámú óvodát, illetve 100 plusz 00 férőhelyes óvoda- bölcsödét építenek. Ezeknek a munkálatait is meggyorsí­tották. csakúgy, mint az avasi 24 tantermes szakmun­kásképző intézet építését. A tanévkezdésre elkészül a Berekalján a 12 tantermes általános iskola, és előrelát­hatólag szeptember közepén nyitja meg kapuit a hcjö- csabai 75 férőhelyes óvoda, Ez utóbbi az Egy nap Mis- kolcért mozgalom eredmé­nyeként születik. És ezzel elérkeztünk cikkünk lényegé­hez. nevezetesen ahhoz, ho­gyan segítik a vállalatok, szocialista brigádok a fen­tebb vázolt gondok megoldá­sát. Az első szó a dicséreté A pártkongresszus tiszte­letére szervezett kommunista műszakok eredményeképpen, a megyei tanács egyszámlá­jára június végéig csaknem 5 es fel millió forint folyt be. s ebből hozzávetőlege­sen 3 millió 300 ezer forin­tot a miskolci vállalatok, in­tézmények fizettek be. Több kollektíva közvetlenül a miskolci tanács gyermekin­tézmény-fejlesztési egyszám­lájára utalta át a pénzt, vagy az általa patronált óvodá­nak, bölcsődének, iskolának juttatta. Az első szó a dicséreté: őszinte elismérést érdemel mindenki, aki a szabad ide­jéből a köz javára áldozott akárcsak egy napi munkát is. De számos olyan vállala­ti kollektíváról, brigádról tu­dunk. amely nemcsak így, az országos, vagy városi moz­galmakhoz kapcsolódva tesz, és nem is keveset, a gyer­mekintézményekért. Ha hív­ják őket, mennek, elvégzik a kisebb-nagyobb javításo­kat. szemléltetőeszközöket, bútorokat készítenek. Elengedik a fülük mellett Ám, elismerve az elisme- rendőket. azt is ki kell mon­danunk, hogy nem könyör- adományról t an szó. a nagy- közösség és a társadalmi munkát vállaló egyén érde­ke tökéletesen egybeesik. Nagyon kévés olyan család van ugyanis, ahol ne lenne bölcsödés. óvodás vagy isko­lás korú gyerek. Hogy mi­lyen ellátásban részesül, mennyire zsúfolt helyiség­ben játszik, .tanuk az nem lehet közömbös senkinek. Ügy tűnhet, felesleges is hangsúlyozni mindezt, hi­szen a vállalati kollektívák teszik a dolgukat, tettekkel bizonyítják, hogy tudják, milyen célért vállalják a pluszmunkát. Nos. általában így igaz. de azért akadnak olyan gazdasági vezetők is. akik szívesen elengedik a fülük mellett a tanács — értsd: a város — kérését, trések a gabonasilók Búza helyett az eső jött... Més: most sem aratják a bú­zát Borsodban: a napok óta tartó esőzés miatt a gépek nem mehetnek a földekre. A ga­bona is sokfelé megdőlt. Ne­héz aratás előtt állnak a me­gye termelőszövetkezetei, álla­mi giazdaságai . . . Tavaly az első búza júliu« 2-án került a Gabonaforgalmi és Malominari Vállalat Miskolci Malmába. Hogy idén mikor érkezik meg az első szállítmány, azt még senki sem tttd.ja . . . Bár a ma­lom ezen a héten is. s az »el­múlt hetekben is kiujott érte­sítést. a szövetkezetektől, hogy küldik a búzát. A búza helyett a hosszan tartó esőzés jött . . . A búza idei felvásárlására tulajdoniképpen már két esz­tendeje készülnék a malmo­sok. Ugyanis most veszik át először minőség szerint a bú­zát: a minősítési módszert, az elmúlt két esztendőben kí­sérletezték ki. Ennek idősze­rűségét mindenekelőtt az in­dokolja. hogv a mezőgazda­ságban is előtérbe kerüljön a minőség javítása (a cukor­répát már Így vásárolják fel a termelőktől). A céi az, hogy a belföldi ellátáshoz és a külföldi igé­nyek kielégítéséhez a legjobb minőségű búzát termelje a mezőgazdaság. A miskolci Egyetértés Termelőszövetke­zet martonvásárhelyi fajták­kal próbálkozik, a szirmai Új Életben Jubile.inaját is ■ etettek. Nagyobb lesz a ho­zam. s talán a minőséggel sem lesz baj. No, meg többet is kapnak érte. Minta cukorrépa, úgy a bú­za esetében is valószínű, hogy a termelők nem mindig fo­gadják el a malomipar mi­nőség szerinti besorolását. Három csoportba osztják majd a beérkező búzákat: az első csoportba az étkezési (javító) minőségű búza tar­tozik, a másodikba pedig a takarmány búza. Ha az át­vevő és a termelő nem tud dűlőre jutni, úgy azt a me­gyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet dönti majd el. '■ Természetesen — ennek el­lenére — az a fontos, hogy a minősítés ne okozzon sem­miféle fennakadást se a be­takarításban. se a felvásár­lásban. sem a raktározásban. Ezért is döntöttek úgy a ga­bonaiparban. hogy a 'mező- gazdasági üzemek igényei szerint a javító minőségű bú­za árát 310 forintos szokvány- minőségi áron. vagy a meny­nyiben mód van a vizsgála­tok elvégzésére, ennek ered­ményétől függően, mázsán­ként 325 forintos áron, tíz napon belül kifizetik. Nagyon lényeges dolog az is, hogy a termes átvétele a betakarítás üteméhez iga­zodjék, így ez segítse a za­vartalan aratást. Különösen fontos ez Borsodban. Ha az időjárás engedi, akkor való­színű, hogy a megve összes, vagy legalábbis nagyon sok termelőszövetkezetében egy­szerre indulnak majd meg a kombájnok, s egyszerre is szállítják a búzát. A miskolci gabonasilókban 25 ezer tonna kenvérgabonát tudnak fogadni (jelenleg a kékre festett silók üresen áll­nak). s kiürültek a megye többi gabonatárolóhelyei is. Bár az idei termést még csak becsük, az szinte bizo­nyos. hogy a tárolóhely hiá­nya idén is gondot okoz. Épp ezért szükséges, hogy a me­zőgazdasági üzemek tárolói­ban is helyezzenek el ter­ményt. A bértárolással jól járnak a szövetkezetek (hi­szen pénzt kapnak érte) és jól jár a gabonaíorgalmi vál­lalat is (lényegesen keveseb­be kerül így tároltatni, mint­sem új tárolót építenni). Tavalv Borsodban 124 ezer tonna étkezési gabonát vásá­roltak fel. Az idén, várható­an, több lesz. A közelmúltban számol­tunk be a miskolci ipaéte- rületek fejlesztési koncep­ciójáról. A ’ városi tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén többen is megfogalmaz­ták, hogy erdemes es kell is áldozni a városnak az iparáért, legyen szó új terü­letek kijelöléséről, avagy az üzemi dolgozók közlekedési viszonyainak javításáról. Am az erőfeszítések csakis köl­csönösségi alapon történhet­nek. Régi. rossz beidegződé­seknek a rabja az a vezető, aki követelésekben gazdag, de mindjárt a vállalat sze- génységére hivatkozik, ami­kor támogatásért fordáinak hozzá. Jat a napközis tábornak is? Fontos lehet például a vál­lalati üdülő csinosítása (a példa nem fiktív!), de ha eb­ből a pénzből akár csak ege­két gyerek számára bölcső­dei. óvodai helyet lehet te­remteni, akkor alaposan meg kell fontolni a döntés?. Természetesen azoknak ,» bevonásával, akik a kommu­nista műszakban dolgoztak, s a pénzt a kezük munkájá­val előteremtették. Reméljük, a tanácsi szám­lákra befizetett összegből jut majd a tapolcai napközis es úttörőtábor fejlesztésére is. Egyelőre 50 gyerek töltheti itt a vakáció egy részét, nem egészen olyan körülmé­nyek között, mint szeret­nénk. És menyivel több lur­kó tölti a lakótelepek beton­ján az egész nyarat! A cél: legalább félezresre bővíteni és lakályosabbá, kényelme­sebbé tenni a tábort. A fej­lesztéshez. üzemeltetéshez azonban még sok pénz, munka kell! (békés) Portié a sikeres olimpikonokról A legsikeresebb olimpiai sportolók portréját jeleníti meg fekete-fehér fotólaoon a Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata. Az MTI kép- szolgálatával folytatott e g V ü 11 m ü k ödée ered me ny e- ként a Moszkvádon aranv- vagy ezüstérmet szerzett ver­senyzők fényképét az ered­ményhirdetéstől számított négy naDon belül már sok­szorosítják, s az üzletekbe szállítják. A 13x18 centimé­teres fotókat a fővárosi pa­pírüzletekben. valamint a vállalat Deák téri kéoesbolt- jában. vidéken pedig a me­gyeszékhelyek papír-, illetve kultúrcikküzleteiben árusít­ják. Már kapható az első aranyérmes — Varga Károly sportlövő olimpiai bajnok portréja, s a nyomdába ke­rült a szintén aranyérmes Növényi Norbert birkózó, va­lamint az ezüstérmesek fény­képe is. t I. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom