Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-09 / 133. szám

Gyógyítani, gyógyszer nélkül H beteg, aki önmaga orvosa Egy idegszakrendelő folyo­sóján mint laikus próbáltam titokban leolvasni az arcok­ról. hogy kit. milyen lelki baj gyötör. A hozzá nem ér­tő csak azokat tudja „kiszúr­ni". akinek az ábrázatán lát­ható jelei vannak annak, hogy gyakran néz a pohár fenekére. Orvosi feladat te­hát megállapítani, hogy a várakozók közül, kinek szer­vi eredetű a betegsége, és ki az. akinek „csak” összecsap­tak a feje felett a hullámok. Szakberkekben ígv mondják: neurotikus betegek. MEGKERESNI A VALÓDI OKOT Ezt a „csak’-ot viszont egyáltalán nem kezelik le a szakorvosok. Mondják, ezek a betegek ugyanúgy tudnak szenvedni a felfájástól, mint akinek súlyos daganata yan. A népnyelv évtizedekkel ez­előtt úri betegségnek tartot­ta. ma népbetegségnek mond­ják. Bővebben ígv definiál­ják: valamilyen külső, vagy belső konfliktus által kiala­kult, tartós feszültséggel já­ró. de szervi okkal nem bí­ró magatdrtászavar. Tény, hogy egyre többen keresik fel ilyen panaszok­kal a szakrendelőket. Időn­ként pedig akkora a beteg­létszám, hogy az okok módszeres felkutatására egyre kevesebb az idő. Mert a diagnózis megái, lapítása, s maga a kezelés nem olvan egyszerű, mint egv mandulagyulladás esetében. E kórral ugyanis együttjárhat­nak a testi panaszok — gyo­mor- és szívtáji fájdalmak, fáradékonyság és levertség — és rendszerint ezeket gyógyít­tatják a páciensek. A tüne­tek mérséklődnek ugyan, ám. mivel a valódi ok nem szűnik meg, ez csak ideig- óráig nyújt enyhülést. A pszichoterápiának a feladata, hogy hosszú beszélgetések alkalmával feltárja az erede­ti traumát. Ez akár a gyer­mekkorból is származhat, s felnőttkorban egy úgyneve­zett fedőkonfliktus is elég áhhoz. hogy idegösszeomlást okozzon. A“ beteggel el kell fogadtatni önmagát, meg kell barátkoztatni a helyzetével. Érdekes módon egy dolgot nem adhat az idegszakorvos: tanácsot az élet nagy kérdé­seiben. A váljak, vagy ne váljak kérdésre például ki- nek'-kinek önmagának kell megtalálni a feleletet. A nők neurózisának hátterében na­gyon avakran az alkoholista féri áll. Legtöbben beletö­rődtek helyzetükbe. Tulaj­donképpen a férj kezelése lenne az elsődlegfes. s a nőé másodlagos. Hiába pihentetik a feleséget kórházban, vagy szanatóriumban, ugyanabba a környezetbe kerül vissza. ELŐNY M BETEGSÉGBŐL Akadnak a szakorvosoknak olyan pácienseik is. akik úgy­nevezett célneurózisban szen­vednek. Tulajdonképpen be­lehajszolják magukat olyan bajokba, hogy betegségükből előnyt élvezzenek. Helyezzék őket egy műszakba, vagy könnyebb munkakörbe, ha táppénzt kapnak, az sem mel­lékes. s a lakáskiutaláshoz is jól jöhet egy orvosi bizonyít­vány. Mi faj la betegség hát a neurózis? A pirulák önma­gukban nem elégségesek a ba­jok felszámolásához. Mit gyógyítson hát az orvos? A társas kapcsolatok javításá­ra. családi harmóniára, idilli munkahelyi légkörre nem tud receptet i ni. Az orvosok azt vallják, hogy a beteg gyó­gyulni akarása egy nagy mű-* tét után is fél siker. Itt tu­lajdonképpen a teljes gyó­gyulás a betegen áll. vagy bukik. Az orvost felülmúló­an. a legaktívabbnak kell lennie, hogy lelki egyensú­lyát. régi önmagát vissza­nyerje. LELKI EDZÉS Egy egészségügyi tanácsko­záson önkritikusan szó volt arról: az egészségnevelés fi­gyelme arra irányul, hogy mit tegyünk, ha , már kiala­kult a baj. (Cukorbetegség, szívinfarktus, magas vérnyo­más.! Ám a megelőzés mód­járól. hogy mindezek ne kö­vetkezzenek be. nagyon ke­veset tudunk. Az úgynevezett mentálhigiéniát a családban és az iskolában tanítani Kel­lene. A megelőzés már a gyermekneveléssel kezdődik. Oktatni kell arra. türelmesen és jó szóval, hogy a feszült­ségeket, az élet apróbb-na- gyobb tragédiáit is tanulja meg elviselni. A lelket, az idegeket edzeni ugyanolyan tudatosan kell, mint masát az egész testet. Mindezt per­sze a legszebb szülői, nevelői példamutatással, mert csak ez hozhatja meg a mai gye­rekek felnőttkori lelki har­móniáját. OLÁH ERZSI A magyar-szovjet együttműködés gyümölcsei A Borsodi Műszaki-Gazdasági Elet új száma Megjelent az MTESZ Bor­sod megyei Szervezete folyó­iratának, a Borsodi Műszaki- Gazdasági Életnek legújabb száma. Ezúttal is igen gaz­dag tartalmú kiadvány ke­rült megyénk műszaki és ag­rárértelmisége kezébe. A folyóirat induló cikkét dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára írta ..30 eves a magyar—szovjet tu­dományos-műszaki együtt­működési megállapodás., cím­mel. A tanulmány áttekin­tést ad megyénk ipari üze­meinek a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatairól, a kétol­dalú együttműködések ered­ményeiről. A két ország tudományos- műszaki kapcsolataival fog­lalkozik több más cikk is. Így például Kiss János (Mis­kolci MÁV Igazgatóság) e kapcsolatoknak a dízelvon­tatás fejlesztésében betöltött szerepéről ír. Gál Lajos (Miskolci MÁV Igazgatóság) pedig a MÁV-nál alkalma­zott szovjet biztosítóberende­zéseket ismerteti. Hosszú évekre visszanyúló kapcsola­tok fűzik a DIGÉP-et is a Szovjetunióhoz. A diósgyőri kábelipari berendezések szín­vonalának növekedésében fontos szerepet tölt be a moszkvai VNIIKP tervezőin­tézet. Erről szól Szedlacsek József műszaki igazgatóhe­lyettes es Jászai Sándor fő­konstruktőr-helyettes . cikke. Ugyanezt a témát a kereske­delmi kapcsolatok oldaláról közelíti meg Dudás György és Durda József, a DIGÉP másik két szakembere. Ér­dekes címekben számol be a megye sütőiparának fejlesz­tésében szerepet kapott szov­jet alagútkemencék alkalma­zásának lehetőségeiről Ka- zsimérszky Ferenc, a Sátor­aljaújhelyi Sütőipari Válla­lat igazgatója. Kiss László, az LKM acélművének üzem­vezetője pedig á szovjet gyártmányú 50 tonnás ivke- mence előnyeit ismerteti. Át­tekintést kapunk a Miskolci Pamutfonónak, az ÓKÜ-nek. s számos tudományos egye­sületnek a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatairól is. Több — a tavalyi vaskohá­szati és vegyipari tudomá­nyos-műszaki nopakan el­hangzott — előadást is kö­zöl a folyóirat, Fiataloknak KPM-pályázat A 35 éven aluli fiatalok szá. mara hirdetett pályázatot a KPM ifjúsági bizottsága és a vasasszakszervezet. A pályá­zat célja, hogy a forgácsoló, forgács nélkül alakító, a ké­ziszerszámok és készülékek gyártása és ellátása területén a kutatás, a gyártmány- és gyártásfejlesztés, tervezés, kapacitásbővítés, nemzetközi együttműködés, belföldi mun­kamegosztás és kooperáció, a kereskedelem kérdései feldol­gozásra kerüljenek. Az 1980. október 15-ig elkészíthető pá­lyázatok részleteiről a kö­vetkező címtől lehet érdek­lődni: Orosz Sándor, a KPM ifjúsági bizottságának titká­ra. Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium. Budapest II.. Már­tírok útja 83. szám. VI. em. 613. Telefon: 122-960/21-61, 355-792. Ady-hidi útépítők Sajóbábonvban, az Észak­magyarországi Vegyiművek évek óta sok millió forintot költ környezetvedelmi célok­ra, így szennyvíztisztító léte­sítményekre is. A saját erő­ből épített eddigi berendezé­sek most az ipari víz 65 szá­zalékát tisztítják meg. Je­lenleg mar a biológiai tisztí­tó második lépcsőjén mun­kálkodnak; a bővítés 80 mil­lió forintba kerül. Bányászok, új otthonban A Borsodi Szénbányák Vál­lalatnál az elmúlt 5 évben 1832 bányászdolgozc és csa­ládja költözhetett új otthon­ba. Valamennyien jelentős .anyagi támogatásban is ré­szesültek az otthonteremtés­hez: úgynevezett központi keretből 1606 dolgozónak mintegy 102 millió forintot, vállalati keretből pedig 226 bányásznak több. mint lo millió forintot biztosítottak. Kezdődik a tro Csak amit megvizsgáltak... v Sokunknak okoz kellemet­lenséget az Ady-hídi felfor­dulás. A forgalomterelésre, sebességcsökkentésre. a vil­lamosmegállók áthelyezésére viszont szükség van. mert a csomópontot másképpen nem tudták megépíteni a KÉV Metró dolgozói. A 3. sz. tő közlekedési út városi átke­lési szakaszának egyik le- lentős állomása ez az épít­kezés. Jelenleg még a gáz­vezeték és a postai kábel fektetését látjuk, de a be­tonba ágyazott útszegély már jelzi, hogy nemsokára kiala­kul az új út. Távolabb most alapozzák az új Szinva-hi- dat. A bevert cölöpökre olvan betonpilléreket fektet­nek. amilyet a Gömöri fe­lüljárónál már láthattunk. A déli rész nemsokára elkészül, ezt követi az északi oldal építése. A munkák javaré­szét még júniusban elvégzik. Az Ady-hídi csomópont tel­jes elkészültéig az építők tü­relmet. a közlekedésben pe­dig nagyobb figyelmet kér­nek a város lakosságától. Miskolc területének egy ré­szét nem járja eke. Ebből sok hold — erdőborította hegy és füves legelő — bő gombalermő terület, akárcsak az avarral borított, nehezen kiszáradó erdőtalajok, mé­lyebb fekvésű lapos völgyek, a hegyek .északi mohas, lan- kás lejtői, az erdöszélek, a ligetes erdők, a nedves és nem vizes legelők. Nyáron, az időjárástól függően, mar csaknem minden gomba együtt megteremhet. Ezeket a területeket igen sok kira- duló látogatja, és összeszedi az útjában található gombá­kat. Igen fontos azonban, hogy ezeket a gombákat fo­gyasztás előtt a városi tanács fennhatósága alatt működő lillafüredi és tapolcai gomba­vizsgálókban — amelyek jú­nius 15-től kezdve szombaton és vasárnap délután 3 órától 8 óráig tartanak nyitva — bemutassák. Amennyiben más napon szedik a gombát, a vasgyári és a Búza téri pia­cokon minden nap reggel 5 órától 10 óráig működő gom­bavizsgálóval. illetve az Élel­miszervizsgáló Intézetben (Stadion utca 39/ai működő gombavizsgálóval vizsgáltas­sák meg. Senki vizsgálatlan gombát ne fogyasszon és sen­ki ne vásároljon a boltok előtt áruló vagy házaló el­adóktól gombát! A piacokon a gombaárusok részére ki­adott gombavizsgálati legyet is nézzék meg a vevők, és csak az aznápi igazolványon feltüntetett gombát vásárol­ják meg. Valamennyi gombavizsgálat díjmentes. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök, gombasza kértő bútorét 20-30 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNY! Egyes kárpitozott garnitúrák, szekrénysorok, szekrények, asztalok, székek, gyermekbútorok, konyhaberendezések 'BORSOD/ ^eeuii váuala5 * A BORSOD DOMUS ÁRUHÁZBAN BÚTORBOLTJAINKBAN Köinyezelvcí’e'emre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom