Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-18 / 296. szám

Feladata többrétű Am és az értelmiség A TIT tevékenysége az is­kolákhoz, színházakhoz, műve­lődési intézményekhez hasonló­an folyamatos, ugyanakkor ciklikus is. Évenként készíte­nek mérleget a következő nap­tári évre. Ez történt december 14-én a Kazinczy-klubban. Bozsik Sándor, a TIT me­gyei titkára javaslatét tett a megyei vezető testületek 1980. évi munkatervére, majd dr. Csibére Tibor megyei el­nök tájékoztatott a szakosz­tály-vezetőségek tevékenysé­géről. Az ülésen megjelent Deine László, az MSZMP megyei bizottságának titká­ra, és Zödi Imre, a megyei tanács művelődési osztálya képviseletében. Jelen voltak a szakosztályvezetők és a TIT megyei szérvezetének munkatársai. Az ülés végén jutalmat adtak át 11 kiemel­kedő TIT társadalmi mun­kát végző tagnak. 22 SZAKOSZTÁLY Nincs terünk itt arra, hogy a szakosztályvezetők tájé­koztatóját és a jövő évi munkatervet részletesebben ismertessük, elemezzük (a kettő együtt 32 oldal). A résztvevők úgy ítélték, hogy mindkettő alapos. gondos munka, és elfogadásra java­solták. 22 szakosztály műkö­dik a TIT Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Szervezeté­ben. ami még így. leírva is tekintélyes számnak tűnik. Különösen az. ha mérlegel­jük, hogy ez 22 tudomány­ágat. illetve azok képvisele­tét jelenti a csillagászattól a hadtudományig. A 22 szak­osztály súlya és tevékenysé­ge természetesen nem egyen­értékű — ez kiderül a tájé­koztatóból is —. de ennek a cikknek nem lehel feladata ezeknek a minősítése. Ügy tűnik azonban — s ezt mai nem hallgathatjuk el —, hogy a TIT, mint szerveze}, a maga előadógárdájával sokkal sikeresebben oldja meg az ismeretterjesztést, mint magának az értelmi­ségnek az összefogását, ori­entálását. Nem kell itt külö­nösebben magyarázni, mire is gondolunk. NINCS LEHETŐSÉG KLUBÉLETRE Szóvá tették a vita során is, hogy a Széchenyi út 18. első emeleti helyiségeit már kinőtte a szervezet; „termei'’ oly picik. Állandóan foglal­tak, mert valamilyen elő­adást vagy tanfolyamat tar­tanák bennük. Így igazi klubélet nem alakulhat ki. Ha ehhez még hozzávesszük azt a látványt, amely a lá­togatót fogadja a kapualjban (dugig tömött vagy éppen kiborult, bűzlő kukák), ak­kor nem túlzó az a meg­jegyzés, hogy mindez mél­tatlan egy tudományos tár­sulathoz, annak elismerésre méltó tevékenységéhez. Ége­tően szüksége lenne a vá­rosnak, az itt élő több ezer értelmiséginek egy épületre, ahol hely és alkalom kínál­kozna valamiféle klubéletre is. egyáltalán arra. hogy a különböző „szakmák” képvi­selői találkozhassanak. Ne higgyük, hogy ez olyan kü­lönleges igény! Minden szak­mának, szakszervezetnek megvan a maga székhaza, klubja (például bányász, vas­utas, vasas stb.), ahol fesz­telenül találkozhatnak, klub­szerűén élhetnek. (Ki érti például, hogy miért nincs a városnak pedagógusklubja? Egy évtizede még volt!) Bár­milyen képtelenül is hang­zik, de magát az értelmisé­get is képezni kell, noha ez a képzés nem lehet mindig iskolás. Olykor egy-egy vi­ta, eszmecsere többet érhet, mint a tanáros, papírt zi- zegtelö előadás. NEM KAMPÁNYFELADAT . Ne feledjük el. hogy ér­deklődést csak az tud fel­kelteni. aki maga is érdek­lődik : ismeretterjeszteni az, aki maga is állandóan gya­rapítja az ismereteit. Mesz- szemenően nem lehetünk elé­gedettek ezen a téren. Nem véletlen, hogy Deme László is az értelmiség szerepét, fe­lelősségét hangsúlyozta, mi­után elismerően méitatta a TIT eddigi munkáját. Az ér­telmiség feladata — mint köztudott — többrétű. Ha­sonlattal élve, egyik rétege generátorként tevékenyke­dik; új tudományos eredmé­nyeket produkál, míg mások akkumulálnak: összegyűjtik, tárolják az ismereteket, de egyik sem mondhat le a transzformátor szerepéről: azaz, az ismereteket a min­denkori hallgatók befogadó- képességét figyelembe véve, tovább is kell adni. Különös feladata van az értelmiség­nek most, a XI1. koneresz- szus előtt. Mindenekelőtt vé­leményt kell nyilvánítania, ugyanakkor a maga eszkö­zeivel formálnia is a közvé­leményt. A jövő évi feladat­terv több pontja is foglal­kozik ezzel. Kiemelve per­sze, hogy az ismeretterjesz­tés, a közvélemény alakítá­sa, a világnézeti nevelés nem tekinthető kampányfel­adatnak. (horpácsi) Hajdani mesterségek A miskolci üvegművesség A 16—17. század forduló­ján merült fel először az a gondolat, hogy metszett üvegtárgyakat készítsenek. Közvetlen oka az volt, hogy az Itáliából származó hegyi- kristály edények ára az elő­állítás nehézségei miatt, na­gyon magas volt. II. Rudolf császár prágai udvarában működő hegyikristály-metr szők kísérelték nffeg először, hogy a ritka ásványokat üveggel helyettesítsék. Cas­par Lehmannak sikerült elő­ször 1609-ben metszett üveg­tárgyat készíteni, s hatására terjedt el az új üvegdíszítő technika Európa-szerte. Az üvegmetszés eszköze egy esz­tergapad forgó tengelyére szerelt kő- vagy fémkorong, amely a forgás közben ál­landóan ráhulló kő- vagy gyémántpor segítségével mé­lyíti az üveget. A megmun­kált felületek azonban érde­sek és fénytelenek. Simává, ragyogóvá alakításuk csiszo­lással érhető el. A csiszolást parafa- vagy filckoronggal végzik, amelyekre forgás köz­ben szemcsés vasoxid kerül. A Miskolc környéki Bükk hegység erdőségeiben, a 18. század elején telepedlek meg üvegkészítő munkások. A 19. század végéig kis. fából ké­szült épületekben magas hő­fokon olvasztották össze az üveg legfontosabb alapanya­gait. a fa hamujából nyert hamuzsirt, a meszet és a ho­mokot. Az így nyert folyé­kony másszából, mintegy másfél méter hosszúságú vas-, cső, az ún. „fúvópipa” segit­Gravírozott díszü miskolci díszpohár a 19. század köze­péről ségével gyártottak különbö­ző formájú és funkciójú üvegtermékeket. Az üvegké­szítő mesterek egyetlen mun­kafolyamattal készítették el az üvegeket. A „fúvópipa” végéről lekerült tárgyak vég­leges formájuk elnyeréséhez további munkafolyamatokat nem igényeltek. Az üveg dí­szét maga a formája, vagy lefeljebb utólagosan az üveg falára festett figurális, nö­vényi és geometrikus kom­pozíciók adták meg. A bük­ki üvegkészitők nem ismer­ték azokat az Európa-szerte elterjedt díszítőeljárásokai, amelyek az üvegfelületek el­távolításán alapultak. A divatos díszítőeljaras a 19. szazad derekán honoso­dott meg Miskolcon. Ettől az időtől kezdve ajánlották ma­gyar és német származású mesterek üvegmetszői tudá­sukat a vásárlóknak. A mis­kolci mesterek által díszí­tett tárgyak a bükki huták­ban fúvott és az igazi met­szett üvegek, az úgyneve­zett kristály termékek közöt­ti átmeneti típusok voltak. Nem az ás vány világból vett tömör formákat, alakzatokat viselik magukon, hanem csak vésett motívumokat, mono­gramokat. Igen gyakoriak az alakos ábrázolások, a vi- ragornamentikás és geomet­rikus motívumok. Egy „TÁ­BORI EMLÉK 1849. júli 14.” feliratú talpas, vésett díszü pohár kevert kis- és nagy­betűs felirata az átmeneti tí­pusú miskolci termékek egyik jellemző emléke. Az üveg azonban a kiegyensú­lyozott, nyugalmat árasztó krisitálytermékek szép da­rabja, melynek középső ré­szén fegyverekkel és zász­lókkal ékesített pajzs látha­tó. Más korabeli termékeken hasonlóképpen az üveg köz­ponti részén, a formai har­mónia biztosítása miatt alá­rendelten jelennek meg a vésett díszek. A megmaradt gravírozott, vagyis vésett dí­szítésű miskolci termékek legszebb példánya egy 22 cm magas diszpohár, amelynek ívelt idomú, hengeres testén Ámor. nyíllal kezében, egy galambokkal vontatott bő­ségszaru kocsin áll. DOBROSST ISTVÁN— N EMES LÁSZLÓ Diszkó — egy jelenség természetrajza V. A beat, mint mozgalom, meghalt John Travoltát pályafutá­sa csúcsán az újságírók szí­vesen hasonlították az ötve­nes évek nagy ideáljaihoz: Járnes Deanhez. vagy Elvis Presiey-hez. A hangzatos es elsősorban reklámcélú össze­hasonlításnak azonban kevés köze van a valósághoz. A diszkóláznak, noha Travolta éppolyan munkásgyereket személyesít meg, mint egv- ikor James Dean. és a maga módján ő is lázad a hétköz­napok ellen, még sincs köze az ötvenes évek „dühös fia­taljainak". vagy a hatvanas évek lázadó beatnikjeinek lázadó világához. Elég egy pillantást vetni 1 az elmúlt két évtized törté­netére. A hatvanas évek vé­ge felé, a nagy lázadások­kal, a háborúellenes tiltako­zásokkal, a polgárjogi küz­delmekkel, a forró nyarak­kal, a woodstocki fesztivál­lal tetőzik a beatmozga- lom. Akkor időszerű társa­dalmi vonatkozású esemé­nyek. alulról, a fiataloktól kiinduló kezdeményezések, progresszív szellemi áramla­tok izgatták és mozgatták meg az ifjúságot, a közvé­leményt. Ki-ki állást foglal­hatott valami ellen vagy mellett. A popzenében pél­dául ezt a korszakot Jimi Hendrix és Janis Joplin, il­letve Tom Jones, a filmben pedig az Easy Rider (nálunk Szelíd motorosok) és a Mu­zsika hangja egyidejű ellen­tétes pólusú sikere jelle­mezte. A diszkójelenségben ez a két véglet, John Travol­ta alakjában összemosódott. Travolta—Manero ugyan la­zád, de a világtól csak azt követeli, hogy szombat es­ténként jól érezhesse, kitán- co'ha.ssa magát. A diákmoz­galmakat, az illuzórikus tár­sadalmi méretű lázadások korszakát követő depresszió, a politikai, gazdasági válto­zások tették lehetővé egy végletekig manipulált szóra­kozási forma, egy nemzetek sokaságára kiterjedő, min­dent behálózó kultúrgépezet térhódítását és eluralkodá­sát. Amíg a hatvanas évek — törvényszerűen egyre inkább perifériára szoruló — idéál- jai —, ma már tudjuk — a maguk módján hamis illú­ziókat kergettek, addig mai hasonmásaik csupán „restau- rációs rongyrázók”. Nemcsak Travolta vagy a Bee Gees állítható ide példaként, ha­nem a Rolling Stones, Paul McCartney, Rod Stewart, vagy akár dzsesszzenészek is. akiket szintén elkapott a „gépszíj”, s ha magatartá­sukban nem is, de zenei vi­lágukban mindenképpen al­kalmazkodtak a diszkóje­lenséghez. A pop- és tudat­ipar. a tömegkommunikációs eszközök ugyanis gondosan megszűrik a mezőnyt, s aki nem alkalmazkodik, a peri­fériára szorul. Még a pol­gárpukkasztó punk sem ke­rülhette el sorsát. Rövid időn belül jól jövedelmező üzleti vállalkozássá lett. El­lenkultúráról. lázadásról, spontán társadalmi, illetve zenei mozgalmakról így egyelőre szó sem eshet. A beat, mint mozgalom meg­halt, szerepét teljesen átvet­te a popipar, amelynek szo­rításából egyelőre nem mu­tatkozik menekülés. SEBŐK JÁNOS (Következik: „Mindig mosolyogni") KEDD Kossuth vádió: 12.00: Déli Kró­nika. - 12.20: Ki nyer ma? - 12.35: Törvénykönyv. - 12.50: A kinevezés. Zenés játék. — 14.22: Hangképek a Vili. kecskeméti népzenei találkozóról. - 14.4:>: Mai román költők. - 15.00: Hí­rek. - 15.10: Szalmás Piroska kórűsmüveiből. - 15.30: Nyitni- kék. - 16.00: Útközben. - 16.05: Bemutatjuk új Liszttel vételein­ket. — 17.00: Hírek. Útközben. - 17.07: Fiatalok stúdiója. - 17.32: Táncházi muzsika. - 17.45: A Szabó család. - 18.15: Hol volt, hói nem volt... - 18.30: Esti magazin. - 19.15: Tudósítás baj­noki jégkorong-mérkőzésekről.- 19.20: Mindenki zeneiskolája. — 20.12: Válságok és teóriák. - 20.42: új lemezeinkből. - 21.16: Esti beszélgetés. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. - 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Német- alföldi madrigálok. - 22.50: Me­ditáció - a csoportmunkáról a munkacsoportokról. - 23. pO: Smetana és Dvorzsák operaiból.- 24.00: Hírek. - 0.10: Táncda- lok. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. — 12.30: Hírek. — 12.33: Melódia­koktél. - 13.25: Bélyeggyűjtők­nek. - 13.30: Éneklő ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig... - 18.00: Tip-top parádé. - 18.30: Hírek.- 18.33: Beszélni nehéz. - 18.45: Boross Lajos népi zenekara ját­szik. Vörös Sári énekel. - 19.20: Athosz. Könyvismertetés. - 19.30: Csak fiataloknak! - 20.30: Hírek.- 20.33: Mindenki könyvtára. - 21.08: Az európai popzene csil­lagai. -r 21.44: Daloló, muzsikáló tájak. - 22.24: Luxemburg gróf­ja. Operettrészletek. - 23.00: Hí­rek. - 23.15: A tegnap slágerei­ből. - 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. Szerkesztő: Zakar János és Re­gős Zsolt. - 17.45: Egészségünk védelmében. Kit nevezünk alko­holistának? Dr. Pénzes Géza előadása. - 18.00: Észak-magyar­országi krónika. (A szövetkeze­tek munkájáról ... - Miskolc város villamosközlekedésének jö­vője.) - 18.25-18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hí­rek. - 16.30: A világ nagy he­gyei. - 17.10: Melyiket az öt­ezerből? - 17.25: Közművelődés — közelről. — 18.05: Kisfilmek az NDK-ról. - 18.30: Gondolatok a holnapról. - 19.10: Tévétorna. - 19.15: Esti mese. - 19.30; Tv- híradö. - 20.00: Gyökerek. Té­véfilmsorozat. - 20.45: Megkér­dezzük dr. Romány Pál mező­gazdasági es élelmezésügyi mi­nisztert. - 21.45: Színházi album. — 22.45: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Ra- faella Cárrá műsora. - 21.05: Ka­merával hetedhét országon át. - 21.20: Tv-híradó 2. - 21.45; Lel­kiismeret. Szovjet filmsorozat. Szlovák televízió: 14.35: Hírek. — 14.50: Festett világ. — 15.40: Iskolatévé. -— 16.05: Közép-szlo­vákiai híradó. — 16.35: A becsü­lettábla. — 16.50: Iskolatévé. — 17.30: Autósok-motorosok maga­zinja. — 18.00: Tapasztalatcsere. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv­híradó. — 19.30: Dokumentum­műsor. — 20.00: Lovasság. Tévé­sorozat. — 20.50: Vetélkedő. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00- Zenés műsor. — 22.45: Hírek. Kiállítások: Miskolci Galéria (10-18) ; X. országos grafikai biennálé. - Mini Galéria (10-18) : Kós Károly-reprodukciók. — Kossuth Művelődési Ház (10-18) : Vologda! grafikusművészek kiál­lítása. - Herman Ottó-emlékház (10-18): Herman Otto élete es munkássága. - Miskolci Képtár (10-18): Kondor Béla-emlékkiái- lítás. - új • szerzemények. - A X. országos grafikai biennáié nagydíjasainak jubileumi tárlata. - József Attila Könyvtár (12- 20): Gácsi Mihály grafikái Vasas Galéria (14-19): Munkás­élet ’79. - Herman Qttó Múze­um (10-18) : Ember és munka. - ., . . . azok a gyerekek”. - Ne­hézipari Műszaki Egyetem (9-16) : Seres János festményei. - Mol­nár Béla Ifjúsági és Üttörőház (10-18): Gömöri fazekasmunkák és pásztoreszközök. Miskolci Nemzeti Színház (7) : Dubarry. - Játékszín (7) : A félreértés. - Vasas Művelődési Központ, Kamaraszínház (f8) : Vízityúk. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Severino Mb. szí. NDK—román film Kezdés: í'4, hnö órakor Bob herceg Szí. magyar film Kezdes: 6 órakor KOSSUTH Az állatok válaszolnak Szí. magyar film Kezdés: í3, f5 órakor Csillagok háborúja 1-11. Szí. amerikai film Dupla és III. helyár! Kezdés: f7 órakor HEVÉSY IVAN FILMKLUB Casanova I-n. Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Dupla és II. hely ár! Kezdés: '3, 6 órakor TÁNCSICS A skarlátbetü Szí. NSZK film Kezdés: fö, i7 órakor TÁNCSICS, karaaramozi Vér és virág Szí. japan film Kezdés: 7 órakor FÁKLYA A vad hattyúk Mb. szí. japán film Kezdés: f5 órakor Fayard bíró, akit seriffnek hívtak Mb. szí. francia film II. helyár! Kezdes: f7 órakor SZIKRA Fekete fülű fehér Bim J—II. Mb. szí. szovjet film Dupla hely ár! Kezdés: 5 órakor PETŐFI Gyere, igazodj el! Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából — 8.27: Szocialis­ta akadémiát?. — 8.56: Beszélni nehéz. — 9.08; Csaj- uij: Ij. özireuónia. — 9.42: Ki# magyar néprajz. — 9.47: Tar­ka mese, kis mese. — 10.00: Hírek:- 10.05: Kagylózene. - 10.35: Vá­laszolunk hallgatóinknak. -10.50: Kamarazene - fuvolával. -11.38; Nóták. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. - 8.05: Szovjet dalok. - 8.20: Tía perc külpolitika. - 8.30: Hírek.- 8*33: Idősebbek hullámhosszán.- 9.28: Halleiujah, Baby, Zenés játék részletek. - 10.00: Zenedél- előtt. - 11.30: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 8.00: Tévé- torna. - 8.05: Iskolatévé. - 10.25: Delta. - 10.45-: A gejzirvölRp titka. A kérdés Mb. szí. francia film 16 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor BÉKE, kamaramozi Cimborák Szí. magy’ar film Kezdés: 4 órakor Donna Summer

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom