Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

Az űrkorsz képekben rk 1975. lulius 15—24.: újabb történelmi esemény: a Szojuz—Apolló program keretében több éves felkészülés után sor került az első szovjet—amerikai ürrandevúra. Képünkön: az összekapcsolódott űrhajók es a két leyenység. Kozmikus korszakban élünk. A nagy kalandok, a világűr meghódítása, a bátor űrhajósok időszaka ez. Csak­nem százán repültek már, köztük egy magyar is. Ké­peink az űrkorszak történe­téi villantják fel. ••• Ismerős felvételeket láthat viszont az olvasó. Sokszor lá­tott. sokszor megcsodált fo­tók ezek. A hőskorról, a kez­deti lépésekről vallanak. Am nemcsak a keresztnévről is ismert hősüket, az asztronau­tákat dicsérik. Tudósok, ter­vezők. szerelők, iránvíiás- bjctosítók százai munkálkod­tak és munkálkodnak, hogy nehánv nevét a legrátermet­tebbek közül a szárnyára kapja a hir. S vajön mikor is kezdődött az űrkorszak? Amikor az első Szputriyik felröppent? Vagy, amikor Gagarin megkerülte a Földet? Vágy korábban, amikor Ciol- kovszkij az űrutazás elméle­tét kidolgozta? Vagy meg korábban, amikor Verne ál- iwectén kezdett? Vagy Ikaroszt tegyük meg elsőnek, aki el­rugaszkodott a Földtől? A vége beláthatatlan. a kezdete homályba vész a végtelen űr kutatásának. £ 1957. október 4.: Megdöb­benés és csodálat világszer­te: a Szovjetunióban fellőt­ték a Föld első mesterséges holdját. Képünkön: a Szpul- rrylk—1. amelynek rádión ér- kező bip-bip” hangjele egy­ben az űrkorszak kezdetét is jelentette. ,4 világ első űrhajósának és űrhajósnőjének mellét mél­tán borítják kitüntetések. Jurij Gagarint. a Vosztok—1 ‘(1961. április 12.) és Valentyina Tyereskovát, a Vosztok—6 (1963. június 16.) utasát a Föld szinte valamennyi országában ün­nepelték. i960 július 16—24: Újabb mérföldkő a világűr meghódí­tásában — az amerikai Apolló—11 legénysége a Hold fel­színére lépett. Képünkön: ez még csak egy földi próba volt, de a valóságban is épp így hajtotta végre a közetgyüjlést a Holdon Neil Armstrong és Edwin Aid rin. Valerij Rjumin és Leonyid Popov, Kubászov és Farkas vendéglátói a szovjet űrállomás fedélzetén. jk A Szojuz — a Vosztok és a Voszhod után — már a szovjet űrhajók harmadik nemzedékét alkotja. Képün­kön: az 1967-ben indult — s máig is tartó — Szojuz- program egyik űrhajója a kilövőállomáson. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Elkerülhető bosszúságok Hogyan közlekedünk? Bosz- szúsággal. Mert anélkül már nem lehet. A gépjárműve­zető szidja a gyalogost, ha eléje lép; a gyalogos öklét rázza a gépkocsivezetőre, aki centiméterekre áll meg a zebra előtt; szidja az autós az autóst, az állami a ma­szekot és fordítva, a döm- peres a motorost, a moto­rost szinte valamennyien. Szóval majdnem mindenki mindenkit. Emberek vagyunk és indulatosak (különösen kánikulai időben). Az inzul­tusok csak akkor kerülhe­tők el. ha lehiggadunk. ud­variasabbakká. megértőbbek­ké. segítőkészebbekké vá­lunk. Mindez- rajtunk múlik. De bosszankodunk o’vaa dolgok miatt is, amelyek megszüntetése kizárólag a hatóságoktól függ. Kapásból említek három példát. 1. örvendeztünk a belvá­rosi forgalom átszervezése miatt. Helyeseltük az újabb és úiabb közlekedési jelző­lámpák felállítását. Mert igen hasznosak. Ha működnek ... Az egyik legforgalmasabb helyen, a Madarász Viktor és a Kazinczy utca keresz­teződésénél, továbbá innen kőhaj in^ásnyira, a Hősök te­rén, a Földes Gimnázium mellett jó két hete csak a sárga villog. Tegnaptól (leg­alábbis, amikor e sorok íródtak) még az sem. Áll a forgalom, villognak és tül­kölnek a gépjárművezetők, szidják egymást és a lámpá­kat (hogy mást ne mond­jak), s igazuk van. Ha van jelzőlámpa, akkor miért nincs? A minap összeütkö­zött két teherautó. Egyelőre. A veszély minden pillanat­ban bajt okozhat... 2. Nem hogy csökkenne a belvárosban a fogatolt jár­művek száma, úgy tűnik, növeltszik. Tudom, unalmas a téma. Ám minél unalma­sabb lesz, annál bosszantóbb is. Lehet érvelni a lovas ko­csi mellett. D,e nyomatéko­sabb az ellenérv! Egyszerű­en, egy agyonmotorizált két­száztízezres város belterüle­téhez nem illik már. Ennél is lényegesebb azonban, hogy lassítják a forgalmat, a hajtők nem ismerik a köz­lekedési szabályokat (nem érdekli őket), kivágtatnak a mellékútvonalakról, nem be­szélve arról, hogy némelyik hajtó csak a lovak ösztöné­re bízza magát, meg a sze­rencséjét. mert ő olyan ré­szeg, hogy alig tud megma­radni a bakon. S még vala­mi. A lovak, bármilyen okos jószágok is, nem adnak az illemre: bizony lei’ondítják az úttestet, ami megintcsak nem épületes látvány egy forgalmas belvárosban. 3. Nemrégiben azt tettük szóvá, hogy a belvárosi for­galom átrendezésekor meg­feledkeztek arról, hogy egyik­másik utcában el kellene rendelni a parkírozási tilal­mat. Most nézzünk ki a vá­ros határába, például a har- sánvi útra. amelynek két ol­dalán — a Pingyomon — valóságos kertváros formá­lódik. Az út forgalma hihe­tetlenül megnőtt. De nem a •forgalommal van baj. A sza­bálytalankodókkal. Ez az út telis-tele van bukkanókkal és beláthatatlan kanyarok­kal. Sokan, mivel a ..bir­tokhoz’’ nem vezet járható út, ott hagyják a kedvencet az út szélén, egyesek még az út felé nvfló ajtót is kitárják, hogy a kocsiban ne szorul­jon meg a hőség. Emelkedő vagy kanyar esetén, nem lát­hatók ezek a járművek. Jaj a szembejövőknek, ha éppen e szabálytalanul várakozó járművek mellett találkoz­nak össze. Pedig az ország­úti parkolást tiltja a KRESZ. Hát be kellene tartatni! Egyáltalán hatóságilag — legyen szabad javasolnunk — jobban oda kellene fi­gyelni arra, hogy az ilyesfé­le éis nem veszélyleien oko­zók ne bosszantsák mind­azokat, akik tiszteletben tart­ják a szabályokat és nem akarnak áldozatai lenni olyan eseteknek, amelyek tőlük, az ő magatartásuktól függetle­nek. 1 Dürer évszázada Nemreg nyílt meg a Szép­művészeti Múzeumban „Áz európai grafika ötszáz éve” ’kiállítássorozat első része, mely Albrecht Dürer és kor­társai rajzművészetét, mutatja be. A kiállítás anyagát a vi­lághírű. Magyarországon őr­zött Esterházy-gyűjtemény XVI. századi lapjaiból válo­gatta es rendezte Gerszi Te­réz és Zentai Loránd. Ök írták a bevezetőt a Népmű­vészeti Propaganda Iroda ki­adásában megjelent. 20 rajz hiteles reprodukcióját tartal­mazó mappához is.' A szerzők tudományos szakszerűséggel, mégis nép­szerű fogalmazásban ismerte­tik meg az olvasót az euró­pai késő-középkor és a rene­szánsz fejlődésének kiemel­kedő eredményével, a sokszo­rosított grafika megszületé­sével. A tanulmány nemcsak a kor nagy művészegyénisé- geinek, elsősorban Dürernek. Cranachnak, Altdorfernek. a németalföldi és francia gra­fikusművészeknek értékelését adja, hanem megismerteti a magyar olvasót a sokszorosí­tott grafika 16. században el­terjedt alapvető eljárásaival a fa és rézmetszéssel. A nagyalakú (21—29 cm-es) korszerű technológiával nyomtatott lapok a kiállítás legszebb darabjait adják köz­re, így többek között négy Dürer, egy-egy Cranach, Bupgkmair. Baldpng Grien, két-két Altdorfer és van Leyden grafikát. Bélyeggyűjtés Az általános forgalmi bclyegso- rozat keretében 4 forintos cím­letű — Szentendrét ábrázoló — forgalmi bélyeget adott ki ma a Magyar Posta. A bélyeg az Álla­mi Nyomdában készült, két szí­nű (vörös-lila és feketcs lila) ofszetnyomással. 100 bélyeget tartalmazó bélyegívekben. Ver­tei József grafikusművész terve alapján. ★ Kis ünnepség keretei között nyitották meg Miskolcon a Baj- csy-Zs. u. 17. sz. alatti iroda­ház II. emeleti 22. sz. szobájá­ban azt a bélyegbemutatót, mely a 20 éves BORSODTERV Válla­latot és 15 éve működő bélyeg­gyűjtő körét köszönti. A tárlat június 23-ig tekinthető meg, Hétköznap 10—1« óra, szombaton pedig 10—12 óra között. ★ Ma, június 20-án, a Szentendre bélyeg megjelenése alkalmából a Budapest 4. sz. postahivatal al­kalma/ emlék- és elsőnapj bé­lyegzést. Június 21-én Hatvan­ban, a Hatvani Galéria avató- kiállitasa Lenin városban pedig a II. nemzetközi hőlégballon ta­lálkozó „Olefin Kupa’* alkalmá­ból lesz eseménybélyegzés. Júni­us 24-én Budapesten alkalmaz­zak a „150 éve kezdődött az Al- Duna szabályozása” feliratú bé­lyegzőt. Dunakeszin az 1. sz. postahivatalban június 28-án lesz bélyegzés abból az alkalomból, hogy 50 éves a Postás Sport- repülés (1930—1080). ★ Az ifjúsági bélyeggyűjtők ta­vaszi vetélkedőjének záró ese­ménye — az V. országos vetél­kedő dönlője — lesz Csillebér­cen június 24—28. között. Ezen 10 úttörő- és 12 KlSZ-korosztá- lyú — közöttük miskolciak és borsodiak — csapat tagjai vesz­nek részt. A vetélkedő központi témája; hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója és a moszk­vai olimpiai játékok tiszteletére az olimpia. V. öf. Legyen a lórin) világpénz! Nagy bajban Vang pénzügyi vi­lág, mert mióta felbomlott a Bret­ton Woods-í meg­állapodás, a dollar nem képes betöl­teni a világpénz szerepét, különö­sen azóta nem, hogy megszüntet­tek aranyra vált­hatóságát. A köz­gazdászok kísérle­teztek a papir- arannyal, de az nem felelt meg. A helyzet az, hogy most nincs világ­pénz. Én. a Ma­gyar Népköztársa­ság örökös állam-- polgára azzal a javaslattal fordu­lok a világbank felé, hogy legyen a magyar forint világpénz. Meg is indokolom.. hogy miért lenne jobb, mint ebbeli funk­cióiéban a do’lár. 1. Értékállóbb pénz, mint az Egyesült Államok valutája. A dollár­nak az 1974-es vi­lágpiaci árrobba­nás óta ugyanis az aranyhoz viszonyí­tott értéke löbb mint tizedére csökkent. A forin­té viszont csak a felére. 2. A magyar fo­rint. csakúgy, mint a magyar nyelv, a világ minden or­szágúban elterjedt, hozzák, viszik. i Legutóbb egy nyu­gatnémet üzletem­ber bőröndjében találtak százezret. Amit nyert a ré­ven, elvesztette a vámon. 3. A forint át­váltható a világ minden valutájára, legfeljebb olcsób­ban. mint a hi­vatalos árfolyam. Ezzel is soka n fog­lalkoznak. belföl­dön és külföldön egyaránt, vámosok a megmondhatói. 4. EgyáUalán nem akarom túl­zásba vinni _ a nemzeti büszkesé­get, de a magyar jorint esztétikailag is a legszebbek között van a vilá­gon. A dollárnál soklcal szebb. Leg­nagyobb címletünk például egyik leg­nagyobb költünk arcmását viseli, ami egyenes uta­lás a pénz egyik funkciójára. i. Igaz, jelenleg Magyarország összes pénze sem lenne elég a vi­lágkereskedelem lebonyolítására, de ez csak átme­neti problémát okozna. Nyomda­iparunk világszín­vonalon áll. most esett át egy re­konstrukción. He­tek alatt kinyom­ják a szükségessé váló pénzmennyi- get. Mindezek Alap­ján megismét'em javaslatomat: Le­gyen a forint vi­lágpénz! G. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom