Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-08 / 288. szám

Péntek esti premier DUBARRY Annak idején nyilván egyike vim a leg nagy out» i/igaiuiak- nak, iiogy az eppen soros La­jos király kit választ a s/cou- nel szebb és ügyesebbnél ügye­sebb hölgyek közül a 18. szá­zadi Franciaország koronázat­lan királynőjévé; a bűbájos damáiöl rangok, uradalmak, egzisztenciák, sót lejek sorsa függött. Kari Millöcker Uuoar: rv című operájának miskolci előadásától legfeljebb annyioan lügg a siker, hogy ,,vcvó’’-c a kózunseg a kor árnyaltan, szé­pen megjelenített finomságai­ra, az operettzenénél már-már igényesebb muzsikára. A törté­netben ugyanis a világon sem­mi izgalom nincs; XV. Lajos a irancia forradalomtól még nem érintett konszolidált idők-, ben. és ,,konszolidálódott” fér- fikorban választja a kéies er­kölcsű, de kétségtelenül na­gyon szép hölgyet, az eppen soros . . . De ki ne mondjunk vala­mi triviális szót; csipkeíinom színpadi világot sértenénk meg vele. Hibátlanul rajzolt miniatúrán húznánk durva vonásokat. Megbántanánk Gergely István díszleteinek, Fekete Mária jelmezeinek, a vendegrendezö Seregi László munkájának harmóniáját. Az omló függönyök, kecses-köny- nyed bútorok, suhogó sely­mek álomvilágában hajlongó, tipegő, de nagyon is élő volt emberektől kívánnánk, hogy mások legyenek, mint amit nekünk jelentenek. A roko­kó porcelánfiguráit látjuk, és miért ne örülnénk nekik. Iz­galmat ugyan tényleg iem sokat hoznak, de jó zenére libbennek, intrikálnak, sze­relnek, sőt még pajzánok is. Eppen, mint akkor, amikor Jeanne, a kis kalaposlány a d.ámák egyik szépészeti mű­helyét felcserélte a költő sze­relmével. a hónaposszobat égy ..szórakoztató szalonnal”, a sok urat eggyel, Dubarry gróffal, a grófot a királlyal, egy kies*, art toalettet mér­hetetlen fénnyel, a férfiakon való uralmat a hatalommal. Knepler és Welleminsky szövegét Lakatos László for­dította. Szenes Iván. dolgoz­ta át, és Szenes Andor írta a verseket, de a sok kéz csak segített. Ha valaki azért megy operettelőadásra. hogy tanuljon valamit, akkor nyu­godt lehet; valódi történetet lát, a hölgy létezett, és „pá­lyája"’ is szinte szóról szóra azonos a színpadi történés­sel. Nem így a zene, amely Theo Mackeben jóvoltából nemigen egyezik meg azzal, amellyel az éppen száz évvel ezelőtti ősbemutatón a The­ater an der Wien tiszteletre­méltó muzsikusa a közönség elé állt. Ha a Dubarrynak a nem túlságosan fordulatos történél, és az egyes szerep­körök elnagyoltsága mellett a jf Varhegyi Marta (Dubarry) és Harmalh Albert (a költő). (Jármay felv.) mai néző szemszögéből van baja, akkor az ott keresendő, hogy egy-két dal kivételével nem fülbemászó a zenéje: nem vezet a klasszikus bé­csi operett „slágerlistáján”. Kalmár Péternek és zeneka­rának gondot semmi esetre sem okozott; hajlékonyán, a színpad kívánalmainak meg­felelően árnyaltan, szépen kí­sérik a játékot. Mert hiányosságai mellett sok erénye is van a Dubar- rynak; az olyan biztos kezű rendező, mint Seregi László, nyilván nem hagyja kihasz­nálatlanul az emberekben, helyzetekben rejlő lehetősé­geket, híven adja vissza a 'kalapszalon, a másféle sza­lon. a grófi és a királyi palo- tá légkörét. Vagyis ebből is kiderül, hogy a minden hely­színen főszereplő címszerep­lőnek. a Madame Dubarryt életre keltő Várhegyi Mártá­nak van a legtöbb lehetősége a játékra. Aranyos párizsi lány. vonzó fél- és nagyvilá­gi hölgy, okos dáma: nehéz szólamát, hatásos dalait erős, szép hangon énekli. Szépen, tisztán énekel, inkább csak jelzett bonvivánként (a költő) Harmath Albert is. Kelemen Márta (Margót) nagy bizton­sággal játszik, táncol, énekel. Poór Péter (Brissac márki) kedves esetlenséggel hordoz­za a majomkodó főúr szépen ondolált parókáját. Komáro­mii Éva a szórakoztató sza­lon Madame-jának. a szép. okos. az életet alaposan is­merő párizsi nőnek a szere­pééért hibátlanul jó, azért pedig, hogy a valódi, hatvan év körüli XV. Lajossal ellen­iéiben Abrahám István egv kedves, vonzó királyt állít színpadra, nyilván nem ha­ragszik a közönség. Mint ahogy azért sem. hogy Paló- czy Frigyes (Dubarry gróf) operettszínpadon kamatoztat­ja kitűnő emberábrázoló kész­ségét. Szívesen emlékszünk Kanalas Lászlóra, Zoltán Sá­rára, Nádassy Annára. Vitéz Lászlóra, Mátyás Jenőre és a koreográfus Géczy Éva szép beállításaira. MAKAI MARTA Gyökerek Sorozat ment (Éjszakák és nappalom), sorozat jön. De míg a Maria Dabrowska családre­gényéből készüli produkció vi­szonylag „csendben”, vissz- hangtalanul futott le, Alex Ha­ley regényének, illetve az eb­ből adaptált amerikai tévéíilm- sorozatnak máris nagy világ­sajtója van. Feltehetően be­szédtéma ífesz nálunk, foglal­koztatja majd a közvéleményt. Elsősorban természetesen a té­mája miatt. A rabszolgaság té- nye nem hagyhatja közömbö­sen még azt sem, aki „ártat­lan” az ügyben, semmi köze hozzá. Mert ha van lemosha- tatlan szégyenfoltja az európai, de főleg az amerikai civilizá­ciónak, kapitalizmusnak, ak­kor a rabszolgaság az. Nincs semmi mentség rá, magyará­zat is gyenge, hiszen az ame­rikai polgárháború is azért robbant ki, mert a déli álla­mok elmaradottsága (éppen az olcsó munkaerő': a rabszolgák miatt) gátolta a profitszerzés hatékonj'abb, modernebb vál­tozatát. A rabszolgák felszabadítá­sát — mint ahogy nálunk a jobbágyokét — nem csupán emberbaráti szempontok mi­att szorgalmazták annak ide­jén. A történelmet ugyanis — bármennyire szeretnék, hogy úgy legyen —, nem az erkölcs mozgatja sajnos, ha­nem az érdekek harca. Ezért tűnik sokszor kilátástalannak a haladás és a humánum hí­veinek küzdelme. Illetve ezért kell — még ma is — olyan nagy véráldozatot hozniuk Amerikában is. Mert Ameri­ka még ma sem csupán Wa­shington. Jefferson, Franklin Benjamin és Lincoln Abra­hám országa, de a Ku-Klux- Klané. az esztelen és dühödt pogromok es lincselések és őrült szekták országa is. Ez a kép rajzolódik ki azokból a filmekből is, amelyek a ten­geren túlról eljutnak hozzánk. A kemény ököl, a tarzsebben lapuló töltött fegyver kultu­sza. egyszóval az erőszaké, a „férfias"’ határozottságé. A farkastörvények valahonnan innen eredeztethetek. ,a kedd este látott két részlet cselek­ményének korából. Nem vé­letlenül figyelmez.elte Marx és Engels az angol munkás­ságot — mondván, hogy az az osztály, amely eltűri más rétegek, népek (itt a gyarma­tokra gondoltak) elnyomását, kizsákmányolását, az maga is elnyomott. Olyan megszívle­lendő. máig is 'érvényes igaz­ság ez. amelyről nem szabad megfeledkezni sehol a vilá­gon. Elég legyen itt csupán utalni bizonyos korok és or­szágok nemzetiségi politiká­jára. S ha már leírtuk a nem­zetiségi szót. mondjuk ki. hogy Haley regénye is — lé­nyegét tekintve — egy nem­zeti, nemzetiségi kisebbség történetét írja le oknyomozó módszerekkel. Világjelenség ez ma. Mert mivel magya­rázhatok a baszkok, katalá­nok. walesiek, bretonok moz­galmai? A nemzet-tudat, a gyökér-tudat, a valahová- tartozás-tudat szerves része a személyiségnek. Nem véletlen ezek ismere­tében. hogy Haley regénye es a belője készült tévésoro­zat valósággal sokkolta az amerikai közvéleményt. Az amerikai négereket hosszú évszázadokon keresztül meg­fosztották a történelmüktől, illetve a történelem-tudatuk­tól. A kissé szentmentális es gyatra első rész viszont ep­pen ezt kívánta bizonyítani, hogy a sokáig „alacsonyren- dűnek” mondott afrikai né- gerségnek igenis van saját kultúrája és történelme, amely nagyon is jól megvolt a „keresztény” és ..civilizált” fehérek nélkül. Kunte Kinte ott lett férfivá, emberré. Ami a feliéi' emberrel való talál­kozás. azaz a fogságba esés után történt vele. a/ a lefo­kozása. a személyiségének — mert a szabadságának — a megnyomoritása. lábbal tip- rasa. Vérlázító gaztett a mi fogalmaink szerint, amire nincs felmentés, s amelynek az eredménye — hosszú tá. von — csak katasztrófa le­het. Ezt ígérik a sorozat to­vábbi részei, amelj'ek remél­hetően dramaturgiailag is jobban megformáltak lesznek, mint az eddig látottak. (Korpáé«1) Gyermekrajzok a hasasban A DIGÉP KlSZ-bizottsá­ga által szervezett gyermek- rajz-kiállítás nyílik hétfőn, délután 4 órakor a Vasas Művelődési Központban. A kiállítást Kugler István, a DIGÉP KISZ-titkara nyílja meg. Sajó vámosi napközisek A miskolci jarasbeli Sajó- vamoson is elég nagy gon­dot jelent a dolgozó szülők­nek az általános iskolás gyermekeik étkeztetése és is­kola utáni felügyelete. Ezért jövőre az általános iskolá­ban két új napközis csopor­tot szerveznek — a megyei tanács költségvetéséből adan­dó anyagi támogatással. kedveli dallamok a I okaiban Kedvelt dallamok címmel a miskolci Spirituálé együt­tes a spirituálé-feldolgozáso­kon kívül a country-zene kedvelőinek is szeretne em­lékezetes műsort adni azon a koncerten, amely decem­ber 12-én este 8 órától kez­dődik a Tokaj étteremben. Az íirkutatá A miskolci Uránia Csillag­vizsgálóban hétfőn délután 6 órától ismét a nagyközönség számára tartanak előadást. Dr. Szabó Gyula, a csillagda vezetője az űrkutatás és az űrhajózás löbb eseményeivel ismerteti meg hallgatóságát, különös tekintettel a Szaljut —6-tal, a Voyager— 1-2-vel és a Pionír—11-gyel végzett kí­sérletekre. Az előadást táv­csöves bemutató kíséri. Lehetne bárom kilóval kevesebb... De nehéz az iskolatáska! Babaruhák Anyukáknak szól alábbi ötletünk, amelynek különös­képpen akkor vehetjük hasz­nát. ha kislányunknak vagy rokongyereknek szeretnénk valami kedves ajándékot ad­ni. Ez előfordulhat bármi­kor. de karácsony előtt nyer igazan aktualitást, s főleg akkor, amikor időből, pénz­ből is fogytán vagyunk máit A legkedvesebb babának vi-, szont könnyen, gyorsan varr­hatunk néhány ruhácskából álló egész ruhatárt. Csupa maradék anyagból, félretett holmiból állíthatjuk össze. Rajzaink ehhez adnak egy-két ötletet, amit azután tovább lehet fejleszteni. A fehér galléros, kézelős kis­ruhu, a kapucnis frottírkö­peny. a köténvruha-blúz, es pulóver, szoknya, harisnya- nadrág mellett varrhatunk — ha van időnk, kedvünk — pizsamát, kezeslábast, es­télyi ruhát, kabátot stb. Na­gyobb sikere lesz az aján­déknak, mintha a legdrá­gább bolti csodajátékot vet­tük volna meg ... A kisdiákok és a szülök ta­pasztalatait - nelicz az iskola­táska tudományos vizsgála­tokkal is igazolta« a Szolnok megyei KOJÁ1. gyermek- és ifjüság-egészségügyi Oí/.'átj á- nak munkatársai. A hazánkban első ízben végzett ilyen jellegű felméréshez külföldi - ese.i, norvég és NSZK-hcli - kutatási eredményeket vettek alapul, s eszerint a táska, az iskolai fel­szerelés optimális súlya nem Icáét több, a testsúly 110-énél, eselleg 1 8-anál. A szolnoki szakemberek 640 1—6. osztályos tanuló is­kolatáskáját mértek meg. es ezek súlya valamennyi osz­tályban meghaladta a test­súly 1 8-át. Különösen aggasz­tó. hogy az elsősök felszere­lésének súlya megközelítette testsúlyuk 1 4-ét! Érdekes módon — tapasztalataik sze­rint — a felszerelés mennyi­sége nem emelkedik ai'ánvo- san az életkorral, a negyedi­kesek például relatíve kisebb terhet cipelnek naponta ma­gukkal, mint az elsősük, a másodikosok. A vizsgálat során több ki­rívó esettel is találkoztak. Egy hatodikos tanulónak pél­dául több mint 11.5 kiló, testsúlyának egyharmada „nyomta” a vállait. Egy má­sik — 23.5 kg testsúlyú — gyermek 3 kilót cipelt. A táskák viselési módját is megfigyelték a KÖJÁL mun­katársai. Lényeges ugyanis, hogy a hátgerincet egyenle­tesen. mindkét oldalon azo­nos mértékben terhelje meg a súly. Nos. a kisdiákoknak csaknem a fele — ki tudja. miért terjedi el ez a buta di­vat — kézben vagy hosszú szíjon, a vállán lógatva viszi magával a/ iskolatáskát, es azok közül is sokan kézben viszik, akik a hátukon hord­hatnák. Ugyancsak figyelem­reméltó. hogy a falvakban jobban elterjedt ez a szokás, mint a városokban. A szakemberek tapasztala­taik alapján a tennivalókat is megfogalmazták. Először is azt sürgették, hogy készítsék könnyebb anyagból az iskola­táskákat! Azután legyen több beépített, vagy más szekrény az iskolákban a felszerelés tárolására, hogy ne kelljen mindent mindennap maguk­kal cipelniük a kisdiákoknak. Ahol pedig vannak ilyen szekrények, azokat ne vegyék más célra igénybe a pedagó­gusok. Azután egy kis jóin­dulattal és találékonysággal is sokat segíthetnek a gon­dokon. Az egyik szolnoki is­kolában például a szülők, a patronáló üzem dolgozói, a szocialista brigádok tagjai ki­selejtezett konyhaszekrénye­ket alakítottak át erre a célra Legkevesebb 2.5—3 kilóval kellene könnyíteni az iskolai felszerelés súlyán — hangsú­lyozzák a szakemberek. Még­hozzá minél gyorsabban, ha nem akarjuk, hogy rossz tar- tású. gerincíerdüléses gyere­kek tíz- és százezrei kerülje­nek ki az iskolákból. deregán gabor Magyar—csehszlovák művészcsere Budapesten tegnap aláír­tak hazánk es a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­vetkező három évi'e szóló művészcsere-egyezményét. Az Interkoncert, valamint a Pra- go- és a Szlov-koncert kép­viselői által kötött megálla­podás értelmében u jövő esz­tendőben Csehszlovákiából többek között az Ars Redi­viva kamaraegyüttes, a Ja- nacek kvartett, a Smetana kvartett, valamint Ondrej Lénáid karmester, Andrea Sestáková és Vaclav Hude- cek hegedűművészek, továb­bá Nagyesda Kniplová szop- ránénekesnő es Peler Cvors- ki tenorista vendegszerepel hazánkban. A magyar zeneművészet követeiként 1980-ban a Liszt Ferenc kamarazenekar, a Kodály kvartett és a Ta­kács—Nagy kvartett. Fischer Iván karmester. Falvai Sán­dor, Kocsis Zoltán és Nagy Péter zongoraművészek. Le- hotka Gábor orgonaművész és Szenthelyi Miklós hegedű- művész vendégszerepel majd különböző csehszlovák kon­certpódiumokon. Énekes szó-f listáink közül pedig Begányi Ferenc, Csengery Adrienne, Fülöp Attila, Gáti István, Horváth Eszter, Kalmár Mag­da. Kincses Veronika, Laky Krisztina. Leblancz Győző, Marton Éva és Turpinszky Béla lép fel vendégművész­ként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom