Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-28 / 98. szám
★ Az Avas Bútorgyár sokat tesz a termékszerkezet korszerűsítéséért x Nyíl la k, (ízek, sza r va sok Nemcsak vadásszák, védik is Mibe kerül az energia ? Felforr a Balaton Szombaton délelőtt tartották meg a borsodi vadászok 1980. évi küldöttközgyűlését. Az elmúlt időszak eredményeinek értékelése után megválasztották a MAVOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Intéző Bizottságának új vezetőségét, tagjait, valamint meghatározták az elkövetkezendő időszak legfontosabb vadászati, vadgazdálkodási szervezeti feladatait. I Megyénk bérbe adott vadászterülete több, mint félmillió hektár (594 ezer), aminek nagy része szántó és erdő. a többi rét. nádas, szőlő. Itt tevékenykedik a 69 vadásztársaság, 2330 taggal. A vadászok 47 százaléka falun, 53 százaléka városon él. és ha tovább elemezzük a statisztikát. lát juk, hogy a borsodi vadászok 56 százaléka fizikai dolgozó. 44 százalékuk szellemi foglalkozású, Az ösz- szetétel tehát jó, ám a. következő években az arányon — a fizikai munkások javára — javítani akarnak. Fiatalodnak a nimródok. nő a harminc év alattiak száma, 1975-ben a tagok 10, 1979ben pedig 13 százaléka volt a harmadik X alatt. Az intéző bizottság szorgalmazza, hogy továbbra is fokozott gondot fordítsanak a vadásztársaságok a 30 év alatti korosztály arányának növelésére. a fiatalok felvételére, ezzel is biztosítva az utánpótlást. Az úgynevezett sportvadászok tevékenysége, de a társaságok vadgazdálkodási munkái egyaránt elképzelhetetlenek a hivatásos vadászok — vagy, ahogy elég érdemtelenül, a közhely mondja őket, a vadőrök — nélkül. Öt évvel ezelőtt hetvenötén fő-, tizenegyen pedig mellékállásban látták el ezt a felelősségteljes feladatot. Az év végi adatok szerint számuk emelkedett. Nyolcvannégyen főfoglalkozású vadászok, 22- en mellékállásúak. Egy hivatásos vadászra jelenleg hétezer hektár gondozandó terület jut! Egy ekkora terület nagy feladat elé állítja a hivatásos vadászt, hiszen az optimális mindössze négyezer hektár! A következő lépés tehát adott: növelni kell a vadászattal, vadóvással hivatásszerűen foglalkozók számát. Sokan még mindig úgy képzelik el a vadászt, hogy fegyverével a vállán, kutyáiéval a háta mögött, kiballag az erdőbe vagy a mezöle. lepuffant egy-két özet, vaddisznót, néhány fácánt, és hazairányítja lépteit. A valóságban ez persze másként fest. A vad elejtése tulajdonképpen csak egyik, utolsó fázisa egy hosszan tartó tevékenységnek. A borsodi terület jellemző vadjai a szarvas, a vaddisznó. az őz. a sziklás terület ura a muflon,' sík vidéken, mezőkön pedig a nyúl. fácán, fogoly. Az 1975-ös adatokhoz képest csökkent a szarvas-, muflon-, fogoly-állomány, nőtt viszont a vaddisznók, őzek. nyulak száma. Az adatok változásait több tényező befolyásolja kezdve a mezőgazdaság fokozott kémiai tevékenységétől az időjárásig, de sokat jelent, illetve ront a környezet szennyeződése. a csenderesek, a búvóhelyek fogyása is. A vadállomány fenntartásának. szaporodásának feltétele az etetés. Kedvezően értékelte a közgyűlés beszámolója. hogy elegendő menyi nyiségű és jó minőségű ta- kaimányt használtak fel, és az u'óbbi évek kemény teleit jól átvészelte az állomány, amiben jelentős szerepe volt az erdei, mezei vadetetőknek. A borsodi vadászok, a jelek szerint, jól sáfárkodnak területükkel, vadállományukkal. Tudják, hogy enélkül nincs vadászat. Láthatatlan vonal osztotta ketté az elemi iskola udvarát. Innen az alsósok, túl a felsősök kergetőzhettek a szünetben. Visontai tanító úr ott állt a — ismétlem: láthatatlan'— határon és ha a kamaszok, megfeledkezve magukról, átlépték a határt, görbe botjával utánuk nyúlt. Olyan ügyesen kezelte a nádból hajlított kampót, mint a cowboyok a lasszót: villámgyors mozdulattal megakasztotta karjánál a határsértőt és elmagyarázta neki, mi az illem. Néha-néha kobakon is legyintette a gyereket, de a füles sem volt súlyosabb, mint a vétség. Kicsit félve idézem szép emlékű első tanítómesterem módszerét, hisz a testi fenyítés minden változatát elítéli a modern pedagógia. Mai szemmel nézve túlzottnak tűnhet a szigor, amivel a kicsiknek fenntartott udvarrész nyugalma felett őrködött. Pedig néni volt teljesen öncélú! A kamaszok erő- és súlyfö'énve, csikókedve — fejelni, focizni is lehetett a szünetben, mert volt hozzá tér — elsöpörte volna a picik csapatát. És abban is volt nevelői szándék, hogy megtanította tiszteletben tartani a láthatatlan határvonalat. Néhány év alatt belérög- ződött a serdülő gyerekbe, hogy az erősebbnek óvni kell a kisebbeket és az önfeledt játéknak is határt szab a rend. Az Avas Bútorgyár Dicsérő oklevelet nyert .lót dolgozott 1979-ben a miskolci Avas Bútorgyár kollektívája. Az. cvröl évre sikereket produkáló, két évtizedes múltra visszatekintő gyár ennek eredményeként elnyerte a Könnyűipari Minisztérium és a HVDSZ elnöksége Dicsérő oklevelét. A kitüntetés ünnepélyes átadására szombat délután került sor. Az ünneplőket, akik között ott volt Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára, Székely László, a városi tanács általános elnökhelyettese. Molnár János, a HVDSZ megyei titkára és a kassai bútorgyár küldöttsége is. Balla Dezső, a pártszervezet titkára köszöntötte. Ezután Deák István, a gyár igazgatója számolt be azokról az eredményekről. amelyek alapján elnyerték a kitüntetést. Nagy előrelépés volt a gyár életében, hogy 1979- ben termékeik 18 százalékát nyugati piacokon ét tékesítették. ám ezzel együtt 23 százalékkal csökkentették a tőkés importból származó anyagfelhasználást! Szólt arról is, hogy a termelésben milyen nagy segítség a fiatalok helytállása, hiszen az Avas Bútorgyár dolgozóinak fele 30 éven aluli. Ök sem tétlenkedtek tavaly: KISZ szervezetük az idén másodszor nyerte el a KISZ KB vándorzászlaját. A kitüntetést i Székely László adta át Deák Istvánnak. Köszöntötte az ünneplőket. s méltatta a gyár dolgozóinak Miskolc gazdasági életében betöltött szerepét Drótos László, a városi párt- bizottság első titkára és további munkasjkereket kívánt a kollektívának. Nem akarom idealizálni a régi iskolákat. Visöntai tanító úr es társai — változatos íenyitési hiódszereikkel egyetemben — nem kerültek be a pedagógia nagy alakjainak aranykönyvebe. Alighanem én is megbotránkoznék ma már, ha valamelyik iskola udvarán séta! ottal „intézkedő”, fülest osztogató pedagógust, látnék. De nem kevésbé bot- ránkozom meg, ha olyasmit hallok, hogy a szép, új iskola aulájában, a korszerű elvek alapján nevelt gyerekek azzal szórakoznak, hogy a karzatról gyufaszálba ágyazott gombostű-dárdákat dobálnak a földszinten sétálgató társaik fejére. Hasonló módon elszomorít, ha az jut tudomásomra, hogy az általános iskolás kislány a szünetben átugrik a közeli boltba néhány üveg sörért, hogy ezzel oltsa szomját. osztálytársaival együtt. Én is tudom, hogy Visontai tanító úr nádpálcája sem tudna rendet teremteni azok között a gyerekek között, akiket az első számú pedagógus, a szülő teljesen szabadjára enged. Az sem titok előttem, hogy könnyebb volt a családi nevelés, amíg otthon voltak az édesanyák. De akárhogy is forgatom, akárhány mentséget keresek magunk számára, szomorú tény marad: a fiatalok A lakosság energiafogyasztása tetemes. Évente körülbelül éiatezer lakás árát fütjük. világítjuk, használjuk el. Ebből az összegből negyvenezer Zsigulit, vagy másfél- száz ezer színes televíziót lehetne vásárolni. Más példával élve: ha a lakosság által felhasznált energiamenv- nyiséget a Balatonba vezetnénk. akkor a tó vizének hőmérséklete 30 Celsius fokkal emelkedne. Azt mondta a bri«ádvezelo r? Ám. mint -utaltunk rá, a háztartások csak Kisebb részét kötik le az országban potenciálisan rendelkezésre álló energiának. A legnagyobb fogyasztó az ipar. (A Balaton felforralásához szükséges mennyiséget használ fel évente!) Így aztán aligha véletlen, hogy a takarékosságra intő és ösztönző szándékok itt markánsabban jelentkezhetnek és több hasznot is hozhatnak. Nem titok, hogy otthon hajlamosabb az ember azonnal lekapcsolni a feleslegesen égő villanyt, mint a munkahelyén. Ám biztos jelei vannak már annak, hogy valami megmozdult, hogy a közös védelmének rangja felnő az enyém védelmének rangjához. - • « A drótgyár múlt heft Sn-fg népségén (az üzem kiváló« lett) fölállt Szekeres Karoly brigádvezetö. s azt mondta, hogy a huzalmű II. kis kollektívája mindenféle terven, előíráson felül még két százalék energiát igyekszik megtakarítani. Az ünnepes han-C gúláiban részéről ez a pót- ’ vállalás aligha lehetett csak gesztus, hiszen a drótfnűvek- ben a kimondott szó az írás • súlyosságával ér fel. Pénz és ráció kell A borsodi, miskolci cégek az energiaigényes ágazatokhoz tartoznak. A legtöbb vállalatnál készültek takaré— de egyre gyakrabban az idősebbek is — minden gátlás nélkül lépik át a társadalmi együttélés láthatatlan határvonalait. Zsúfoltak a villamosok, autóbuszok, de sem ez, sem a sokat emlegetett „felgyorsult a világ, ideges korban élünk" — szólam nem elég magyarázat a tömegközlekedési eszközön lezajló inzultusokra: a könyökharcra, a durva hangra és az udvariatlanság minden elképzelhető változatára. A késő esti órákban kevesen merik megkockáztatni, hogy menyasszonyukkal, feleségükkel beüljenek a hírhedt szórakozóhelyekre. A szóváltást gyakran pofozkodás, sőt, nadrágszíj, biciklilánc csattanás követi a belvárosban is, a szappan- újdonságért pedig — megtörtént! — összetörik a bolt berendezését a vásárlók. Befejezésül egy viszonylag friss élmény: hosszú sor áll a mozi pénztára előtt. Néhány — jól öltözött! — vállas kamasz érkezik és szemrebbenés nélkül odaáll a sor legelejére. Dörmögünk, méltatlankodunk, de határozottan közbelépni nem mer senki. Szóval, néha visszasírom mostanában azt a régi iskolaudvart. pontosabban az iskolaudvaron uralkodó rendet. A láthatatlanul is létező választóvonalak tiszteletét! (békés) kossági. racionalizálási tervek. s ezek hasznosulását éppen mostanában vizsgálják a népi ellenőrök. Százezrekre milliókra rúghat egy eg\ százaléknyi megtakarítás, de ez korántsem jelent, jelenthet spórolást. Az elekIrokemencében az anyag most sem olvad meg alacsonyabb hőfokon, s a kedvünkért a gépek meghajtására szánt névleges energiaielhasználás sem lesz kevesebb. Ma már lassan és szerencsére ott tartunk, hogy pénz. befektetés, ráció nélKül aligha nyerhetünk valamit. Költséget igényel a megtakarítás elérése is. Ilyenkor számolni kell. Nem azt. hogy mi ni olcsóbb, hanem azt, hogy mi kerül kevesebbe. Vegyünk egy közhasznú példát! A Magyarországon jelenleg működő 2.6j millió televíziókészülék korszerűtlenségéből adódó többletfogyasztás megfelel egy 3(1(1 megawattos erőmű teljesítményének. (Ez a mennyiség a Gagarin Hőerőmű kapacitásának csaknem a fele!) Am a régebbi, csöves készülékeket kisebb fogyasztású t.ran-1 zisztorosra cserélni nem éppen olcsó mulatság. Nemcsak a vásárló, hanem az ipar szempontjából is. Se többet, se kevesebbet A térne egyék jeles szakembere ír.ja: ,■ ,-A takarékosság közgazdasági értelemben nem pontos definíció. Jelzi ugyan a cselekvés irányát és a teendőket, de nem tájékoztat arról, hoí az a határ, amelyhez elérve elmoncttiat- juk:~a feladatot maradéktalanul végrehajtottuk; józanul, takarékosan gazdálkodtunk. Merf. példáinak okáért a nyilvánvaló és szembetűnő pazarlás tompítása.' megszüntetése a korábbiakhoz képest megtakarítást jelez, de korántsem bizonyos, hogy az adott területen már racionális a magatartásunk . .. Nép- gazdasági szinten az a fajta takarékosság. gazdálkodási magatartás a legtöbb hasznot hozó, amely bizonyíthatóan javítja a hatékonyságot, amely az eredmény eléréséhez szükséges ráfordításokat a se többet, se kevesebbet szellemében határozza meg.” A társadalmi, gazdálkodási szükségszerűség tehát arra int, arra figyelmeztet, hogy elöbb-utóbb meg kell szüntetni a külön tervezetben leírt takarékossági elképzelések elkészítésének rendszerét. Nem lehet a mindennapi gyakorlattól elszigetelten kezelni ezt a témát. Az energiafelhasználási programoknak szorosan illeszkedniük kell a termelési tervekhez, a bérezéshez és a kitüntetések mindenkori odaítélésének rendjéhez. Ebben az energiaigényes és energia- költséges világban nem lehet másként. B. I. Lobogózzuk fel épületeinket! A Miskolc megyei városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek és intézmények vezetőit, hogy május 1. tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. ^ A zászlódísz április 28-től május 2-ig köszöntse az ünnepet. jjc Minden vadász szíve vágya: széles korona)ii szarvasbika SOLYMOS LÁSZLÓ A láthatatlan vonal
