Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-08 / 81. szám

DOLGOZNI, BOLDOGULNI 3. Vagy megszokik, m megszökik ."'A Pályaválasztási Tanács- adó Intézetnél így fogalmaz­nak: A munkába lépéstől számított 5 évig a személy­zeti, a munkaügyi, az üzemi egészségügyi szervek meg­különböztetett figyelmet kö­telesek (!) fordítani a pálya­kezdőkre. S ezzel szemben? Említet­tük," hogy a munkába lépő fiatalok egyharmada egy- rqásféi év után munkahe­lyei változtat. Hol van hát a megkülön­böztetett figyelem? DÖNTŐ AZ ELSŐ ÉV Vytrgha Tamas fiatalem­ber. 22 éves, s lakatos. A vízművek karbantartói kö­zött dolgozik. — Nem itt kezdtem ha­nem a kohászatban. Mikor elvégeztük a szakmunkás- képzőt, az osztályból vagy húszán mentünk oda. Ünne­pélyesen fogadtak, s ha jól emlékezem, még azt is mon­dották. hogy találjuk meg számításunkat, illeszkedjünk be minél hamarabb a kol­lektívába. Hát.... én majd­nem, egy évig dolgoztam ott, S ezalatt felém sem néztek. Beosztottak egy brigádba, aztán, mert órabéres voltam, en lettem a mindenes. Ide küldtek, oda küldtek, cigit hoztam, meg kaját.. . Azt mesélték a szakik, hogy an­nak idején ők is vigjr„ kezd­ték, JDehál ez nekem nem vigasz. .V' Most pedig itt va­gyok' ' negyedik, éve, brigád- vézető-helyettes lettem, lát­ják' az idősebbek is. hogy érték a szakmához, befogad­tak . •.. Lalcos Andrásné szocioló­gus felmérésében ezeket ír­ja ^.Különösen kritikus idö- sSfe^dk'k mondhatók a mun­kavállalás első évei. mert általában ekkor következik be a munkahely tárgyi és személyi feltételeinek az el­fogadása, vagy el nem foga­dásai a választott szakma megszeretése, e&tleg az at- tóÜ Való elidegenedés. Ha a fiatal nem látja biztosított­nak elvárásai teljesülését, igényeinek kielégítését, más npjapkahelyen kísérli meg azok érvényesítését.” X'krgha Tamás csak mun­kahelyet változtatott, de so­kán: 'nagyon sokan munkát, szajímát is. JÓL ÉRZEM MAGAM S ez utóbbi, a szakma el­hagyása már nemcsak egyé­ni.' hanem népgazdasági gond, probléma is. Ilyen rö­vid idő alatt — egy-másfól esztendő — több tízezer fo­rintnyi veszteség éri tulaj­donképpen magát az orszá­got, hiszen a szakmunkás- képzés költségei — így — alig térülnek meg: Pamlényi Tamás gépész­nek tanult, s most gépkocsi- vezető. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagjai lettek ww Ünnepség a Vologda városrész iskolájában Volt, aki tanult. Akadt, akit boltba küldtek... (Solymos felv.) — Szerettem a szakmámat — mondja. — Megnősültem, s az a 11 forintos órabér alt­kor már igencsak kevésnek bizonyult. S hogy hirtelen több legyen a pénzem, arra vajmi kevés reményem volt. Újsághirdetés alapján je­lentkeztem tehergépkocsi-ve­zetőnek, s már a képzés ideje alatt is több pénzt vit­tem haza, mint mikor gé­pészként dolgoztam ... Most úgy összejön 3,5—4 ezer fo­rint, ezzel lehet már vala­mit kezdeni, s talán jövőre a lakásépítésbe is belefog­hatunk ... Gubás József annak ide­jén —, s nem is oly régen — kőműves volt. E pályael­hagyása azért is érdékes, mert a kőműveseknek meg­lehetősen sok alkalmuk nyí­lik maszekolásra. — Igen. ha be tudunk tör­ni a piacra. De hát a fiata­lokat az idősebb, .tapasztal­tabb mesterek elnyomják. A BAÉV-nál dolgoztam, s any- nyi kőműves közt kitűnni nagyon nehéz. S őszintén megmondva, ott nagyon ke­veset húztunk falat, inkább gletieltünk. simítottunk . .. El is ment a kedvem az egésztől, most már rá sem tudok nézni a vakolókanál­ra. Kereskedőnek mentem, vasboltban dolgozom. Igaz, a pénz valamivel kevesebb, de legalább jól érzem ma­gam ... „Szem előtt kell tartanunk azt, hogy a pályakezdő szak­munkások az ifjúság olyan széles rétegét alkotják, amelyre rendkívül nagy fel­adat hárul a szocialista épi- tőmunka során” — írja La- kosné. A KISZ tavaly májusi or­szágos értekezletén dr. Ma- róthy László első titkár eze­ket mondotta: — Aligha tagadhatja bár­ki, hogy csaknem minden fiatalember tisztességes el­képzelésekkel indul az élet­be, becsületesen akar dol­gozni, szeretne helytállni. JÖNNEK A FIATALOK Nagy feladat hárul az if­júsági szervezetre és a szo­cialista brigádokra is. A DIGÉP KlSZ-bizottsá- gának titkára, Kugler István mondotta: Útkorszerűsítés miatt: forgalomkorlátozás W A KPM Miskolci Közúti Igaz­gatósága értesíti a közlekedőket hogy a 35. sz. nyéUládháza— debreceni főközlekedési úton a TVK és a leninvárosi bekötő- atak csomópontjaiban az útkor­szerűsítési munkálatokat 1980. ijtrilis 8-án megindítja. A meg- JeTöit útszakaszon forgalomkor­látozások és egyéb tilalmak hatályba, ezért kérjük a Jlrmttveze töket és a közúton közlekedőket, hogy a kihelvczett közúti jelzéseknek megfelelően közlekedjenek. A munkálatok során idősza­konként a forgalomkorlátozás helyileg és tilalmilag változik, ezért a gondos, körültekintő közlekedés indokolt. A korsze­rűsítés időtartama alatt a két­irányú forgalom a 35. se. fokoz- Iekedem úton biztosított. — Ügy érezzük, hogy if­júsági szövetségünk sokat tehet a pályakezdők segíté­séért. Mi patronáljuk a most munkába lépőket, a régeb­ben itt dolgozó KISZ-tagok a' felelősek a fiatalok szak­mai, politikai neveléséért, s azért is, hogy közelebbről megismerkedhessenek válla­latunk gondjaival, sikereivel. Néhány nagyobb cégnél (miért csak a nagyoknál?!) a brigádok is egyenesen fel­adatuknak tekintik a kezdők segítését. S hogy miért, ar­ról egy DIGÉP-es brigódve- zető beszél: — Egyszerű: mi kiöreg­szünk, s a fiatalok jönnek a helyünkre. Létünk, hogy megtartsuk őket, a munka, a. munkájuk szépségére, sze­leteiére neyeljUk őket. Ezekben az üzemekben — s szerencsére sok van ilyen — a fiatalok közérzete sok­kal jobb, reggelente nem úgy állnak munkába, hogy megint egy kínszenvedéses nap következik. Az első hó­napok, évek kudarcai tehát elkerülhetők, a csalódás, a törés nem törvényszerű. (Fotytat/uk) BRACKÓ ISTVÁN ILLÉST SÁNDOR A Vologda városrész 13. számú iskolájában rendezett műsor ezúttal eltért a meg­szokott iskolai ünnepségek­től. Harmadikén, csütörtö­kön délután a gj ü!ekezö kis­dobosok. úttörők és szülők állal zsúfolásig meglelt föld­szinti aulába vendégeket is vártak. A meghívott vendégek — Porkoláb Albert, az MSZMP megyei bizottsága propa­ganda és művelődési osztá­lyának vehetője, dr. Kovács László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, dr. Dobos László, a Pedagó­gus Pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, valamint Sír László, a városi tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője — az első sorból nézték végig a műsort, melyet az iskola tanulói és az iskola énekkara adott. Ezután került sor az ünne­pélyes aktusra: dr. Kovács László, az MSZMP városi bi­zottságának titkára az iskola igazgatónőjének átadta az oklevelet, melynek tanúsága szerint az iskola a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tag­jainak sorába felvételt nyert. A felvételt hosszú munka előzte meg: ebben nemcsak a gyerekek és az iskola peda­gógusai vettek részt, hanem a patronáló KISZ-szervezetek és szocialista brigádok is. Ta­valy, a november 7-i ünnep­ségen jelentették be, hogy ad­digi munkájuk alapján ké­relmezik felvételüket az MSZBT-tagcsoportok sorába. Az oktatási, tanulmányi munka mellett és közben va­lódi baráti kapcsolatok is szövődtek. Régóta tart már, s egyre szélesedik kapcsola­tuk a vologdai 8-as számú is­kolával, mely testvérintézmé­nyük a testvérvárosban. A barátság jelei és emlékei mind ott sorakoznak az is­kola üvegvitrinjében. Ugyanezen a napon reggel a Centrum Áruházban ha­sonló eseményre került sor. Az áruház kollektívája a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság tagjai közé lépett. A* ünnepélyes aktus során át­adásra került az alapító ok­levél is. A dohányzásról az egészségügyi világnapon A Dohányzás Ellen Küz­dők Társasága rendezésében április 8-án délután 4 óra­kor előadást tartanak A do­hányzás és a rak címmel. Az érdeklődőkkel dr. Tóth Imre főorvos ismerteti a legújabb tapas?talatokaí..Ezt követően keddtől péntekig látható az a plakátkiállítás. amely arra a kérdésre ad választ, hogy a dohányzás vagy az egész­ség-e a fontosabb. A tárla­tot dr. Adorján Imre igaz­gató főorvos, a Dohányzás Ellen Küzdők Társasága he­lyi titkára nyitja meg. Az előadást és a kiállítást az egészségügyi világnap al­kalmából a diósgyőri Vasas Művelődési Központban ren­dezik meg. Számok, évek Mi mással is köszönthetné a Központi Statisztikai Hivatal hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját, mint egy olyan kiadvánnyal, amely csokorba gyűjti és a számok nyelvén mondja el az utóbbi három évtized gazdasági és társadalmi történéseit?! A felszabadulás évében a cipőipar hatszázezer pár lábbelit produkált. Tavaly csaknem 45 millió párat. A búza hektá­ronkénti termésátlaga 870 kilogrammról 3260 kilogrammra növekedett. Az ötvenes évek elején 13 ezer személygépkocsi volt- Magyarországon. Ma egymillió. Akkor négyszáz autó­buszt készített a hazai ipar. ma tizenháromezerrel többet. A születéskor várható élettartam a felszabadulás évében férfiak esetében 55 év volt, a nők — statisztikailag — 53 évet remélhettek. A mostani demográfiai kimutatások 67, illetve 73 esztendőt prognosztizálnak. Miről árulkodnak ezek a szenvtelennek tűnő számok? Óriásiak a változások; akár cipőben, akár búzában, akár gépkocsiban számolunk. Az imponáló mennyiségi növekedés sem feledtetheti azonban a minőségi változásokat. Mert igaz ugyan, hogy már a hősi korszak elején (1930-ben) egymillió tonna acélt csapoltak hazánkban, s ez a mennyiség harminc év alatt megnégyszereződött: de ezt a nagyobb mennyiséget lényegesen könnyebb munkakörülmények között, lényegesen jobb minőségben produkálják a kohászok. Minőségi válto­zást fejez ki az a tény is, hogy az elmúlt 35 esztendőben a városi lakosság száma hetven százalékkal növekedett. Hazánk népességének több mint a fele városban, összesen 96 város­ban él. A statisztika arról is vall, hogy a legtöbb gyermek (223 300) 1954-ben született. A legkevesebb (130 100) 1962-ben. Az egy keresőre jutó átlagkereset (3930 forint) 5,6-szerese az 1950. évinek. Igaz, ezen idő alatt a fogyasztói árak 2,5-szeresre emelkedtek. Ma egy magyar évente és átlagosan megiszik 86 liter sört (1950-ben csak 3 litert!), elfogyaszt 2600 gramm kávét, tizenegyszeresét a háború előttinek. A csökkenő ten­denciájú mutatók is kifejezői lehetnek a fejlődésnek. Burgo­nyából például a felére csökkent a fogyasztás. Húsfélékből viszont kétszer annyit eszünk. Nincs miért szerénynek leniünk, ha a KSH „Magyarország társadalma és gazdasága 1945—1980” című kiadványát lapoz­gatva 35 év tényeit, változásait tesszük mérlegre. B. I. A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Üres lakások, várakozó igénylők A Magyar Rádió Miskolc körzeti Stúdiója a közel­múltban Fórum műsort ren­dezett. Miután a kérdések egy része válasz nélkül ma­radt. ezeket eljuttattuk a válaszra illetékeshez. Ma dr. Jászberényi Emilnének, Mis­kolc megyei város Tanácsa I. kerületi Hivatala lakás- és helyiséggazdálkodási osz­tályvezetőjének válaszait kö­zöljük, 4£k Miért állnák üresen lakások jelenlegi lakáshelyzetünkben? — érdeklődött Majoros István a Se­lyemrét 32. szám alól, aki a szomszédos lépcsőház két laká­sára hivatkozott levelében. — Minden kiutalható álla­potban levő lakást 15 napon belül az arra jogosultnak ki­utalunk. A levélíró által em­lített lakások nincsenek ki­utalható állapotban... £i Hasonló kérdést lett tel Lu­kács Lajosné a 32-509-es telefon- számról: Hogyan engedhető meg, hogy hónapokon keresztül üre­sen álljon lakás, mint például a Testvérvárosok útja 38.. V 4. szá­mú lakás? — Erre a lakásra a Ma­gyar Néphadseregnek van bérlőkijelölési joga. Utána­néztünk: a bérlő ma is ben­ne lakik, így intormációja téves! fö Egyedülálló személy hány éves igénylés alapján kaphat tanácsi lakást? Igaz-e. hogy garzonlaká­sok állnak üresen Miskolcon? Lehet-e ezekből igényelni, s ha igen. milyen összeg befizetése ellenében? — érdeklődött Veres Sándor Felsőzsolcáról. — Első kérdésére azt vá­laszolhatom: tanácsi lakást — legyen az egyedülálló vagy családos — csak az igé­nyelhet, aidnek vagy akik­nek az egy főre eső jövedel­me 2 ezer forint alatt van. Miután ez egyedülálló eseté­ben kis valószínűségű, így nem az számít, hány éves a lakásigénylés, hanem az: megfelel-e ennek a kritéri­umnak. Egyébként az egye- dülállóakra is érvényes a várakozási idő, amely mos­tani lakáshelyzetünkben 8—9 év. Kérdése második részé­re a válaszom egyértelmű: nem igaz, nincsenek üres garzonlakásaink! Sem gar­zon, sem másmilyen lakás nem marad üresen! f| Hány éves lakásigénylés szük­séges ahhoz, hogy valaki lakást kapjon, ha figyelembe veszik a szociális helyzetet is? — ér­deklődött helyzete részletes fel­tárásával levelében Csabai SáB- dorné Perecesről. — Az átlagos várakozási idő most 8—9 évre nőtt. Ter­mészetesen az elbíráláskor figyelembe vesszük a szociá­lis helyzetet, s ez csökkent- heti a várakozási időt. De nem olyan esetekben, minta kérdezőnél, aki önkényesen feltört egy lakást. Tettének következményeként nemhogy csökkent volna, de lényege­sen megnőtt ez az idő ... T. Z. Auiósfalálkozó Kőszegen Vasárnap rendezte meg a Magyar Autóklub Vas me­gyei szervezete a hagyomá­nyos húsvéti autóstalálkozót Kőszegen. Az ország minden részéből, valamint a- szom­szédos Ausztriából. Jugo- , szláviából. Csehszlovákiából is érkeztek az „autósrande­vúra”. Délelőtt a Kiss János lakótelepen és a kőszegi he­gyekben rendezték meg az ügyességi, illetve a hegyi versenyt. Délútán az ódon hangulatú Kőszeg nevezetes­ségeit tekintették meg és a várost övező Alpok nwlIrá­nyának legs»bb kiránduló- helye, t keresték fel az autÄs» falálkoBów éiieeeatt vendé­gek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom