Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-11 / 290. szám

A karácsonyi után jön az újévi... •* ínnepi 7 csúcs előtt a postán j(c Most még kevesen állnak az ablakok előtt, az igazi csúcs jövő héten lesz . .. A Nagyposta délelőttönként meg csendes, alig párán lé­zengnek csak az ablakok előtt.’ mondhatnánk, többen vannak a túloldalon. Decem­ber második hetébe léptünk, a karácsonyi csúcs csak ké­sőbb kezdődik ... • • A miskolci postaisazgató- sagnák 70 ezer forintjába ke­rülnek a lapokban, rádióban megjelenő, hallható karácso­nyi. újévi hirdetések, amely­nek lényege, hogy a postai küldeményeket idejében, s pontos címzéssel adják fel. A postaforgalmi osztály vezetője. Szele Mihály: — Megéri—summázza rö­viden véleményét. — Azt sze­retnénk, hogy a karácsonyi, újévi csúcs széthúzódna, ne egyszerre, ne ünnep előtt egy-két nappal, árasszanak el bennünket a levelek, képes­lapok. csomagok. Ezért hir­detünk. s van eredménye: már most jönnek a kará­csonyi lapok . . . Érthető a posta — mond­juk így — aggodalma: csu­pán a miskolci igazgatóság területén megfordul évente 54 millió levélpostai külde­mény. 900 ezer darab csoma­got vesznek fel. s 1.2 milliót kézbesítenek. S általános ta­pasztalat, hogy az esztendő végéhez,, s az ünnepekhez közeledve megketszereződik, megháromszorozódik a pos­tahivatalok forgalma. Az osz­tályvezető szerint a levél, a képeslap, a pakk dömpingje december 17. es 21. között tetőzik. • • Az 1-es számú hivatal cso- magfelrerő je Simító Eszter: — A mikulás előtti napok- ■ ban • már belekóstoltunk a csúcsba, rengeteg volt az édességet tartalmazó csomag. Pár napja viszont már a ka­rácsonyi pakkok jönnek. Já­ték. ruhaféleségek, könyv van többségében. Szele Mihály így fogalmaz: — Különösen a Tiszai pá­lyaudvaron levő hivatalunk­ra nehezedik nagy nyomás az ünnep előtti héten. A máskor 700—800 darabos na­pi csomagküldemény a dup­lájára duzzad, az expressz- árukat még vasárnap is ház­hoz szállítjuk . .. — Túlóráznak a dolgozók, másképp nem tudnak úrrá lenni a csúcson, s több em­bert állítunk munkába az ablakok túloldalán, s a kéz­besítőknél is. Ám, mindez kevés lenne, ha a lakosság nem segítene. Mind többen látják be: ha hamarabb vi­szik a postára a feladni valót, akkor biztos, hogy idejében megkapja a címzett, s az is tény, hogy ezzel mi is jól já­runk. • • Vass László kézbesítő: — Két héttel ezelőtt vit­tem ki az első karácsonyi lapot, azóta naponta tízesé­vel. húszasával jönnek. Hol­napután kezdjük a nyugdíjak kihordását, 21-én végzünk vele. S utána kezdődik az újévi hajrá . . . I. S. A légkör ára Végzős egyetemista fiatalok vitáján hangzott el a vad: kiábrándultnak, csalódottnak, a „kis alkalmazkodás" filozó­fiáját vallónak tartotta őket az elnöklő—résztvevő—oktató. A várható heves védekezés helyett az érintettek némi váll- vonogatás után helybenhagyták a vádat. Igaz. védekezésül — vágj' indoklásképpen — felsoroltak sok mindent — közéleti visszásságokat, az ügj'eskedők örök példázatait, az alkotó, újítani akaró ember nehéz, sokszor reménytelen helyzetét —. s lassan a vádlottakból vádlók lettek, válasz/t várva az egyre szenvedélyesebben feltoluló kérdésekre. Érezhetően kínos helyzet alakult ki: érdemleges választ a miértekre senki nem tudott adni. Pedig egyszerű, legalábbis Zbigniew Pietrasinski professzor szerint. Az ok: az időtlen idők óta létező kettős — s elősze­retettel oktatott — viselkedési' szabály, ahogy ö nevezi, „élethamisítás’'. Kevés rosszról és rengeteg jóról hallunk, amíg csak iskolapadot koptatunk, s ez végül is rossz. A két­féle igazság — a gyerekek, s a lelnóttek alkalmi íelbu/.du- lására, s az úgynevezett gyakorlati „életbölcsességre" — kitermeli a húszéves vénembereket. A nevelők jámbor igyekezete rosszul sül el: a valóságos tapasztalatok némi cinizmust táplálnák a nyitott szemmel járó fiatalokba. Pedig a társadalmi élet kettős igazsága nem egyértelműen rossz: egyszerűen a megvalósításra érdemes eszmék, tervek megelőzik a jelent. A „világmegváltás" ifjúi szenvedélye csodálatos. — főképp nagyon hasznos —. kár elkedvetleníteni- a megváltani vágyókat. A professzor szerint meg kell tanítani őket a világjobbítás hatékonyságának elvei­re, ne csak eszményekkel, hanem a megvalósításukért vívott harc technikájával is szereljünk fel mindenkit. Ez aligha megy másképp, mint őszinteséggel: magyarázni lehet, s kell a rosszat is. Támogatni, díjazni a tehetséges — s ily módon többnyire renitens — diákokat persze nehéz dolog, s egyenesen vála­szolni minden kérdésre talán még nehezebb. Vannak, akik anarchiát, moralis katasztrófát jósolnak az ilyesfajta neve­lési elvek következményeként. Ha anarchia nem is, de elhi­bázott lépések biztos akadnának, de ez az alkotó légkör ára. Nem megfizethetetlen költség, egy tisztább horizontért... K. r„ Gpekbénulás elleni véÉIiások A három oltásból álló. gyer­mekbénulás elleni oltássorozat utolsó. harmadik kampányára 1979. december lő—15. közötti idő_ ben kerül sor. Oltásra kötelezették azok a gyermekek, aki 197« szeptember l*>—1979. szeptember iio. napja kö­zötti időben születtek. Először részesülnek oltásban azok a csecsemők, akik 1979, jú­lius l—szeptember 30. között szü­lettek. A védőoltást az oltókörökben Sabin_oseppeknek teában, szájon át történő beadásával végzik, ezért a szülök, illetve hozzátar­tozók kávéskanalat, valamint az oltások idejének bejegyzése mi­att a gyermekek oltási könyvét is vigyék magukkal Amennyiben a kötelező oltásra kijelölt korú gyermekek hozzá­tartozói — átköltözés vagy egyéb ok miatt oltási értesítést nem kaotak. úgy a lakás szerint il­letékes gyermek körzeti rendelő­ben jelentkezzenek. Miskolc megyej város Állami Közegészség ügyi-Jár vány ügyi Felügyelősége Orchidea-kiállítás Nem mindennapos kiállí­tást láthatnak az elkövetke­ző napokban a miskolciak. A Rónai Sándor megyei Mű­velődési Központban a szom­bathelyi Kertész mezőgazda­sági termelőszövetkezet or­chideákat mutat be. A de­cember 14-en nyíló Kiállítás három napig tart nyitva. Sí­től 17 óráig. A gyönyörű vi­rágok a helyszínen meg is vásárolhatok. Ma délután: Ülést tart Második otthon? az MTESZ elnöksége Ma délután 14.30 órai kez­dettel Miskolcon, a Szemére utcai Technika Házában ülést tárt a MTESZ Borsod megyei Szervezetének elnök­sége. Meghívták a testület Ülésére dr. Tóth Jánost, a MTESZ országos főtitkárát is. Az elnökségi ülésen meg­vitatják. majd jóváhagyják az 1980. évi munkatervet, át­adják az idei MTESZ-díja- kat. megjutalmazzák az idei esztendőben kiemelkedő munkát végzett aktívákat. Neurózist, mafias vérnyomást is okozhat 11 zajártalmai Évek óta végeznék hazánk­ban megfigyeléseket és kí­sérleteket a zajártalom for­máiról. illetve megszünteté-í síik módozatairól. A nemré­giben összegezett vizsgálati eredmények szerint a városi lakosság mintegy 30 száza­lékának a megengedettnél nagyobb a zajterhelése. Az egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsánál a zaj­ártalom elleni küzdelem egye­lőre elég szerény eredmé­nyeinek összesítésére, • soka­sodó teendőinek meghatáro­zására készülnek. Dr. Benson Katalin pszi­chológus a témával kapcso­latban elmondta, hogy az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a Föld lako­sainak eg.y százaléka hallás- károsodott. és ezek felénél a zaj a kórokozó. A civilizá­ciós betegségek, köztük a ná­lunk is gyakori hipertónia, neurózis és a balesetek egy részének kialakulásában sem zárható ki a zaj kelletmetlen szerepe. Minden lehetséges formá­ban — a munkaheteken, otthon és a környezetünkben — csökkentenünk kell az egészségkárosító zajhatáso­kat. A zaj miatt rosszul al­szunk. következésképpen nem regenerálódik megfelelően a szervezet, s ez már másnap ingerlékenységet, fáradtságot okoz, s ez bizonyos idő múl­va állandósulhat. Az élet kemenv dolog. Az ember nem mindig azt teszi, amit akar, amit szeretne. Az élet kemény dolgai közé tartozik, amikor az embert a munkája máshová köti. mint ahol él. Hétfőtől péntekig egyedül; távol a családtól, amelynek szükségé lenne rá, s amelyre szüksége lenne neki is. Nappal a munka, este-éjjel a magány. Nemcsak hetekig, hónapokig, sok tízezer ember életében hosszú éveken át. Nem kitérő, életforma ez a ket­tős élet. Életforma, amely akarva-akaratlan keménnyé, ri­deggé teszi az embereket, kevésbé fogékonnyá az élet szép­ségei iránt. Asszonyokat, akik a hét üt napján csak a maguk erejére támaszkodhatnak a gyermekneveléstől az otthoni tennivalókig mindenben. És a gyerekeket is, akik számára az apa csak hétvégi vendég a háznál: beszámoltató és ítélet­osztó. a szeleteiét mértéktelenül pazarló és mégis szűk­markú az időt illetően, mert jogos igényt tart rá az asz- szonv — és ő is rá —. s mindaz a felgyülemlett, ház körüli munka., amelyhez az asszonyi energia vagy a hozzáértés hiányzott a hét öt napja alatt. A szűkös két napban mind­arra futnia kell az időből, amire másnak hét nap áll a rendelkezésére. Mégis, hosszú évtizedek óta. sok tízezer ember életfor­mája ez. Számukra épültek országszerte a munkásszállások. Elsősorban azokban a városokban, amelyekben az ipar fej­lődése már alapvetően — például Budapesten —, vagy ép­pen az elmúlt egy-két évtizedben — így Miskolcon, Diós­győrött. Szegeden. Pécsett — meghaladta a munkavállalók számának növekedését. Munkásszállás. Négy-öt napra körülkerített lakhatóság. Egyre több közülük az, amely aranylag jó lehetőséget kínál a pihenésre, a fizikai regenerálódásra. A kérdés csak az: elégséges-e ez tartósan egy felnőtt ember szántára. A vá­lasz egyértelműen nem. Tudják ezt azok is — legalábbis többségükben —, akik létrehozták a munkásszállásokat. Ezért mind több helj'en társalgók, klu.bok, rádió- és tele­víziókészülékek vagy éppen helyi kulturális programok kí­vánnak segítséget nyújtani a magány óráinak feloldásához. Több-kevesebb sikerrel. Mert az ember lehet magányos emberek között is. Ha a gondolata azokhejz köti, akiktől távol él. Meít a legszórakoztatóbb filmvetítés sem tudja feledtetni az emberben azt. hogy hétfőn hajnalban lázas betegen hagyta otthon a kisfiát. És nehéz odafigyelni az új és egyébként érdekes ismeretekre, ha közben az ember azon rágódik: vajon mit csinálhat odahaza a féléves asszony, egyáltalán odahaza van-e. avagy ... És még beszélgetni sem könnyű úgy a kényszerű társakkal, ha közben állandóan az motoszkál az ember fejében: vajon kitart-e a sebtében kijavított háztető, mert legutóbb, a rövidke két napból nem jutott idő arra, hogy alaposan helyrehozza a vihar okozta károkat. Az utóbbi étekben gyakran megfordultam munkásszállá­sokon. A porták melletti falitáblákon mi.nd több helyen ta­lálkoztam különböző programokra hivő hirdetménj'ekkel. de ennek ellenére az emberek többségét a szobákban találtam. Aludtak, kártyáztak, vagy ittak. Nemcsak azok, akiknek odahaza is ez jelenti a szabad időt. Azok is. akik egyébként józan, családszerető, minden iránt érdeklődő emberek. Oda­haza. Amikor rájuk kérdeztem, miért teszik, a válasz szinte egyértelmű volt: aki alszik, kártyázik, vagy iszik, azt nem kínozzák a gondolatok. A munkásszállás — talán erősnek tűnik a kifejezés, de igaz — kiegj'ezés az élettel. Szükséges rossz. Nem mi. ma­gyarok találtuk ki. így van ez szerte a világon. A gyárak­nak munkáskéz kell a születő új objektumoknak — legyen az ePömű; gyár vagy éppen lakóház — építőmunkás. A leg­több esetben ezek ma mar helyben nem atlnak rendelke­zésre. Hozni kell őket. mind nagyobb távolságról, ahová esténként már nem lehet hazavonatozni. S ami ezzel jár: ideiglenes otthont kell teremteni számukra. Szándékosan mondtam azt: otthont, s nem azt. hogy fedelet a fejük fölé. A kettő nem ugyanaz. Az egyik megpróbál valamit átmenteni abból, amit az ember kényszerűségből maga mö­gött hagyott. A másik csak a fizikai regenerálódás felté­teleit teremti meg. S ez utóbbi ma már kevés — még a becsületesen végzett munkához is. Statisztikák bizonyítják, hogy a problémákkal vivődő emberek körében mindig több a baleset, mint akiknek cselekvését nem béklyózzák a mun­kán túli gondok. Megoldás? A munkásszállások megszüntetése nem járható út. még nagyon hosszú ideig szükség lesz rájuk. A meg­oldás csak az otthonjelleg erősítése lehet. Olyan légkör megteremtése, amely valódi közösségekké kovácsolja a kény­szerűségből egymásra utalt embereket. S ehhez nem kitalált — s a feladatlistán kipipálható — programok kellenének, hanem olyanok, amelyek a munkásszálláson élő emberek természetes igényeiből fakadnak. Nem csupán feledtetni kell velük kettős életük gondjait, de segíteni is a feloldásukban. Ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy munkásszálló élére nem gondnok kell. aki ügyintéz, nyilvántartásba vesz és tilt, ha­nem olyan ember, aki mindent elkövet. annak érdekében, hogy valamit pótoljon abból, amit a kemény élet elvett ezektől az emberektől. Akkor talán a munkásszállás má­sodik otthonukká válhat a benne élő embereknek. Ma még — sajnos — ez nem így van. PRUKNER PÁL y A Tiszai pályaudvar tároló állomása. A személyvagonokat szeptember elseje óta vil­lannyal. illetve gőzzel fűtik elő, így a szerelvény elindulása előtt már meleg várja az utasokat ... (Kerényi László felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom