Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

Arcok a fesztiválról Vitray Tamás Ha Rz összes kérdést feltet­tem volna Vitray Tamásnak, amit kollégáim, ismerőseim bíztak rám, ezt kérdezd meg, ez az igazi! — címszóval, ak­kor még most is ott ülnénk a valami csoda folytán a nyüzs­gő tesztiváion is csendes szo­bában. Beszélgethettünk volna arról, ami számomra a legfon­tosabb : kissé érdes világunk­ban milyen nagy dolog, iiogv az utóbbi egy-két' esztendőben Vitray vállalkozik arra, amire sokszor a családtagok sem ké­pesek a másikért: leül az em­berrel és meghallgatja. Ehe­lyett arról beszélgettünk, a nem véletlenül választott ‘ csen­des szobában, ami neki fontos. Nagy zaj van körülötte, nagy port verünk fel körü­lötte. Tiszteljük, becsüljük, emlegetjük, mérceként hasz­náljuk. Munka Érdemrend arany fokozatot adunk neki, összevetjük a pályatársakkal, kíváncsiak vagyunk rá. hogy azért hord-e szemüveget, mert gyengén Iát. vagy mert a személyiségét így látja tel­jesebbnek. Megbeszéljük, ki­beszéljük, autogramot kérünk tőle, dicsérjük és leszóljuk. Elismerjük, hogy nagy em­ber. Örült neki. amikor megkér­deztem: hogy Van? Felen­gedtek feszesre fogott voná­sai. 'megenyhült. Hajlandó volt szóba állni, vagyis nem interjút adott, hanem el­mondta, hogy nem biztos, hogy jól érzi magát az em­ber. ha. nagyon népszerű. A tőrőlmetszett népszerűség nem rokonszenves, mert 'kí­váncsiságot hordoz inkább, és nem szeretetek A siker íel- emlegetése nem hoz köze­lebb, elidegenít, az összeha­sonlítás árt. — Engem nem kell aposztrofálni — villant fel a szeme —, én minden reggel a tele vízi ózassaf sze­relmesen ebredek. Ez meg nevetséges is iehet, mondj ua olyanformán, komikus, mint a ierj, aki uUszonut évi há­zasság után is szerelmes .a feleségébe. Mindenki arról beszel, hogy mit tudok, és példának állítanak, Mindig tudtam abszlranálnl. a . jei- bol, a jelensegoól tudtam kö­vetkeztetni. Első tételként tudom továbbá, Kogy ami nem igaz. azt pontosítani kell, a bakit, a hibát ki kell javí­tani. ivrásouik tételkent sona nem hiszek abban, hogy: biz­tosan láttam. Meg kell nezni meg egyszer. Harmadik té­telként kitapasztaltam, hogy a nezó minőig szkeptikus, te­hát szükségem van a negye­dik léteire: nemcsak javíta­ni keil a hibát, de a nelyes- nek is „alá kell menni". Ha a néző úgy érzi, hogy neki van igaza, akkor megooesái. Vitray a szórakoztató fő­osztály egyik osztályát vezeti, és amikor az osztály nevét kertiem, akkor így telel: ve­gyes. A műsorok a Sikertől a Kapcsoltamig, a hajdani Üí- szemközttől a Ti és ÍVfi-ig va­lóban vegyesek. De ahogy Vitray Tamás hordja a maga negyvenhat evét. az egyér­telmű. Kemény logikával tud­ja, hogy népszerűtlen lehet még, de ismeretlen már nem lehet. Köszöni a népszerűsé­get, es nem köszön sok min­dent, ami együtt járhat vele. Előfordul, hogy szenved, az elmúlt napokban is megesett, hogy dühöngött, és halk ud­variassággal mondta min­denkinek, aki útját állta: nem zavar. Igazat mondott; védi magát. Amikor a tegnap délelőtti riporterkonferencián leiszó. lall, vagyis minden szent es- küvése ellenere megszólalt, Megyeri Karoly kérte: — Ta­más, őrizd meg a nyugalmun­kat. Az előző esti beszélge­tésünk jutott eszembe, ami­kor többször lehetett volna utánakapni: le ne torduljón a székről a kimerültségtől. Es eszembe jutott még egy-egy mondat, a kísérő tekintet is. — Minden erőfeszítésemmel azon vagyok, hogy ne változ­zam el, meg tudjam, őrizni önmagamat. Reszketek tőle, hogy elváltozom. M— MTV ZÁRÓÜNNEPSÉG Ma befejeződik a.20. mis­kolci tévéfesztivál. Az utol­só nap programja az ünne­pélyes díjkiosztás, illetve a hat nap eseményeinek ér­tékelése: zárszót Tóth József, a Szakszervezetek Borsod meg vei Tanácsának vezető titkára és Nagy Richard, a Magyar Televízió elnöke mond. A >íi rr rr I jovorol A fesztiválok jövője cím­szóval rendezlek tanácsko­zást tegnap délután a városi tanács nagytermében. A resztvevők közölt ott volt Drótos László, a városi párt­bizottság első tiikara. Porko­láb Albert, a megyei párt­bizottság propaganda- es mű­velődési osztályúnak vezető­je,. Erdős András, az MTV Politikai Adások Főszerkesz. tőségének vezetője, és ter­mészetesen mind a két tesz- tivál igazgatója. A minden­kori fesztiváloknak Miskolc életében betöltött szerepéről Rózsa Kálmán, a városi ta­nács elnöke adott rövid ösz- szegzést, Balogh Mária, az idei egy hét eseményeiről beszélt, György István, a filmfesztiválok igazgatója pe­dig — a többi között — mór a jövő év előkészületeiről, terveiről szólt. Filmes, tévés, közművelő­dési szakemberek mondták el a véleményüket, és bekap­csolódott a beszélgetésbe Dró­tos László is. aki köszönetét fejezte ki ezekén a nagy rendezvényeken munkálko­dóknak. Bajor Nagy Ernő Mar parodizálják is . . . Ez ma Magyarországon a biztos siker, az egyöntetű népszerűség, az összekacsintó cinkosság jele. Bajor Nagy Ernő Rózsa Ferenc- díjas újságíró, a Szabad Föld rovatvezetője. És persze isme­rős a televízióból és a rádióból. Most zsűritag. Egy hétig szigo­rúan megszabott napirenddel, ..ha nincs is kedve muszáj” tévénézéssel, öltönyös, nyakken- dös rendezvényekkel . . . — Jó szerencsém olyan pá­lyafa és olyan munkahelyre vezérelt, ahol nincsenek be­osztottaim. Világéletemben irtóztam attól, hogy tőlem emberek, sorsok függjenek. Ipv vagyok szabad . .. Hogy nekem is vannak főnökeim? Hogy reám iá vonatkoznak „magasabb szempontok"? Igyekszek sokat és jól dol­gozni. Hogy használjak, hogy ne a szigor rettentsen gör­csös erőlködésre. Ezért lehe­tek szabad. Bölcs derű parazslik sza­vaiból.' Himnikusan ünnepé­lyes mondatai minden kezdő riporter első jegyzetfüzetének első lapjára kívánkoznak. — Boldogság, hogy újságíró lehettem. Elért a sorsnak az az ajándéka, hogy a nagy csapatban játszhatom halálo­mig. Azzal keresem a kenye­remet, amit szeretek és a legjobban tudok. Engem a szürkének mondott témák ér­dekelnek. A lélek apró rez­dülései. Velem bárki, bármi­kor szoba all. És en szn esen beszélgetek ... Járkáltam a városban, a nyüzsgő Széche­nyi. úton. Hány emberi sors, hanvfele történet, dráma, tra­gédia jött velem szemben?! Miskolcon jártában, két ve­títés között, ellátogatott a Búza téri piacra, bekukkan­tott az Antikváriumba. A hí­res könyvgyűjtemény újabb példányokkal gyarapszik. — Nálam ez betegség: al­kohol, kábítószer, mánia ... A könyvekből mintha regi idők emberei. súgnának. A könyvek rám szólnak, korlá­táimra, hiányosságaimra fi­gyelmeztetnek. Riportjainak 1976-ban meg­jelent gyűjteményes kötelé­ben írja: „Olyan korban va­gyok riporter, amikor nyilvá­nos hírlapi eszmecsere folyt arról, miért van lenéző, vál­lonveregető felhangja a szó­nak — újságíróskodik. Ma­kacs igyekezettel riportokat írok ... Azért írok riportokat, mert semmi másra nem va­gyok alkalmas ... Engem mindenek előtt az emberi sorsok érdekelnek ... És mar­osak ez fog érdekelni, nem a felhőkarcolók, az automati­zált vágóhidak, a primadonna szépségű gépkocsicsodák.'’ Hogyan került a kis dolgok nagy énekese egy mozgalmas, harsány fesztiválra? —. Nem tudom, elfogadha­tó-e a válasz, de a tévénéző, s nem a kommentátor, mű­sorvezető jogán. Bennem az előfizetői tudat erősebb, mint a szereplői tudat. Néző va­gyok ... Azzal is hízeleghet­nék magamnak, hogy még a magyar televízió őskorában én készítettem az első ripor­tok egyikét. Germanus Gyu­lával beszélgettem. Ma is ki­ver a veríték: hogy mertem én ilyesmire vállalkozni?! •Úgyhogy ez nem érv itteni es mostani működésemre . .. Megbízását megtiszteltetés­nek veszi. S nem titkolja, hogy az emberi sorsokat, egyéni konfliktusokat bemu­tató alkqtásokal előnyben ré­szesíti majd azokkal a fil­mekkel szemben, amelyek gé-' pékről, intézményekről szól­nak. . * (brackő) Vitézy László Nem csupán a szójáték vagy az alkalom kényszere mondatja, hogy a portré, egy-egy mű­vésszel készítendő interjú ki­csit ünnepet jelent az újság­írónak is. Készül rá, s mi ta­gadás, van olykor egy kis drukk is, hiszen mindketten vizsgázunk. Egymás előtt is, az olvasó előtt is. Nos. Vitézy László egy pillanat arait feloldja ezt a íeszüitséget, ha von. — Menjünk ki a majális­ra — javasolja, s mar in­ául is. Kint, a Népkertben toröküiéspen leiül egy pau- ra, ae szime piimnaiongent változtatja a pozícióját, mert dinamikus, szeles taglejte- se.ckel magyaráz, érvel. Köb­ben ügjtii Dinnyést rs, Ho­gyan ctülgozik a színpadon. Később megguszcáijuK a manekeneket, sört is iszunk, mert éppen ma negyen- eves. Ez az imormácio tá­lán a legnieghükaentőb'b ezen a délutánon. Hiszen — mint mondják — ez a „leg­szebb férfikor”, amikorra az ember „sínen van” vagy nihes, de illő „megállapod­nia”. Vitézynek pedig szem­mel láthatóan esze ágában sincs ezt tenni. Dehogyis ál­lapodott ó meg! Minden filmje egy-egy nyers, kama­szod, mert őszinte gesztus. Inkább kérdés, mint állítás. Nyugtalanítóak ezek a fil­mek — mint amilyen nyug­talan ő maga —, kihozzak a sodrából a nézőt, minden­keppen állásfoglalásra kész­tetik. Ha jól oelegondolunk — néhány perc után — nem is úgy nézzük,y mint „A” mo­zit, hanem mintha mj is a vásznon képernyőn lennénk, illetve az oltani figurák jön­nének le közénk. Mert kö­zülünk valók. Ráérő filoló­gusok egyszer majd elemez­ni fogják Vitézy dialógusait, filmjeinek a nyelvezetét. A múltkor, amikor a Békeidőt mutatták be a Táncsicsban, ra is kérdeztem Akkor nem értette, azt hitte, hogy ki­fogásolom. < pedig dehogy. Fi­gyeljék csak meg a téesz- elnököt. hogy beszél otthon és hogyan a hivatalban, a „fentiekkel". Hogyan vált at ez a nyílt eszű, mindkét láy buva] a földön járó ember a bikkianyelvre. hogyan re­csegnek a fogai alatt, mint a homok a bürokrácia frá­zisai. Hogyan káromkodja el magát tehetetlenségében. Mint ahogyan rosszkedü Vitézy is, amikor az ABC- vől kérdezem (Ezt mutatták be a fesztiválon.) 1977-ben készítette ezt a filmjét. — Az ABC esetében egy párthatározat, szerintem he­lyes végrehajtásáról, annak számonkéréséről van szó. Az, hogy a gyerekek jól megta­nuljanak olvasni, elemi ér­dekünk, közügy. Aki nem tud olvasni, nem tud gon­dolkodni, az a sajat erdekeit sem tudja képviselni. A1 kreatív tudás tehát a de­mokrácia legalapvetőbb tel­tétele. Ezek a tanítók . mégis egymástól elszigetelten dol­goztak, egymás ellenfeleivé váltak. Nem is alakult ki vita az új tankönyvről, mód­szerről, fnert egyszerűen nem volt fóruma, érdekkép­viselet. Miért kell a tanító- nak félnie a főnökeitől? így csak elkedvetlenedik. A gye­rekek meg nem tudnak ol­vasni ... De ne is beszél­jünk ezekről a filmekről, mát túl vagyok rajtuk — Jó, beszéljünk a ter­veidről. — Filmet akarok csinálni egy. munkás haláláról. Ma­gánéleti tragédia lesz. Ar­ról szól. hogyan fonódik ősz-, sze egy munkás és egy ér­telmiségi élete. A' tévének egy Kossuth-díias feltaláló sorsáról csinálunk dokumen­tumfilmet, (Ezt szeptember­ben talán vetítik is.) Kazá­nokról van szó. energiameg- takarításról. Harminc évig dolgozott rajta az illető, de senkinek sem kel! a talál­mány. Mi lesz a feltaláló sorsa? Most meg nyüzsög, harcol, aztán majd összerop­pan ... — De ne beszéljünk any- nvit — pattan fel —. igyunk sört. Jó igyunk sört. Pillanatok alatt ismerősök veszik kö­rül, csinos nők is, ' aztán szem elől tévesztem a tö­megben. Lehet, hogy majd valamelyik filmjében talál­kozunk ezekkel az arcokkal, motívumokkal? Minden bi­zonnyal! Hiszen csak 40 eves, szinte kölyök még, ha • arra gondolunk, mennyi te­re van, s mennyi feladat várja még. Mert ahogy az indulatai, úgy a magyar va-J lóság is kiapaszthatatlan iz­galmas témákban ... (horpácsi) Zár a sajtóiroda Újságíró berkekben közis­mertté vált a hatalmas na'»ó- börönd, amellyel Koncsol Judit, a tévétalálkozók sajtóirodájá­nak vezetője rója az utakat Budapestről Miskolcra. Kőszegre vagy Veszprémbe. (Ilyesfajta kovácsoltvas-pánfos ládák búj­nak meg Jókai-regényekben, romantikus filmekben. IsTii ér­tél ujeliík: rozsdás lakatjukat pókháló szövevénye borítja, hát­borzongató csikorgással nyíl­nak. s mélyükben kincsek rej­tőznek.) — Mit hozott a ládában ' Miskolcra ? — Szórólapokat, program­füzeteket, mindenféle tájékoz­tatókat — és matricákat. Ta­lán jellemzőbb, ha súlyukra utalok: négy markos legény alig bírta megemelni. — Egy-egy fesztiválon a szórólapok, a programfüzetek általában kelendők. A fiata­labbak gyűjtik is. Itt mi volt sláger? — A városcímert, a talál­kozó emblémáját és a külön­féle mókás figurákat ábrá­zoló matricák. Nem tudnám megmondani, hány ezer da­rab kelt el, és hányán ostro­moltak érte. ..Értékére” jel­lemző esetet mesélt Fellegi Mária kolléganőm. (Akit a miskolci majális rikkancsa­ként a nagyközönség is meg­ismerhetett.) A szállodában vasallatta ki a szoknyáját, s amikor megkérdezte, mivel tartozik, azt mondták: sze­rezzen matricákat... — A fesztivál idején csak­nem lekopott a sajtóiroda ki­lincse ... — Két éve kezdődött ez a fajta kapcsolat az újságírók­kal, éppen itt, Miskolcon mu­tatkoztunk be. örülünk, hogy sokan kértek segítséget, s még jobban, hogy a kíván­ságokat sikerült teljesíte­nünk. Senkit sem engedtünk el'„üres kézzel". — Általában mit'kértél:? — Beszélgetések, találkozá­sok megszervezését, új'ságot. híreket, színházjegyeket — és így tovább. Akadtak külön­legesek is: keressünk meg eav régi ismerőst, derítsünk fel egy titkos telefonszámot, mert ugye. nekünk könnyebb. — Tudom, hogy „felforralt levegőjű” közegben érzi jól magát. Mégis megkérdezem, gondolt-e közben arra, hogy ha a fesztivál véget ér, mi­igén jó lesz lazítani? — Mái el is kezdtem a „lazítást". Ez a papirköteg. ámít az asztalomon lát, a jú­niusi X. veszprémi tévétalál- kozó propagandaanyaga. S. E. műsor szerda Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Házunk taja. —» 12.00: Operaslagerek. — 13.20: Örök­zöld dzsésszmelódiák. — 14.18: Egy hegyaljai nótafa: Sivák Barnabás. — 14.35: A Magyar Fúvósötös teivéieteiböl. — 15.00: Hírek. — 15.10: Dalok. — 15.28: MR 10-14. — 10.00: Útközben. — 16.10: Kritikusok tóruma. — 16.20: Magyar előadóművészek. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: .Modern széncsata. — 17.32: Orosz' Júlia és Radnai György operal'elvételeiböl. — 18 10: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Csenki Imre: Rapszódia cigány népi dallamokra. — 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának Goldmark-hang ver­senye. — 21.30: Háttérbeszélge­tés. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Trz pere külpolitika. — 22.30: Dalest. — 23.25: A Magyar Hanglemez­gyártó- Vállalat iVlozarWemezei- ből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőt! rádió: 12.00: Lakatos ■ Mihály népi zenekara játszik, Juzbasa László nótákat énekel. — 12Í30: Hírek. — 12.33: Táncze­nei koktél. — 13.20: Rangon alul? — 13.30: Színes szőttes. — 14.00: Kettőtől négyig ... — IS.00: Mindenki Iskolája. — 16.30: Hí­rek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Néhány perc tudomány. — 16.40: Mario Lanza énekel. — 17.00: Nyolc rádió nyolc dala. — 17.30: Ötödik sebesség, — 18.30: Hírek. — 18.33: Barangolás régi hang­lemezek között. — 18.38: Operet­tekből. — 19.25: Faekével a to­ronyházak tövében. — 19.45: A beat kedvelőinek. — 20.30: Hí­rek. — 20.33: Válas(s)z. — 21.25: Volt egyszer egy dal . . — 22.23: Kellemes pihenést! — 24.00: Hí-' relr. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.03: 23 eves a baj- konuri űrrepülőtér . . Dr. Fodor Lászio jegyzete. — Egy regi bá­nya új kora . . . Leessen. Szer­kesztő: Tolnai Attila. — Händel: Messiás. Részletek az 1980. leb- ruár 25-i koncertből — 17.30: Tíz perc mezőgazdasag Szántó­földi kultúráink és 3 májusi idő­járás. Gépüzemi előkészületei: az aratásra. Szerkesztő-riporter: Borsodi Gyula. — Népdalok, népi hangszerszólók. — Sport. — Ma fejeződik be a 20. mis­kolci tévéíesztívaL — 18.00: Eszak-magyarországi Krónika. (A képviselő portréja. - Haiár- szemle Tiszupalkonyan. — A HNV-röl jelentjük.) — 18.23—18.30: Láp- és műsorelőzetes. Televízió. 1. műsor: 16.35: Hí­rek. — 16.40: Nyugat-norvégiai ulazás. — 17.15; Kuckó. — 17.50: ..Eletet az eveknek”. — 18.20: Ki ügyel oda? — 18.45: Staféta. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Hat év történelem. — 20.45: Csil- fegvárosi tanulmányút — 21.13 • Telesport. — Kb. 22.45: Tv-hir- adó 3. Televízió, *. műsor: 20.01: Mély folyam. — "20.30: Régi zenészer- számok. — 20.55: Tv-híradó 2. — 21.15: Periszkóp. — 21.45: Szol­gálati ut. Lengyel film. Miskolci Nemzeti Színház f.l); Ludas Matyi. — (ÍJ; Irma, te édes. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Csíkszentmihályi Róbert szobrai es Deim Pál festményei. — Miskolci Galéria (l(h—18): Raj­zok és kisplasztikák — Szőnyí- terem (9.30—18) : Csongrad me­gyei festőművészek kiállítása. — Miskolci Képtar (10—18): 230 év magyar festészete. — Kondor B éla- e ml ékki állítás. — A vizuá­lis nevelés műhelyei II. — Bor­man Oltó-emlékház (10—13): Herman Ottó élete és munkás­sága. — Diósgyőri vár (9—I8j: A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életében — Deryné-ház (9—18): A miskolci színészet története — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Pannónia művészete. — Rónai Sándor ' Művelődési Központ (10—13): 20 év a feszti­válok jegyében. — Eeledy Gyu­la Kossuth-díjas grafikusművész rajzai. Fimszinházak: Béke (fi): Sze­relmi vallomás 1—II. (mb. szí. szovjet film. dupla he'.rar!)' — (3) : Az erőd (szí. magyar film. lü éven felülieknek I) — Béke kamaramozi (4): A kis hableány (mb. japán rajzfilm) — (6): Küldetés (magyar film). — Kos­suth (t3, Unj. 7): Hazatérés (mb szí. amerikai film. 16 éven 'felü­lieknek I) — Gárdonyi, kertmozi (S): A hosszú hétvége (mb szí spanyol film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Vasas kert- mozi (8): Fayard bíró. akit se­ri fin ek hívtak (mb. szí francia fí'.m. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk, rí. helyári) — Tokaj vendéglátőhúz. diseomozi (7); Á dzsungel könyve (mb. szí. ame­rikai film). — Tapolca, kertmo- zi if9) : Kár a benzinért! (ma- . gyár filinvigjáfék) — Szirma <ü): A fekete varázsló ajándéka (mb szovjet film). • CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hűek. — I4b. 8.20: A mai nao kulturális programiéból - 8.27: Fúvósze­ne. -'8.45- Dóry József. Fekete Maria. Varga András és Jákó Vera énekel, ökrös Oszkár cim- balmozik. — st.J4: Zenevár — 18.00: Hírek. — ío.űö: Dominó — 10.35: Kamaramuzsika — 11.41; Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. Regény. Pólón rétlió: 8.00: Hírek, — 8.03- Ifjúsági dalok. — 8.20: Tiz perc külpolitika. — 6.30: Hírek. — 8.33: Napközben — 10.30: Hí­rek. — 10.33: Zenede] eiott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom