Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-09 / 133. szám

/ Kövesd képviselőjelöltje Sok szállal kötődik A II: Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban rendezték be a 70. számú szavazókört. Ide érkezett feleségével teg­nap reggel dr. Ladányi Jó­zsef. a megyei tanács elnöke. Mezőkövesd országgyűlési kepviselőjelöltje. Amikor azt kérdeztük tőle. mivel kezdte a napot — merthogy tudtuk: korán kelt — mosolyogva je­gyezte meg: — Borotválkozással ... De méretében az új. megfrissült, megújhodott tanácsokon lesz a sor. hogy ösztönözzék a ve­zetést. hiszen cselekvőkész­ségben nincs hiány. — Ügy tudjuk. Mezőkö­vesdhez — ahol must ország­gyűlési képviselőnek jelöltek — többféle szállal is kötő­dik . . . — lgv igaz! Amikor a szü­lői háztól elkerültem, első munkaviszonyom Mezőköves­Színész és patrióta Az utcán biztosan nem is­merem meg Veronikát, mert a legjobb esetben is gimna­zistára gondoltam. mikor Feliér Tibor érdemes művész egyszer-egyszer a kislányáról beszélt. A felnőtt hölgy ne­gyedéves zeneakadémisla, ma vizsgázik, és tegnap első választó állampolgár mivol­tában jött szüleivel a se­lyemréti általános iskolába. Az apja lánya szívből jövő nevetése azonban rögtön is­merős volt. mert akitől örö­költe. vele együtt mulatott; múlik az idő. de nem öreg­szünk azért. Még akkor sem, ha — összemosódván az év­tizedek — mindenki tősgyö­keres idevalónak tudja a Miskolci Nemzeti Színház népszerű művészet. A pontosított adatok sze­rint Fehér Tibor 1947-ben került Miskolcra, és lassan annak is húsz éve már. hogy a Selyemréten lakik. És ter­mészetesen a színházban él, tehát világos, hogy mindent tud a városról. Ahogy to­vább pontosítottunk. kiderült, hogy évtizedes ismeretségünk alatt nem bizonyultam rossz megfigyelőnek: tényleg sokat tud. Most már én is tudom, hogy 1904-től 1983-ig a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának a tagja volt. közéleti és művészi tevé­kenységét néhány évvel ké­sőbb a Szocialista Mislcolcért kitüntetéssel ismerték el. A rövid családi egvüttlétet. a napfényes szép vasárnapot nem illik hosszan zavarni. Nem is kérdeztem sokat, de azt megkérdeztem: — Mit szeret Miskolcon? — Nem tudom, de szere­tem. Lokálpatrióta vagyok. Lehet, hogy azért, mert en­gem is' szeretnek itt. Lehet azért, mert több. mint há­rom évtized alatt végignéz­tem. hogyan született a nagyváros, de azt hiszem, in­kább egyszerűen csak az em­bereket szeretem. Ha van időm, szemlélődöm, szívesen járok az utcákon és figye­lek. Olyasmire is. amitől időnként el-elkedvetlenedem. Humánus beállítottságomon ugyan semmit nem változ­tat. de ha nézem a városne­gyed csodaszép parkját, a játszóteret, szeretném meg­kérni embertársaimat: vi. gvázzanak jobban a java­inkra. védjék, ami már meg­van. de semmiképpen ne rombolják. Talán a követke­ző években ... Talán ezt is megtanuljuk. Ági, másodszor Még alig múlt 8 óra, ami­kor Hargitai László. Hegyal- ja u. 183. szám alatti lakos felesége és ké; gyermeke tár­saságában elindult otthonról, hogy a közeli iskolában be­rendezett szavítzókörbsn le­adja voksát a Hazafias Nép­front jelöltjére. Bizony elho­mályosult a szeme, amikor a szavazólapon ismét lánya nevét olvashatta. Hargitai Ágnest ugyanis újból ország­gyűlési képviselőnek jelölte választókörzete. — Rendkívüli megtisztelte­tés ez számunkra, hiszen azt bizonyítja, hogy elégedettek Ági munkájával, tevékeny­ségével. Sokan és sokszor ke­imént főzött fekete ébresz­tett igazán fel. Mit is mond­hatnék? Nagyon boldog va­gyok, hogy a választók mél­tónak tartanak bizalmukra. Persze, hogy valóban így van-e. az majd a szavazás végen dől^ el ... Hargitaiéknál egyébként húsleves és rántott csirke volt a tegnap déli menü. La­ci bácsi, az édesapa egy ka­csintás kíséretében azt is el­árulta: hűl már a pezsgő, hogy ha Ági ismét megkapja a szükséges voksoltak ezzel köszönthessék az újraválasz­tott képviselőt... komolyra fordítva a szót, r.-.ár korán reggel bent vol­tam a megyei tanácson, hi­szen ekkor érkeztek az első jelzések arról: rendben nyi­tottak-e a szavazókörök a megye településein. Örömmel állapítottam meg: jól sike­rültek az előkészületek, s minden flottul ment már a kora reggeli órákban, amikor sokan szavaztak. Erre szá­mítottunk is. hiszen a jelölő- gyűléseken a megye lakói nyíltan azonosultak a párt politikájával, a Hazafias Nép­front programjával. A ma­gyart szókimondó népnek tartják szerte a világban, ezért bizton számíthatunk arra hogy a titkos szavazáson meg­erősítik ezt a véleményt. A szavazások eredményeinek is­den volt. A második kötődés nem sokkal későbbi: itt nő­sültem. Ezért is volt rendkí­vül megtisztelő számomra, hogy innen jelöltek ország­gyűlési képviselőnek. 5 na­gyon megható, hogy sokan emlékeznek még rám: 27—28 évvel ezelőtti dolgokat eleve­nítettek fel a jelölőgyűlésen. Mint1 a megye tanácselnöke, jól ismerem Mezőkövesd eredményeit, de gondjait is. Ha megválasztanak, a lehe­tőségekhez mérten igyekszem majd segíteni abban, hogy az előbbiekből több, az utób­biakból minél kevesebb le­gyen ... * Dr. Ladányi József és felesége... Közös emlék Mező­kövesd. resték fel az elmúlt időszak­ban különböző gondokkal — sokan persze örömüket is megosztották vele —. de ez így természetes. S láttam: ahol tudott, segített... A jelölt piros szoknyában, divatos, tarka blúzban, s fe­hér blézerben állt az urnák elé. Fáradtnak látszott, s amikor ezt megjegyeztük, megtudtuk az okát is: — Szerdán államvizsgázom a marxizmus—leninizmus szakosítón filozófiából, s éj­félig tanultam. Gsak az Összeállították: Brackó István Kerényi László Kiss József Kiss László Makai Márta Solymos László Tóth Zoltán Régi időkre emlékezve Kurjongató, fokosgs kurtanemes kortesek, kakastollas csendőr-háttér, az úri Magyar- ország ólmosbotos. borral öntözött válasz­tási hadjáratai — keserves, tragikomiku» emlékek, ifjúság- es gyermekkoridézők azok nalc. akiknek a bütykös-keményre dolgozott tenyerébe irt. s lassan meghajtó hátán ci­pelt évtizedek alatt több jutott sokszor c lélelztiprásból, mint amit ember elviselhet Ük azok. akik ma különösen elfogadottá lépnek az urnák elé, a régi emlék össze méretik a békés, boldog mával, s a felkava ró múltból kibontakozik a rég megesett töl * ténet .. . Nem lehet nem emlékezni arra. amiko a rongyos rövidnadrág szélét gyiirögette el fogódotian. hiszen nagy látnivaló volt: kői telek győzködték a népet, zeneszóval, bo roskupával, pénzzel és hangos szóval, Nagy fegyvertára volt a választási hadjá­ratban tisztességet, emberi méltóságot, jogot csak hírből ismerő kortesmesterségének, ígéret, csalás, minden belefért. Most is: te­pertőt kínállak vödörszám, mellé bort. de- mizsonnal, hátha az üres gyomor, az örö­kös „enni adni" gond felülkerekedik a na­pi gondba fásuló zsellér észjáráson. Vitte is büszkén az egykori bámészkodó — szaporán csattogott a gyerekláb a porban — a fejedelmi étket, s jogos büszkeség fe­szítette, ha arra gondolt: lesz öröm. ha ha­ajön édesapám! Igaz. az ígéret, ami a vöd- öt nyújtó kéz, s a sújíasos dolmány irányá- ja elhangzott —, hogy majd jön az egesz • salád. s persze itt szavaznak — mar kihul­lt! a gyerekemlékezet rostáján. Akárcsak a tepertő a vödörből, az óriási ofontól. a zsákmányostól hanyattesö gye- ektest ütésének engedve. A lecke kemény olt: égő képpel kellett visszavinni a köny+ yen szerzett vacsorának valót, s könnyek öz ott. küszködve megérteni, hogy urakra cm szavazunk, ha éhen halunk sem’ Régi dolgok ezek. A korszakokat elválasz- i távolság fényévnyi: összemos mosolyt és :önnyet. Hogy mégis felidézödött. az ok egy­szerű: a politika ..úri hjincutságból" min­dennapi életünk, sajátunk leit. E mellett a választás napjaiban szó nélkül elmenni ne­héz ... Jk A kézfogás kemény, a program is biztos. Innen az üt a Bükkbe vezet. Először szavaztak A Miskolci Állami Erdő­rendezőség Hegyalja utcai központjában rendezték be a 189. sz. szavazókörzetet. Ki­lenc óra előtt néhány perc­cel itt köszöntötte a szava­zatszedő bizottság vezetője Fábián Saroltát, a VASV1LL pénztárosát, aki ez alkalom­mal járult először az urnák elé. — Milyen érzés elsővá- Lisztónak lenni? — Azt hiszem, a felnőtté válás folyamatában a szemé­lyi igazolvány kézhezvétele után ez a következő „kü­szöb'. Őszintén megmondom, meg vagyok illetődve. A szü­leim — akikkel együtt la­kom a Hegyalja u. 9. szám alatt — éppen a Balatonon üdülnek, így ott is szavaz­nak. Nem lehettek ugyan je­len, de már előre gratulál­tak . .. A szavazatszedő bizottság tagjai között is találtunk egy elsőválasztó't. Namesánszkyné Gyulai Katalin először lát el ilven felelősségteljes megbí­zatást. s egyben először it szava/ az országgyűlési kép­viselőre és a városi tanács­tagra. — Megtisztelő, hogy e sza­vazókor jegyzőkönyvvezetőjé­nek választottak meg. Először teljesítek ilyen fontos megbí­zatást. de azt mái most meg­állapítottam: a lakosság több­sége igen fegyelmezett, igyek­szik a mi munkánkat is se­gíteni. Látszik az embereken: felkészülten jönnek, tudják, kire voksolnak. Néhány pillanattal későtrb édesanyjával érkezik egy fia­talember. hátán hatalmas hátizsákkal. Miután ugyan­csak elsőválasztó, őt is a szavazatszedő bizottság elnö­ke köszönti, Kirándulni indul, ezért a kora reggeli órákat választotta, hogy az urnák elé járuljon. Siet. nehogy le- késse az autóbuszt. Így az­után, mire a neve felől ér­deklődnénk. már csak mesz- sziről int vissza... Jó, hogy több a fiatal Betegen is... Magasházi Péter éppen végzett reggelijével. Az ügye­letes nővér segített elrakni az edényeket a parányi, fe­hérre festett kórházi szek­rényről. Széket kerített, de Stefankó Ferenc és Kresák Jenő nem ült le: — Köszönjük, nővérke, de nagyon sok ágy mellé kell még mennünk. Nem marad­hat ki senki! A beteg teje alatt megiga­zították a párnát, segítséggel oldalra fordult, áttanulmá­nyozta a szavazócédulát, bo­rítékba rakta, majd a bizott­ság tagjainak kezeben tartott urnába ejtette. Ök folytatták útjukat. — Beszélgessünk kicsit! — Ez nagyon jó lesz, mert mer, a folyosóra sem tudok kimenni. Két hete kerültem ide. a Szentpéteri kapui Kór­ház ortopédosztályára. A na­pokban műtik a térdemet. A kis kórteremben mini- tévé. Ennek műsora és a kis asztalkán heverő könyv je­lenti most jó ideig Magas­házi Péter kikapcsolódását. — Az Arany János utca 35. alatt lakom, és a Bor­sodi Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat tranzitraktárában vagyok eladó. — Ismeri azokat, akikre most leadta szavazatát? — Az igazság az. hogy sze­mélyesen nem, de a jelölő- gyűlésen ott voltam, így programjukat, munkájukat is­merem. sokat várok tőlük, mert Miskolcon sok még a tennivaló. A tanácstagok és az országgyűlési képviselők között egyre több a velem egykorú fiatal, ennek külö­nösen örülök. Mégis másként érzik, mondják el gondjain­kat ... — Nem akirom szomorí- tani. de ha most. tegyük fel, egészséges, nem kórházi ágyon- fekvő, műtétre váró beteg, mi lett volna a mai programja? — Ebben a remek időben? Egy biztos: feleségemmel az elsők között léptünk volna az urna elé, és utána irány a Bükk! Nagyon szeretünk ki­rándulni. Gyógyulást, minél előbb! Kiránchilni mentem volna a feleségemmel...

Next

/
Oldalképek
Tartalom