Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)
1979-12-18 / 296. szám
7 ízéven kén t egyszer Hányán vagyunk, hol dolgosunk? (2,) Kérdésekre válaszolunk Kijárók és bejárók Január rnásodikán kezdődik a A miskolci utcákon már hetekkel ezelőtt megjelentek a plakátok, s hírül adták: a Magyar Népköztársaság. Elnöki Tanácsa 1380, január 1-re általános népszámlálást rendelt el. Hazánk történetében ez lesz a 12., a felszabadu- lán- óta a 4. népszámlálás: az első 18(i9-ben, rrz utolsó 1970-ben volt. A mostani népszámlálás előkészítéséről, céljáról tegnap -tájékoztatta a sajtó, a rádió, s a televízió képviselőit a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,., Nyitrai Fe- rencné dr., állap- kár. HÁROM ÉVE KÉSZÜLNEK Napjainkban — amikor a statisztikákból szinte -megszámlálhatatlan információ áramlik — tudjuk a születések, házasságkötések, halálozások adatait, s azt is, hogy. milyen a lakosság iskolázottsága, milyen a munkaerőhelyzetünk. Sokakban felmerülhet ezek után a kérdés: miért van szükség nép- számlálásra 7 — Kétségtelen, hogy a különböző statisztikákból -sok á'datot kaphatunk a lakosság társadalmi és gazdasági helyzetéről, s annak, alakulásáról. Azonban nem rendelkezünk olyan eszközzel, amely adott időpontban minden . keresztmetszetben és összefüggésben jellemezni .tudja népünk személyi, családi. foglalkoztatási és lakáskörülményeit — mondotta az államtitkár. A Központi Statisztikai Hivatal már jó három évvel ezelőtt megkezdte az 1930-as népszámlálás előkészítését, melynek során figyelembe vette a korábbi népszámlálások tapasztalatait, felmérte a legfontosabb adatigényeket. AZ ESZMEI ÁLLAPOT A 44 ezer számlálóbiztos — pedagógusok, tanácsi dolgozók — január 2. és lő. között járja a családokat, s végzi az összeírást. Az adatoknak az 1979. december 31. és 1980. január 1. közötti, úgynevezett eszmei állapotokat ' kell tükrözniük. Tehát összeírnak mindenkit, aki 1979. december 31-én 24 órakor éleiben volt. így azt is, aki január 1-én. vagy ezt követően meghalt. Ám, nem írják össze azokat, akik ja- náur 1-én 0 órát követően születtek. A számlálóbiztosok minden állandó, s ideiglenes bejelentővel rendelkező lakosÉvente csaknem félezret Fogta I hősin tjá h a nyugdíjasokat A Lenin Kohászati Művekben a szakszervezeti bizottság egyik fontos csoportja a nyu|díjasbizottság, amely koordinálja a szükséges tennivalókat. Fontos feladatának tartja például a nyugdíjasok foglalkoztatását, igényük szerinti munkába állítását. Évente több mint 400 nyugdíjast alkalmaznak az LKM- ben teljes és részmunkaidőben. s gz a vélemény róluk, hogy valamennyien hasznos tevékenységet fejtenek ki. Az idős emberek szociális és kulturális ellátását1* rendszeresen biztosítják. A nyugdíjasok igémbe veszik a kedvezményes üzemi ebédet, az üdülést, a háztartási szénakciót. A szakszervezet szociális segélyt folyósít számukra, a kulturális rendezvényekre kedvezményes belépőket biztosít és kirándulásokat, összejöveteleket is rendez a gyár volt dolgozóinak. népszámlálás ró! adatokat vesznek tel. tisztázzák, hogy az adott lakásban hány család, illetve hány háztartás van. A személyi kérdőív 19 kérdésben, s számos alkérdésben tudakolja az összeírt személy adatait, például a nevét, születése idejét, nemét, nemzetiségét, lakcímét, iskolai végzettséget, foglalkozását, szakmáját. Külön rublika foglalkozik a társadalmi munkával, a nyugdíjasokkal, a lakással (milyen az' otthonok felszereltsége. komfortfokozata, mivel fűtenek), s a hétvégi üdülőről is. FEBRUÁRBAN AZ ELSŐ ADATOK A népszámláláskor eleg a ’család csak egy tagjának otthon maradnia, azonban neki ismernie kell a család összes tagjának adatait, személyi számát. Ha a biztosok nem találnak otthon senkit, értesítést hagynak arról, hogy mikor keresik fel őket legközelebb. Akiket bármilyen oknál fogva nem írtak össze január 15-ig. azoknak az illetékes’ tanácsnál kell jelentkezniük, hogy adataikat felvegyék. Furcsa dolgokat produkál az élet. Kazincbarcikáról Miskolcra ötszázan járnak naponta dolgozni. De éppen félezerre rúg a száma azoknak a miskolci lakosoknak, akik Kazincbarcikán keresik a kenyeret. Ez a keresztbe-ingásjas is jól illusztrálja foglalkoztatottsági mechanizmusunk ellentmondásait. Joggal írhatja a Miskolc munkaerőmérlegét megvonó legfrissebb elemzés. hogy a jelenlegi helyzetben a munkaerő-felhasználás jövőbeni prognosztizálása rendkívül sok bizonytalanságot hordoz magában. Mínusz a merítsen Az elmúlt évek • robbanásszerű fejlődése nyomán a megyeszékhely a nehézipar szempontjából telítetté vált. Minden negyedik miskolci foglalkoztatott bejáró. A 32 ezer ingázót 291 borsodi és 103 megyén kívüli település adja. A felmérések szerint 1980 és 1970 között hétezerre! emelkedett a bejárók száma. A miskolci új munkahelyek betöltése egyre inkább a vidékiekre hárult. Például: a három évvel ezelőtt átadott húsüzem csaknem hétszáz nem miskolcit — Arra kérjük hazánk lakosságát — mondotta Nyitrai Ferencé dr. —, hogy ezt a valóban 'ritka, tízévenkénti akciót tekintsék mindnyájunk közös ügyének, s ilyen értelemben fogadják a biztosokat. Az adatok feldolgozása, közlese több lépcsőben történik. Februárban gyorsjelentés készül az ország népességéről. a népesség-összetétel legfontosabb adatairól. A megyei, illetve a számlálókörzetek adatainak jelentős része 1981-ben jelenik meg. s a témánkénti kötetek kiadására előreláthatóan 1982 —83-ban kerül sor.I. S. foglalkoztat. Tudva azt. hogy a munkaerő-utánpótlás hagvomá- ■ nyos forrásai kiapadtak, másfajta tendenciákat is megfigyelhetünk. Egyik az, hogy a megyeszékhely vonzása már nem hat olyan erővel, mint korábban. A távolabbi települések ingázói sorra veszteségként szerepelnek a munkaügyi mérlegben. (A nyugdíjba menőket jíiem követik a fiatalok, s a 'meg életerős férfiak a lakóhelyükhöz közelebb találnak munkát.) A másik tendencia az, hogy a megerősödő vidéki iparfejlesztés miatt a községek munkahelykínálata mérsékli a város vonzását. A A két nagyüzemben, a kohászatban és a gépgyárban az átlagnál is jobban öregszik a gárda (Kerényi felv.) bocsi, a zsolcai üzemek léte hétszázzal csökkentette a Miskolcra bejárók számát. Például a pamutfouó A' város tehát ellentétes hatások kereszttüzébe került. Nemcsak az üzemek küszködnek munkaerőhiánnyal, hanem a szolgáltatóhálózat és a kereskedelem is. A már idézett elemzés szerint az ipari fejlettséghez viszonyított infrastrukturális elmaradottság tükröződik a nem anyagi ágazatokban foglalkoztatottak részarányában is. (Miskolc 19.5 százalék. Debrecen 22,1, Szeged 25,5 százalék.) Néhány nagyüzemben (DlA pataki kollégium Iső „oskolamestere” GÉP. LKM) roppant kedvezőtlen a kormegoszlás. Öregszik a gyár. A 45 éven felüliek aránya 44—45 százalék. •Ehhez még hozzá kell számítani. hogy ennek a korosztálynak a nagy része bejáró és fizikai munkás. (Egyébként a bejárók kilencven százaléka fizikai állományban dolgozik.) , Külön fejezetet érdemel a nők foglalkoztatottsága. -A város nehézipari jellege miatt kevés a lányoknak, asszonyoknak való munkahely. Nemcsak a szűkén vett szakmai szempontból, hanem az iskolázottságra való tekintettel. is . . . A pamutfonóban például a vidékiek aránya már meghaladja a hetven százalékot. Az elmúlt tíz év demográfiai adatai azt bizonyítják, hogy a munkaképes korúak növekedési üteme mintegy 5 százalékkal elmarad a népesség növekedésének ütemétől. Ez azt jelenti, hogy a társadalom által eltartottak száma és aránya növekszik. — Sequere. Kopácsi! Köress. Kopácsi! — biztatta szerzetestársát a sárospataki francis- kánus kolostorban jó 450 esztendővel ezelőtt Sztárai Mihály. Ö maga ugyanis mar döntött az új hit. a reformáció mellett. Kopácsi is hallgatott kis idő múltán ..eretnek’’ társára. s ő is levetette a szerzetesi öltözéket. s igy lettek ők ketten az 1531-ben fundált pataki kollégium első ..oskolamesterei’'. Sztárai alig másfél évtizedig maradt a kollégium tanítói székében. Élete további részében Laskó. Tolna. Pápa. majd ismét Sárospatak kálvinista gyülekezetei hívták meg papjuknak. A templomi szószéken és érces orgánumán kívül a tollát is felhasználta a hittérítésre. Az irodalomtörténet két műfajban is úttörőnek tekinti: nevéhez fűződik több ótestamentumi zsoltár „átmagyarítása”, és ö az eredeti magyar nyelvű dráma megteremtője. A bibliai Dávid király zsoltárairól van ugyan szó, mégis izzik belőlük a hitetlen pogány — a török — elleni gyűlölet, nem-' különben a hatalmaskodó, a szegényeket kizsaroló „főnépet", azaz a magyar urakat ostorozó indulat. Ahogy ez például a mondanivalójában is „át-m agyar Hóit" 94. zsoltárban megnyilvánul, ahol Szent Dávid — látván a fejedelmek gonoszságait — ily szavakra fakad: Ezek. Űr isten a te népedet rontják, nyomorgatják. Számtalanképpen örökségedet nagyon dúlják, fosztják. Sok. álnoksággal a szegényeket nyúzzák, ostorozzák. Irt verses históriákat is. de irodalmi munkásságának jelentőségét kétségkívül a drámai művei adják. Igaz, csak két hitvitázó drámája maradt ránk, ebből is az egyik csonkán, de szerkezeti felépítésükből, pergő dialógusaikból arra lehet következtetni, hogy nem csupán ennyiből állt Sztárai drámaírói munkássága. Ez a kettő bizonyara csak része az általa nagy kedvvel és hévvel müveit h it vitázó drá maírásnak. A fennmaradt két Sztárai dráma: ..A papoki házassága" és „Az igaz papság tiköre". Az előbbit 1550-ben Krakkóban, az utóbbit 1559-ben Magyaróváron nyomtatták. Mindkettőben — akárcsak a gyakorlatban is tette, hiszen mintegy 200 kálvinista gyülekezetei alapított — térít, támad, vitázik ellenfeleivel. a katolikus papokkal a szerzetességről, a papi nőtlenségről. a misézésröl. A drámáiban természetesen az új hit képviselői kerekednek felül. s meggyőző érveikkel „csépre. kapára, kaszára, kaptára igazítják" ellenfeleiket, vagyis a katolikus papol;, szerzetesek áttérnek a protestáns vallásra, elmennek vargának, kovácsnál;, tímárnak, szénégetőnek. sőt egyikük-másikuk már feleség után is néz. A cél érdekében attól sem riad vissza •. Sztárai, hogy szereplőinek bibliás idézeteit kíméletlen durvaságokkal, ócsárló szavakkal „elegyítse". „Sztárai Mihály, noha értelmes és tudós ember és sokat épített Magyar- országon. de ötét is megbírja néha az harag, néha az bor is" — írta róla kortársa. Bornemisza Péter prédikátor. Az öt actusra és több scenára osztott ddra- boknak cselekményük alig van. Amolyan erkölcsi témájú életképeknélc nevezhetők, bár „a személyei; gondolkodásában és elhatározásaiban" látnak bizonyos drámaiságot irodalomtörténészeink. Nem is mulattatásra irta ezeket, hanem a protestáns vallás tanainak terjesztésére. Az élő beszéd frisseségével. ízes népi nyelven beszélteti szereplőit, s ezzel jellemzi is őket. Mint tanító Patakon. Laslcón. Pápán. Tolnán diákjaival elő is adatta a fennmaradt két drámáját és minden bizonnyal a többit is. így a hazai iskolai színjátszás „atyjának” is tekinthetjük az alapításának 450. évfordulójához közeledő pataki kollégium első „oskolamesterét”. Fogynak az iparból Jövőre várhatóan a miskolci iparnak be kell érnie 55 300 emberrel. Az ipari foglalkoztatottak száma tíz évvel korábban 5ö 100 volt. A különbség nem látszik túlságosan soknak — 800 —, de két dologra mindenképpen figyelmeztet. Egyrészt arra, hogy kevesebben kell többet produkál-, nunk. Másrészt arra int, hogy a termelőágazatokban foglalkoztatottak aránya tovább mérséklődik. Nemcsak mert elapadnak a vidéki pótlólagos források, hanem azért is. mert társadalmi, gazdasági szükséglet, hogy az infrastrukturális ágazatokban növekedjék a foglalkoztatottak száma. Az elmúlt tíz évben több mint 13 000- rel gyarapodott a kereskedelem, a szolgáltatás, az egészségügy dolgozóinak száma. De ez még mind nem elég. Történelmünk és más népek története is igazolja, hogy egy bizonyos ponton túl a termelőágazatok aránytalan előnyben részesítése a harmadik szektor kárára, visszahat és visszaüt: nemcsak lakossági kényelmet és közérzetet ront, hanem fékjévé válik a gazdasági növekedésnek is. (Folytatjuk) HEGYI JÓZSEF BRACKÓ ISTVÁN
