Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-23 / 171. szám

Kedvezménnyel adják KI nyer a bolton? Hlyen még egészen egysze­rűen nem volt! Számoljunk «*.v kicsit! A vevő bemegy a Centrum Áruházba, — most. az olim­pia ideien —, vesz egy mo­dul rendszerű televíziót, kap a vásárlásért egv 600 forintos utalványt, ezt elkölti többek között a gyereknek iskolafü­zetre. (elvégre ezt is 40 szá­zalékkal olcsóbban adják) és konzervre. (ez is olcsóbb), a többlett pedig vesz, amit akar. Kész nyereseg — ha egy kicsiket túl zunk is — ma ve­vőnek lenni. És eladónak?! Szegen y kereskedelem egy­más után árazza le portékáit, csakhogy vigyék! Vagy nem ól yen egyszerű a helyzet? lviaradjunk a Centrumnál! Hogy nem megy csődbe a bolt az egymást erő árenged­mények hatasara. arról na­gyon hamar megnyugtatott az áruház igazgatója. Veres Ja­nos. s áruforgalmi vezetője, Megy György. •Jól jár mindenki. A keres­kedelem is. a vásárló is. Ez az egvbehangzo megáll a pitas. — Az olimpia idején — mese! az igazgató — a mű­szaki cikkek bői adunk en­gedményt. Korábban volt olyan, hogy négyévi garan­ciát nyújtottunk a készülék­hez Ma 600 forintos utal­ványt mellékelünk . .. Jól emlékszem — hisz’ nem volt reg —, hogy mi volt a Centrumban (és a vá­ros többi üzletében is) kara-! csonv tájékán. Ugv vitték volna a vevők a televíziót, mintha ingyen adták volna. Csakhogy, tévé nem volt. Az a par darab, amit kapott a bolt. percek aiatt elkelt. Most a polcok tömve televízióval. Adja tehát az áruház a 60(1 fönn tot Ki jár jól? A vevő biztosan! fis a ke- neskeoelem ? Transzparens az áruház be­járatánál : a bővíteti bon bon- osztályon 40 száza lék kail oJ- esóbb a konzerv Nem téve­dés! Nem arról a konzervről van szó. amelynek lejárt a szavatosság i ideje, s arról sem, am: az istennek sem megy! Minden kon-/érvét le­értékeltek . . . — Vevőcsalogató ez a hir­detés — mondja az áru for­Három?/,?r tonna a próba I izssázii a ferihegyi ' cement Amint azt lapunkban már hírül adtuk, a Hejöcsabai Ce­mentgyár is besegít a Feri­hegyi repülőtér rekonstruk­ciójába. Miskolcon készül a betonozáshoz szükséges het­venezer tonna cement. Beres János technológiai osztályvezetőtől megtudtuk: a „ferihegyi" cement a hazai szabványtól eltérő minőségű. Szilárdsági tulajdonságai azonosak a 450-es cementével, am kötési ideje, finomsága, szabad mesztartalma éltéi- at­tól. Mindezek miatt a gyár­tás is gondosabb munkát ki­van. Ennek megfelelően ké­szültek a különleges megbí­zatás teljesítésére a Hejöcsa­bai Cementgyárban. A „férihegvi" cement pró- bagyartasa az elmúlt vasár­nap éjfélkor kezdődött meg. s hétfőn délután mar be is fejeződött. Most különböző vizsgálatoknak vetik alá a legyártott 3000 tonna cemen­tet. Amennyiben az eredmé­nyek jók. s a cement meg­felel a különleges követelmé­nyeknek. az idén augusztus­ban. szeptemberben es októ­ber elején 20 ezer tonnát, jö­vőre pedig további 50 ezer *DWtat kap beiole Ferihegy galmi vezető. Növeltük az el­adóteret. s ehhez hozzá kell szoktatnunk a vásárlót... l« v ... Nézzük tovább! Olcsóbb a kis-motorkerékpár, van Cent­rum-hétfő, voltak Centrum­hetek és fehérhetek, kurió­zumként kínálják itt a No­mád inget, az A—Z készítmé- nyeket. tartottak cserépvásárt es kempingvásárt is. Hogy jöjjön a vevő. hogy költse a pénzét... • • — Akció es akció közt kü­lönbségét kell tenni — ma­gyarázza az igazgató. — Van amit olcsóbban adunk, s van olyan cikk, amit csak pusz­tán hirdeiünk ... Az áruház ez év első felé­re 340 millió forint bevételt tervezett. Ezt csaknem 100 százalékosan teljesítették. Mi vásárlók. 6.5 millió forintot takarítottunk meg ez idő alatt. Jól jártunk mi is, s jól járt az aruház is ... Nem biztos — pedig a szá­mok ennek ellentmondanak —. hogy jobb lett volna a Centrumnak, ha nem áraz le ideig-óraig bizonyos cikkeket. Nem biztos, hogy akkor tel­jesíti féléves tervét ... ^ • A kereskedők képlete bor­zasztóan egyszerű. A vásárló — ha betér a boltba —, nem valószínű, hogy csak a leér­tékelt holmit veszi meg. Sze­me felfedez mast is. s ha nem rögtön, de később módot es pénzt kerít a megvásárlá­sára. Okos emberek a keres­kedők . .. De okosak vagyunk mi. vá­sárlók is. Bóvlit ma már a lehető legritkábban veszünk. Megnézzük — s alaposan —, hogy' mire adjuk ki a pén­zünket. Az olcsóbbsag ma mar — egv evvel a július 23-i áremelés után — nem minden . (illesy) Az árakról jut eszembe... Nem tudom sajnálni a keresked elmet, ha szezon végi vásárt ren­dez, vagy valamilyen ok miatt a szokásosnál olcsóbban kínálja portékáját. Köszivűségemnek nem érzelmi, hanem közgazdasági okai vannak. Mindnyájan a piacról élünk. Az áruforgalom klasszikus szabályai szerint az üzletben nincs pardon: az árengedmény nem a vevőnek tett szívesség, s nem le­mondás a vásárló javára a mindenkori tisztes haszonról. (Az árak egyébként is tartalmaznak egy olyan fedezeti alapot, amely a vesz­tesék finanszírozására szolgál.) Szóval, a kereskedő is kalkulál, Er- demes-e mondjuk jövőre is eltenni egy szezoncikket, vállalva annak kockázatát, hogy kimegy a divatból . . . Egy éven át benne fekszik a pénz. Helyet foglal a raktárban, s növeli a cég úgynevezett alta­lános költségeit. Nem jobb bolt-e olcsóbban adni. de ezáltal men­tesülni a fölösleges kiadásoktól? A vevő is számolgat, természetesen más módon. Igaz, hogy vége a nyárnak (télnek, ősznek, tavasznak), s igaz, hogy ez a szezoncikk jövőre már nem lesz túlságosan diva­tos, de ezért a pénzért megéri. Ha az érdekek egybeesnek, akkor mindkét fél jól jár. Ügy tűnik, manapság gyakrabban él a kereskedelem ar. ármér­séklés forgalomstimuláló, raktárpucoló, a forgási sebességet növelő lehetőségével. Csakúgy mint nekem, a kereskedőknek sem érzelmi, hanem közgazdasági okok adják a tippeket. A készletgazdálkodás nagy úr, a szigorúbb gazdasági feltételek nem tűrik a mozdulatlan aruhalmokat, nem kedveznek á mélázó beszerzőknek. Szokniuk kell nekik is annak a folyamatnak minden örömét és nehézségét, amelynek közepette az eladóból kereskedő lesz. S szoktatnunk kell magunkat is a korábbinál gyakrabban változó árcédulák látvá­nyához. (brackó) + Azokat a munkákat, melyekkel Dufala József budapesti kiállításon szerepelt, a mis­kolciak a valóságban is ismerik. Ezért választottuk illusztrációul közelmúltban befejezett munkájának, a népkerti szálloda belsöepitészeti tervének egyik lapját. így fest majd a szálloda előcsarnoka. Tudni kell berendezni A belsőépítész szemével egy kiállításról és Miskolcról v* 1 !■ , Szép kollekcióval szerepelt a miskolci belsőépítészet a közelmúlt­ban zárult országos seregszemlén. Belsőépítészet 1970—1980 címmel rendezett kiállítást Budapesten a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és a Műcsarnok. Nagyméretű színes fotó*kon láthatták a látogatok a miskolci MSZMP-székhá/at, a Vasas Művelődési Központot, a megyei könyvtárat, a Júnó-szállót és az Alabárdos éttermet. Mivel a kiállított alkotások keresztülmentek a zsűri szigorú rostáján, a szereplés, a kollekció nagysága önmagában is elismerést jelent. De enélkül is tudjuk (?) mi, miskolciak, hogy az utóbbi 10—15 évben országos viszonylatban elismert alkotások születtek Dufala József, az ESZAKTERV belsőépíté­szének es segítőtársainak íéfvezőasztalán. Hogyan látta ö az ország más fajain rtolgozo mű vész társak alkotásait, s mennyit segít további munkájában mindaz, amit a seregszemlén tapasz­talt? — Sokan úgy vélik, hogy a takarékosság, a beruházá­sokra költhető összegek csök­A múmia titka (3.) Búzavirág a szarkofágon Ha azt nem is tudjuk, mi­ben halt meg Tutenkámen ki­rály, azt viszonylag pontosan tudjuk, hogyan temették el. Amikor népe halála miatt ér­zett első sokkból felocsúdott, azt mondták az emberek: „Milyen szép, amiben része lesz’'. Az egyiptomiak ugyanis azt hitték, hogy az igazi, örök élet csak a halál után kezdő­dik. Azt is hitték, hogy az ember a másvilágon is a/, ma­rad. ami ezen a világon volt. Tutenkámen tehát a sírjában is, „örök házában” is király. Sírjának tervezését is. épí­tését is — fáraói szokás sze­rint — trónra lépésének nap­ján kezdték meg. A sírépí­tők szívesen gürcöltek ott. Munkájukat és hallgatásukat jól megfizették. Senkinek nem árulhatták el a sír he­lyét és bejáratát. Normális körülménvek kö­zött bemutatták a fáraónak a sírbolt es a sírszövegek tervezetét jóváhagyásra. Igaz ugyan. hogy Tutenkámen már tizenkét éves korában király lett. feltételezik azon­ban, hogy a döntést nem ő maga hozta. A történészek gyanítják, hogy Éje. a „ki­rály legfőbb hivatalnoka” döntött a gyermek fáraó he­lyett. Ma azt kérdezzük ma­gunktól: azt is Eie határoz­ta meg. hogy védencének a legkisebb. leg jelen tékt ele­nebb sírt építsék a Királyok völgyében? Tutenkámen elődjeinek a sírja ugyanis sokkal nagvobb és pompá- sabb volt. A mellékelt tár­gyak is sokkal gazdagabbak és értékesebbek lehettek. Mindenesetre ezek közül a sírok közül mindegyiket ki­fosztottak a sírrablók. Csak Tutenkámen sírja maradt érintetlen, ügy. ahogyan Ho­ward Carter megtalálta. A fiatal fáraó halála, ügy tűnik, meglepte a sírépítő­ket. Amint Carter megálla­pította. az utolsó munkákat nagy sietséggel végezték. Sok volt a „kontár” munka. A temetési szertartás a kővetkezőképpen zajlott le. A halott királyt először mu- mifikáltak a papok: eköz­ben kivették a zsigereket. Egy 35 napig tartó titokza­tos procedúrával a hullából minden nedvességet kivon­tai;. A beesett testrészeket a papok lenpólyával, agyag­gal. fűrészporral és szénával tömték ki. Az ígv kezelt testnek ola­jokkal és zsírokkal a lehe­tőségekhez képest kellemes szagot kölcsönöztek, a smink­kel pedig a lehetőségekhez képest jó külsőt. A halottnak szépnek kell lennie, hogy az életereje, melv túlélte a halálát, kivá­ló burokba tél ien vissza. Ez­után egv háromszorosan ösz- szekapcsolt szarkofágba tet­ték. Thébában. a fővárosban százezrek álltak a Nílus partján, amikor a szarkofá­got az udvaroncok a csó­nakra tették. A fáraó ház­tartását. melvnek a sírban is körülötte kellett lennie más csónakokra rakták. Aranv kocsiknak, ékszereknek, élel­miszereknek kellett a ren­delkezésre állnia. Babák kí­sérték utolsó űtiára: a cse­lédséget ábrázolták — min­den elképzelhető munkára egyet. De minden szórako­zásra is: táncosnők és anya­szült meztelen kéjnök is vol­tak közöttük. Mindenük megvolt, csak a lábuk hi­ányzott, hogy ne futhassa­nak el. „Kormányos, a szép Nyu­gat irányába fordulj!” —ki­áltották a szolgák, „a kelle­mes élet országába". A me­net végén Anchesenamun, a király fiatal felesége haladt. Hosszú, fehér öltözéket vé­sel t. És azt mormolta: „A mai nap szép nap. meri a boldog újjá fog születni.. Mielőtt a halottat a Kirá­lyok völgyében a sírba he­lyezték volna, szokás volt, hogy az özvegy ráboruljon. Sírva kiáltotta: „Ű bánat, ó bánat! A testem érted kö­nyörög. de a tested hideg". Mielőtt Anc'nesenamunt el­vezették. egv kis csokor bú­zavirágot helyezett a szarko­fág lábához — azt a csok­rot. melyet 3260 évvel ké­sőbb Howard Carter megta­lált. A sír felfedezésével Ho­ward Carter angol kutató világhírű lett. '5000 pompás műtárgyat hoztak egymás után napfényre. Kincseket, melyek olvan értékesek és szépek voltak, amilyeneket még soha nem láttak. Min­denki meg volt győződve ró. la. hogy Carter gazdag em­ber lett. Egy napon figyelemre mél­tó eset történt. (Következik: Botrány a farad sírjánál.) kenése, visszaveti a szakmát. Szerintem túlságosan borúlá­tó ez a prognózis. A buda­pesti kiállítás legfontosabb tanulsága számomra éppen az volt, hogy nemcsak egye­di nagyberuházások jelent­hetnek szép leiadatot a bel­sőépítész számára. Maradan­dó értéket hoz létre az is, aki például egy kis alapte­rületű üzletet praktikusan, ízlésesen alakít ki és rendez be. Sok. Miskolcnál jóval ki­sebb vidéki városban műkö­dő építészkolléga szolgált követésre méltó példával. — A/t hiszem, nemcsak a belsőépítész elhatározásán, szakmai kvalitásán múlik, mennyi szép épületbelsővel di­csekedhet egy-egy város. — Ha arra céloz, hogy Miskolcon az elmúlt evek- ben szűkkeblűség volt ta­pasztalható, kévés gondot fordítottunk például arra, milyenek a belvárosi üzletek portáljai, belső terei, akkor egy véleményen vagyunk. Valóban vaskos ellentmondás, hogy az országosan elismert intézmények. üzletházak (például Centrum, Áruház) mellett olyan boltok szület­tek a költséges rekonstrukci­ók. felújítások után, melyek nem méltók a város rangjá­hoz. A fő hibát abban lá­tom. hogy egyes vállalatve­zetők ügy vélik: aki jó ke­reskedő. azt is tudja, hogyan kell berendezni az üzletet. ■—.Mielőtt nagyon nekikese­rednénk, említhetünk azért hé- hány jo példát is. Itt vannak például a fodrászszövetkezetek üzletei, a Képcsarnok, a Ta­nácsköztársaság városrész Cse­mege Áruháza... — A sort meg folytathat­nánk, de akárhá >y szép üz­letet ' említenénk. legalább kétszer annyit tehetnénk mel­léjük azok közül, melyek­ben aligha érzi jól magát a vásárló, a megrendelő. Most. a beszélgetés közben jutott eszembe, hogy az NDK-ban számos olyan boltban fordul­tam meg, ahol — noha nem a vendéglátás a „profilja” —, leülhet a vásárló és meg­ihat még .egy üdítőt is. Mi­előtt kimondaná az ellenér­vet. sietek közölni, hogy vi­szonylag kis alapterületű üz­letekben is ki lehet alakíta­ni ilyen pihenésre, .szemlélő­désre alkalmas sarkot. Csak jól. szakszerűen kell gazdál­kodni a rendelkezésre álló térrel. És ideje szakítani az­zal a rossz hagyománnyal is. hogy mindent telezsúfolunk vitrinnel. polccal. Többet mond. jobban eligazítja a vásárlót a kevesebb, de gon­dosan kiválasztott áru. — Nyújtott-e segítséget x lei- állítás annak, aki mondjuk házgyári lukasai szeretne íile- sesen berendezni? — Töredelmesen be kpll ismernem — a szakma neve- ben —. hogy vajmi keveset. Láthatott volna ugyan né­hány szép bútort, egyebet, de egy iakás berendezese alatt nyilván nemcsak azt kell értenünk, hogy milyen garnitúrát vagy egyedi ter­vezésű bútordarabot vásárol az illető. Az elvétve olvas­ható. látható jó tanácsokkal együtt, ma még édeskevés, amit életünk legfontosabb belső tere. a lakás célszerű, ízléses berendezéséért te­szünk. (békés) Hamarabb végeznek az exporttal A Diósgyőri Gépgyár B­egységének meghatározó sze­repe van a vállalati export­terv teljesítésében. A gyár­egység szocialista brigádjai és dolgozói ezért ajánlották fel, hogy a Kongresszusi ver­seny második szakaszában 1980, évi exporttervüket de­cember 23-ra teljesítik. Má­sik jelentős vállalásukkal a termelékenység fokozásához járulnak hozzá: az idén 23 ezer normaórát takarítanak meg. a nagy termelekenysegu gépek műszakszámát pedig — munkaerő-átcsopprtositás- sal — 2 műszakról 2,6 mű­szakra növelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom