Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-15 / 294. szám

★ Miskolc. Tanácshoz tér. Nem tál gyönyörű. mégis a szivünkhöz nőtt. Meg ludjuk-e rajon őrizni a város barátsá gos, emberi arculatát unokáinknak is? A jövő városa, a város jövője Szépeit élni és szépen lakni Belső ellenőrök Vannak foglalkozások, amelyek eleve mélabúval töl ti k el művelőiket; aligha hihető, hogy tevékenysége közben derű sugározhat, mondjuk, a temetkezési vállalat alkalmazottjáról, vagy az éppen foglalni készülő végrehajtóról. Ezúttal azonban egy olyan foglalkozást próbálunk hozzávetőlegesen körvona­lazni. amelynek a mélabú nem szükségszerű szakmai felté­tele. mégis: a munka velejárója. A vállalatok belső ellen­őreiről van szó A mélabú azonban nem e munka természetéből ered. még akkor setn. ha az ellenőrzés általában nem kelt különösebb örömöt az érintettekben. Ezúttal azonban inkább arról az okról — úgy is mondhatnánk: társadalmi okról — érdemes szólni, amely ezt a széles körben megfigyelhető, szomorúság­ra hajló magatartást kiváltja. A belső ellenőröket, amint utaltunk rá. az ellenőrzöttek nem fogadják örömmel, s megbízóik sem kedvelik őket kü­lönösebben. Pontosabban: a vállalati belső ellenőrzés helye, presztízse, a gazdálkodási folyamatban betöltött helye az, ami ezt a borongást kivállja. A lényeg persze korántsem e foglalkozási kör pszicholó­giai állapota — ennél sokkal fontosabb a társadalmi, gazda­sági hátrány, amely abból származik, hogy sok helyütt, sőt, túlnyomórészt, a belső ellenőrt egyfajta fizetett kritikusnak — mar-már fizetett ellenfélnek — tekintik a vállalatoknál. Két minisztertanácsi határozat is rögzíti, hogy a vállalat belső ellenőrzései közvetlenül a vezetőnek, az igazgatónak kell irányítania, de sok helyütt a vezető nem tart igényt erre. amit az is tükröz, hogy az ellenőr nem az ő irányításával működik. Másrészt, ha jól meggondoljuk, a belső ellenőr te­vékenységéből eleve következik, hogy — ha jól dolgozik — feliárja a belső zavarokat, az előírások, a szabályok megsér­tését. esetleg jogszabályok be nem tartására, visszaélésekre is fényt deríthet. (Bár a félreértések megelőzéséért jegyezzük meg: tő tevékenysége nem ez. a vállalati ellenőr nem nyo­mozó. hanem a munkát segítő, az ügymenet zavarait elhá­rító támasza a vezetésnek.) A gazdaságirányítás módosításakor, 1968-ban alakult ki a vallalati-szövetkezeU belső ellenőrzés mai rendszere, abból az ésszerű meggondolásból kiindulva, hogy az önállóság, a felelős helyi döntés méltán feltételezi a folyamatos — es ugyancsak önálló — ellenérzést, amire a vezető, mintegy sa­ját munkája kontrolljaként is alapozhat. A gyakorlat azon­ban sok helyütt arra mutat, hogy ha ez a kontroll hibákat tár fel — márpedig éppenséggel nem az ellenőr feladata, hogy folyamatosan jutalmazási javaslatokhoz gyűjtsön anva- got —. akkor munkájára nem tartanak különsebben igényt. Az esetek nagy hányadában ezt nem közük a belső ellenőr­rel. mindössze: nem kedvelik. Ami — a vállalati szervezés sajátos nyelvezetén kifejezve — azt jelenti, hogy irányítását szépen-lassan aiengedik. mondjuk a főkönyvelőnek, később a pénzügyi osztályvezetőnek: a fizetésemeléskor sem ra gon­dolnak elsőként — miért is, hiszen legutóbb is „kiteregette azt a csúnya ügyet". Az 1980-ban érvénybe lépő szabályozórendszer alighanem minden intelemnél erőteljesebben figyelmezteti majd a vál­lalatokat a belső ellenőrzés nelkülözhetetlen szerepkörére. Az új árképzési módszerek, a tisztességtelen haszon módosí­tott szabályai, a vállalati jövedelemszabályozás feszesebb gazdálkodásra késztető paragrafusai és egész sor más válto­zás arra intenek, hogy most még inkább hasznos, sőt elke­rülhetetlen lesz a belső lehetőségek teljesebb feltárása, egy­szersmind a belső zavarok elhárítása, a szabálytalanságok megelőzése. S jóllehet, a bonyolultabb gazdasági feltételek nem éppen alkalmasak a derűsebb életszemlélet emlegeté­sére. ahhoz mégis nagy közérdek fűződik, hogy oldódjék a belső ellenőrök mar-mar szakmai ártalomnak tűnő borús hangulata. Lzeman ya^meotakarítá sra ösztönöz az ÉAÉV Az óceántól óceánig érő .városgigász belüli a földön minden talpalatnyi . helyet. Ez vár ránk 2100-ban? Hogy tényleg így fest-e majd a jö­vő. vagy másképp, jó ideig csak jóslat maradhat. Az vi­szont biztos, hogy unokáink nem válogathatnak majd: városban lakhatnak csak. Az urbanisztika, a várostudo­mány reneszánszát éli, min­denkit izgat, merre tart a 7000 éves városáradat, mer­re sodor. hogyan fogad majd magába minket, em­bereket. Ha így telne az idő. csak egy perc lenne — valósága ban száz év — az ember- és városlavina megindulásának, s egyre gyorsabb robogásá- nak az ideje. Részletek a la­vinából: a szibériai Angarszk ma 140 ezer lakosú város. 28 évvel ezelőtt, csak a vég­telen tajgát találhattuk vol­ita ott. Száz évvel ezelőtt mindössze ót milliós város volt az egész világon, ma 120-ra gyarapodott a szá­muk. 6000 év ei>y óra a,alt Panaszunk, hogy kevés a hely a földön, korántsem új keletű. Egy spanyol filozófus — Ortega — 1929-ben szóvá tette földgolyónk szűkössé­gét, mondván: túl .sok az em­ber. Pedig egymilliárdnyival kevesebben voltunk akkor, s nyoma sem volt a 16 milliós New Yorknak, s a lassan 20 milliót is túllépő Tokiónak. A lejlett ember, városépítő állat — mondjg Spengler —, s a/.l is hozzáteszi: a világ- történelem a városépítő em­ber története. Feltartóztatha­tatlanul törtetünk előre, nem vette el a kedvünket az el­ső varos. Or óta szakadatlan hétezer évi pusztulás, mindig újjáépítünk. S mindig egyre többet. Urban csak negyedany- hyian laktak, mint Miskol­con. akkora területen, ahol ina Kalkuttában 250 ezren élnek. A failal körülvett: ovális városban földsz.intes, egymásra zsúfolódó ablakta­lan házak álltak. Vajon mi­lyen lesz a mi városunk. Ur után 4Ő00 évvel? Kenz.o Tan­ge terve szerint Tokió egy, a tengeröböl fölé nyúló óriás gerendára akasztott rácsos szerkezeten épül maid to­vább. s egy-egy .házban” 30 ezren laknak. Jellicoe Moto- piájában pedig az autóutak a házak tetejére kerülnek, s csak a gyalogosok járhatnak a földön — ha már a város- tervező el is rugaszkodott onnan, de alaposan. Bizony­talan és nem túl derűs jövő. s a városok mégis dagadnak. Egyáltalán, mi vonz ellen­állhatatlan mágnesként a vá­rosokban. mi az. ami arra bírja rá az. embereket, hogy túlnyomó többségük — 70 százaléka — a föld területé­nek 7 százalékán zsúfolód­jon össze? Mocsár és orchidea Nemcsak a szép városok vonzanak: Kairó lakossága megkétszereződött tíz év alatt, de a lakások száma csak egy- hatodával nőtt. Szinte elkép­zelhetetlen nyomor vár min­den újabb betelepülőre. ..A városi levegő felszabadít" — mondták a középkori város­ba költözők, s mai utódaik ha nem is mondják, de ugyanígy érzik. Megszabadul­nak a túlhajtott munkától, a terhes hagyományoktól., a mindenre kíváncsi szomszé­doktól. Szabad -idejük lesz. s eltöltéséről maga a város gondoskodik. Védettség érze­tét nyújtja anélkül, hogy egy közösség merev szabá­lyait el kellene fogadniuk. A horda állatából a tömeg embere lett — mondja Poe. — Az ..én is ott voltam" ér­zése vonzóvá teszi a zsúfolt­ságot. A tömeg maga is szó­rakozási . lehetőség, az együtt- lét örömét nyújtja, s ha van­nak is. akik ezt megvetik, ők sem költöznek vidékre. Csak olyan távolságra, hogy ne kelljen lemondaniuk a különcség örömeiről. A város az • élet gyújtó­pontja; bűn és szépség együtt. „Mocsarából bűz száll fei. de virágzik az orchidea" — írták Babilonról, minden városok királynőjéről, ahol 400 ezer. ember élt körül falazva, az. akkori kultúra és tudo­mány fellegvárában. — tíz­ezer prostituálttal egyetem­ben. Építészeti egytálétel A városok ma már — a legtöbb helyen a világon — nem maguktól nőnek, mint a virágok, hanem tervek tömkelegével igyekszünk a burjánzást gátak közé szorí­tani. s jó irányba terelni. Nagy Sándor liszttel jelölte ki Alexandria alaprajzát, s a váratlan lakomára érkező madaraira! a szerencse hír­nökeinek vélte. Vajon a mi terveink magukon hordozzák Fortuna áldását? Ügy tűnik, hogy a megál­modott városok, városrészek egyre kevésbé olyanok, mint amilyennek lenniük kellene A talalóan építészeti egytál­ételnek nevezett lakótelepe­ken élők elégedetlenek, si­várnak érzik környezetüket, s a szépséget, otthonosságot a régi városrészek mondhat­ják magukénak szinte egye­dül. A szépen lakni, az egész­reg, rend fetisizálása nem helyettesítheti a szépen élni fogalmát. Az il„ en mérce szerint a legszebb városok Kanadában vagy Svédország­ban találhatók: egyforma, gusztusos, tiszta.- -jellegtelen házak tucatjai. A feladat a tervezőre vár, össze kell hangolni a lakás- kultúrát a szépséggel. Ma már nem építünk katedráli- sokat. tornyokat, diadalíve­ket, önmagukban elég célta­lan, de mégis gyönyörű épü­leteket. Nincs rá se pénz. se lehetőség. Nincs többé ro­mantika. a város p. lakáscél­jait szolgaija csak. Brasilia, a megépült cso­daváros, elhagyottan áll, minden nagyszerű benne, csak épp elviselhetetlen, túl szabályos az embernek. Cor­busier szerint a görbe út a sza­márnak való, az emberhez az egyenes méltó egyedül. Szerencsére — vagy törvény­szerűen — ma a tervezők jó része azt vallja: egy kis ren­detlenség nélkül a város el­képzelhetetlen. E tekintetben körülnézve Itthon, s Európában, meg hosszú ideig egész nyugod­tak lehetünk ... KISS LÁSZLÓ Győztek a nők... Kéményseprők munkavédelmi vetélkedője Tegnap — a munkavédel­mi és üzemegészségügyi ne­gyedév alkalmából — mun­kavédelmi vetélkedőt ren­deztek a Borsod megyei Ké­ményseprő és Tüzeléstechni­kai Szolgáltató Vállalat mis­kolci központjában. A vál­lalat 24 dolgozója mérte ösz- sze tudását, bizonyította te- készültségét köztük több nődolgozó is. A színvonalas, végig izgalmas vetélkedőn munkavédelemből és tűzvé­delemből. illetve KRESZ-is- meretekböl ..vizsgáztak" a KÉTÜSZ dolgozói. Nem kis meglepetésre a vetélkedő második fordulójának 11 részt vevője közé 5 nődolgo­zó is bekerült. S azután a nőket már nem lehetett meg­állítani. az első négy helyen ők végeztek!.. . A vetélkedő végeredmé­nye: l. Gyúrók Kálmánná, 2. Garda Imráne. 3. Töczik Zol­tánná (valamennyien a vál­lalati központ Zrínyi Ilona szocialista brigádjának tag­jai. Garda Imréné: „Nagyon készültünk erre a vefélkedő- re. Meg akartuk mutatni, hogy mi is tudunk. Többünk már évtizedek óta a válla­latnál van. némelyikünk akár szakmunkásvizsgát is tehet­ne. Sikerült I”) Az első három helyezett pénzjutalmat kapott. A dí­jakat a zsűri elnöke. Viszokai Tibor főmérnök adta át. A kutya fáját!... A miskolci Molnár Béla Űttörőházban népszerűek a va­sárnap délelőtti gyermekfog- lalkozások. Bizonyára tetsze­ni fog a .holnap délelőtt 10 órakor kezdődő műsor is, < amelyen A kutyafáját! cím- j mel bohóc-tréfákon szorakoz- I hat a közönség. i Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat gépjárműparkja már mint­egy 220 különböző típusú járművet számlál. A válla­lat gépjárművezetői lénye- .sen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy — a gépjárművek ta­karékosabb üzemeltetésével -r megyénk nagy építőipari üzeme anyag- es energiata­karékossági terve megvaló­suljon. Ezért döntöttek ügy a vállalatnál, hogy 1980-tól premizálják az üzemanyag- megtakarítás bán jeleskedő gépjárművezetőket. Hasonló­an ösztönzik őket arra is. gépkocsijaikkal minél to­vább közlekedjenek a szem­lék között, javításmentesen.. Tervezik a vállalatnál a* ..gépjárművezető és karban­tartó” szakmunkás tanfo­lyam kihelyezett osztályának beindítását is. Ezzel azt sze­retnék elérni, hogy az arra érdemes gépkocsivezeiők szakmai tudása gyarapodjon, szakszerűbbé váljon a fo­lyamatos és tervszerű kar­bantartás. a kisebb hibákat önállóan javítsák ki. csök­kentve ezzel a javítási időt. Öt ven óvodásnak, On óján Az ongaiak számára tud­tunk meg jó hírt a megyei tanács tervosztályán: a jövő évi tervjavaslat szerint On- gán ötven óvódai ' férőhely és egy általános iskolai tan­terem létesítése válik lehe­tővé a megyei tanács rej- lesztesi alapjából. Változik a program Borsodban A Borsod megyei Termé­szetbarát Szövetség 1980-ra újabb jelvényszerző túrasoro­zatot hirdetett meg a turis­ták részére. Ezúttal megyénk legszebb, történelmi neveze­tességű kastélyait keresik fel a túrázók. Akik öt túrán részt vesznek, jelvényt kap­nak. A BTSZ elnöksége lapun­kon keresztül is értesíti a szakosztályokat, hogy az 1980. évi rendezvényprogramot módosítani kellett, s ezért változik a túrák kiírása. Az új túraprogram szerinti tú­rák : MÁRCIUS IS.: FüzérradváuT (rendezi a Sárospataki Tipográ­fia SE). APRÍT,IS 4.: Felszabadulási to- ra (rendezi a KVSE természet­járó szakosztálya). ÁPRILIS 27.: Edelény (rende­zi az MVSC). MÁJUS 18.: Ránhorvát (ren­dezi a Borsodi Szénbányák Igaz­gatóság SE). JÚNIUS 8.: Boldogkováralja (rendezi a Miskolci Vörös Me­teor SE). JÚLIUS 12—13.: Megyei. X. in- bileütni tábor. SZEPTEMBER 14.: Sály (ren­dezi a Miskolci Bányász termé­szetjáró szakosztálya). OKTÓBER 5.: Czékus MiklÓS- emléktűra (t“iidezi a BTSZ) NOVEMBER 7.: Emléktúra és ünnepség (rendezi a BTSZ). A BTSZ elnöksége kéri a szakosztályokat. ODK-körö- ket, hogy 1980. évi túraprog­ramjaikat a fentiek figye­lembevételével állítsuk ösz- sze. RIGA—13 TÍPUSÉ SZOVJET MOSÓGÉP keverőtárcsás, mosóüstje rozsdamentes, időkapcsolóval ellátott, kímélő és erős mosásra is alkalmas, aki MINTA JER MŰNKBEN vásárol, Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 2. KÉSZÜLÉKÉT HÁZHOZ SZÁLLÍTJUK! llIRll KERESKEDELMI WVÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom