Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-09 / 82. szám
Bemutató a színházban TARTUFFE Ha .jelen van a rendező, mctipeuig jelen van, a bemutató cluatiúsok közönségének tapsa mindig előhívja. Nem > öli tehát semmi különös abban, liog,y Major Tamás, kétszeres Kossuth-díjas, kivaló művészt kitapsollak Moliére TaríUHe című vigjátékának miskolci bemutatóján. Legíel. jebb az nem jellemző, hogy míg a nézőtér leié meghajol a rendező, addig előtte hajoljon meg az előadás társulata. De ha a színészek így érzik, akkor ez nyilván helyénvaló, igazságukat régen hely éré tette a színháztörténet. Miskolci tartózkodása során is sokszor elmondta Major Tamás, hogy a színház életfogytiglan elkötelezett hívét mi köti Moliére- hez, a színészmesterség egyik legnagyobb tanítójához. , A Tartuffe pedig különösen emlékezetes darab számára. A felszabadulás utáni magyar színházban ötszázszor játszotta a címszerepet; 'ezzel az előadásával nyerték meg A lére számára a magyar színpadokat. Világos, hogy . máig élő igazsága a rendező-színész számára hervad- haíat -mok, és természetes, hogy amit tud, továbbadni igyekszik. Az a jó. ha a színház. úgy, mint a Tartufie miskolci előadásának társulata, ezeket a tartalmi és tormai igazságokat átveszi. • • Moliére, a 300 évvel ezelőtt élt szinesz-rendező egész eleiében az igazságot kutatta. Hihetetlenül küzdelmes életének az a legelső igazsága, hogy semmi nem elég nagy ár azért, hogy megmutassuk : mi a követendő út. Szembeszállt korával, ami ennél sokkal több, korának uralkodó osztályával, hogy elmondhassa: amit akkor' és olt igaznak vélt. A józan ész az emberséget állította szembe a fösvénységgel, rangkórsággal, finomkodással, különcKödessel, vagy esetünkben az éietveszelyes álszenteskedéssel. Halálosan komoly dolgok voltak ezek akkor, és Major legnagyobb színháztörténeti. színészi igazsága, hogy ezeket a társadalmi. emberi igazságokat mai nyelvre, a mi nyelvünkre is le tudja fordítani. Egyik hitvallása. hogy Moliére azért nem jelenik meg a maga igazi nagyságában színpadainkon, mert darabjainak csak a vígjáték jelzőjére figyelve elbagatellizálják. a komédia részére figyelnek. Holott „Moliére-t olyan komolyan kell venni, ahogy ő halálosan mély meggyőződéssel vitte színpadra darabjait.. . Azzal az indulattal kell gyűlölni az üres, hazug, visszahúzó jelenségeket az életben és a művészetben, olyan makacsul kell harcolni ellene, ahogy ö tette. Újra kell olvasni darabjait. ezekben még sok izgalmas felfedezést tehetünk.” A Tartufie középiskolások kötelező olvasmánya; nyilván nem kell egy színházi előadás kapcsán részletesen elmesélni, hogy miről szól. Tudjuk, hogy arról a gazemberről, aki (a sok között ez az egyik, korának szóló oldalvágása Moherének) a vallásosság, az álszent magatartása mögé bújva e! vissza embertársainak hiszékenységével. Azzal az érzéssel, amellyel — miután 1 az ember egyik legőszintébb tulajdonsága — éiétveszélyes visszaélni. Különösen akkor, ha ehhez, mint Orgon személyében. jó alany kínálkozik, Orgonnak a kezében ugyanis hatalom van, amely, mihelyt a legkisebb szabad gondolkodást szimatolja, azonnal harcra kész. De legfőképpen harcra kész akkor (mint minden elvakult butaság), ha akaratának a józan ész. a valóság logikája szegül szembe. Ezzel a makacssággal kell szembeszállni, és nyilván nem véletlen, ha Major Tartuffe-iel szemben Örgont, tartja főszereplőnek. Tartufie a maga kártékonyságával együtt is csak egy veszélyes egoista, de Orgon elvakultsága sokakat (ebben az esetben a családját) sodorhat veszélybe. Még akkor tt, ha Moliére egyensúlyba Visszajelzés ♦ Tímár Eva (Elmira) és Blaskó Péter (Tartuffe) (Jármay felv.) vágyó igazsagerzeke a színházi közönség számára elfogadható happy and-del teremt rendet ebben a tulajdonképpen nem is olyan bonyolult társadalmi hierarchiában. • • Majos Tamásnak egy hosz- szú pálya során csiszolódott Moiiére-ismerete teremtette meg a Miskolci Nemzeti Színház puritánul egyszerű, elegans Tartufíe-elöadásat. A vendég Székely László egyszerű színpada, Szakács Györgyinek a kort idéző, jel- leml'ormáló. de a színészek mozgását mégis megkönnyítő jelmezei a lényegre figyelnek: emberen, jellemek mérkőznek ezen a színpadon annak az érdekében, hogy Vas István jól érthető, szép magyar- fordítása segítségével régmúlt korok minden időben érvényes igazsága találjon értő fülekre. Major Tamás évtizedek óta neveli, tanítja a színészek nemzedékeit, nyilván nem veszi sértésnek a Tar- tufíe miskolci társulata sem, ha a darab szövege által kínált valamennyi játékban az ő tudását, gondolatait én tetten a néző. Nem ront ez semmit az előadás egészének harmóniájában, sőt. elismerés minden színésznek, aki a szöveget a maga egyéniségén átszűrve tud , azonosulni a játék, az alkotás moiiére-i igazával. Orgont annak a gyenge, befolyásolhatóságában veszélyes, éppen ezért normális ember számára Kiszámíthatatlanul szeszélyes, makacsságában életveszélyes figurának mutatja be Dégi István, amilyennek Moliére szántai Nagyszerű. színészi játék eredménye, hogy a néző szinte a maga bőrén, idegeiben érzi: mennyire nem lenne jó ezzel a figurával életközelségbe kerülni, éppen gyengesége mennyire ártalmas lehet. Viszont ez az alak az, amelyik lehetőséget ad a Tartuffe-féle figurák létezésére: Dégi játéka biztosítja Blaskó Péter (maszkjában is) Meíisztó-szerűen gonosz, tértől és időtől független gálád gazemberének létjogosultságai. A Blaskó áltál életre keltett Tartuffe elismerésre méltó nagysága éppen abban van, hogy nemcsak Dégi játékára, hanem a megjelenését hosszasan előkészítő első felvonásra is rímel. Mielőtt Tartuffe színre lepne ugyanis. „ mar megismerjük azt a világot, amely nélküle ugyan nyugodtabban élne, de lehet, hogy emberségben. tisztességben szegényebb lenne; megismerjük a kort és társadalmat hűen tükröző családot. Azt a világot, amely egy újabb Moli- ére-előadásig ennek a társulatnak a játéka nyomán marad meg a miskolci közönség emlékezetében. A makacs konzervativizmust képviseli Pernelle asszony. Orgon anyja. akineK maradiságában. nevetséges eltökéltségében nem is veszélytelen figuráját Máthé Éva érdemes művész kelti életre. E.szköztelensegé- ben is olyan meghökkentően jól és hitelesen, mint ahogyan Tímár Éva játssza a tanácstalan kiszolgáltatottságában is találékony Elmirát. vagy amilyen ifjonti hévvel kelti életre Körtvélyessy Zsolt Damist, az igaza tudatában bármire képes fiatalembert. Az ifjúság minden csellel szemben védtelen naivsága- val é.s erejével áll elénk Szerencsi Éva (Mariane) 'és Galkó Balázs (Valér), a tehetetlen tudást pedig Kulcsár Imre (Cléante, Orgon sógora) és Páva Ibolya (Do- rine. a komorna) személyesíti meg. A jo játék minden eszközével, és a jó színház elhitető erejével. Ezt szolgálja Lojális úr. a törvényszol- ga személyeben Csapó Janos, Matus György (rendőr hadnagy) és Egerszegi Judit (Pernell asszony szolgálója) is. MAKAI MARTA A termelési regény fogaimat a Harmincas évektől ismeri az irodalomtörténet. Gladkov Cementje, Katajev Hajrája azt a valóban hősies küzdelmet mutatta be, ahogyan a polgárba ború ulan konszolidálódó szovjet gazdasag az ipart megteremtette. Cement kellett, acél, vasút és áram, szinte a semmiből. Ezernyi feltétel hiányzott hozzá, de adott volt a forradalmi lendület, a tömegek lelkesedése. Senki sem vitaita, hogy mindenáron ipart kellett teremteni, s a szó szoros értelmében a sztyeppén, a kukoricaföldeken. Ennek k kornak a (regény) hőse* a megalkuvást nem ismerő, az erejét nem kímélő munkás, aki ha kellet?, két műszakot is vállalt, hogy túlteljesítse a tervet. Időközben azonban megváltoztak a célok és az eszközök is. Felnőtt egy szakembergárda, amely már eszköznek tekinti a technikái (miután már adott, van), a tudományos eredményeket. Korunknak már a (mindenáron való) gyorsaság a jelszava, hanem a gazdaságosság, a racionális szervezettség. Mert korántsem mindegy. hogy mit, milyen minőséget és milyen áron termelünk. Sokszor éppen a hamar és az „olcsó” jelenti a drágát, aminek holnap kell megfizetni az árát. Ám, a hajdani szükségszerűségből fakadó beidegzettségek, reflexek, sémák igen sokáig tovább étnek a tudatban. Holott semmi sem elavul- tabb, mint a tegnapi jelszavak. ha azokat módosítás nélkül, mechanikusan akarjuk alkalmazni a mára is. Építeni, termelni csak racionálisan szabad, érdemes, tehat a kor színvonalán. Ezek evidenciák, szinte mármar közhelyek. ..Kint” az életben azonban ezek konkrétan jelentkeznek, valóságos emberi konfliktusokban. Mint ahogyan azt péntek este az Alekszandr G cl maii színmüvéből készült Visszajelzés című tévéjátékban láttuk. Az alapkérdés — élére állítva — itt is az volt, hogy hamar-e vagy jót? Már magának a kérdésnek a megfogalmazása is önmagában hordozza a választ. Mert egyáltalán nincs hamar az, ami nem ésszerű, ami nem az egészben gondolkozik, nem a nagy egészet szolgálja. Ez volt a darab konfliktusainak a másik magja. Az életben ugyanis a rész és az egész érdeke állandóan ütközik. Sokáig nem vettük tudomásul ezt sem. Kárhozatosnak. ül- dözendőnek. szégyenletesnek tartottuk az egyéni és a csoportérdek feltárását, kimondását. Holott ezek mindig is voltak, meghatározták az emberek cselekedeteit. Gelman darabja nem tesz mást. mint hogy „lehámozza” az érdekekről a jelszavakat. ígv rögtön kiderült, hogy Nnrkov igazgató (Rajhona Ádám) „lelkesedése” mögött nagyon is pontosan leírható, sőt indokolható karrierizmus van. Ö is tudja, hogy a részleg határidő előtti átadása kárt okoz a népgazdaságnak, de hogy felkészületlenségét, szakmai és emberi fogyatékosságait leplezze, pozícióját megerősítse, demagóg' módon belehajszolja feletteseit is a hibás döntésbe. Ellenfelét, a közgazdászt (Hámori Ildikó), aki számításaival kimutatta, milyen kárt okoz a hibás döntés, igyekeznek erkölcsileg is, egzisztenciálisan is tönkretenni. Nem rajtuk (Nurkovon és szövetségeséin) múlik, hogy nem sikerül teljes mértékben, noha nagyon is ősi, jól bevált módszerekkel dolgoznak. Elég sejtelmesen a szájpropagandára bízni, hogy a fiatal nő a hajdani főnöke szeretője volt, s máris ,,le lehet írni”, nem kell komolyan venni az érveit. Úgy tűnik, hogy a reflexeink ebben a kérdéskörben ugyanúgy működnek, mint a dédanyáinké, hiába minden emancipáció. Nem az igazír ság a fontos, hanem az, hogy ki mondja. Ez az elv és gyakorlat vezet a kollektív felelőtlenségnek nevezett döntésképtelenséghez. A lakájlelkűek ugyanis csak azért, hogy pillanatnyi érdekük ne csorbuljon, mindenkor készek arra, hogy „felfelé” hazudjanak, lakkozzanak vagy éppen kor- moljanak. A he!jres döntések előfeltétele a helyes és alapos információ, az alternatívák ismerete. Nos, Gelman darabja, ha úgy tetszik, éppen arra példa, hogy az egyéni érdekek, az információhiányból eredő döntés- képtelenség, milyen súlyos károkat okozhatnak a nagy közösségnek, a társadalomnak. Mihályit Imre rendezese puritán volt, lenyegretörő. (horpacsi) SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Sporihíració. — 12.Hazunk tája. — 13.00: Operasiáge- rek, — 13.30: Örökzöld tiszessz- melodiak. — 14.15: Kamarazene. — 15.l)ü: Hírek. — 15.lö: Zentai Anna es Takács Béla nolakat enekel. — 15.28: MR 10—14. — 16.08: Kritikusok fóruma. — 16.19: A ma tor ze ne i egy ix t i es0 k ifeTvtn e- leiből. — : Penetrari ’ itupsfka. — 17.00: Hírek. — 17.07: s holnap 'újra. meg újra! ... — 17.37: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. — 18.15: Hol volt. hol nem volt . . . 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Könyvpárba.j. — 20.25: Üj opera-' lemezeinkből. Közben '21.10: Versek és 22.20:- Az Egyesüli Államok elnökválasztása eloti. — 23.14; József Attila két verse. — 23. L9 : Ranki , György : Cirkusz. Fantasztikus álomjelenetek 5 képben, előjátékkal, — 24.00: Hírek. — 0.10: XIV. századi katalán zene. Petőfi rádió; 12.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 12.30: Az új főnök. — 13.30: Népműsor zene. — 14.00: Ferenczi Anikó oboazik. — 14.15: Operettdalok. — 14.30: Hírek. — 14.35: Sláger- múzeum. — 15.31: Sudi Farkas :;Py!.népi ;«eÍ4jskáEa játszik. Arido Mihály nótákat énekel. — 16.00: Az ifjúsági Rádió műsora, t — 16.30: Hírek. — 16.35: Néhány pete tudomány. — 16.40: Deseó Csaba szerzeményeiből. — 17.30: ötödik sebesség. — 13.30: Hírek. — 18.33: Daloló, muzsikáló tájak. — 19.13: Operettekből. — 19.25: „ Tallózás a világsajtóban. —19.45: A beat kedvelőinek. — 20.30: Hírek. — 20.33: ..A csillagot két kézzel szórhatod”. — 21.55: Képtelen riport. — 22.25: Babavósár. — 23.00: Hírek. — 23.15: A dzsessz a 7ü-es evekben. — 24.00: Hírek. . Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. —*37.05: Gyári belépő. Ismét csillog a fekete arany . .. Szerkesztő: Tolnai Attila. — m m Ünnepi játékaink Első tetei: leres (sütős) pirulás). Előadja az asszonycsoport. A tánc leírása: sorban állunk (a szín leírását lásd a tánclexikon húsbolt, csemege- bolt, boltok címszavainál). A sor méltóságteljesen, dühítő lassúsággal egyre előrébb tipeg (gyakorlott táncosokkal topog), topot- zékol. A kar tagjai hadonászva (heje-huja- hopp) piros és lila pénzekkel integetnek. Kepváltás: fehér konyhákban, a sülő húsok. süteményeit gőtében magányos asszonyalakok imbolyognak. A zene egészíti ki a képet. (Üvegcsörgös, lapcsapós-magyaros. vitis menüett.) Egy férfi (alázatos bariton): — Anyukám! Van még sörünk? Nő (eles. esetleg régibb házasok esetében túlélés szoprán): ' * - * — És ünnepen majd mit iszol’.’ (Függöny.) Második tétel. Felvonás OTP- és levonásokkal. (Kínálás). Karcsú, teltkarcsú, teltebb karcsú asszonyalakok fognak körbe egy menekülni immár képetlen, ernyedten elhanyatló, ülő alakot, alti tétova mozdulatokkal egy kölnisüveggel védekezik. Az asszonyok kínálás tánca előbb pipisledón kedves, majd egyre magasabbra tartott tálcákkal fenyegetővé lesz. A férfi (bosszúsan basszus): — Ügy erzem. sokat ittam . „ Nők (fenyegető alt): — Csupán a bor beszél belőled . . ■ A férfi: — Kimegyek a friss levegőre . .. (Szuszogva oldalt hanyatlik.) Nölc — Ne úgy szeress, hogy könnyet ejtesz, légy akaratos, büszke és vidám. (A vidám elhangzásakor a férfira ömlenek a tálcákra rakott italok, sütemények, kolbászok, sonkák és töltött húsok. A süteményekről lehulló cukor teszi édesen szomorúvá a képét.) (Függöny.) Harmadik tétel. Ó-magyar busongó. (A krémekkel, zsírokkal elmaszatolt függöny felmegy.) Nő (bánatos alt): — Fiam. úgy erzem. sokat ittál! Férfi (rekedt, cseppet sem hős tenor): — Asszony, a dac beszél belőled! A piszkos tányér, pohár, üres palack es lemazsolázott szendvics lassú körforgásba kezd. Férfi (temetésekkor hasznait kántor-bariton ): — Holnaptol miből élünk? Nő: — Majd maszekolsz nekem edes ... A színre palackok táncolnak. Kórus: — Kibírjuk fizetésig . .. (Függöny.) Negyedik tétel, az utójáték. Papírpénz jelmezü szellem-alakok tánca, rajtuk feliratok: húsvét, karácsony, szilveszter, egyéb... A szellemalakok dugig telt kukák körül tolonganak, amelyekből sonkák csülkei, sültek vége. töltött húsok sárgás zöldje, a kép vége felé zöldes sárgája tűnik elénk. Képvallással a kidobott ünnepi maradékok pénzzé változnak, majd a lecsapódó kukafedelek zárják csattanósan a képet, jelezvén, hogy ezt az ünnepet is megültük. A kérdés, hogy kinek volt erre energiája, a forgó-morgó tévéreklámban hangzik el. (Leírni nekem volt.) BARTHA GÁBOR Dzsesszkedvelok negyedóráin. Sonny Rollins tenorszaxofonon játszik. — 17.S0: Tíz perc me- zogazoasag. A N agy miskolci Állami Gazdaság, mini a megye- szekhely egyik élelmiszer-bázisa. Szerkesztő-riporter: Borsodi Gyula. — A borsodsziráki Röpülj Pava népdalkor enekel. — Sport. — 13.00: Észak-magyarországi Krónika. (Országos pedagógiai tanácskozás kezdődik Kazincbarcikán. — Megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának vegyészeti szakbizottsága.) — 18.'l&nc 18..Í0: Gap- és műsor előzetes. Televízió, 1. műsor; 12.40: Lehel egy kéraéssej több? — 14.40: Hurrá, nyaralunk! — 15.55: A lilm lexikája. — 10.30: Hírek. — 16.55: Spanyolország iőlyoi. — 17.03: Maoame Curie. Angol té- vélilmsorozat. — 18.05: Ennél a Jorgatásnál ki a brigadvezeló? Riport. — J3.43: Slaléta. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradő. — 20.00: Hat év történelem. — 20.45: Jogi esetek. — 21.25: Zene, zene. zene. — 22.25: Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 19.05: A mi képernyőnk. A pécsi körzeii síuaió szerb-liorvat nemzetiségi műsora. — 18.50: Tv-mraau. — 20.00; A rotdlők ciC.oOOi. —- 21.10: Tv-iurauo 2, — zi.űu; TúUuskJUO 80. Miskolci Nemzeti Színház, (I*tcksziu (ij: Lsapooar mkUarka. Kiállítások: Mini Galéria (10—1 18j : Karral Kinga és Gai Agues Kiaimasa. — Va^as Gaiérla ir4— 181: A i-erspekuvaesoport Zuuu— su kraiutasa. — Vasas rvruveroucSl Központ (ii—19): szabad ioo '80. — Konai öanoor Művelődési Koz. pont (10—lö): i' elszaűauult ország. — Miskolci Galéria (10—18): Lila Kiaüz es GuaziaV Kranz kerámiái. Filmszínházak: Béke (14, nns, 8): Bekcrüo (szí. magyar film). — Bckc, kamaramozi (4): oz, a csouak csuuaja (szí. amerikai íiimj. — (b) : Honiogialas 1—11. (magyar iimr. oupla néjyar ;■) — Kossuth (r3, linó): Habfürdő (szi. magyar rajziilmmusical). — (i): Pamaleon es a höigyven- dogek (mo. szí. dominikai íiim, 18 evén relüliéknek, III, helyat :> — Tokaj venucgiatöiiaz, tusco- mozi (ti): A vaspreiekrus (szí. orasz tiim. 16 even lelüiieknek :> — lapolca, Ady (7): Gyért, igazodj el! (mb, szoijet tilm), — szirma (iti): Júlia (mb. amerikai film. 14 even aluliaknak nem ajánljuk, 11. helyár!) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; S.00: Hírek, --- 8.27: Nótacsokor. — 9.20: Irodai-' mi évíorduioiiapiar — 9.44: £e- nevár. — 10.00: Hírek. — 10.03: Hobby-dominó. — 10.35: A Berlini Filharmonikus Zenekar lemezeiből. — 11.39: Jókai Mór éle. te és kora. Petőfi rádió; 3.00: Hírek. — G.05: tijusagi dalok. — 8.20: Az Egyesült Államok, elnökválasztás előtt. — 8.30: Hírek. — 8.38: Napközben. — L0.30: Hűek. — 10.33: Zeneüéielött. Televízió. 1. műsor: 8.00: Tévé- j torna. — 8.05: Iskolatévé. —9.45: Francia nyelv. — 10.00: A kéz öt ujja. Belga filmsorozat gyerekeknek. — 11.05: Táborozás a múzeumban.