Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-20 / 116. szám

A népkerti Fórumon kérdezték — a DH válaszol Miért lett fesztiválváros Miskolc? jfc Volt, amikor megittuk... Sok ran. több kelll (Herényi /eírj Drága a víz Döbbenetes számok egész sora: a megye lt>() települése ve­szélyeztetett, a megengedettnél — 40 milligramm liter — magasabb nitráttartalmii ivóvíz miatt. A városok, a talvak évente és átlagosan 40 millió köbméter szennyvizet ereszte­nek a folyókba. A víz éltető elemünk. Mégis, ilyen jól ál­lunk ...? A borsodi műszaki hetek rendezvénysorozatában külön fejezetet kapott a környezet- védelem. S e címszó alatt a vízminőség-védelemről tartott előadást az MTESZ-székház- ban dr Fázold Adóm, az ÉVIZIG osztályvezetője. Múlt és jelen Ismert, hogy az ember nem egyidős a természettel. S — sajnos — az is ismert, hogy a természettel nem törődtünk, magára hagytuk, s majdhogy­nem a pusztulásra bíztuk. Csak az utóbbi egy-két évti­zedben rémült meg az embe­riség: hogyha továbbra is így folytatódik a termeszei rombolása, nem lesz hol, s hogyan ... ÉLNÜNK! Szinte hihetetlen, hogy a hatvanas években csak a szennyvízbírság erejével ha­tottak (ha hatottak) az ipari üzemekre. Ennyi volt a rend­szabály, s semmi több. S.így — természetes —, hogy egy­némely vállalatnak olcsóbb­nak bizonyult, ha kifizeti a bírságot. mintsem hogy szennyvíztisztító.művet épít­sen. Az elmúlt tíz esztendőben azonban a szennyvíztisztítás terén látványos (s nem kis eredménnyel járó!) fejlődés következett be. Jelenleg min­den jelentős iparvállalat ren­delkezik saját ipari víztisztí­tóval. s Miskolc (!) kivételével minden városunkban műkö­dik biológiai fokozottal is rendelkező kommunális szennyvíztisztító telep. Ötezer lakás ára Tehát valami elindult. Idéz­zük a számokat, de már más értelemben! Az ötödik ötéves tervben a megyében vízminő­ség-védelemre '2.6—2.7 milli­árd (!) forintot szántak. 'Eb­ből a pénzből majd 5 ezer, egyenként félmilliót érő la­kást lehetne építeni. De be­láttuk — s reméljük. így. lesz ez a jövőben is —. hogy na­gyon fontos a környezetünk védelme. Ennek az összegnek a 91 százalékát eddig mar el­költötték a városok, üzemek. f s e sorból külön kiemelke­dik a kazincbarcikai Borsodi Vegyikombinát, ahol 1 milli­árd forintot fordítottak egy szennyvíztisztítóra. A Sajó — amelynek völ­gyében az ország ipari üze­meinek 10 százaléka települt — ennek ellenére a legsZeny- nvezettebb folyó az ország­ban. a KGST-besorolós. sze­rint IV. osztályú a vízminő­sége. Igaz. már az országot úgy lépi át. hogy szerves anyaggal való szennyezettsége jóvai a minimális határ fe­lett mozog. A vízben főleg a cellulóz domináj. S ehhez jön­nek a vegyi gyárak, a kohá­szatok (Ózd, Diósgyőr) épp hogy csak tisztított vizei. Kastélyt lírán jártunk... Bánhonáti nevezetességei i A népkerti Fórumhoz in­tézett. de ott el nem hang­zott kérdéseket továbbítottuk az illetékeseknek, s azokat válaszaikkal közöljük. Mi az oka. hogy a Román Kommunista Párt nem kíván részt venni az európai mun­káspártok tanácskozásán? Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság1 első titkára: — Románia Kommunista Pártja úgy ítélte meg. hogy nem állt. elég idő rendelke­zésre . a konferencia előkészí­tésére. Szerintük ezen túlme­nően több kétoldalú tanács­kozásra lett volna szükség a francia és a lengyel párt kö­zött. 0 Miért éppen Miskolcot vá­lasztotta a televízió a fesztivál városának? Megyeri Karoly, az MTV elnökhelyettese: — Nem mi választottuk, hanem a filmesek, hiszen az első fesztiválok a rövidfilme­seké voltak. Ára. mindaz, amit vendégszeretetben, együttműködésben a várostol kaptunk és kapunk, ezt a vá­A megyei könyvtár föld­szinti cluadólerme ismét az erdészeké volt egy napra: tegnap délelőtt kezdődött és a kora délutáni órákban ért véget a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság .szak- szervezeti vezetőség választó taggj ülése. Az elnökségben helyet fog­laló vállalati, párt- és szak-' szervezeti vezetők között meghívott vendégek is he­lyet kaptak, közöttük Mi- csuch László, a MEDOSZ fő­titkárhelyettese. aki a gyű­lés folyamán szólásra is emelkedett. A különtermet megtöltő' hallgatóság írásban is kézhez kapta a vallalat szakszerve­zeti tevékenységéről szóló — maid negyvenoldalas —r be­számolót. de bőven volt ki- egészitenivaló is. Utóbbit Ta­kács Jenő, a vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára mondta el. Az írott beszámoló és a szóbeli kiegészítés is sok olyan eredményről tanúsko­dott, mely az elmúlt időszak szakszervezeti tevékenységé­nek hatékonyságát jelzi. A beszámoló megállapította: az elmúlt években nőtt és széle­sedett a szakszervezeti bizal­miak jogköre — egyben ha­tásköre is —, melyhez nagy­mértekben hozzájárult az 1977-től bevezetett főbizalmi­rendszer is. örvendetes tényként könyvelték el. ho^v egyre nagyobb tömegeket si­tordy, Kaláka, Jobba Színházi esi Tordy Géza és a Kaláka együttes mutatja be József Attila műveiből összeállított műsorát 22-én, csütörtökön lasztást olvan jó döntés rang­jára emeli, mintha‘azt mi hoztuk volna. • Szombati munkanapokon naivon zsúfolttá teszi és lassít­ja a tömegközlekedést, hogy a / autóbuszok ritkábban jár­nak. Aliért nem lehet megol­dani, hogy • ilyenkor is a bét többi munkanapján érvényes menetrend szerint közlekedje­nek a városi autóbuszok? Rozsa Kálmán, a városi ta­nács elnöke: — Más szombati közle­kedési igény, mint bármely hétköznapé. Az utóbbiakon ugyanis a csúcs 15 és 17 óra között jelentkezik, míg a munkás szombaton ez 12—14 óra kpzötti időszakra tehető. Tény, hogy más a menetrend ezeken a napokon, de az utas­számlálások egyértelműen bi­zonyítják : kisebb a zsúfolt­ság. mint bármely más mun­kanapon. Ali okozza az iraki—iráni szembenállást? Chrudinák Alajos, az MTV külpolitikái osztályának ve­zetője: — A szembenállás nem mai került bevonni a szocialista munkaversenybe es a brigad­mozgalomba. A számok jól jellemezték, mennyire sikerült a vállalat dolgozóit a társadalmi mun­ka fontosságáról meggyőzni: az elmúlt 3 évben kereken 21i OŐU társadalmi munkaórát teljesítettek, melynek értéke húszezer híján egymillió fo­rint. Az egymástól és az egysé- gektöl igen távol eső munka­helyekre való munkásszállí­tás komoly probléma ország­szerte. ebben is jelentős az előrehaladás: ma már 2100 erdei munkást szállítanak gépkocsikkal munkaterüle­tükre. s onnan haza. Ugyan­csak sokat jelent az erdpn dolgozók számára a vágás­területek mellé telepített mozgó melegedökocsi: jelen­leg két ,és fél ezernél is töb­ben részesülnek ebben a jut­tatásban. Ezekben a melege­dőkben étkeznek is: ami nemrégiben még megoldha­tatlan volt. ma megszokott dolog: • 800-an kapnak min­dennap meleg ebédet az er­dőn. * A gyűlés befejező része­ként került sor a választás­ra: a szakszervezeti bizottság titkárának ismét Takács Je­nőt választották meg. elnök­ké pedig Deli Benjámint. (kiss) a lakájban esle 7 órától a Tokaj étie­remben. Ezt követi Jobba Gabi „karádys” összeállítása, címe: Ez lett a vesztünk. keletű, hosszú történeti hát­tere van. Egyrészt a kurd kérdés kapcsán alakúit ez ki: Irán ugyanis hosszú évekig Iá. mogatla az iraki Kurdisztán rebelliseinek. Barzani geril­láinak harcát. A másik ilyen tényező Satt el Arab felség­jogának kérdése. Vagy: Az iráni Kuzisztán arab nem­zetiségű lakóinak elszakadási törekvése, amit Irak hosszú evek óta fegyveresen is tá­mogat. Az elmúlt hónapok­ban gyarapodott e vitás kér­dések .köt-e. Irán hat éve el­foglalt a Hortnua szorosban három szigetet. Most ismét felvetődött a hovatartozás kérdése, ezeket ugyanis az Arab Emirátusoknak követeli vissza Irak. Ugyanakkor Irak lakosságának 65 százaléka síita mohamedán. Az iraki vezetés tart tőle. hogy az iráni síita vezetők befolyásol­ják majd az iraki síitákat. A gondokat csak ' fokozza. hogjr Khomeirfi hosszú éve­kig az iraki Nedzsefben élt száműzetésben, s csak 1978- ban — közvetlenül az iráni forradalom előtt — utasítot­ták ki. Ekkor telepedett le Franciaországban, ahol alig 8 hónapot töltött el... T. Z. 8NV-KRESZ A Budapesti Rendoríókapi. tányság közlekedésrendészete és a Fővárosi Tanács VB közleke­dési főigazgatósága értesíti a gépjárműt ula jdonosokat és üze­meltetőket, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt — május ?l-én 14 órától május 30- án 8 óráig — a Budapest X., kőbányai vásárterületet övező útvonalakon és közterületeken a kővetkező forgalmi rend lép életbe: A Dobi István út a Fehér út­tól a Kerepesi útig teljes hosz- szában egyirányú forgalmú lesz, A vásár gépjárművel a Kere­pesi út—Örs vezér tér—Fehér ut — Dobi István út útvonalon kö­zelíthető meg. A Kerepesi és Mexikói útról tilos közvetlenül a Dobi István útra behajtani. A Dobi István útról az elhaj­lás csak a Kerepesi úton át tör­ténhet. Gépjárművel csak a kijelölt helyeken szabad várakozni. Gépjármüvei tilos megállni a Kerepesi üt mindkét oldalán és az elválasztó szigeten, valamint a Dobi István úton a Fehér út és a Kerepesi úi között. Tilos várakozni: az 1-es ka­puval szembeni parkolóhelyen (a kocsicédulával rendelkező gépkocsik kivételével): a H-es kaputól a Fehér út irányában körülbelül 100 méterre (itt van lehetőség az autóbusszal érke­zők kiszállására). A Borsodi Szénbányák Ter­mészetjáró Szakosztálya ren­dezte meg a megyei szö­vetség megbízásából, a kas- télytúra-sorozat 4. sz. tűra­ját. Ezúttal Bánhorvátiban. Megyénk és városunk termé­szetjáróit — legalábbis dél­előtt — most is gyönyörű idő fogadta. Gyalog, busszal es autóval szazaval érkeztek a turisták a község idegen- forgalmi! nevezetességéhez, a kastélyhoz és a 15. század­beli református templomhoz. Végül mintegy hatszázunkat köszöntheteti a rendezők ne­vében Csiszár Gyula, a bá­nyász természetjárók vezető­je. A helybeli általános iskola tanulóinak műsora után H. Szabó Béla adott ismertetést a kastélyról. * A Bán patak szép völgye (az Fgri Vármúzeumban nemzetközi hírű gyűjtött anyag ismerteti a környék történetét) már a hon­foglaló magyarok érdeklődését is felkeltette. Előbb az Ákos nem­zetségé. majd Ernte báné lett a szép táj a bánról kapta a ne­vét a patak is, majd a települé­sek, Bánfalva. Bánhorvát. Ké­sőbb az olasz eredetű Bártusok, utánuk az ibranyiak. \égül a Platinák és Vladárok birtoka volt itt. A mai kastély belső kisudyara helyén már a2 .Ernye család bánfalvi udvarhelyet ala kitolt ki, ebből jött léire a mai kastély. Csakúgy, mint a megye nem egy ilyen jellegű műemléke, a Plathy kastély is enyészetnek indult. Néhány évvel ezelőtt — szinte ma is érthetetlen, miért vált meg Borsod ettől a szép kastélytól amit sokféléképpen lehetett volna hasznosítani!? —■ Mezőtúr ' város Tanácsa vet le meg a kastélyt. Kívül-beltil szé­pen rendbehozták, s ma alföldi gyerekeket üdülietnek itt. Pedig — mondotta H. Szabó Bé­la — a bánhorváti kastély a magyar irodalmi élei második borsodi széplialma lehetne. A kastélyban 14 évig Vladárék ven- rtc-C volt Kazinczy Gábor a „nagy” Kazinczy unokaöccse. Rengeteg anyag. Kazinczy—Jókai kézirat gyűlt itt. nála össze (e't a \ ládátok Dél-Amerikában ma is élő* leszármazottaitól is tud­juk), amelyek nagyobb része az­után a háborúban pusztult, el. Sokat időzött itt a Blikkben buj­dosó Jókai is. aki itt evüí'öft ’anyagot háMom nagy regéiv**éT/ez is. köztük az Erdélv aranykorá­hoz. \ kastélv oarMán%k fái ml ír indent mesélhetnének hazánk alattuk időzött nagy aluiai- ról . . . !? Megyénk természetba­rátai és irodalomkedvelői most már e*:«k abban bízhatnak, hogy a mezőtúriak átérzik — ennek első bizouyiicka egyébként éppen a kastély (sajnos kutatómunká­val nem egybekötött) renoválása — e hely foutosságát. jelentősé­gét, s továbbra is nagy gondot fordítanak rá, no meg pénzt is . . . * A kastélytúra-sorozái jú­nius 8-ia tervezett túrája — mondotta Lendeczky László. a megyei' szövetség elnöke — a választások miatt elmarad. Helyette szeptemberben lesz kastély túra Boldogkő váraljá­ra. majd Sályba. A sojon kö­vetkező nagy esemény me- •gyénk természetjáró mozgal­mának a júliusi. X. megyei természetjáró tábor, amelyet a :>U éves jubileumukat ün­neplő ózdi ■ természetbarátok rendeznek az Arlói-tónál. Lendeczky. László most is adotl át minősítő jelvényeket, ezúttal a Boi'sodi Szénbányái; Igazgatóság SE túrázóinak. Aranyjelvényes minősítést ért el Hagy Jozsejné, ezüstöt Csontos Sándor, s bronzot Bitgin Emília. Ny. i. Ipar helyett a la kussás A hetvenes évek eleje, kö­zepe felé megindult egy má­sik folyamat: az ipari üze­mek az évi 60 millió köbmé­ter tisztított, illetve tisztitat- lan szennyvizüket 55 millió köbméterre csökkentették. Ezzel szemben a települések 25 millió köbméterről 40 mil­lió köbméterre növelték a szennyvízkibocsátásukat. Érthetetlen, hisz, a város­lakók a saját ivóvizüket szennyezik...! Azt az ivóvi­zét. amely ma — drága! A Hernád Miskolc vízellá­tásában meghatározó szerepet játszik, a Keleti csúcsvízmű­ből kapja a város ivóvizének jelentős részét. A folyóba fő­leg a szlovákiai oldalról ke­rül szennyezés, ez okozta az elmúlt évek tömeges halpusz­tulását is. A Bódva jelen­leg (!) első osztályú folyó, de emlékezzünk csak 1978-ra, mikor olyan magas lett a víz nitráttartalma (a földekről a műtrágyát az eső bemosta a folyóba), hogy a sajóecsegi vízmű egy hónapig nem mű­ködött, s emiatt Miskolcon korlátozni kellett az ivóvíz- f olvasztást. Nem véletlenül mondta dr. Fázold Ádám: — A víz létünk. Lépnünk kell. hogy az i.s maradjon. A vészharangot még nem kon­gatták meg, de nagyon közel álltunk hozzá ... I. S. A versenytől J a meleg ebédig Sza kszer vezeti iá la sztás az erdőgazdaságnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom