Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

lOL Its Közlekedési változások (CIKK A 3. OLDALON) Budapesten ma kezdődött meg a Magyar Tudományos Akadémia 140. közgyűlése. Az eseményre a fővárosban ke­rül sor, de természetesen az egész országot érinti. Nem­csak azért, mert az Akadé­mia országos testület, hanem azért is, mert a különböző akadémiai bizottságok ma már a testület keretein belül, de a helyi sajátosságok figye­lembevételével, gondos fel­mérésével, a regionális prob­lémák megoldásával segítik mind a tudomány, mind pe­dig a gazdasági élet fejlődé­sét. A debreceni bizottság a Tiszántúl, a miskolci Észak- Magyarország, a pécsi Dél- Dunántúl, a szegedi a Dél-* Alföld, a veszprémi pedig a Dunántúl nyugati és északi részének sajátosságait szem előtt tartva végzi munkáját. A tudományra — és így a Magyar Tudományos Akadé­miára, a magyar tudományos élet legtekintélyesebb szerve­zetére — egyre nagyobb fel­adat hárul. Manapság a gaz­dasági fejlődés záloga éppen a tudomány és a technika legújabb eredményeinek mind gyorsabb behatolása a min­dennapi tevékenységbe. A Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusán is sok szó esett a tudományról, szót kaptak a tudományos élet k%>viselői is. A határo­zat leszögezi, hogy a párt igényli a tudomány részvéte­lét nemcsak a tudományos kutatásban, hanem az élet más területein is. A 140. köz­gyűlés egyben tisztújító köz­gyűlés is lesz. Az öt napig tartó esemény- sorozaton az Akadémia osztá­lyai külön-külön üléseken is­mertetik tudományuk ered­ményeit és jövőbeni felada­tait, amelyek teljesítése nem­csak a tudomány, a tudomá­nyos kutatók, hanem mind­nyájunk érdeke. A rettenetes fagylaló hidegnek keménysége Hó és nap Lakatosmesterséget tanult, 1910- ben a horvátországi szo­ciáldemokrata párt tagja lett. 1911- től három éven át Zág­rábban, Csehországban, Ausztriában, Magyarországon és Németországban dolgozott, mint gépgyári munkás. Az első világháborúban propa­gandatevékenységéért bebör­tönözték, majd az orosz frontra került, fogságba esett, megszökött és bekapcsolódott az 1917. júliusi pétervári munkásmegmozdulásokba. Harcolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalöm győ­zelméért. 1920-ban hazatért és belépett a Jugoszláv Kom­munista Pártba, 1927-ben szakszervezeti titkár lett a fémmunkásoknál. Forradalmi nézetei miatt többször elbo­csátották, börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után felvette a Tito nevet és ille­galitásba vonult. 1934-ben be­választották a párt politikai bizottságába. 1935-ben Moszk­vában részt vett a Komin­tern VII. kongresszusán. Egy évvel később a KB szervező titkára, 1937-ben a párt fő­titkárává nevezték ki. 1941- ben fogadta el a párt azt a határozatot, hogy a megszál­lók és a hazaárulók ellen fegyveres harcot kell kezde­ni. Tito a hadsereg parancs­noka lett, s a felszabadító fegyveres harcokban, majd a Jugoszlávia gyászol Tito elnök meghalt A két kép között - időben - mindössze négy nap a kü­lönbség. Az egyik fapolcán készült, a május elsejei strandnyitón. Hétágra sütött a nap, sok napolaj és sör fogyott. A másik felvétel dá­tuma: május 4. Tegnap esett a hó Miskolcon és környékén. Azt tartják, hogy a májusi eső aranyat ér... De mit kezd­jünk a májusi hóval?! Az ember ilyenkor mindig hajlamos arra, hogy a rend­kívüliség pecsétjét üsse rá az időjárási jelentéseket összeg­ző dossziéra. Pedig voltak már ennél cifrább dolgok is. A miskolci meteorológiai ál­lomáson csokorba gyűjtötték a furcsaságokat. Az 1287-es télről jegyezték fel, hogy „ka­rácsonykor virágzottak a fák, februárban érett eper volt kapható, ugyanabban a hó­napban kihajtott és április­ban virágzott ű szőlő”. Majd 350 évvel később, 1607-ben írták: „Ebben az évben nem volt tél, hó egyáltalán. nem hullott, s semmilyen hideg nem volt, már februárban zöldelltek az erdők.” A télies nyarakról is beszámol a kró­nika: „1606. június 7-én any- nyi hó esett, hogy a hidegtől megfagyott a búza, a zöldség­félék, a kerti és erdei fák.” Tárcái község krónikása ha­sonló ítéletidőről számol be 1695-ből: „Szent István havá­nak (június) 4. és 5. napjai táján az erős mindenható nagy Isten az embereknek égigérő gonoszságoknak osto­rozására rendkívül való csa­pásul oly kemény téli ferge­teges hidegre és havazó szél­vészes időre változtatta igaz ítéletei szerint a nyarat, hogy sok takarmányokban — úgy a Hegyalján is —, mint a sző­lőknek virágzó félben lévő zöldségeket, mint pedig a mezei és kerti vetéseket, gyü­mölcsfák terméseit elrontja a rettenetes fagylaló hidegnek keménysége.” Vajon a múlt szigorú nyári zimankója vigasztalja-e. föl- melegíti-e a ma emberét, aki hiába vásárolt — egyelőre — új fürdőruhát, s pirosló or­ral didereg a központi ffitéses bérházban?! Ám ne feledjük: a fagyos­szentek triásza éppen egy hét múlva köszönt ránk, s a min­dig szeszélyes Medard is tar­togathat még meglepetést. Joszip Bröz Tito, Jugosz­lávia köztársasági elnöke tegnap elhunyt. A JKSZ Központi Bizott­ságának elnöksége, valamint a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Állam­elnöksége gyászfelhivásában hangsúlyozza, hogy Titoóhat évtizeden át erősítette a ju­goszláv kommunisták sorait és az utóbbi négy évtizedben a párt legmagasabb tisztsé­gét viselte. Állhatatosan irá­nyította az antifasiszta küz­delmet a túlerőben levő fasiszta ellenség ellen. A Ti­to vezette hadsereg szabad területet teremtett az elnyo­mott Európa szívében. Tito volt az el nem kötelezett­ség politikájának és mozgal­mának egyik alapítója. A gyászfelhivás felszólítja a jelen és a jövő nemzedékét, hogy Tito szellemében foly­tassák az ő nagy ügyét. Joszip Broz Tito 1892. má­jus 25-én született a horvát­országi Kumrovec faluban, szegényparaszti családban. háború utáni időszak szocia­lista' építőmunkájában is ki­emelkedő szerepet játszott. Több magas kitüntetéssel méltányolták fáradhatatlan tevékenységét. 1977-ben, 80. születésnapján tüntették ki a Nép Hőse Érdemrenddel. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa az Októberi Forrada­lom Érdemrendet adomá­nyozta Titónák. Tito elnök holttestéi Belg- rádba szállítják, ahová ma délután érkezik meg. Teme­tése május 8-án lesz, déli 12 órakor. Az orvosi konzílium kiadott jelentésében a halál körül­ményei szerepelnek. Tito hosszú éveken át cukorbe­tegségben szenvedett. A bal lábán a keringési zavarok először 1979 decemberében jelentkeztek, majd a combi ütőér és az artéria térd alatti része elzáródott. 1980 január közepén amputálták a lábát. Jól viselte az elnök a mű­tétet, de ezt követően komp­likációk álltak be. Megszűnt a veseműködés, művesét al­kalmaztak, tüdőgyulladás lé­pett fel, belső vérzés támadt, a máj súlyos károsodása sár­gaságot és kómás állapotot idézett elő. Gyengült a szív és keringési rendszere, ma­gas láz lépett fel. Mindezek teljesen kimerítették Tito erejét és így következett be az összes életfunkciók foko­zatos megszűnése, és május 4-én, helyi idő szerint 15.05 órakor elhunyt. A Jugoszláv Államelnökség tegnap ülést tartott Belgrád- ban és Tito halála következ­tében Lazar Kolisevszki al- elnök átvette a köztársasági államfői tisztséget. Alelnök Cvijetin Mijatovics lett. Holnap kezdődnek a borsodi műszaki hetek Az új külügyminiszter koncepciója Muskie coli n Tegnap sajtótájékoztatót 1 tartottak az MTESZ-ben a VIII. borsodi műszaki hetek­ről. Amint azt dr. Horváth Béla, a sajtóbizottság titkára elmondotta, annak idején Borsod megyéből indult út­nak a kezdeményezés, a mű­szaki hetek rendezése. A borsodi műszaki hetek ren­dezvénysorozata azóta is a megye, sőt az ország műsza­ki életének rangos esemé­nye. Az idei rendezvénysorozat holnap a Szemere utcai MTESZ-székházban 14 órakor sorra kerülő ünnepélyes meg­nyitóval veszi kezdetét, s jú­nius végéig tart. A nyitóelő- dást Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára tartja megyénk műszaki és agrár­értelmiségének a XII. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásában betöltött sze­repéről. Ezt követően Borsod­Ma már több napsütés lesz, mint tegnap, de az eső való­színűsége is nagy. A déli, dél­keleti szél időnként megélén­Abaúj-Zemplén megye 17 te­lepülésén zajlik majd a min­den eddigit felülmúló, gaz­dag program, amelyDŐl a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Borsod megyei Szervezete, annak bi­zottságai, a tudományos egye­sületek helyi csoportjai és szervezetei, a kazincbarcikai, ózdi, sátoraljaújhelyi, lenin- városi intéző bizottságok, az ezekhez tartozó egyesületek egyaránt kiveszik részüket. Már meg is jelent az ízlé­ses programfüzet is. amely részletes — s remélhetőleg pontos — tájékoztatást ad úgyszólván valamennyi ren­dezvényről, előadásról. A programfüzetben található az az MTESZ-pályázati felhívás is, amely az energiatakaré­kosság feladatainak megol­dásába ösztönzi megyénk mű­szaki és agrárértelmiségét. A legjobb pályázatok díjazá­sára nem kevesebb, mint 100 000 (!) forintot költ az MTESZ. kül. Kora délután 12 fok kö­rüli, este 3—6 fok közötti hő­mérséklet várható. A szenzáció erejével hatott a múlt héten, amikor a le­mondott Vance külügyminisz­ter helyébe Carter Edmund Muskie-t, a demokrata párt liberális középutasát nevezte ki a State Department veze­tőjévé. A váratlan döntés termé­szetesen széltében hosszában felidézi a kérdést: belpoliti­kai taktikai húzásról van-e szó csupán, Carter esélyének javítására, vagy Muskie ki­nevezésével esetleg valóban szóba jöhet-e valamiféle „kurzusváltás” lehetősége az amerikai külpolitikában? Tény, hogy Muskie, aki annak idején a vietnami ka­land gyors befejezését szor­galmazta, s külpolitikusként több kontinensen, sőt Moszk­vában is személyesen ismert, a nemzetközi politikában jó előjellel indul. Megfontolt, mérsékelt politikai személyi­ség hírében áll. Az is tény, hogy az 1972-es elnökválasz­tási kampány idején ő maga mondta egyszer: „Ameriká­nak ma olyan hidegfejű po­litikusra van szüksége, aki nem fújja fel magát és nem tüzel csípőből, kapásból”. Mi­után hivatalba lépett, kije­lentette, hogy „határozott, alkotó és rugalmasan alkal­mazkodó” külpolitikát óhajt folytatni, s nem a másodhe­gedűs szerepét játszani. Bécsben valószínűleg sor kerül Gromiko és Muskie ta­lálkozójára. A magas szintű érintkezés ügyében bármi le­gyen a végső, kölcsönös dön­tés, évszázados diplomáciai gyakorlat, hogy az enyhülés jegyében fogant nemzetközi egyezmények megünneplésé­re nem szokás coíttal érkez­ni, még kevésbé csípőből tü­zelni: Ha tehát Muskie, sza­vához híven, „colt nélkül” és a megoldás keresésének szándékával érkezik Európá­ba, akkor egészen biztosan nyitott ajtót talál egy álta­lános, közös érdekű megegye­zéshez vezető útra. Akkor a türelmes, kölcsönösen belá­tó tárgyalás meghozhatja gyümölcsét, Muskie pedig valóban igazolhatja a kineve­zésébe felfedezni vélt kedve­ző előjeleket. Felszakadozó felhőzet XII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1980. MAJUS 5., HÉTFŐ MA: 1,20 [B8IHI to Werna 140. közgyűlése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom