Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-04 / 102. szám
/ Kőszeoei) készítik C Veszélyt jelző villogó Veszélyt jelző villogó lámpák sorozatgyártását kezdték meg a Kőszegi Műszaki és Villamossági Szövetkezetben. Az újfajta veszélyjelzők rövid időközökben felvillannak, s ezzel figvelmeztefik a közlekedőket. A kis méretű villogó lámpák akkumulátorral működnek. útjavításoknál, különböző szerelési munkáknál könnyen kinelyezhetők. Üzemelésük gazdaságos: í automatikus berendezésük sötétedéskor bekapcsol, bizonyos fényerősségnél pedig kikapcsol. A közutak biztonsagát növelő narancssárgán villogó lámpákat elsősorban a közúti igazgatóságok, a Posta, a csatornázási vállalatok tudják jól hasznosítani. A szövetkezet az idén 6 millió forint értékben készít villogó lámpákat. Nem Thaliához, Neptunhoz fohászkodnak Hajó a Sajón? % Szomjas vagyok. (Solymos felv.) Kevesebb baleset történt a közutakon Most a gyalogosokon a sor Korózs András alezredes, a városi-járási rendőrkapitányság vezetője elnökletével ülést tartott a Miskolc városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. A testület, tájékoztatót hallgatott' meg a'VJKBT első negyedévi feladatainak teljesítéséről,. illetve városunk és járásunk közlekedésbiztonságának helyzetéről. Csütörtökön és délután Az előző év azonos időszakához képest városunkban 11,5. míg a városban és a járásban együtt 17.6 százalékkal csökkent a közúti közlekedési balesetek száma. Az elnökség tagjai örömmel állapították meg. hogy ezen belül a felére csökkent a halálos áldozatoké. A legtöbb baleset most1 is a második napszakban, vagyis a délutáni csúcsforgalomban történt. Ha a hét napjait nézzük, csütörtökönként következett be a legtöbb baleset. Az okok között az első helyen a sebesség túllépése, illetve helytelen megválasztása áll. Többen is szóvá tették azonban, hogy a gyalogosok még mindig a második helyen állnak! Városunk közlekedésbiztonsága a jövőben elsősorban úgy javulhat — fogalmazták meg az elnökség tagjai, majd összefoglalójában Korózs András —. ha sikerül a gyalogosokat fegyelmezettebb közlekedésre késztetni. Ennek érdekében a jövőben a rendőri szervek több akciót fognak végrehajtani, elsősorban Miskolc belvárosában. Defenzív vezetést l Az elnökségi ülés egvik témája a defenzív vezetés volt. A hivatásos gépjárművezetők körében sikeres mozgalmat indított el a VJKBT. A vita résztvevői rámutattak: a defenzív vezetési módszer további népszerűsítése, elterjesztése ugyancsak hozzájárulhat a közlekedés biztonságának a fokozásához. Ezért újabb akciókra van szükség, amelyekbe most már helyes lenne bevonni a magán-gépjárművezetőket is. Ehhez leg- . megfelelőbb lehetőséget a Magyar Autóklub kínál, ahol szervezett formában lehetne megismertetni ,a magán- gépjárművezetőket a nagyobb . biztonságot adó defenzív vezetési módszerekkel. Bizottság hangolja össze Székely László, a városi tanács elnökhelyettese és Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára javasolták: alakuljon minél hamarább egv olyan koordinációs bizottság a városban, amely minden — a közlekedéssel kapcsolatos — tennivalót ösz- szehangolna. A bizottságban belvet kapnának a tanács, a KPM Közúti Igazgatóság, a VJKBT és az MKBT képviselői. akik döntési jogkörre! is fel lennének ruházva. Az elnökség úgy döntött, hogy a bizottságot — amelvnek munkáiát segíti majd a VJKBT forgalomszervezési szakbizottsága is — a legrövidebb időn belül életre hívják. hogy minél hamarább be tudjon kapcsolódni Miskolc és a járás közlekedési, közlekedésbiztonsági gondjainak megoldásába. Törődjünk többet a gyerekekkel Az első negyedév közlekedési baleseteinek áldozatai között ismét sok az iskolás, illetve óvodáskorú. Ez felveti annak szükségességét, hogy még többet kell tenni a gyerekek közlekedési ismereteinek bővítéséért. Felvetődött: hogyan lehetséges, hogv Miskolc KRESZ-parkja, amelyről már öt-hat éve beszélünk. még mindig nem valósult meg?! Fontos lenne az is. hogy az arra illetékesek megteremtsék a közlekedési úttörőszázad létrehozásának, működésének a feltételeit. Szóvá tették az elnökség tagjai. hogy még több — á fiataloknak szóló — rendezvényt kel) szervezni, elsősorban a vállalatoknál. A VJKBT rendezvényeinek mintegy hatvan százaléka a fiataloké, de a vállalatoknál sokkal rosszabb az arány ... Miskolc és a járás közlekedésbiztonsági helyzete tehát örvendetesen javult az első negyedévben, sőt', áprilisban is. Ám nem szabad elfeledkezni arról, hógy a neheze ezután jön. hiszen a nyári hónapokban ugrásszerűen megnő a forgalom városunkban. járásunkban: (nyikes) Lehct-e Miskolcról a tengerig hajózni? Csipkerózsika- álmából újra felébred-e a majd százéves terv? Ábránd lenne csupán a sokszor megálmodott. s azóta sokszor szorgalmazott, sokszor abbahagyott Sajó-csatorna megépítése? Kérdés, csupa kérdés. Minden mondat után kérdőjel kívánkozik. Egvik cikkében az Észak -magyarországi Vízügy' Igazgatóság vezetője számokkal, tervekkel bizonyítja a vízi szállítás fejlesztésének szükségességét, s hitet tesz a Sajó-völgy hajózhatóvá tétele mellett. Vesse Sándor írása e témában a legfrissebb publikáció. Olcsóbb, miut a vasút A húszas évekből való — nem minden nosztalgia nélküli — feljegyzés így vall a hőskorról: „A Sajó folyó csatornázása Iránt az 1908. évi XLIX. t. c. intézkedett, mely a fo- lyónak a torkolatától Bánrévéig terjedő 115 kilométer hosszú szakaszán óhajtotta a hajózást lehetővé tenni, s e célra 10 millió koronát állapított meg. A Sajó hajózhatóvá tétele abból a szempontból lett tervbe véve, hogy a folyó völgyében található vasérc, kőszén, terméskő és túzelőía a vasúti szállításnál olcsóbb víziúton juthasson a nagy magyar Alföldre, mely e felsorolt anyagokat nélkülözi. A törvény alapján a munkálatok végrehajtására 1911-ben Miskolc székhellyel lett a Sajócsator- názási m. kir. kirendeltség felállítva. E kirendeltség, mely kezdetben Hegedeős Miklós miniszteri tanácsos, majd később Maurer Gyula miniszteri osztálytanácsos vezetése alatt állott, még a háború előtt elkészítetne a Mis- kolcig terjedő 38 kilométer hosszú folyószakasz csatornázásának részleges terveit.” A háború mindent elsöpört. Igaz, 1913-ban megkezdődött a zsilipörházak építése, de a válság és a világégés miatt ,,a Sajó folyó hajózhatóvá tétele nem képezett többé országos jelentőségű kérdést”. Néhány évtized múlva, 1943Kertészkedöknek ajánljuk Májusi teendők Május a sziromhullás hónapja, Ekkor már me« lehet látni a kötődés eredményét. Természetesen ez nem a végleges gyümölcsbora kódás, hiszen a gyű-, mölcsérésig két-három természetes gyümölcshullás következik. Az első gyüraölcshullás a kötődés után 2—3 héttel, a második gyümölcsliullás későbben, júniusban következik be, mértéke a fák erőnlététől és az időjárástól függ. A harmadik gyümölcshullás az érés előtt következik be. Az első gyümölcshullás azért fontos, mert annak mértékétől függ a gyümölcsritkítás mesterséges végrehajtása. Májusban a gyümölcshullás ulán indul meg az erőteljes hajtásnövekedés; ez a folyamat a táp- anyagellátástól és a vízellátástól függ. A liajtásnövekedés jellegének ismerete azért fontos a ker- tészkedőnek, hogy befolyásolhassák, ez ugyanis a termőegyen- stily kifejezője. Az áprilisi esős időjárás kedvezett a gyomok növekedésének. A hajtásnövekedés, a gyümölcs- fejlődés és a gyomirtás érdekében el kell végezni a második kapálást is. A gyümölcsfejlődés és a jövő évi gyiimölcskczdemé- nyek minél jobb kialakítása érdekében kapálás előtt szórjunk ki négyzetméterenként a gyümölcsfa köré mintegy 5—7 g nitrogénműtrágyát is. Amennyiben köztes növény nincsen, sávban el lehet végezni a gyomirtást vegyszerrel is. Erre a célra igen alkalmas a Gramoxone vagy a Gomex. Mindkét vegyszerbő] 10 liter vízbe 0,5 dl szükséges 100 négyzetméternyi területre. Ennek a vegyszernek a használatát a tenyészidő alatt többször meg kell ismételni. A málnahajtásokat májusban kell fclkötözni. Ennek módja a művelési módtól függ. Amikor tamberendezés nincsen, akkor raffiával, vagy más kötözőanyaggal beköt jük, karós művelés esetén hozzákötjük a sarjakat. Huzalos művelés esetén a huzalhoz kötjük a hajtásokat. Az újonnan növekvő gyenge tösarjakat a kapálás során távolítsuk el. A málnánál arra kelj törekedni, hogy ne sűrűsödjön be. A málnavesz- szövegeket 5—10 cm-re kell vágni. azt a részt, ami a télen elfa- g.vott. A tavaszi fagyok elleni védekezés legegyszerűbb módja a házikertekben a füstölés. Erre nyirkos növényi eredetű anyagok alkalmasak. 10—15 m távolságra ezekből kupacot rakunk és amikor a hőmérséklet a plusz 2 C- fok alá csökken, meg kell gyújtani. A füst csak szélcsendes időben, mínusz 3 C-fokig nyújt védelmet. Itt van a palántázás ideje is. Gyenge, megnyúlt, elöregedett, fejletlen és gyér gyökérzetű palántát ne vegyünk meg. A megvásárolt palántát lehetőleg azonnal ültessük ki; ha ez nem lehetséges, akkor hűvös helyen tároljuk. A palántát olyan mélyen ültessük, ahogyan eredeti helyén volt. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök X A nagy ábránd... Kezdetben a Sajót akarták hajózhatóvá tenni, a mai tervek már egy teljesen uj meder ásását javasolják. ban kezdődtek meg újra a vízi út építésének munkálatai Tiszapalkonyánál. A háború ismét közbeszólt... A miskolciaknak sosem volt szerencséjük a Sajóval. És talán nem is szerették soha igazán. A Sajó nem tudott úgy a város folyója lenni, mint Szolnokon vagy Szegeden a Tisza. Az aprócska Szinva mindig is közelebb állt a miskolci polgár szívéhez ... Más kérdés, hogy napjainkban a Sajó „büszkélkedik;’ az ország* legszennyezettebb folyója címmel. Színház a folyón Persze, igaztalanok lennénk, ha nem emlegetnénk föl, hogy hajdan virágzó vizi élet volt a Sajó partján. Evezősversenyeket rendeztek itt, sőt színházat is. Följegyeztetett, hogy 1937-ben „pazar kiállításban színre- hozlák József Ferenc doktor királyi hercegnek Kolombus című darabját. A megrázó hatasú, drámai erővel megírt színdarab részben a Sajóra épített dísziethajón játszódott le, részben pedig a parton, a késő esti órákban es trappánsul hatott a sejtelmes, sötét éjszaka komorfekete kárpitja aiatt. A szabadtéri előadást, amelyre még külföldről is érkeztek múélvezók, többször meg kellett ismételni.” A Sajó mai istápolói azonban nem Thaliához, hanem Neptunhoz fohászkodnak. Két évvel ezelőtt ezt vetette papírra az ÉV1Z1G egyik szakértője: .,A legújabb tervek szerint a Sajó-völgyi vízi út a Sajó medrétől teljesen függetlenül, annak nyugati oldalán haladna Miskolcig. Itt a Sajó medrét egy építendő Sajó-duzzasztó felett keresztezve, annak keleti oldalán halad Sajókerepztúrig, majd a Bódvát és a csatorna végén a Sajót ismét keresztezve haladna Bérén téig. A vízi út teljes tervezett hossza 52 kilométer. A csatorna Bérén- téig kilenc hajózsilipnél tíz bögére oszlik, és a Tiszától Berentéia kilenc lépcsővel 40 métert emelkedik. A csatorna méretei és tartozékai olyan mértékűek, hogy 1500 tonnás hajók kétirányú közlekedését biztosítja. Az eurónai víziútrendszerre egységesített, úgynevezett Európa-hajók 1350 tonnásak. A csatorna megvalósításának óriási jelentőségét nem kívánom részletezni. A megvalósulás időpontjára vonatkozóan jósolni sem merek, de egyben bízom; hogy meg fog valósulni.” Kő, fa, répa Bölcs eleinkben sem volt kisebb a remény. („Miskolc város határában — a gömörl pályaudvarral szemben — teli kikötőmedence volt tervbe véve és kétségtelen, hogy a csatornázás végrehajtása után a város ipari és kereskedelmi forgalma nagy arányú fellendülést élhetett volna el.” — írták a húszas években.) Az érvek az idő múlásával megizmosodtak. Vezse Sándor már dossziéba zárt vizsgálódásokra hivatkozik, amelyek egyértelműen a vízi szállítás előnyeit bizonyítják. Csak néhány praktikus szempont a Tisza-völgy korábbinál nagyobb hajózási hasznosítására: Szolnokra vizen vihető a cukorrépa; az alföldi mezőgazdasági megvek- be uszály fuvarozhatná a műtrágyát: vonatkozik az előbbi az északi részen nyert zúzott kőre is: a faszállit- mányozás gondja is megoldódna. különös tekintettel a jugoszláviai cellulózegvez- ményre. Továbbá: Tiszatar- ján térségében lehetne nvit- ni egy olyan úszókotrós kavicsbányát, ahol részint a kibányászott anyag átrakás nélkül hasznosulhatna, részint épülne, mélyülne a sokszor megálmodott Sajó-csatorna. Óvatos becslések — az első lépcsőben — évi 4—5 millió tonna áru évenkénti elszállítását prognosztizálták; a jelenlegi produkció tizenötszörösét. De gondoljunk csak arra. hogv a roppant anyagigényes diósgyőri kohászat 4énvegében csak mészkövet és levegőt talál itt hatvben. Minden más. az acélgvártáshoz szükséges kellék messziről és keréken érkezik. A Tisza csaknem háromszáz napon át hajózható. Ti- szalök és Kisköre után a megvalósulás reményével kecsegtet a csongrádi vízlépcső is. A tervek szerint még az ezredforduló előtt elkészül a Duna—Tisza csatorna. Hamarabb avatják a Duna—Majna—Rajna csatornát. Ily módon ..Észak-Magyarország közvetlenül kapcsolódhat az országos, s a tengeri hajókra történő átrakodásokkal, a tengeri vízi szállítási rendszerbe”. BRACK.Ó ISTVÁN
