Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-03 / 80. szám

Minden negyedik ingázik Hatékonyság gyógyító munkában Miskolc, lélekszámúi le beszélgetés a Semmelweis Kórház igazgatójával (Folytatás az 2. oldalról) Hazánk felszabadulásának ! 35. évfordulója alkalmából tegnap ünnepséget rendez­tek a Borsod megyei Rend- ör-fakapitányságon. A meg­jelenteket, és a meghívotta­kat —, akik között ott volt Bialis József, a Miskolc já­rási Pártbizottság első tit­kára es Székely László, Mis­kolc megyei város Tanácsá­nak általános elnökhelyette­se — Németh János rendőr alezredes, a tőkapitányság pártbizottságának titkára kö­szöntötte. majd dr. Lovas Latos, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője idézte fel ünm pl beszédében történel­münk legfényesebb napját. Szólt három és fél évtizedes fejlődésünk legjelentősebb állomásairól, a szocializmus építésének időszerű felada­tairól. s a fegyveres erők és testületek tennivalóiról. Ez­Kitüntetések a niejjyci rendőr-főkapitányságon ★ ötven ágyat és korszerűbb, jobb körülményeket jelent a sebészet új épületszárnya kritikus egy-két nap után — a megfelelő osztályon folytat­nák. Természetesen nemcsak az előbb említett súlyos ese­tekben, „fronthelyzetben” tenne jó szolgálatot a diag­nosztikai osztály. A jelenle­gi szétszórtság nem segíti elő a hatékony gyógyító munkát, az ágyak jó kihasználását. Altalanos gyakorlat ma még hogy ha a hét végén, vagy ünnep előtt beszállítanak egy beteget a kórházba — és ál­lapota nem teszi sürgőssé a sebészi beavatkozást —, több napig, akár egy hétig is csak kezelést kap. Ezzel a gyakor­lattal is szeretnénk, szakítani. A műtétet nem szabad kés­leltetnie semminek. És a se­bészeti munka lehet több műszakos is! — A tervezett tnte/.Kedesek végrehajtásához az uj sebésze­ti szárny létrehozásával meg­teremtődött a lehetőség'.’ S ha igen, miért beszel feltételes módban'.’ — Bár sokat javultak kö­rülményeink, még most is szűkösen vagyunk. Bizonyos részlegeket máshová kellene költöztetnünk ahhoz, hogy a diagnosztikai osztálynak he­lyet teremtsünk. De nem ta­gadom, ezen túl is tapasztal­ható berkeinkben bizonyos ellenállás a diagnosztikai osz­tállyal szemben. — A megszokás tehetetlensé­ge, vagy egzisztenciális és anyagi érdekek? — Ez is, az is. bár nem azonos mértékben. Az új rendszer csakis akkor funk­cionálna eredményesen, ha az eddiginél szorosabban együttműködnének a külön­böző osztályok. S ha etikai kérdésre, konkrétabban a há­lapénzre gondolt, amikor az anyagiakat említette, akkor azt kell mondanom, hogy egyeseknél talán ez is közre­játszik, amikor idegenkednek az újtól. Mi azonban abból indulunk ki, hogy kórházunk legjobbjait nem vezérlik önös szempontok. — Mikor lesz lehal diagnosz­tikái osztály? — Működésének feltételeit csak azután teremthetjük meg. miután befejeződik a sebészet régi épületének a felújítása. Ez a jövő év ele­jére várható. De még így is csak szükségmegoldásról le­het szó. erre a célra új épü­letet kellene létrehozni. Uj üzemcsarnok a drótgyáitan előléptetéseket adott át. A belügyminiszter elismerő le­velét nyújtotta át dr. Lovas La­josnak 35 éves, belügyi szolgá­latban eltöltött magas szintit tevékenységéért. A Közbizton­sági Erem arany fokozatot 14- en. eziiso. fokozatát 7-en, bronz fokozatát 14-en vettek át. A Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát ,5-en. ezüst fo­kozatát 12-en, bronz fokozatát 3-an kapták meg. Kiváló Társa­dalmi Munkáért érem kitünte­tésben 22-en, fökapitányi juta­lomban 7B-an részesültek, kelten vették át a soron kívüli előlép­tetésről szóló parancsot, s 23-an kapták meg a törzsgárda-jel- vényL Kiváló Munkáért kitün­tető jelvényben 7-en. belügy­miniszteri jutalomban 2-en, bei- I ügyminiszter-helyettesi jutalom- j ban 3-an részesültek. Mindenfajta ünnepélyes ce­remónia nélkül, tegnap dél­után két üzemcsarnokot ad­tak át a December 4. Drót- művekben.- A karbantartók eddig az üzem területén szétszórt, ré­gi. korszerűtlen műhelyekben dolgozlak, s most ők is. a segédanyagraktárral egye­temben. átköltöznek a 60x30' méteres új csarnokba, amely 17,5 millió . forintjába került a drótgyárnak. Itt kapnak majd helyet a hegesztők, a vasszerkezetszerelők, az er.er gia-osztály dolgozói, s itt lesz a villamos szerelvények raktára is. A sodromü VII-es csarno­ka — a másik új létesítmény — kétezer négyzetméter alap­területű. s 24. ő millió fo­rintért készült el. Most, hogy az építők befejezték a mun­kát. a technológiai szerelők veszik át a terepet: új. s a régi fatetős csarnokból kike­rülő sodrógépek alapozását végzik .majd. A két csarnok több min1 300 embernek nyújt korsze rű munkakörülményeket. a She li­nzer vízben Árvái Istvántól-, a Shell­szerviz vezetőjétől értesül­tünk róla. hogy április 4-en, valamint 6-án és 7-én a szer­vizben 8—12 óra között ün­nepi ügyeletet tartanak. Áp­rilis 5-én rendes műszakban 6—14 óráig dolgoznak. A Shell-kút továbbra is folya­matosan, éjjel-nappal a sép- 1 járművezetők rendelkezésére I all. kiütve tízszer kisebb, mint a főváros. Eredményei, gondjai viszont világvárosi méretűek. Nem az elfogult lokálpatrióta gúg mondatja ezt velünk, ha­nem a tények. Soha ennyi lakás nem épült: soha ennyi lakásigénylö nem volt. Soha ennyit nem költöttünk infra­struktúrára: soha ennyire nem volt magas az igény az összkomfortos életfeltételek iránt. Az ellentétpartok — té­mánk szempontjából — így folytathatók: a foglalkozta­tottsági ráta soha ilyen ma­gas nem volt Magyarorszá­gon. mint most: de a válla­latok, mégis, soha nem ta­pasztalt kedvezményeket kí­nálnak. hogy új embereket toborozzanak, illetve a régie­ket megtartsák ... Félreértés ne essek: jófajta ellentétek ezek. A fejlődés velejárói, jellemzői. A minőségre való törekvés szándékának jegyei. A FIZETÉSEN MÚLIK A Miskolcon dolgozók egy­negyede (32 ezer emberről van szó!) naponta ingázik faluja (394 településről van szó!) és városi munkahelye között. A bejárók száma nem növelhető, s perspektivikusan mérséklőim fog. Ám most még kiegyensúlyozottnak mondható a helyzet. Aiki tíz, tizenöt vagy húsz éve megszakítás nélkül ugyanannál a cégnél dolgo­zik, az minden bizonnyal on­nan is megy majd nyugdíj­ba. Talán azért is, mert meg­szokta a kollektívát, a mun­kahelyét, szereti a szakmá­ját, vagy ha nem szereti, ak­kor már nincs ideje, kedve újat tanulni, kijön a főnökei­vel. jo a fizetése... A fiataloknál kell elkezde­ni! A Borsod megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet egyik jelentéséből idézünk: „Abban, hogy a munkába lé­pő ifjú szakmunkások meny­nyiben válnak szakmájukat kedvvel végző dolgozókká, mennyiben lesz eredményes tevékenységük, rendkívül nagy szerepet játszik a mun­kába lépést követő első idő­szak.” Tehát itt, ezen dől el min­den. vagy majdnem minden. A már említett munkahelyi vezető szavaival is ezt tá­masztják alá: — A munkahelyen szerzett első benyomások döntő je­lentőségűek. A pályakezdők­nek már az első találkozás alkalmával érezniük kell. Gyakran pár fillér miatt helyről a másikra hogy a vállalat fontosnak tartja munkahelyi pályafu­tásuk sikerességét. Annál is inkább így gondolkozunk, mert a nyugdíjba menőket csak velük tudjuk pótolni. Épp ezért, ezért is szükséges kiemelten foglalkozni a gye­rekekkel ... A KEZDŐNEK KÖNNYŰ? Mi kell az ifjú szakmun­kásnak, mivel lehet őket a legjobban megfogni? Termé­szetesen — elsősorban — pénzzel. A pályaválasztási tanácsadó intézet készített egy statisztikai felmérést, amely­ből kitűnik, hogy száz „elé­gedetlen” kezdő szakmun­kásból negyvennégyen azt nyilatkozták, hogy fizetésük kevés. — Egy kezdő szakember — állítják a törzsgárda tagok — még nem teljes értékű mun­kát végez, így fizetése sem lehet azonos a már gyakor­lott dolgozóéval ... Az ifjúsági törvény e kér­désben így foglal állást: „A munka szerinti elosztás alap­ján a többi dolgozóéval azo­nos módon biztosítani kell a dolgozó fiatalok anyagi és erkölcsi megbecsülést.” Ma több vállalatnál — leg­alábbis papíron — úgy van, hogy a dolgozókat az általuk ellátott munkakörhöz szük­séges szakképesítés, s a vég­zett munka nehézségi foka szerint minősítik, s ennek alapján sorolják be a meg­felelő bérkategóriába. Ter­mészetesen az alsó és felső határok közt differenciálásra is lehetőség van. a munka­végzéstől és a szakmai gya- • korlattól függően. — A pályakezdőnek könv- nyű — érvelnek az időseb­bek. — Egyedülálló, nem kell családot eltartania. is átlépnek ... Egyik munka- (Solymos felv.) Igen ám, de mindenki a piacról él. s a fiatalok képe­sek akár 50 fillérért is mun­kahelyet változtatni. AZ ELSŐ MUNKAHELY Azt írtuk, hogy elsősorban a pénz beszél. Ám vannak úgynevezett másodlagos té­nyezők is. amelyeket sok he­lyen elfelejtenek, vagy nem akarnak tudomásul venni. Nyilvánvaló — s ezt min­den vállalati vezető tudja, hisz ők is voltak kezdők —. hogy az iskolából kikerülő fiatal a munkába lépés idő­szakában lépi át a felnőttkor küszöbét, válik nagykorúvá, s talán-talán a családalapí­tás gondolata is megfordul már fejében. A munkahelyhez való kö­tődést tehát befolyásolja az is. hogy a kezdőket segítik-e lakáshoz jutni, talál-e műve- ’ődési. szórakozási, sportolá­si lehetőséget a fiatal, egy­szóval milyen a közérzete a gyárban, s a gyáron kívül. Hisz — s ez bizonyított tény — az első munkahelyeket elhagyók száma elég nagy. A szakmunkások mintegy egyharmada egy, másfél év után munkahelyet változtat. (Folytatjuk) BRACKÓ ISTVÁN— ILLÉSY SÁNDOR Hatékonyság. hatékony ság. hatékonyság — annyit mondo­gatjuk egymásnak és magunk­nak. hogy már talán unjuk is egy kicsit. Téved, aki azt hi­szi, hogy napjaink kulcsszava csak a terme ömunkara érvé­nyes. Legfeljebb szokatlan, ha egy kórházigazgató főorvostól hallja az ember. Nekem is megütötte a fülem, amikor dr. Jámvári Anna. a Semmelweis Kórház igazgatója emlegette egy tanácsi fórumon. Az öreg kórház sebészete új szárnyépülettel gazdago­dott. ötven plusz ágyat je­lent a bővítés és jobb fel­tételeket a gyógyításhoz. A múpka nem áll meg, hozzá­látnak a sebészet régi épüle­tének korszerűsítéséhez is. Három éve készült el az új szülészeti pavilon. E beruhá­zások önmagukban is haté­konyabbá tennék a kórház­ban folyó gyógyító munkát. De dr. Jámvári Anna és munkatársai még többet akarnak. — Mit is? — Kórházunk pavilon­rendszerű. Nagy területen, szétszórva helyezkednek el a különböző osztályok: sebé­szet, belgyógyászat stb. Ha behoznak egy súlyos beteget —- mondjuk összeesett az ut­cán és felszedték a mentők — pavilonról pavilonra kell hurcolniuk, hogy elvégezhes­sük a diagnózishoz szüksé­ges vizsgálatokat. Az idő- veszteség pedig néha végze­tes lehet Ésszerűnek látszik — más kórházak mintájára — egy központi diagnosztika; osztály felállítása. Együtt dolgozhatnának itt mind­azok a szakemberek, akik — a technika segítségével — a mostaninál lényegesen rövi- debb idő alatt megállapít­hatják, mi a baj, milyen be­avatkozásra, kezelésre van szükség. A diagnosztikai osz­tályokhoz közvetlenül kap­csolódna egy műtő és inten­zív részleg is. — Tehát mindent egy helyen. — Azzal a kiegészítéssel, hogy a beteg kezelését — a íllii íimmmmmmmmm tán Magyart Sándor rendőr :a/.ados. titkárságvezető ol- asta fel Benkei András bel- gyminiszter ünnepi párán* iát, maid dr. Koleszár Ist­án rendőr vezérőrnagy, fő- apitánv kitüntetéseket, iu- ilmakat és soron kívüli >jc Az ünnepek után itt dolgoznak majd a karbantartók, s itt lesznek a raktárak is. (békés) • • Ügyelet DOLGOZNI, BOLDOGULNI 2. ígéretes terv: diagnosztikai osztály

Next

/
Oldalképek
Tartalom