Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

* Most még az árpa ömlik a pótkocsiidba. A hét végétöl viszont már a búzát aratják a kombájnok. Késői aratás Várják a búzát a malomban ' \ Milyen lesz a termés? Hány nap egy esztendő? A munkahelyek bejáratánál elhelyezett bélyegzőóra n«.n- csas bélyegez, hanem az időt is méri. Azt méri. hogy hány óra egv műszak. Azt méri. hogy hány nap egy esztendő. Az esztendőnek 365 napja van. Hányat töltünk ebből mun­kával? Egy reprezentatív borsodi felmérés szerint — eltekint­ve a munkaszüneti napoktól és az ünnepektől — 282 nap all a dolgozó rendelkezésére, hogy a cégtől kapott boríték fejé­ben hasznos tevékenységet fejtsen ki. Igen ám. csakhogy a pontosan vezetett kimutatások szerint — a borsodi ipart töb- bé-kevésbé jól reprezentáló s a vizsgálatba bevont ipari üze­mekben — egy dolgozó átlagban évente 243 napot tölt a munkahelyén. A vasárnapokon és az ünnepnapokon túl meg­illeti 16 nap szabadság. 18 napig táppénzes állományban van. az igazolt és az igazolatlan hiányzás, valamint a fizetés nél­küli szabadság időtartama együttesen és átlagosan több mim öt napra-rúg. (A könnyebb áttekinthetőség kedvéért írjuk le. hogy Borsodban egyszerre ezer ember közül hatvan van táp­pénzén. Volt ennél rosszabb is a helyzet, ám az itteni, ja­vulónak mondható táppénzes arány még mindig kedvezőtle­nebb. mint ami az országos viszonyokat jellemzi.) Mi fér egy napba, mennyi jut értéktermelő munkára egy esztendőből? A kérdés statisztikai megválaszolásán mar túl­vagyunk. Tudjuk azt is, hogy a munkásvédelem fokozódó kor- szerusödesevel es a táppénzes fegyelem szigorodásával arany­ban. minimálisan még növelhető a naponta munkára fogható emberek száma. Mérséklődtek az olyan elfoglaltságok is. amelyek mentességet, igazolt távollétet biztosítottak a mun­kaidő alatt. Keményebben büntetik a jogtalanul tatvolmara- dókat. s éberebben figyelik, mikor bélyegez az óra . . . Ám mint már utaltunk rá. ez a dolgok előbbrevitelének csak ad­minisztratív hátországa. Látványos eredményeket nem hoz­hat. de elengedhetetlenül szükséges a minőségi változások feltételeinek megteremtéséhez. Ma már tudjuk, hogy egy kollektíva produktivitása nem­csak attól függ. hogy hányán vannak a csapatban. Függ s egyre inkább függ attól, hogy milyen fokú a brigád, a gyár­egység. az üzem dolgozóinak szakmai kvalitása, milyen a technikai színvonal, mennyire folyamatos a feladattal es az alapanyaggal való ellátottság; s egyáltalán a kor színvonalán áll-e az eszközt, technológiát, embert egymás mellé rendelő szervezés. A drótgyárban egy tervidőszak alatt — lenvegeben változatlan létszámmal, s alig korszerűsített technikával — megduplázták a termelés értékét, többszörösére növelték a kivitelt. A kohászatban csökkenő létszámmal produkálnak évről évre többet. A prognózis még nagyobb értéket es meg kevesebb foglalkoztatottat sejtét. Igv van ez rendien. Az évet felezzük, negyedekre osztjuk, a művezető a dekándomtervr taktikán töri a fejét, s aki teljesítménybérben dolgozik, az a perceket is számolja. Mert becsülete van (legyen 1) a percnek is. Az években, év­századokban mért idő percenként — szemenként — fut le a képzeletbeli homokórán; hasznosan vagy haszontalanul. Raj­tunk múlik! (braeké) (Folytatás az 1. oldalról) Az érdekesség kedvéért visszalapoztunk egy évet: pontosan eg.v évvel «és húsz nappal ezelőtt — 1979. július 2-án — érkezett meg akkor az első szállítmány búza — a hejőpapi termelőszövetkezet­ből — a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat miskol- ei malmának Hetonsilóiba. Idén ez idő tájt még az ár­pa aratásához sem tudtak hozzákezdeni a szövetkeze­tekben. állami gazdaságok­ban. Évek óta bevált szokás, hogy Borsod földjein jó két héttel csúszik az aratás. Ma­gyarán. a déli országrészben már régen vágják a rendet, megyénkben pedig az időjá­rás hátráltatja a munkát. Így van s így volt ez az idén is. A tervek szerint — bár az időjárás, mint mindig, most is közbeszólhat — e hét második felében megin­dulnak a kombájnok a bú­zaföldeken. Az ez évi — várható — termésről érdeklődtünk Csor­dás Bélától, a Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyet­tesétől ; — Kezdem én is az elmúl: esztendővel: akkor összesen 124 ezer tonna kalászost vá­sároltunk fel. Az egy évvei ezelőttihez kepest ez keve­sebb volt. Az ár- és belvíz­nek, s a téli fagynak „köszön­hettük" azt a termést. Most jobban teleltek a gabonák, lényegesen kisebb területen pusztított a víz és a fagy, így nagyon jó termésre szá­míthatunk. Becslésre nem vállalkozom. de hasonló mennyiséget szeretnénk fel­vásárolni. mint 1978-ban, Mint már annyiszor, most is a Hejő menti földekről várják az első búzát. A mi­nőségről is csak annyit tud­nak itt a malomban, hogy várhatóan jobb lesz, mint tavaly. S akkor nagyon jó kenyerünk lehet az új liszt­ből. A kékre festett, hatalmas betonsilók most még telje­sen üresen ásítoznak itt. Miskolc közepén. Épp ami­att. hogy késik az aratás, csökkennek a vállalati búza­készletek, az idei tarolásra bőven van (lesz) hely. Csak Miskolcon 25 ezer tonna ke­nyérgabonát tudnak majd átvenni a termelőktől. — A legtöbb búzát Mező­kövesdről. a Matyó Termelő- szövetkezettől szándékozunk felvásárolni. Ennél valame­lyest kevesebbet termeinek Hernciu németi ben. Ezen a hé­ten még csak ,,kóstolók" jön­nek az ideiből, a jövő héttől kezdődik meg a nagyüzem — mondja az igazgatóhelyet­tes. Augusztus 20. egyben az új kenyér ünnepe is. Az 6- és az» újliszt keverékéből előreláthatóan augusztus ele­jén sütnek kenyeret a mis­kolci pékek. Viszont hama­rabb — talán már ezen a héten — lesz új kenyér a miskolci malomban. Mar ké­szülnek a próbasütéshez . .. I. S. Nagy zsibongás volt teg­nap délelőtt a Molnár Béla Ifjúsági Ház udvarán. A já­rókelők. a környék lakói , már megszokhatták ezt, hi­szen itt is működik napközis tábor, ezúttal azonban fel­nőttek. szülők is várakoztak és idegeskedtek. A türelmet­lenség jogos volt, mert már fél tizenkettőt mutatott, az óra. a tévések azonban el­akadtak valahol. Izgatottan, egymás szavába vágva me­sélték el, hogy miről is van szó. Rejtélyes távirat A baiatonszepezdi, folyód- ligeti. csillebérci táborban — a szüiök és a gyerekek szá­mára is rejtélyes módon — néhány gyereket kiválasztott a tévé két képviselője, s most őket hívták ide az úttörő­házba. Meglehetősen furcsa szövegű táviratot mutattak a szülők. Az egyik így szól: „Kérlek. 1980. július 21-én- hétfőn délelőtt 10-től 14-ig a városi színház központi szín­háztermébe. Győri kapu 27. szereplőválogatásra gyere el. Szükség esetén az útiköltsé­get megtérítjük.” A miskol­ciak még csak-csak értették, hogy hová is hívják őket. de jöttek gyerekek Kisvárdáról, Szödligetről. Sátoraljaújhely­ről. Kesznyétenből. Nyírbá­torból, Lerünvárosból, sőt A szakszervezet ellenőrei Megyénkben az elmúlt években tovább erősödött a fogyasztói erdekvédelem. Eb­ben fontos szerepe van az 500 szakszervezeti társadal­mi ellenőrnek, akik évente átlagosan nyolcezer ellenőr­zést végeznek az árképzés, az áruellátás és a forgalom ' te­rületén. Az ellenőrzések 28 százalékában hiányosságokat, fogyatékosságokat tártak fel. Jégkár esetére Egyéni termelő is köthet biztosítást A mezógazdasag egyik nagy ellensége a jegveres. amely ellen ma még nem lehet megbízhatóan vedekezm. Ezért népszerű a mezőgazda­sági üzemeknél az Állami Biztosítóval köthető jégkár­biztosítás. A jégkár — mon­dották az ÁB Borsod megyei Igazgatóságán —• megyénket sem kerüli el soha. Különö­sen Hegyalja es Bükkalja van kitéve gyakorta jégvere­seknek. Az Állami Biztosító évente milliókat fizet ki azoknak az üzemeknek, ame­lyek területén jégverés pusz­tított. ’ Jégkár ellen biztosíthatják magukat az. egyeni termelők is. A szőlőre, gyümölcsre: zöldségfélére például bárk; köthet szerződést az Állami Biztosítóval, de például a fűszerpaprikára is a termel­tető vagy értékesítő vállala­ton keresztül, vagy például dohányra a Dohányipari Vál­lalaton keresztül. A szőlő­nél a termés mennyiségi ká­rát. a gyümölcsöknél a mi­nőségi kárt téríti az AB, Végül köthet egyéni jég- karbiztosítást sajat szőlőjére es gyümölcsösére az is. aki termelőszövetkezetnek vagy aliami gazdaságnak tagja. A biztosítás díja attól függ. milyen növényt termelnek. még Kisújszállásról is. Hiá­ba. a téve es a szereplés le­hetősege nagy vonzerő. Mondjanak el egy versel ff j Háromnegyed tizenkettőre megérkezett a tévé kocsija Detre Gáborral, a Filmgyár forgatókönyvírójával, a tévé­produkció asszisztensével és Máté Ritával. Beszólították a nagyterembe a csaknem ötven gyerekei, s miután a szülőket udvariasan, de ha­tározottan kitessékelték, meg­kezdődhetett a válogatás. Egv-egv verset kellett el­mondaniuk. A gyerekek a legnagyobb természetesség­gel. sőt. mondhatnék lezser- séggel álltak meg és mond­ták el, amit tudtak. A do­lognak egyáltalán nem volt vizsgajellege, mégis tanulsá­gos lett volna hallani a ma­gyartanároknak is. Miért ilyen modorosak ezek a gye­rekek? Miért tudnak ilven kevés versel? Mintegy 6—7 vers van a „repertoárjuk­ban": a Nem tudhatom. A walesi bárdok. a Toldi, a Mama, s aki „jópofa” akart lenni, az avitt kabarétréfát mondott. Az izgalom a másodig for­duló után érezhetően foko­zódott. A gyerekek, miután látták, hogy a társaik na gr részét elküldték, megérezték hogy van tét. s hogy egvá! talán mi a tét. Detre Gábor türelmesen hallgatott, de kö­nyörtelenül rostált. Végül is 10 kisfiú és kislány maradt a „hálóban”. Őket a jövő hé­Holnap délután a miskolci szolgáltatóipari párt-vegre- hajtóbizottság. csütörtökön ten rendelik fel Pestre, ami­kor is az egesz országból odasereglő nebulókból vá­lasztják ki azt a 30—40-et akiket már a képernyőn is látni fogunk. Fél kettőre vé­geztek is. Vidéken szebben beszélnek — Mire kell ez a sok gye­rek? Mire készül á tévé? — kérdeztük Detre Gábort. — Jeles András kétrészes tévéfilmet forgat (mintegy 70 perces lesz) Csokonai Vi­téz Mihály életéről. Az ese- menyjátekot gyerekek adják elő egy kollégiumban. A for­gatókönyv szerint (Jeles And­rás írta) részletek hangza­nak el Csokonai-múvekből is. de ezek nem illusztrációk lesznek, hanem a cselekmény szerves részei. Eddig 15 he­lyen voltunk szereoloket vá­logatni. Ügy látjuk, hogy a vidéki gyerekek tehetsége­sebbek. szebben, érthetőbben beszélnek: ezért válogatunk szívesebben közülük. Har­minc-negyven főszereplője lesz a produkciónak: hosszú es nehez szövegeket kell majd megtanulniuk. Augusztus 12- én kezdjük a forgatást, jövő tavaszra várhatjuk, hogv [ képernyőre kerül. Lehet, hogy miskolcj pajJ tást is fogunk látni ? Az ud­var pillanatok alatt kiür ít a „vizsga" után. Mintha az anvukák komolyabban vet­ték volna, jobban izgulta’;1 mint a gyerekek, ők tudjái, miért . . . (horpacsi) • pedig a szolgai tat-ói pari párt- bizottság tűzi napirendre a hatáskörébe tartozó vállala­tok 1980. I. fél évi gazdál­kodásának tapasztalatait. A ma már együtt több mim 12 ezer dolgozót foglalkoztat© vállalatok az I. fel evben több mint 1.5 milliárd forint termelési értékét állítottak elő. A két testület a gazdál­kodás első fél évi eredmé­nyeinek elemzese mellett megvitatja a második fél év legfontosabb tennivalóit is. Eiienütós kalapács A DIGÉP egyik sikeres termeke az eiienütós kala­pács. Ezek a berendezeses a hazai, üzemeken kívül több szocialista és tőkés ország gyáraiban. üzemeiben is megtalálhatók. A D1GEP- ben most propagandafilm ké­szült az eiienütós kalapá­csokról. amelyet július 25-én délelőtt mutatnak be a sajtó képviselőinek. Üjabb árengedmény Vasárnapi ebéd A Miskolci Vendéglátó Vállalat kijelölt éttermeiben az egyéni vendégeknek va­sárnap és ünnepnap adott árengedmény növelte az etel- forgalmat. Ezért a vállalat vezetése most úgy döntött, 'hogy július 27-től a kilenc 'éberemben (Sajó. Hágl. Ka- . twice. Aranycsillag, Tokaj, Diófa. Otthon. Bükk és Sta­dion) az engedmény mérté­két telemelik, s egységesen 30 százalékos árengedményt (adnak. Az engedmenves ara­kat az étlapokon Is feltünte­ti k. 0 Kicsi a gyerek, nagy a táska .. (Pintér Márta felvétele) Itt jártak a tévések Film készül Csokonairól Mérleget vonnak a szolgáltató vállalatokról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom