Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)
1979-12-12 / 291. szám
Csak az indián mosolyog... tud. A játékválasztékot döntően befolyásolja az évente forgalomba kerülő játékok száma, aránya. Ezért — bár a statisztikák szerint — évente több száz fajta új játék kerül az üzletekbe, a kép nem ennyire rózsás: a vásárlót és a felhasználót (a gyereke.' az egyáltalán nem elégíti ki. ha egy babát más ruhában, vagy más színű hajjal hoznak forgalomba — mindez csak a termelő vagv az importáló szemszögéből számit újnak. Kevés a szaküzlet + A városépítés bajjal jár... Aki újat teremt, rombolja a régit (Solymos feli.) Jobbára hibákat soroltunk idáig, s jelenségeket. Az okok a gyártásban és a kereskedelemben egyaránt fellelhetők. A játékkínálat szegényes voltának egyik okozója az, hogy a játékok gyártása es forgalmazása szinte mindenütt afféle melléküzemág, mellékes tevékenység: nincsenek sem nagy játékgyáraink, sem játékáruházaink. A már említett mintegy hetven játékgyártó vállalat, szövetkezet közül csak három-négv foglalkozik tiszta profilban a játékgyártással. A játékkereskedelmet jelentősen befolyásolják az eladási körülmények. A játékboltok előtt álló — gyakran százméteres sorok — nemcsak a megnövekedett igényeket mutatják, hanem azt is, hogy a boltok átbocsátó képessége alacsony. Ebben közrejátszik az is, hogy az éves játékforgalom mintegy negyven százaléka két hónap alatt — novemberben éji , decemberben zajlik, de az is, hogy az országban összesen hetven játékszaküzlet van. Gond, megoldásra váró problema van tehát elég. 1979 a gyermekek éve, s bár nem mondhatjuk, hogy a játékgyártás mostohagyermek, ahhoz — mint a plakát szövege is állítja —, hogy a játék valóban mindenkinek öröm legyen, sok mindennek kell történnie. FÖLD S. PÉTER A város gazdái vitatkoztak... * Bekakoncert a kirakatban zömbösséget tapasztalnak a lakosság részéről. Kolozsvári István, az MKV főmérnöke védelmébe vette az esős időben irgalmatlanul fröcskölő autóbuszok pilótáit; rosszak az utak, szorít a menetrend! Nyíri István, a MIK igazgatója azt javasolta, hogy a nem eppen tiszta Miskolcon a járdatakarítást nem a házmesterekre vagy a hivatalok gondnokaira kellene bízni, hanem intézményesíteni kellene. azaz takarítson faltól falig a köztisztasági vállalat.. PÉLDÁK ÉS PLAKÁTOK A felszólalók önkényesen kiválasztott mondataiból úgy tűnik, hogy — a takarításnál maradva — mindenki szívesebben söpör a más portáján, mint a sajátja előtt... Könnyű, könnyebb elverni • a port a tettüket semmivel, nem menthető notórius sze- - metelők, fatördelők, kukádon-, : tögetők, parkrongálók halán. De nem szabad megfeledhez- ni a városképet intézményesen rontó, s ezáltal a lakos- , ság jobb ambícióit nyesegető produkciók láttán. A Rorári- 1 usz cukrászda helyén, a bel- , városban, hét éven át gyom termett. Egy nyári zivatar, vagy egy kiadós őszi köd után sártengerben úszik a város. A Tiszai pályaudvar , és környéke elrettentő, s tessék egyszer megnézni egy olyan szerelvényt, amely a vidékről bejáró, s Miskolcon dolgozó embereket utaztatja. Nemcsak az elszórt cigaretta- végeket. nemcsak az üres sörös- és pálinkásüvegeket, hanem a zsúfoltságot, á piszkos ablakot, a kátyúk miatt mindig nedves cipőket, a barátságtalan környezetet is. • A közösségi életvitel jo példája nagyobb hatással van az emberre, mint a „Tiszta, virágos Miskolcért!” buzdító plakátok sokasága. Az egyik hozzászóló úgy fogalmazott, hogy az ilyenfajta összejöveteleken nemcsak a városlakók kilengéseit kell ostorozni, hanem számba kell venni, hogy a városalakítók mit tettek. És , mit mulasztottak el! A vitavezetö Fülöp Péter. a miskolci pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője összefoglalójában így sommázott: amíg a közösségi élet írott és íratlan szabályainak betartása és betartatása nem megy csak szép szóval, addig a szigor is kell! De elengedhetetlen az is, hogy, ki-ki a saját pusziján megtegye a magáét; s egy emberközpontúbb város érdekében — a hiányosságok miatti egymásra mutogatás helyett — mindnyájunkban a, jó gazda cselekvő gondossága munkáljon. (braekó) A játék öröm — hirdeti egy plakát, s a rajta látható mosolygó indián arca is azt fejezi ki. a játékokat forgalmazó vállalat — szinte mindent megvett, amit a kevés számú gyártó felkínált. A valóság azonban ez esetben is sokkal bonyolultabb. mint a látszat, ahogy azt egy szakember megfogalmazta: a játékgyártás színvonala, a választék lassanként olyan téma lesz. mint a labdarúgás. mindenki ért hozzá, mindenkinek van róla véleménye es ezt el is mondja. Az elmúlt evben például 900 újságcikk jelent meg ebben a témában. Ez a szám magasabb, mint amennyi az azt megelőző négy évben ösz- szesen. Mindent Réni és új Mindez érthető, ha nem is megnyugtató. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság két évvel ezelőtt tanulmányt készített a magyar játékokról. Megállapították, hogy a választék szegényes, s feltűnő a játékok egymásra épí- tettségének. variálhatóságának hiánya, esetlegessége. A magas ára ellenére is igen népszerű és csak pult alatt kapható dániai Lego titka — többek között — ebben rejlik. A cég majdnem az ezredik típusú játékánál tart, s a legelső építőelemek nehézség nélkül kombinálhatók—TJ mostani, legmodernebb játékok darabjaival. Magyarországon jelenleg mintegy hetven vállalat,szövetkezet állít elő játékot évi 800 millió forint értékben — a termelés 4 alatt több mint 50 százalékkal növekedett. A forgalomba kerülő játékoknak ennek ellenére is csak 55 százaléka hazai gyárt- mán.v, a többi — döntően szocialista országokból vásárolt — importtermék. Az itthon gyártott játékok mintegy fele' exportra kerül: a legtöbbet a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NDK- ban, a tőkés országok közül Angliában, Hollandiában, az NSZK-ban értékesítünk. A hazai játékgyártást mind ez ideig elsősorban nem a minőségi követelmények, hanem a nagy kereslet kielégítésére tett erőfeszítések szabályozták. Ez egyben azt is jelentette, hogy egészen a legutolsó évekig a TRIÁL — Az zavart a legkevésbé, hogy a kerekasztal-megbe- srélés résztvevői szögletes asztalok mellett foglaltak helyet. Az már inkább, hogy három cég képviselője kijelentette: ők minient megtettek az ügy érdekében ... További két hozzászóló csatlakozott az előtte szólóhoz. A város főépítésze — a már estébe nyúló eszmecsere végén — megállapította: ha más haszna nem lenne ennek az összejövetelnek, mint az. hogy szakmailag és emberileg is k-ozelebb keröliüntc éfeytíiáshoz. ákkoY rriái' heÄ,pf hiába töltöttük itt az időt. KINŐTTE A RUHÁT A városüzemeltetés időszerű kérdéseit vitattak meg az MTESZ megyei kommunális bizottsága és az Építőipari Tudományos, Egyesület miskolci csoportja rendezésében hétfőn a város gazdái. Az uniformis-titulus lehet, hogy nem pontos, de véleményt nyilvánított a tanács, az ingatlankezelő vallalat, a rendőrség, a városgondnokság, a temetkezési és a közlekedési vállalat képviselője. Csupa olyan vállalat és intézmény felelőse, amin, illetve akin sok múlik, hogy a miskolci városlakó közérzete jó, jobb legyen. Első alkalommal rendeztek ilyen jellegű. ilyen összetételű, s ilypn szándékú összejövetelt. Az elhangzottak fogyatékosságait, tevedeseit menti az egysze- riség tapasztalatlansága, de erényeit javítja a mindannyiunkban munkáló jobbító szándék. A kérdés- ugyanis így ‘Hangzik : hogyan érzi magát városában a miskolci ember? Hogyan vélekednek, s miért, mások; Miskolcról? Mit tesznek és tehetnek a város működéséért felelős és fizetett (választott) szakemberek azért, hogy ez az urbanizációs mechanizmus jól funkcionáljon, hogy minél kevesebb konfliktus legyen ember és ember, hivatal és ember, hivatal és hivatal között? Elöljáróban csak annyit: Miskolc kinőtte ruháját. A hajszolt iparfejlesztést, az aránytalanul kiemelt, előnyben részesített lakásépítést nem győztük infrastruktúrával : úttal, óvodával, és bölcsődével, kulturális intézményekkel, közlekedési eszközökkel, vízzel, parkkal, boltokkal, szolgáltató intézményekkel. s — bármennyire ellentmondásosnak tűnik is — lakásépítéssel sem. Pedig mindezek határozzák meg a városlakó ember közérzetét. A HIVATAL RÁGÓDIK A MAKUKÁN? Az ellentmondások nagyok, súlyosak; egyenes arányban fokozódtak a városfejlődés dinamizmusával. A vitaindító előadást tartó dr. Horváth Béla főépítész diaképeken mutatta be a vandálok pusztítását. Tönkretett hintát, gépkocsival agyon- vagott parkot, szemetes virágágyakat láthattunk. A tanács III. kerületi hivatalának elnöke, dr. Gyimesi Béla arról beszélt, hogy néha már nevetség tárgya a hatóság. amikor rendeletet hoz, intézkedik. büntet; hogy megszüntesse az utcai italozást, vagy a makukázást. (Seregnyi hivatal hiába rágódik a makuka-kérdéser,!) A városgondnokság vezetője, dr. Tirpák Béla egyebek között elmondotta, hogy a város 'esztétikájára felügyelő ellenőröket megmosolyogják és néha megverik. Barna Sándor alezredes, a megyei rendőrfőkapitányság képviselője arról szólt, hogy a közrend és az utcák rendjének egyenruhás őrei közönyt és köme i>i:ett 1970-ben az egy gyermekre jutó játékvásárlásaink összege H37 forint volt. két evvel ezelőtt pedig ennek a kétszerese. Ma mar évente hazánkban 1,3 milliárd forint értékű játékot adnak el. s ez — még akkor is, ha leszámítjuk belőle az áremelkedések hatását — szép eredménynek mondható. Igaz, az NSZK-ban hat-hétszerese, az Egyesült Államokban nyolctízszerese, Japánban háromszorosa az egy lakosra jutó játékvásárlás értéke a mien- kének. S ha az okokat keressük, sok minden eszünkbe juthat, csak az nem, hogy nálunk fukarul bánnánk a gyerekekkel: sok éves tapasztalat bizonyítja, hogy a boltokból először a drága — de jó — játékok tűnnek el, s ugyancsak ezt látszanak igazolni a játékboltok előtt álló hosszú sorok is. A valódi okok elsősorban a játékgyártás és -forgalmazás hiányosságaiban kereshetők. A választék korcsoportonként is eltérő. A leggazdagabb az óvodás korúaké, míg a legrosszabb a serdülő korúak helyzete: azok a játékok hiányoznak leginkább, melyek hatni tudnának a gyerek fejlődésben levő tudat- és ízlésvilágára, s azok, — mint például a barkácsfel- szerelés — melyek segítségével olyan tárgyakat készíthet, melyeket használni is Itt is választhat ajándékot! VILLANYBOROTVAK HAJSUTŐK v HAJSZÁRÍTÓK ÉS ELEKTROMOS HAJCSAVARÓK gazdag választékával várjuk 11. sí. VAS-MUSZAKI SZAKBOLTUNKBAN Miskolc, Vásártéri u. 13. KERESKEDELMI Milyen a miskolciak közérzete? Gyermekek — l&fékok éve
