Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

Szerep... nem szerep? Turay Ida a pódiumon Felírtam a címét és a te­lefonszámút, és az azóta el­telt rövid időben sokszor eszembe jutott, hogy vajon hányán őriznek Magyaror­szágon egy oiyán papírla­pot, amelyre ö irtó rá: Tu­ray Ida. A miskolci előadó­estnek ugyanis volt olyan vendége, aki máig emlék­szik a napra, amikor a 30- as évek ünnepelt sztárjától autogramot kért, és most nagy izgalommal várta: mennyit változott a színész­nő? Talán még soha nem ta­lálkoztam hozzá hasonlóan kedves emberrel, és ha azt a melegszívű. . őszinte bájt, ami most a pódiumról su­gárzott róla. csak a legis­mertebb filmjének főszerep­lőjével. -nemzedékek ked­venc Janikájával vetem ösz- sze. már akkor elmondha­tom: Turay Ida semmit nem változott. Egy nagf színész-' nőnek szolt a taps. és az a szeretet is. ahogyan Szerep, nem szerep? című közös mű­sorukban Mikes Lilla bemu­tatja Turayt. Mert ő magá tréfálkozik a legszívesebben az eljáró időn. és nagvon szívesen beszélget: a leg­újabb nemzedékek kedvéért. — A Szerep... nem sze­rep? önéletrajzi összeállítás. Mar amennyit egy hosszú, sikeres, szép pályáról egy, másfél órában el lehet mon­dani ... — Édesapám festőművész volt. őrá emlékezem lelőször, a művészet szeretetét tőle örököltem. Később egy má­sik nagyszerű ember volt évtizedeken keresztül mel­lettem. Békefi István', a fér­jem. A Nincsenek véletle­nek. a Pesti mese. A méltó- ságos asszony, a Pezsgős va­csora ... Hogy ne soroljam vég nélkül: egy nagyon bol­dog korszak volt az életem­ben. amikor — ha jól. em­lékszem — 19:i2-t<^l a jjátjo- r.úig én is részese lehettem annak a sikernek, ami ha­táron innen és túl az ő víg­játékait fogadta. Vagy in­•kább: nekem irta azokat a szerepeket és én rá emléke­zem. amikor most a verseit, a prózáját mondom. És még mennyi mindenre emléke­zem/... Mindig a színházra. • A miskolci színházra is, ahol évtizedekkel ezelőtt olyan si­kerrel játszottam, hogy azok, akik a megyéből az én kedvemért jötték Miskolcra, már nem kaptak jegvet. Vagy mondjam, hogy leg­alább olyan nagy öröm a ÍJ .* rtlf * .... * Semmit nem változott mostani játék, mint a haj­dani szerep? Rákosi Szidit alakítom a Bal négyes pá­holyban a Thália Színház­ban és már túl vagyunk a 175. előadáson. Ezt a pódi­umműsort. amelyet most, a miskolci Irodalmi Kávéház­ba elhoztunk, 1974 óta na­gyon sokszor játszottuk a Korona cukrászdában és máshol. Szóval csak az évek múltak el... A műsor után találkoz­tunk, de a késő esti órában sem volt fáradt. Segíts, mondta Mikes Lillának, mit nem mondtunk més el ?. és csillogó szemmel, figyelte, hogyan egészíti ki a barát és pályatárs az elmúlt évek történetét. — A kutya, akit Bozzi úr­nak hívnak sikere is bizo­nyította. mennyire modern volt Békefi István, és mi­lyen sokat veszítettünk vele — mondta Mikes Lilla. Ma­gam háromszázas szériákban adtam elő a Vidám Színpa­don' a száffiait, és biztosan tudom, hogy érdemes lesz jövőre összeállítanunk egy Bekefi-emlékestet. Ugye, így lesz. Dusika? Turay Ida úgy jött, le a pódiumról, hogy megsimo­gatta annak a fiatal lány­nak a haját, aki mellet el­haladt. és simogatott a te­kintete, amikor befejezte a beszélgetést. — Nagyon szeretem a fia­talokat, lehet., hogy a szín­házban is ezért hív min­denki Dusikának. Szeletem a 'játékot és a műsor címé­ben feltett kérdésre az a vá­lasz, hogy minden szerep szerep, amit jól kell elját­szani. A Békefi-estet meg­csináljuk. mert nekem a fel­adatom. hogy az ő emlékét étíren tartsam. Addig él va­laki, amíg beszélnek róla. az utak... Aki jól tűrj a/, álmatlanságot. s elég bizodalma van a tévé műsorai iránt, az kél izgalmas müvészportrét is láthatott a héten a késő éjszakai órákban. Kedden André Kertész, a Pá­rizsban élő világhírű fotómű­vész, szerdán Berczeller Rezső szobrászművész mm atkozott be. Az utóbbi Árvái Jolán Szépek az utak . . . című sorozatában. Mindmáig nem tudták meg­fejteni a pszichológusok, hogy ténylegesen mitől is lesz va­laki művész. A tehetségtől? Számtalan tehetséges embert ismerünk, aki nem viszi többre a dilettantizmusnál. A kifejezésvágytól? Ez sem csu­pán a művészekre jellemző, mert vannak exhibicionista széplelkek is bőven, akik minduntalan a világra eről­tetik „szép" lelkűket. A sze­rencse és a siker? Ez - sem adatik meg minden művész­nek. Hányán vannak, voltak, akiket csak az utókor „ás ki" a méltánytalan feledésből. (Lásd például Csontváry.) Mindezek a gondolatok Berczeller Rezsőt hallgatva vetődhettek fel a nézőben, s az idős művész lényegében válaszolt is ezekre a kérdé­sekre. amikor elmondta, hogy az alkotás vágya sokkal erő­sebb és tjjrtósabb. mint a legnagyobb szerelem. Olyan érzés, sőt szenvedély, amely kitölti a művész lényét, éle­tét, leküzd minden akadályt, illetve képessé teszi minden viszontagság elviselésére. Még a sikertelenségen, a méltány­talanságon való felülemelke­désre is. A költő dalol — írja József Attila —, mert egyszerűen nem tehet mást. Természetesen ezt egy valós 'és elképzelt közönségnek — közösségnek teszi, de teszi akkor is — mondotta Ber­czeller Rezső —. ha „a világ nem tart igényt rá". Holott éppen ez a legnagyobb meg­próbáltatás, amit egy mű­vésznek el keli viselnie. En­nél még a támadás, a bírá­lat is jobb. mert tudomásul­vételt jelent. A képernyőn látottak alap­ján nehéz megítélni, hogy Berczeller Rezső plasztikái, • amelyeket nagyobb méretek­re és terekre tervezett, mi­lyenek. Nem is lehet ennek a tévérecenziónak m. feladata, hogy minősítse ezeket a szob­rokat. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy - egy vonzó életutat és emberi portrét is­merhettünk meg. Vonzóvá pedig éppen Berczeller Re­zső közvetlen hangon, tehát minden művészkedő póz nél­kül elmondott ars poeticája . teszi. Arra a vallomásértékű leírásra gondolunk, ahogyan a Szaharában/ látott római amfiteátrum-romról és az athéni Akropoliszról beszélt. Természetesen fájdalmas nosztalgia is ,volt ebben, a művészé, aki ma már nem tud úgy hatni a világra, kor­társaira, mint az ókort „kar­társai”. Ám ha „kivonjuk” ezt a nosztalgiát, akkor ko­runk egyik legsúlyosabb prob­lémájával találjuk szemben magunkat. Hirtelen csak Pe­tőfit és Kassákot idéznénk ennek érzékeltetésére. Pető­fit. aki a „bőség kosarával” egy sorban említi a „szellem napvilágát”, s Kassákot, aki azt vallotta, hogy az lesz az igazi forradalom, amikor a harc már nem a kenyérért folyik, hanem a szellemi kin­csek birtokba vételéért. Nos, Berczeller Rezsőt ma, ami­kor oly divatossá vált a mű­vészetek haláláról és értel­metlenségéről fecsegni, még a művészek között is rend­hagyó kivételnek tekintjük. Éppen a művészetbe (a sa­játjába is) vetett megrendítő hite miatt. Jó hallani egy embert — még a késő éj­szakai órában is —. aki Ham­letet és Shakespeare-t idéz­ve adja viasza a homo sapi­ens méltóságába és önnön szépségébe vetett hitünket. (horpácsi) Akciószín húz Az. eredeti programtól el­térően (25-e helyett) hétfőn este 7 órakor tartja meg Er­dély Miklós Akciószinház című előadását. Az- előadás egy sorozat: A hetvenes évek művészete 5. részé. Erdély Miklós (szakmáját tekintve építész, de foglalkozik kép­zőművészettel. filmrendezés­sel, jelent meg ver.seskötele is) az elmúlt évtized művé­szeti irányzatait mutatta be. A hét témára tervezett elő­adássorozatban a költő töb­bek között az avantgárdról, a kísérleti filmről, a zene szel­leméről. a véletlen müées^p- térő) beszélt, s- most hétfőn MAKAI MÁRTA . az „aktiószínházról". Hofi—Komlós-kabaré Hofi Géza és Komlós Já­nos. a két humor-sztár abban a kabaréösszeállitásban. mely az egyetem I-es előadójában ma délután fél 4-kor, a Vö­rösmarty Művelődési Házban pedig vasárnap 3-kor és hét­főn 5-kor, valamint 8-kor kezdődik. TAVASZI FESTÉKVÁSAR! Olaj festékek, progress lakkok KÜLÖNBÖZŐ SZÍNEKBEN 30~40°/0-OS ár enged mén nye l KAPHATOK AZ ESZAK-MAGYARORSZÁGI NYERSANYAG-HASZNOSÍTÓ VALLALAT OLCSÓ ARUK BOLTJAIBAN ES SAJO-PARTI, BÚZA TÉRI TELEPEIN! AMÍG A KÉSZLET TART! A Gál-vonósnégyes hangversenye Néhány nappal korábban * TIT Művészeti Szakosztálya rendezésében a Kázinezy-klub- ban. most pedig a „Városunk művészei” sorozatban a Bar- tók-teremben mutatta be a Gál-vonósnégyes népszerű programját. A hangverseny el­ső telében Haydn és Beethoven egy-egy kvartettje, míg szünet után Verdi e-moll vonósnégye­se hangzott el. Az első két kvartettet alig néhány év választja el egy­mástól: a 18. század végén, alkotómüvészete csúcsán ír­ja Haydn az Op. 76. hat vo­nósnégyesét — ebből csendült fel az 5. számú. D-dúr hang­nemben írt darab. S mellette a jövő, a fiatal Beethoven első szárnybontogatása ebben a műfajban az Op. 18-as so­rozat záróműve, a B-dúr kvar­tett viszont Verdi életművében a kamarazene (egyetlen vonós­négyese) nem a műfaj to­vábbélését példázza, ‘kikap­csolódásnak szánta, pihenés­nek, a nagy operák között. Mintha önmaga előtt is be akarta volna bizonyítani: nemcsak az emberi hangok­kal tud mindent kifejezni, de a nagy művészi koncentráci­ót kívánó kvartettíráshoz is ért. A Gal-vonósnégyes régi kipróbált műsorszáma a Ver- di-mű. Ezért nem véletlen, hogy a szerdai hangverse­nyen ez tűnt a legérettebb­nek, ezt játszották legmeg­győzőbben. Talán az a rela­tív szabadság, amit a roman­tikus műben megengedtek maguknak, az hiányzott a klasszikus művek interpre­tálásából. Haydn D-dúr vo­nósnégyese igazi remekmű, s Gálék rendkívül korrekten, szépen eljátszották a muzsi­kát. Gyönyörű volt a Fisz- dúr hangnemben írott lassú tétel, az Andante. Ami hi­ányzott muzsikálásukból; egy­fajta pódiumbiztonság, meg­győződés, hit. hogy ezt sen­ki jobban el nem'játssza. Ne­héz összeegyeztetni a művé­szi alázatot a fölényességgel. Pedig szükséges. A jól meg­tanult, biztonsággal előadott tételek mögött meg kell ol­dani a zene lélegzését is. hagyni kell a muzsikát ki­csengeni, képzeletben tovább­vinni. S egy örökzöld prob­léma ebben á műfajban a négy hangszer egyensúlya, aránya, vezető szerepe. Ak­kor lesz ideális Gálék hang­zása. ha az együttes-jellegről a hangsúly az egyéniségek felé tolódik el. amikor a kvar­tett minden tagja önmagát meri adni.,Ám ez hosszú út. s közös munkával eltöltött évekkel mérhető, gazdag re­pertoárral. új művek együt­tes felfedezésével. A sikeres szerda esti hang­verseny után elsősorban an­nak örülünk, hogy a Gál- vonósnégyes ismét működik, funkcionál, városunk zenei életét teszi gazdagabbá, szí­nesebbé. Az együttes <— Gál Károly — I. hegedű Kalo- csay Ágnes — II. hegedű. Boriyhai Lajos — brácsa. Ne­mes Tamás — gordonka — ebben a felállásban debütált; új II. hegedűsük zökkenő­mentesen illeszkedett a kvar­tettbe. BARTA PÉTER ' Kötény ruha és kiskosztüm Kislányoknak tavaszra A tizen innen és a tízen túliak társaságának — leg­alábbis a kislányoknak — szívesen ajánlják a divatter­vezők a kötényruhát. Prak­tikus viselet is, hiszen sok blúzzal és pulóverrel variál­ható. A Magyar Divatintézet egyik csinos kis modelljét mutatjuk be. Az ikrek egyi- ■ ke a meUrészen szabott, fél­oldalasán gomboiódó kötény­ruhát visel. A vállát egy kü­lön kis szélesítő pánt emeli ki, ami hónaljban fokozatosan keskenyedik. A szoknya bő­ségét a levasalatLan hajtások, adják. Keskeny galléros, kes­keny mandzsettás kis inget ajánlanak hozzá, de hason­lóan jól mutat garbónyakú pulóverrel is. Ünnepélyesebb alkalmakra való ez a bársony kiskosz­tüm. Tipikusan Chanel-íelső- része van. düsesszel paszpó- Tozva. A szoknyája négy rész­ből szabott, enyhén gloknis. Különböző blúzokkal visel­hető. akár a kiskosztüm szí­riével harmonizáló mintással, vagy egyszínűvel. A Kassai Állami Színház vendégjátéka Pillangókisasszony A Miskolci Nemzeti Szín­ház és a Kassai Állami Szín­ház együttműködésének egyik állomásaként, néhány hete Sarkadi Imre, Ház a ,város mellett című színművét mu­tatta be színházunk társula­ta Kassán. A vendégjátékot most viszonozzák: április 28- án, hétfőn Puccini Pillangó- kisasszony című operáját mu­tatja be a Kassai Állami Szín­ház operatársulata. Az elő­adás este 7 órakor kezdő­dik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom