Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-04 / 102. szám

jjc A Sütő András művéből készült opera, a Vidám sirató egyik jelenete A krimi nem kifejezetten magjai' műfaj. San ebben jó is, meg rossz is. Ha arra gon­dolunk, hogy a muiaj „hazá­jában” például Angliában, a/ USA-ban. lehat a „civilizál, nyugaton” mennyivel gyako­ribbak az erőszakos bűncse­lekmények. mint nálunk, ak­kor egyáltalán nem kell bán­kódnunk. hogy nem virágzott fel itt is a műfaj. Ugyanak­kor naivitás lenne azt hinni, hogy nálunk sose volt, ma sincs dolga a bűnüldöző szer­ieknek. Mindenütt vannak em­berek. akik csak erőszakosan tudják megoldani konfliktusai kát. Gondoljunk csak a be­tyárromantikára. arra a mód­ra. ahogyan kicsit megszéoít- ve. heroizáJva népkül'é-ze fink ábrázolja ezeket a társadalom peremére került embereket. Azért utalunk itt a betyár- romantikára. a magyar feu­dalizmusra, mert a pénteken esíe látott A kiskirály című tévéfeldolgozás konfliktusá­nak lényege is ebből fakad: a feudalizmusból, a feudális alá- és fölérendelésből és ön­kényből. Ősi és népi a má­sik motívum is: a két család gyűlölködése, amely nemze­dékeken keresztül él és hat. mígnem gyilkosságba torkol­lik. tizek a motívumok azon­ban feleslegesen megteinelik a "krimit. Az alkotóknak el Kebelt volna ü o mein ük., nagy mit is csinálnak a megtörtént esetből. A konfliktus, a kör­nyezet. a cselekmény motí­vumai alapján azt keil mon­danunk, hogy ezek. sokkal izgalmasabbak, mint maga a gyilkosság ténye. A kis ha­tár menti faluban mindenki tel a hatalmaskodó tanácsel­nökiéi. Okkai. meri azt ta­pasztalják. hogy ..neki min­dent szabad”, mert a demok­ráciának nincsenek tradíciói. Mindenki „lentről” várja az igazságot, s lényegében az valóban úgy is érvényesül, mint a mesebeli Mátyás ki­rály idejében. Ez: a mese- szerűsés gyengíti is az igaz­ságot, az igazságba vetett hi­tünket. Mert, ha az áldozat nagya^js nem megy el „a miniszterhez”, akkor minden marad úgy. ahogyan volt? A krimi lényege a logikai jálék. Az a mód, ahogyan a detektív a valóság mozaik- elemeiből összerakja a törte, nelel, felderíti a gyilkossá­got, magát a gyilkost. Mond­hatjuk, hogy a gyilkos sze­mélye szinte mellékes is. Nem tart igényt a néző rokon­vagy ellenszenvére, hisz a tényleges tőszereplő a detek­tív, s nem a társadalmon kí­vülre került gyilkos. Bácskái Lauró Istváné!: azonban dur­ván vétettek a krimi játék­szabályai eben, hiszen már a történet elején megtudjuk, hogy ki is a tettes. így a né­ző már nem tud izgulni, nem tud azonosulni a nyo­mozóval, hiszen többet tud, mint ő. Ennél durvább hi­bát pedig nem lehet elkövet­ni a krimiben. Nem elég a valóságot (esetünkben egy megtörtént eset peranyagát) mechanikusan filmre vinni. Meg is kell formálni azt, hogy „fogyasztható” legyen. (hoipúesi) A nők és a férfiak harcáról Énekes játékok Rendhagyó, itgalmas feladat­ra vállalkozott a Népszínház Operatársulata. Kertész László rendező mondotta el, hogyan született meg egy új magyar opera Sütő András müvéből, amelyet nem egy színház szín­padára, hanem egy egész or­szág nyilvánosságára számítva alkottak a szerzők: — Tamási Áron játékai óta alig éreztem annyira a szé­kely humor jellegzetes légkö­rének keserédes. érdes erejét, mint Sütő novellájában. ..Hu­mora szemléleti eredetű, s olyan, amilyenről Arany be­szél a Bolond Istókban. Az a lényege, hogy az egész világ- és létérzékelést áthatja. A hu­mor itt világnézet és gondol­kodás- és érzékelésmód is; vérmérséklet, mentalitás és érzület arányos egyensúlya"’ — írta Sütő drámáinak nyel­véről Bata Imre. Ezt érezíem meg én is a műből, és rend­kívül nagy izgalommal töltött el az a gondolat, hogy a mi színpadunkra kell vinni. Két évig tartott, amíg eljutottunk a bemutatóig. Szönyi Erzsébet zeneszerző, zenepedagógus, aki számos opera, zenés já­ték szerzője, írta a zenéjét, Weöres Sándor vállalta a ver­sek, dalszövegek költését. Szőnyi Erzsébet eleinte ide­genkedett a témától," mert tel­jesen szokatlannak tűnt előt­te a Vidám sirató című Sütő- darab mondanivalója. Aztán minél jobban beleásta magát a szövegbe, annál több mély­sége tárult fel előtte. „Sütő és Weöres társaként'egy olyan operaegyüttes számára művet komponálni, amely speciális helyet foglal el a magyar ze­nei életben, nem kis feladat és nem is csekély megtisztelte­tés. Ha a Népszínház a nép színháza, akkor egyben a leg­szélesebb közönséggel való kapcsolat fóruma, s így az operatársulat előadása is el­juthat a legszélesebb közön­ségréteghez. Ez pedig egy magamfajta zeneszerzőnek a legtöbbet jelentő ígéret" — mondotta. Kelel-est A Vasas Művelődési Köz­pontban működő Kelet iro­dalmi alkotócsoport május li­án. este 7 órakor ismét iro­dalmi estet rendez. Ez alka­lommal Fecske Csaba versei kerülnek bemutatásra, ame­lyeket Cseh Károly méltat. így vonult be Sütő András komédiája a mai magyar operairodalomba. Vidám sira­tó egy bolyongó porszemért — ezzel a címmel adta elő a Népszínház Operatársulata szerte az országban. A pre­mier a közelmúltban egy Nóg- rád megye; községben, Palo­tás művelődési házában haj­lott lel Nagy sikere volt, A közönség jókedvűen tapsolt, élvezte, megértette az ősi szé­kely humort, amelyet Szőnyi Erzsébet zenéje nagyszerűen érzékeltetett, és az előadást maradandó élménnyé tette. „A darab, a zene. a produk­ció rászolgált a közönség tap­saira, azt idézte fel, ami1 a régi játékaiból, zenei élmé­nyéiből mindmáig megmaradt emlékezetében, "szívéDen” — állapította, meg az előadás vendége. Boros Sándor kultu­rális miniszterhelyettes. Az új vígoperát szerencsés Választással Schubert Asz- szonyhaború című színpadi Baj van a beszedni (íveléssel, a beszéddel, Nyelvészek és nem hivatásos nyelv védők panasza ez. A panasz nem újkeletű. Gyanítom, hogy „örök”, leg­alábbis a tudatos nyelvvéde­lemmel egyidős, és amíg az létezni log. kifogások is min­dig lesznek beszédünkkel szem­ben. Van aki tragikusnak lát­ja a helyzetet, más elnézően legyint. A tömegtájékoztatási eszközök felelősségét emlege­tik. az iskolai oktatás-nevelés hibáit, a felgyorsult élet'em- póí. az emberi kaocsoíalokban végbemenő változásokat okol­ják. és hosszan lehetne még sorolni a bűnösöket. Nem utol­sósorban bűnös az az ember, aki nem tordít kellő gondot anyanyelvűnek — legfontosabb kifejezési eszközének — minél tökéletesebb elsajátítására. A magyar nyelv hete Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei programjában dr. Wacha Imrét, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézetének 'főmunka- társát hallhatták az érdek­lődők a TIT Kazinczy-klub- jában. Előadásának témája, címe: Kulturált beszéd, be­szédkultúra. Mi az oka beszédünk — sokszor — kultúrálatlan vol­tának? Például a gondolat hiánya. (Agy- és egyéb zsíb- basztó értekezletek, egyet­játékával együtt tartja műso­rán a Népszínház. Mindkét énekes játék közös vonása a nők és férfiak harca. A Vi­dám siratóban az. ember ér­zelmi és gondolati szabadsá­ga a tét, az Asszony háború­ban pedig az otthon harmo­nikus életének védelme az értelmetlen háborúskodás el­len.” Mindkettő vidám játék, az . egyikben egy erdélyi falu sok vihart kiállott közössé­gének konfliktusa bolondos, tréfás köntösben jelenik meg. a másikban a könnyed daila- mú induló és keringő ritmu­sok csillogása mögött az em­ber sorsán, az öröm múlásán merengő schuberti muzsika nyit kaput egy távolibb vi­lágra. A szezon kiemelkedő, legsikeresebb produkciója a két énekes játék, amelyet Borsod megye művelődési há­zaiban is láthat a Népszínház vendégjátékai során a közön­S6§. ERDÜSI MÁRIA értés az előttünk felszólaló­val — jó-jó, de olyan hosz- szan? —. mellébeszélés, a kérdés, illetve a válasz meg­kerülése. vagy csak egysze­rűen hozzá nem értésből fa­kadó sok-sok összehordott butaság.) Beszédkultúránk. közéleti megnyilatkozásunk enyhén szólva lapos — állapítja meg másokkal együtt dr. Wacha Imre. Hogy miért? Hiába a gondolat, ha nincs meg a kellő kiíejezőképesség. a nyil­vánosság előtti beszédben va­ló' jártasság. Mi mindenre kell. kellene figyelni a beszé­lőnek? Mondandójához szö­veget alkotni, azt úgy előad­ni. hogy összhangban legyen saját és partnered) színvona­lával, figyelni saját magára, hogy nem követ-e el hibát, és még lehetne sorolni. Ez persze nem feltétlenül tuda­tosodik bennünk beszéd köz­ben. -nem is kell. az eszmé­nyi az lenne, ha a gyakorlás által szinte „automatikussá” válna. Igen. a gyakorlás, ezl hang­súlyozta előadásában dr. Wacha Imre. A kifejezéskész­letet be kell járatni, például Szavalóverseuy Május else.iet ünnepelték a Miskolci Likőrgyárban. Ez al­kalommal adták át Földi La­josáénak a „Kiváló munká­ért” miniszteri kitüntetést. Az ünnepség után tartották meg a gyáregység hagyomá­nyos szavalóversenyét, ame­lyet a KISZ-í,zervezet ezúttal József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából és május 1. tiszteletére rende­zett. A versenyt Gulyásáé Söregi Edit nyerte Takács Katalin, Pásztor Lászlóné és Gertner Zoltánná előtt. A győztes és a helyezettek könyvutalványt kaptak aján­dékba a KlSZ-szervezettőI, A Vasasban Psola Irén „Töltsünk el együtt egy édes órát...” — invitáláak a Diósgyőri Vasas Művelődé­si Központ plakátjai, ame­lyek Psota Irén előadói estjét hirdetik. Népszerű színmű­vésznőnk ugyanis ilyen cím-” mel a‘d műsort hétfőn este 6 órakor. versmondassal. felolvasással. Vagy hogy a leghétköznapibb módját említsük, beszélge­téssel. Csak akkor válik iga­zán sajátunkká a rádió és a tévé által kapott passzív nyelvismeret, ha képesek va­gyunk aktivizálni. Ennek a feltétele pedig a hallottak megvitatása, szellemi és „be­szedi” feldolgozása. Akkor értünk és tudunk igazán va­lamit. ha ki tudjuk fejezni. Vonatkozik ez diákra — „Ta­nár úr. pedig én tanultam!” (csak éppen nem tette magá­évá az anyagban szereplő ki­fejezéseket) — és felnőttre. Akkor a miénk a gondolat, ha beszélni tudunk róla. A beszéd is tett. ami a tevőt — a cselekvőt — ábrázolja. A nyelvvel lehet élni és visz- szaélni. Beszélhetünk és mel­lébeszélhetünk. A nyelv lep­lezhet és leleplezhet. Mind­ezek tudott igazságok? Bizo­nyára. És vajon tudnánk ezekről az igazságokról — mondjuk két percen át — összefüggően, értelmesen, ér­dekesen beszélni? Ssr. G. A nyelvvel lehet élni és visszaélni A beszéd is tett műsor vasárnap Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: A Rádió Dalszínháza. — 14.45: Magyarán szólva ... — 15.00; Hírek. — 15.10: Kodály: Nyári este, — 15.28: Dominó. — 16.00: Ütközben. — 16.05: ........kö­zös beszédünk...” — 17.00: Hí­rek. Útközben. — 17.10: Schu­mann: Asszonyszerelenv asz­szonysors — dalciklus. — .17.35: Láttuk, hallottuk. — 18.00: Hän­del: Opus musicum — öt mo­tetta Op. 4. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Donizetti:­Lammermoori Lucia. Opera. — 21.09: Nóták. — 21.30: Baran­golás a zempléni Hegyközben. —■ 22.00: Hírek. — 22.15: Sport­hírek. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Goldmark Ká­roly művészi pályája. — 23.10: Andre Previn zongorázik és ve­zényel. — 24.00: Hírek. — ü.10: Tancdalok. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Édes anyanyelvűnk. — 12.38: Nótamuzsika. — 13.15: 'A Gyermekrádió új zenei felvéte­leiből. — 13.30: A zene titka. — 14.00: Örökzöld dallamok. — 14.45: A beat kedvelőinek. — 15.30: Könyvről könyvért. — 15.40: Egészségünkért! — 15.45: Rivalda­fényben. — 17.00: Mindenki is­kolája. — 17.30: Hol — mi? — 18.30: Hírek- — 18.33: A Magyar Rádió Sanzonpódiuma. — 19.23: Zenekari operettrészletek. — 19.55: Nem mondhatom el senkinek. — 20.00: Félóra népzene. — 20.30: Hírek. —■ 20.33: Iránytű. — 21.35: Nem mondhatom el senkinek. — 22.05: Andor Éva. Bolla Tibor és az OTP Bartók Béla Kamarakó- rusa. népdalokat énekel. Németh János cimbalmozik. -+ 23.00; Hí­rek. — 23.15: Könnyűzene’. — 24.00: Hírek. Televízió, l. műsor: 16.30: Hopp, itt a majom! — 18.00: A Magyar- Televízió Hl. nemzetközi' kar­mesterversenye. — 18.40: Tévétor­na. — 18.45: Esti mese. — 19.00: A Hét. — 20.00: Hírek. — 20.05: Felügyeld életveszélyben. — 21.45; Savária ‘30. — 22.15: Hírek. Televízió, 2. műsor: 20.00: Hí­rek. — 20.05: Éjszaka. Színmű. Szlovák televízió: 16.10: Hírek. — 16.15: Orosz nyelvklub. — 16.45: Híradó. — 17.15: Honvé­delmi műsor. — 17.55: Pionírok magazinja. — 18.55; A tanító. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv­híradó. — 20.00: Színházi közve­títés. — 21.35: Dokumentumiilm, — 22.00: Tv-híradó. — 22.30: Ze­nés műsor. — 22.55; Hírek. Miskolei Nemzeti Színház (?): Tartuífe. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Csíkszentmihályi Róbert szobrai és Deim Paí festményei. — József Attila Könyvtár (12— 20): Rajzfilmtervek es rajzfilmek. — Vasas Galéria (14—19): A ..Prizma 13” és a Manuál-csoport kiállítása. — Nehézipari Műszaki Égyetem (9—16) : József Attilá­in usztráciok. Filmszínházak; Beke (14. hntí): Korkedvezmény (szí. magyar film). — (3): Ajándék ez a nap! (szí. magyar film, 14 éven aluli­aknak nem ajánljuk!). — Kos­suth (f3, hn5, 7): A nagy álom (mb. szí. amerikai film. 16 éven felülieknek, II. helyár!) — He- vesy Iván Filmkluo (fő. f7): A homok. asszonya (japán filmdrá­ma, 16 évén felülieknek!). — Táncsics (3. 5. 7) : Felderítőle akcióban (mb. szí. szovjet film), — Táncsics kaiuaramozi (6) j Egy különleges nap (olasz film). ~ Fáklya (í'5, i7): Utazás a vi­lág vegére (mb. szí. francia film, 14 éven aluliaknak nem ajánl­juk!). — Szikra (4, 6); Piedone Afrikában (szí. olasz film. III. helyár!). — Petőfi (fö, f7): A madarak is. a méhek is (szí. amerikai film, 16 éven felüliek- viiek!). — Tapolca, Ady (í'5); Az ötös számú vágóhíd (mb. szí. amerikai film, 16 éven felüliek­nek!). — Pereces (6): Az ötös számú vágóhíd (mb. szí. ame­rikai film, 16 éven felüliek­nek!). — Hámor (6): Veszélyes játékok (szí. magyar film). HÉTFŐ Kossuth rádió: 8.00: Hírek; — 8.25; Mit üzen a rádió? — 9.00: •Versek. — 9.10: A hét zenemü­ve. — 9.40: Bizet: Gyermekjáté­kok — szvit. — 9.52: Meseleszti- vái. — jO.OO: Hírek. — 10.05: Nyit- nikék. — 10.85” Glenn Gould zon­gorázik. — ii.T9: Fegyvertársak. — 1139: ...hogy hosszú életű •légy e földön. Elbeszélés. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05; Nóták. — 8.20: Tíz perc kül­politika. — 8.30: Hírek. — 8.38: Scheidt: Gaillard battaglia. — 8.40: Slagermúzeum. — 9.30: Gyár és környéke. — 10.00: Zenedél- előtt. if Anya, gyermekkel (Dabóczi Mihály szobra) A Sanssouci- teraszok A potsdami Saassouci-kas- tély teraszsorait restaurálják. Az előreláthatólag több évi munkát jelentő helyreállítást lengyel szakemberek vállal­ták. Az építést a felső hat teraszon már meg is kezdték. A teraszokat J. D. Srhleuen tervei szerint 1765-ben ké- •pezték ki. Fülkéikben szőlőt, déligyümölcsöt termesztettek a királyi a;, ztal számára. Már néhány évvel . később több változtatásra került sor. Az első teljes restaurálásnál, 1836-ban pedig beüvegezték a fülkéket. Az 1920-as évek­ben a teraszok keleti részét állították helyre, s eközben a felső teraszok fülkéit el is távolították. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom