Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

i A KB határozata óta: Hogyan fejlődött a város mezőgazdasága és élelmiszeripara ? 3fc Varoscsinosítók. .. Mindenki tud tenni érte. (Korányi felv.) Irigykedünk a szebbekre Csak álom lenne a tiszta Miskolc ? 9 Egy anyuka lelkesen újságol­ta . tízemeletes bérházunkban, hogy az a vasi mintára meg­kezdte a gyerekek tisztasági örsegbe való szervezését. Örül­tem neki, mondván: ennél a korosztálynál kell kezdeni . . . Később, egyszer a boltból jövet #csokoládét bontogatott a kisfia. A papírt szemrebbenés nélkii] eldobta. Szóljak, ne szóljak? lalalko/tam iskolaigazgató­val. aki iskolája higiéniáját ecsetelve, az új mosdókagy­lókkal dicsekedett. Am búcsú­záskor a felborult kukákból kiömlött szemétben tapodtam. A/ iskolakertben a dudvák el­burjánzásáról tarthattak volna biológiaórát. Micsoda diplomáciai ér­zék kell ahhoz, hogy tükröt tartsunk olyan % emberek, vállalati, iskolai és lakókö1- zösségek elé, akik, s ame­lyék csak intézményes tor­mában tudják elképzelni a rendteremtést... , irigykedve sétál Szegeden. Pécsett. Győrben vagy Deb­recenben. Sóvárgunk ' egy szebb Miskolcért, s kivédeni sem tudjuk azt a vádat, hocy országszerte piszkos város­nak titulálják. Ih babér jár érié Meg kell nézni a hajdan virágzó avasi pincesorokat. A tulajdonosok abból a meg­gondolásból, hogy ők nem laknak ott. nem vásárolnak szemétgyűjtő konténereket. Tavasszal a köztisztasági vállalat dolgozói egy héten keresztül szállították innen a szemetet, a törmeléket. A kép harminc nap múlva ugyanolyan siralmasnak lát­szott. mintha mi sem tör­tént volna. érv: nem kaptak irányítót, aki a munkát vezette volna. A területet azóta lelverte a gaz . . Ahol szép arcú egy lakó­telep. az ném ritkán a szö­vetkezeti lakástulajdonosok keze munkáját is dicséri. A családi házak előtti kisker­teket pedig versenyben csi­nosítják az ott lakók. Jó vol­na. ha a jó gazda szemlélet tovább terjedne. O. E. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1978 márciusában hozott határozatot a mező- gazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. A megyei párt- bizottság a helyi tennivalók­ról ugyanez év novemberé­ben döntött. A városi parl- végreha jtóbizottság a napok­ban tájékoztatott róla. hogy Miskolc teriilel-n időarányo­san hogyan hajtottuk végre e határozatokat. A feladatok végrehajtását segítendő, a városi pártbi­zottság megtette a megfelelő intézkedéseket, hogy a poli­tika eszközeivel előmozdítsa területen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődését avégből, hogy Miskolc ellá­tása is zavartalanabb legyen. A pártszervezetek és -szer­vek többsége — a határo­zatok megismerése és meg­tárgyalása után — módosí­totta gazdaságpolitikai cse­lekvési programját és kidol­gozta az V. ötéves terv vé­géig szóló intézkedési tervét. A végrehajtó bizottság meg­állapította: a gazdasági egy­ségek többsége megfelelően értékelte és érzékelte a ha­tározatból adódó követelrhé- nyeket. a döntések szakága­zati szinten helyesnek minő­síthetők. az üzemek rendel­keznek a megfelelő anyagi és műszaki feltételekkel. Miskolcon két mezőgazda­sági termelőszövetkezet van fáz Üj Elet és az Egyetértés). Mindkettő célul tűzte ki a növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési föágazatok. valamint — tekintettel az eléggé mostoha termőhelyi adottságokra — a mellék­üzemágak differenciált fej­lesztését. Sajnos, a két ter­melőszövetkezet igyekezete el­lenére sem képes lényegesen hozzájárulni a város ellátá­sához. bár a számok tetsze- tősek: 50 vagonról (1977-hez képest) 223 vagonra emelke­dett a megtermelt zöldségfé­lék mennyisége —, de ez a város fogyasztásának csak 7 százalékát fedezi. A Nagymiskolci Állami Gazdaság 5 ezer hektár te­rületen gazdálkodik. Zöld­ségtermesztő területe nagyot csökkent az utóbbi években, a városellátást elősegítő ál­lattenyésztési ágazata viszont jelentős eredményeket ért el (elősegítve ezt beruházások­kal is). Az utóbbi két évben 940-röl 1038 darabra növelte tejelő tehénállományát (a fajlagos tejhozam 370 literrel nőtt), szépen íejlődött a to­jástermelés is. A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságban előbbre lépes történt a beruházáso­kat. a munka- és üzemszer­vezést illetően, de a gazdál­kodás hatékonyságának növe­kedése nem volt még egyen­letes az utóbbi két evben. A vb előtti tájékoztató elisme­rően szólt az Unió Áfész- röl, amely jól segítette a kertszövetkezéti mozgalmai, szervezte a szakcsoportokat es a felvásárlást a kisterme­lőktől. A Zöldért Vállalat evek óta kellő szinten bizto­sítja a lakossági ellátáshoz szükséges árualapot, sajnos azonban — a szerződéseket tekintve — csökkenő tenden­ciát mutat a megyei terme­lés részaránya: a kedvezőt­len adottságok es a megnö- vekeuett zöldsegráíordítások nem teszik érdekeltté a helyi közös gazdaságokat a zöld­ségtermesztésben. A hiányzó árualapot így más megyékből k*ell pótolni — drágább áron. SZo volt továbbá a végre­hajtó bizottság ülésen a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalatról (a malom építésé áthúzódik a következő ötéves tervidőszakra), a Vetőmag­termelő Vállalatról (szerző­déses termelése két év alatt 88 százalékkal bővült), a Ma­gyar Hütöipar Miskolci Gyá­ráról (amely megépítette és üzembe helyezte a hasábbur­gonya-előállító üzemel és to­vábbi komoly beruházásokat hajtott végre) és a Szerencsi Csokoládégyár Diósgyőri Gyáregységéről (amelynek tőkés exportja meghaladja a 2.5 millió dollárt). A megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termeleset a meny- nyiségi növekedés mellett a hatékonysági mutatók romlá­sa jellemzi, Javult a Tejipari Vállalat munkája, emelkedett az élőmunka termelékenysé­ge: ugyanez mondható el a Miskolci Sütőipari Vállalat­ról is. 9 Környezetünk a tét... Fiatalon észrevenni és szóvá tenni Mi a merce: Régi álmom, régi vágyam volt. hogy egyszer nagy ren­det kellene tenni a város­ban. Valahogy úgy, mint a május elseje előtti akció volt: De fel kellett ébred­nem." s néhány nap múlva a felső-majláthi parkunkban ugyanúgy sodorta a szél a szemetet, mint annak előtte. Ha pedig nincs szemétgyűj­tő. haza keli vinni és kuká­ba dobni a hulladékot. A vá- roscsinosító akció mintha egyes területeket módszere­sen étkéről ne. A Baross Gá­tkor utcai irodák háza tája, parknak csak nagy jóindu­latai nevezhető portája olyan gazdátlan, amely évek óta a legelszomorítóbb város- rjkszlet. Minden társadalmi munka ahnyit ér, amennyit megvé­dünk belőle. Egy erről szóló kimutatás szerint Miskolc a maga nagy lélekszámával ugyancsak az utolsó helyen kullog ebben a városszépítő vetélkedőben. Kazincbarci­kán körülbelül 400 forint az egv főre jutó társadalmi munka értéke, Miskolcon 160 fórint. Akik e munka szer­vezésével és ügyintézésével 1 foglalkoznak, másként" érté­léinek. iAz egyik érv: nem egyön­tetű az elszámoló egység. Az öt megyei jogú nagyvárossal cíerélik ki idevonatkozó in­formációikat, s százezrekre rigó ..ellentmondások” buk­kannak felszínre. Nem mind­egy ugyanis, * hogy hanyad- osztályú talajra számítják fg! a költségeket, s néhány helyen — helytelenül — az ajnyagárakat is hozzácsapják ai társadalmi munkák érté­ihez. * A végösszeg, vagy az egy lakosra jutó társadalmi mun­ka értéke keveset változtat • -tényeken. Egy miskolci A laikus úgy látja, hogy a társadalmi munkát szervező bizottság ténykedése csak látványos eredményeket ho­zó feladatokra korlátozódik. Tulajdonképpen elég is len­ne az idei tervvel- megbir­kózni. Tovább épül az Ava­son a haditechnikai park. s a közeljövőben szeretnék át­adni a Garadna völgyében kialakított pihenőt. A Szent- péteri kapuban általános is­kolásoknak KRESZ-oktató- pálvát építenek, szépítik a diósgyőri könyvtár udvarát, s hosszabb távra szóló tár­sadalmi munka a hejőligeti gázvezeték építését követően a fásítás, s egy sétány ki­alakítása. A szocialista bri­gádok is sokkal szívesebben vállalkoznak ilyen, babéro­kat termő társadalmi mun­kára. mint az avatás utáni ápolásra, karbantartásra. hi a gazda? Hátrányos helyzetűek len­nénk? Van benne némi igazT ság. Az összehasonlító statisz­tika szerint Pécsett 29 mil­lió forint jutott az V. öt-' éves tervben anyagra és szállítási költségre, ami a társadalmi munkák során kamatozott a mi 12 mil­liónkkal'. szemben. De! A tervrajzokon az összekötő városrész 5-ös tömbjeként jelölik azt a területet, amit a Hoffmann Ottó utca. a Nagvváthy-iskola , és a Szin- va-part határol. A tanácsiak rendre , kapták a leveleket, hogy az- ott lakók játszóte­ret s/.eretnének a gyerme­keiknek. Végül meg is kap­ták a hozzá szükséges anya­gokat, s az ötödik nógatás­ra össze is állt' a társadalmi munkások egy kis csapata. A betonozás óta semmi sem történt. Hónapok óta telítet­lenül áll a termőföld, a fű­mag pedig a raktárban. Az Nem lehet elég korán el­kezdeni ! Meg a tanévben történt, hogy egv általános iskolai osztály tanulói (a gyerekek olyan 10—11 évesek lehet­itek) a Népkertben sétáltak» »fnint ' később megtudtam, környezetismeret órán. Az egyik fiúcska lemaradt, a sorból, de csak azért (!), hogy figyelmeztessen egy ná­lánál idősebb fiút: ne törje le a kis fák hajtásait. A vá­lasz, s annak módja meg­döbbentett minden arra ha­ladót: a kisfiút a nagyobb ellökte, káromkodott . rá egyet, s elszaladt. Mondjuk. ismételgetjük: óvjuk, védjük a környeze­tet! Tegnap a megyei környe­zet- es természetvédelmi bi­zottság űlésér} szó volt az is­kolákban folyó környezetve-' delmi oktató-nevelő munká­ról. KÉSÖN ÉBREDTÜNK A fenn említett példa nem általános, de sajnos nem is egyedi. Szóvá kell tenni! Kö­zömbösek vágyunk! Nem azért (illetve nem csak azért), mert egy kisfiút belöknek a sárba, s ocsmány szavakat szórnak fejére, s ezt tétle­nül nézzük, hanem meri egy kisfiúnak , kell észrevennie azt. ámít a felnőtt szem nem akar (!) meglátni. Későn ébredtünk fel. de nem az utolsó , pillanatban. Pánikról t még szó sincs, de ha a korábban megkezdett úton halad az emberiség, ak­kor a vesztébe rohan Söté­ten látjuk a helyzetet? Nem hisszük. A környezetről van sgó. a létünkről ... Kis óvodás barátom me­sélte. hogy az óvodában szá­raz, préselt leveleket ra- 'gasztgatnak papírra, állatok színes diáit nézegetik, s ők # A tizenkét esztendő alatt sok mindent a fejekbe suly­kolnak . . . f'' * teszik ki telente a magva­kat a . madáretetőbe. Ö és sok társa már tud­ja, mi az a környezet, ha nem is nagyon érti. S már arról a szóról is hallott, hogy védelem ... AZ ISKOLAI TANTERVEKBEN Az 1978—79-e.s | tanévtől új oktatási. nevelési tanterv van éietben. A környezetvé­delemmel összefüggő i isme­retek oktatását ez külön is kiemeli. A gyakorlati foglalkozási órák. a körnvezetismereti sé­ták nHódof adnak a környe­zet közvetlen megismerésé­re. Fát ültetnek, gyomlál- ^nak,, avart gereblyéznek a gyerekek, s ha erdőbe ki­rándulnak. akkor a tűzvé­delmi szabályzat szigorú be­tartásával. betartatásával se­gítenek sokat. A levegő- és vízszennye­ződés. a levegő- és vízvéde­lem szintén az órák tananya­gához tartozik, akárcsak a vízgazdálkodás, a talajeró­zió elleni védekezés, az er­dősítés. A középiskolákban — az osztályfőnöki órákra — kü­lön tematikát dolgoztak ki e témákra: az I. osztályban a környezeti tisztaság megte­remtése. óvása, a II. osz­tályban a nikotin és az al­kohol egeszsegromboló hatá­sa, míg a III. osztálvbanaz ember természetes es mes­terséges környezetének vé­delme. illetve a környezeti ártalmak elleni védekezés szerepel az órák vázlatában. FELNŐTTEK ROSSZ PÉLDÁJA Ezek után sokakban, s jog­gal felmerülhet a kérdés: 12 év ' alatt belesulykolják a gyerekbe mindazt, amit tud­nia kell a környezetről, s annak védelméről, miért ta­pasztaljuk mégis úton-útfé- len. hogy ezek a fiatalok (igaz. nem szabad általáno­sítani) törik a fát. a bokrot, tapossák, tioorják a virágot? Az iskolákban megtanul­ják a kulturált emberi ma­gatartást. a természetben is., S ahogy elhagyják az isko­lai padokat, egyszeriben el­felejtik mindazt, amit tanul­tak. Azért, mert elfelejtetik velük. Mert a felnőttek szin­tén leszedik, lelopják a vi­rágot a parkokból, erdőket gvújtanak fel gondatlanság­ból. S lát ják azt is. hogv nem ők a legnagyobb körnvezet- rombolók! A gyárak kémé­nyei okádják a füstöt, mér­gezik. szennyezik a folvót. a gépkocsik kipufogógázai mér­ges szmogként terjednek az utcákon, s a sort még hosz- szan sorolhatnánk, sorolhat­nák ... S tulaidonképnen igazuk van ... Mikor cáfoljuk meg ezt? I. S. A végrehajtó bizottság ösz- szegezésül megállapította több mint két év tapasztalatai alapján, hogy a vizsgált vál­lalatok és szövetkezetek a határozatban megfogalmazott irányba haladnak, értek el eredményeket. Több helyen és vonatkozásban azonban gyorsítani kell a fejlődést, még szervezettebb, fegyelfne- zettebb munkára van szük­ség. És folyamatos, fokozott ellenőrzésre! A szállítási bizottság ülése Távközlés és közlekedés Holnap délelőtt kilenc órá­tól ülést tart a Borsod me­gyei Szállítási Bizottság. Első napirendi pontként Faragó Károlynak, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya vezetőjének jelentései hallgatják meg az 1980. évi mezőgazdasági szállítások helyzetéről, a nyári és őszi. szállítási munkákra való fel­készülésről. Ezt követően Koczka Antal postaigazgató szól a megyei* távközlés helyzetéről, annak a közlekedésben betöltött szerepéről, a megyeszekhely ellátottságáról, majd Sújtó, Gábor elemzi a megye lakos­sági áruszállítási szolgáltatá­sának jelenlegi helyzetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom