Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-28 / 150. szám

1 if: Melyiket a sok közül? ZvHIHiiflést «apoll Az MHSZ Borsod megyei vezetősége a szomszédos szo­cialista ország honvédelmi szervezete, a ZVÄSARM ke­let-szlovákiai elnökségével évek óta szorosan együtt­működik. Ez a többi közt tapasztalatok átadásában, va. lamint abban nyilvánul meg, hogy a két testvérszervezet sportolói, sorköteles gépjár­művezetői időnként részt vésznek egymás versenyein. l3t;'hónap elején- három borsodi sorköteles, aki az MHSZ iskolájában sajátítot­ta .el, a gépjárművezetés is-- méreteit, a kelet-szlovákiai sorköteles gépjárművezetők Eperjesen megrepűPzétt ver- senyém bizonyította- -képessé- geit. Bár a tetjesftmenvüket " külön értékelték, az ‘hasonló . volt a legjobban szereplő szlovák fiókéhoz: Nemrég Miskolcon rendez­tek meg a „Vezess... kiváló-' ari:!’' elnevezésű Borsod me­gyei versenyt, amelyen az eperjesi sorköteleseket szín- , tén hárman képviselték. Ók is űgyanúgy helytálltak, mint megyénk legjobbjai. Az utób­biak közül a motorkerékpár vezetésében Síabó János (Sá­toraljaújhely). a szentély-, majd a tehergépkocsiéban Forro Zoltán (Miskolc), illet­ve Sándor Ferenc (Encs) lett az első. Az öt különböző fel­adat megoldásából álló egyé­ni összetett verseny legjobb­jai az említett gépjármű-ka­tegóriákban: Barnóczki Ist­ván (Miskolc). Berta Gábor és 'Barna András (mindkettő sátoraljaújhelyi). A csapat- verseny helyezettjeinek sor­rendje: 1. Sátoraljaújhely, 2. Miskolc, 3. Kazincbarcika— Ózd. A miskolci versenyt Tomkó István es Jacina Sándor, a ZVÄSARM eperjesi, illetve kassai autósiskolájának a ve­zetője is megszemlélte.- Az utóbbi a több eves együttműködésben szerzett érdemeiért Sallay Károlynál;. az MHSZ Borsod megyei Gépjárművezető-kepző Isko­lája vezetőjének átadta a szlovákiai honvédelmi szer­vezet elnöksége által adomá­nyozott legmagasabb ZVÄ- SARM-kitüntet-ést. Ez nálunk az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetés arany fokozatának felel meg. . \ 1 T. I. Küzdelem a kövek ellen A kövek a mezőgazdasági mű­velés ősi ellenségei. Ezért a mű­velt területekről a kövek össze­gyűjtése és eltávolítása szinte a földműveléssel egyidős problé­ma. Bátran elmondhatjuk azon­ban, hogy a kövek okozta gond eddig csak kellemetlen volt. Igazi nehézséget most jelente­nek, az intenzív gazdálkodás és az egyre nagyobb teljesítményű és egyre pontosabb, finomabb, tehát kényesebb szerkezetű gé­pek alkalmazásának idején. A nehézséget tetézi, hogy míg az­előtt egy-egy területről a kövek kézi összeszedése is megoldható volt, ma ez munkaerőhiány mi­au lehetetlen, míg másik oldal­ról a talajok egyre mélyebb művelése mind több és több kö­vet hoz a felszínre. A kövek összeszedésére szá­mos géptípust' kidolgoztak már, amelyeket legtöbb esetben a traktor erőleadó tengelyéről haj­tanak meg. A réteget megdol­gozó gépek típusonként külön­böző mélységből emelik ki a 3—30 cm közötti átmérőjű köve­ket. v Működésük szerint folyamatos és szakaszos működésű gépeket különböztetnek meg. Az utób­biakon többnyire tartályok van­nak a kövek összegyűjtésére. Az előbbiek folyamatosan adják át az összeg3’űjtött követ az utá­nuk vagy melléjük akasztott pótkocsiba. Újabban kísérletek folynak olyan kőszedőgépek szerkesztésére, melyekre tartály helyett kőtörcberendezést sze­relnek. Ezzel 20—25 kW teljesít­ménnyel óránként 7—8 köbméter kő zúzható majd össze. Képün­kön egy NDK gyártmányú, 30 cm-t meghaladó méretű kövek eltávolítására alkalmas kőforga­tógép látható, mely hat — egy­mástól 30 cm távolságban levő — „kard” segítségével emeli ki az altalajból a köveket. A legújabb divat szerint? A New York-i lakosok öltözé­kének elmaradhatatlan részévé vált a golyóálló mellény. Az üz­letemberek, a kereskedők és az újságírók a" védőöltözeteket áru­sító üzlet állandó vevőivé vál­tak. A Communication Control System cég az ilyen mellények és egyéb önvédő eszközök gyár­tására specializálódik. A mellény körülbelül 2 kilogramm, s meg­bízhatóságától függően 150—575 dollárba kerül. Porcelánmúzeum Ez évben készül el a Hol­lóházi Porcelángyár új épü­lete. mely múzeumot, kiál­lítótermet es porcelán aján­dékboltot foglal magúban. A környező épületekhez jól il­leszkedő új éoítménv mint­egy nyolcmillió forintba ke­rül. Ls alkudni is lehel... Milyen a miskolci piac? A kereslet es a kínálat törvé­nye szerint valószínű, nem én jártam legjobban tegnap reggel a piacon. Sok sorstársnőmniel egyetemben ugyanis igyekszünk munkaidő előtt elintézni a hét végi bevásárlást. Egy Hálámnál erélyesebb asszony pajtás maga mögé is utasított, amikor a forintos paprikáért sorakoztunk, mondván, hogy neki fél nyolc­ra be kell érni. Egyszóval aki a kora reggeli órákban meg­vett mindent, még heti áron vá­sárolt. Hogy aztán a hatalmas zivatar mennyire verte le az árakat, nem tudni. De valószínű menekültek az árusok az eső# elől. meg a készletüktől is. Történt mindez még a pia­ci vízözön előtt. — Tessék megnézni a szá­rai! Ez biztos nem dudvás. Finom csemegehagyma! — kínálta portékáját egy asz- szony. Sikerült is meggyőz­ni Lajos Gézát és feleségét. Miután a szatyrukba dugták a hagymát, kifaggattam őket, milyennek látják a mai pia­cot. — Szép a felhozatal, s az árak is elfogadhatóak — mondja a férj. Mindketten nyugdíjasok, a férfi a Szőr­meipari Ktsz-nél dolgozott. De kell egy kis mellékes, hogy biztosan kitartson a hónap végéig a pénzük. A hét végi menü töltött papri­ka és borsóleves lesz, hiszen ennek a szezonja van. • • Vadász Gyuláné édesany­jával és rokonával, Molnár Miklósnéval tanakodik, mire is van még szüksége a nagy családnak. — Jaj, nagyon draga min­den! — sopánkodik a. néni. — Az uborka'egy forinttal sem lett olcsóbb. Mindhárman 800—800 fo­rinttal jöttek a piacra. Becs­lésük szerint, nem sok ma­rad belőle a pénztárca fene­ken. Vadásznenak 5 tagú,. Molnárnénak 6 tagú család­ról kell gondoskodni. Persze, ami nem fogy el a hét végén, azt lehet tartalékolni a jövő hétre. A tyúkok már ott pis­lognak a táska lenekén. 250 forintért vették párját. Egy legutolsó divat szerint öltözött hölgy csaknem a leg- I olcsóbb paprikából vesz egy kilót. Ilyen ruhában csak külföldi divatlapokon „jár­nak” a piacra. Persze min­denki ott spórol, ahol, tud. S valószínű neki is csak ki­egészítő program a piac. Öt is várhatja a munkahely. Azt hittem: hogy a káp- rom, vagy a zöldségem tet­szik — esik le a húsz fillér egy "középkorú asszonynak. Hasonló korú férfi évődik vele. Tovább magyarázza, hogy öreg ő már a flörthöz, hiszen 19 éves lánya van. A férfi rátromfol: neki már asszonylánya van. Miután nem áll az alku, csak úgy céltalanul tovább nézdegél a piacon. Már csepereg az eső, ami­kor egy családi kupaktanács­ba beleköszönök. Dankó lst- vánék éppen arról tanakod­nak. hol látták a legszebb és a - legolcsóbb paradicsomot. Mindig párban vásárolnak, először terepszemlét tartva. Jobb szeretnek itt a piacon, mert azt tapasztalták, fris­sebb itt a portéka, mint a zöldségboltokban. S nemcsak frissebb» hanem sok minden olcsóbb 'is. Sót. meg alkudni is lehet. Mutatják a szép paprikát, aminek darabját 2 forintért vették. A világ legjobb üzlete Az arabok és az ezüstbányák V. A regi érmék, amelyeket különböző országokban rend­szeresen beolvasztanak, ha­marosan kifogynak. „Az em­berek elkezdték az arany mellett az ezüstöt is felhal­mozni”— mondja a Schwei­zerische Bankverien üzlet­embere. Nyilvánvaló az is, hogy miijen . mennyiséget fognak a jövőben eladni az indiái ezüstkereskedők. Múlt év februárban az új-delhi kor­mány leállította a nemes­fém exportját, mely koráb­ban a krónikus ezüstdefici­tet 65 százalékban kielégí­tette. Még mindig az indiai­ak rendelkeznek a világon a legtöbb ezüsttel. Mivel az in­diai állam 1927-ig a rúpia értékét ezüstben garantálta, az 1874-től 1932-ig terjedő időszakban majdnem három milliárd unciát szállítottak Indiába. Az exportstop óta virágzik az indái ezüstcsem­pészet: a múlt évben kere­ken 33 millió uncia folyt ki külföldre, főleg Pakisztá­non keresztül. Az indiai utánpótlás nél­kül ,,az ezüstpiac rövid időn belül kiszáradással fog fe­nyegetni” — véli a Svájci Banktársaság nemesfémek­kel foglalkozó vezetője. És még rosszabb lesz a helyzet. Ugyanis időközben a koráb­ban fölösleget kitermelő or­szágok is beálltak a vásár­lók sorába. A nagypénzű spekulánsok már régen levonták a kon­zekvenciát. Nemcsak nemes­femet vásárolnák — része­sednek a kitermelő társasá­gok hasznából is. Jómódú arabok hónapok óta próbál­koznak azzal, hogy átvegyék a kanadai és mexikói ezüst- bányákat. A mexikói kor­mány közben megtiltotta a bányatársaságok részvényei­vel folyó kereskedelmet, mert meg akarta akadályozni, hogy az értékes ezüstjövede­lemre külföldiek tegyenek szert. Egy Ománból, Katar­ból és az Egyesült Arab Emirátusokból származó cso­port több millió USA-dollá- rért megszerezte a kanai La- cana ezüsttársaság részvé­nyeit. A texasi Hunt szeretne a fém kitermelésén is keres­ni. A Sunchine Miningben, a legnagyobb amerikai ezüst­bányában akart részesedni. A kísérlet nem sikerült. Hunt helyeit egy kuwaiti, dubai és szaúd-arábiai újgazdagok­ból álló csoport lépett be a Sunshine Miningbe. De „Lord” Nelson nem könnyen adja fel. Január kö­zepén a Sunshine-nál le­égett texasi hétmillió dollár­ral lépett be egy másik bá­nyászati vállalkozásba, a Goldfield Corporatiónbe. A Goldfield eddig főleg szenet termelt ki, de Hunt milliói segítségével egyszerre több ezüstbányát helyez üzembe. Huninak még tízmillió dol­lárt kell adnia — és a vár­ható nyereség felével fog ré­szesedni. Közben Hunt új híalót szőtt, összesen 300 millió dollárért akarja elnyelni a texasi az USA bányakon­szernt, a Gulf Resources and Chemical Corporation^ Ilyen beruházásokkal, véli Hunt, nem lehet zátonyra futni. Igen ám, azonban időköz­ben Hunt lépéskényszerbe került, é$ kénytelen volt ezüstöt piacra dobni lejára­tai fedezésére, ami jelentős eladási pánikot vont maga után. Végtére is bekövetke­zett az, amivel az ezüstpro- ftk jó ideje számoltak, hogy tudniillik Huninak valami­kor el kell adnia, amit majd kivárnak, és aztán olcsóbban jutnak ezüsthöz — így is történi. Valószínű, hogy a piacra dobott jelentős mennyiségű ezüst nagyobb része a Kö­zel-Keletre került, ugyanis az arabok már a megelőző esztendőben is nagymennyi­ségű ezüstöt vásároltak fel, amit azelőtt sohasem tet­tek. Tekintettel arra, hogy a Közel-Keleten az olajdollá­rokból hatalmas pénzössze­gek halmozódtak fel. megen­gedhetik, hogy azt vásárolja­nak, amit akarnak. És, ha az ezüstvásárlás mellett döntöt­tek, az ezüst újra felhalmozó­dik és újra eltűnik a piacról. Ugyanis szívesebben veszik, ha dollárjaik nemesfémben fekszenek, esetleg Svájcban, és nem bankjegyekben az Egyesült Államokban. Hunt — úgy tűnik — vesz­tett, de ez az ezüst karrier­jét nem valószínű hogy je­lentősen befolyásolja. Egyéb­iránt még Huntnak is lehet­nek adui, végtére is nem nyílt kártyákkal játszik. (Vége) •— B — — Ki járt jobban? Tegnap előttem mértek meg egy asszonynak négy paprikát az élelmiszerboltban. 9.60-at fi­zetett érte. Én ezért a pén­zért itt többet veszek — számol Dankóné. A Lenin Kohászati Művek­ben dolgozik, a férj nyugdí­jat kiegészítendő . kórházi portás. Hetenként kétszer, háromszor is leruccannak a piacra. S van összehasonlítási alapjuk. Üdültek már az idén Hajdúszoboszlón és Sió­fokon. Roppant drágállottak ott mindent, s a kínálattal is elégedetlenkedtek. A buda­pesti árakról a rádióból, meg a családtagoktól kapják a hírt. Az tény. hogy ott sok minden olcsóbb. A Figyelő című gazdaság­politikai hetilap rendszeresen közli néhány nagyvárosból a szabadpiaci árakat. Ki tud­ja miért, de Miskolc rend­szerint kimarad. De érdemes a június 20—21. közötti ár­jegyzékből néhánvat kiemel­ni. Békéscsabán (!) 74.40-ért adták a zöldpaprikát, míg Budapesten volt a legolcsóbb: 44 forint. A földi eper a fő­városban 32, s Debrecenben mérték a legolcsóbban, 20 fo­rintért. A paradicsom Deb­recenben és Komlón volt a legdrágább, kilója 50. Békés­csabán a legolcsóbb. 30 fo­rint. Ügy tűnik, a miskolci pi­ac arany középutas. Persze, nem bánnánk, ha még ol­csóbb lenne. Ezen csak aa időjárás-felelős segíthet. Hógy legalább a befőzés- idejére ne főjön az árak miatt a háziasszonyok feje. ' ‘ ‘ o. e: Mini Galéria Perez János ötvösművész munkáiból nyílik kiállítás hétfőn délután öt órakor a Mini Galériában. A kiállítás július 26-ig tart majd nyitva délelőtt tíztől délután hat óráig, szombaton délután két óráig. Villantó Verseny a Hódoson Pár héttel ezelőtt az or­szág második legnagyobb horgászegyésületének, az észak-magyarországinak ver­senyéről adtunk hírt, s mint utóbb megtudtuk, szép si­kerrel zárult a horgászok vetélkedése. Most, a megye egy másik, szintén több száz tagot számláló egyesülete hirdet versenyt. A Hódos—Tormás tavon holnap reggel hét órától tartja hagyományos házi hor- gászversenyét a Szerencsi Horgász Egyesület. Férfiak és nők, illetve ifik mérik össze ügyességüket, tulaj­donképpeni türelmüket, készségüket, A versenyt az új szabályok szerint bonyo­lítják le, csak az össz-súlyt veszik figyelembe, a darab­szám nem számít. Ezüstkárász, . keszegek, ponty és csuka fogható a tóból, s a kikötés az, hogy a zsákmányt csak élő állapot­ban ■ lehet mérlegelni. Mér­legelés után a megmar n i halakat áttelepítik a szeren­csi patakba. Ifiknek és nőknek nem keíl nevezési díjat fizetni, míg a felnőtt férfi versenyzőknek 20 forint a díj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom