Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)
1979-12-27 / 302. szám
Szószedet — vevőknek 3K rr««4'<* X4yÍw?at . - .wwmMM PXRna paplan DU^HA .<■?«> ÍTf/!«i9(! Voa^uíKA tflAV««!*, VAW*»Í DEC Hf ?A1»L OM Kot ti* A ■pE-RlHA ;DEHa PiA-:t>, ; k-^ Í>|fe C-Aásstv* "tíVpíFh "VORHAWC* ..,. ......-.W.W^WW^W^ haí£ Ta hí'£:':~ jRffri ...... HtíP WM Y l :■■ -: ':?Í3 P!£A2.YHA KAPA * ..... • • • • .... ntiHSA^WA f)Aíw >A fTsxnkí ; fjYWAM W'i£l**Axi ...................... BfcUCb&t TAKAKo ; '-.y F ú&4s>*y _____ &X&TT&«, fiíée^A’ul^m :KO»£«íá Wwy-X'""'»"' _ZA£í_£na_ __ TKÁH^A tőXWiHY ! fco»£f HaaäWckÄ ti hÄmv 1fA3^iP I &j!y*HÁ [ümvcTÄ i fMe<rTÄ~ " HEK6T pe*»^v5A6 H A4 ÄSS A ó ><’'••• 3 •:•'•>">• t *>*A* yyY&£»kö£<? |J>0 VfBrwA a miskolciaké a szó Ünnepi mazsolák Gyermekkoromban, karácsony és Üjév táján, egyik kedvenc csemegénk volt az ünnepi mazsolás kalács. Testvéreimmel azon versengtünk, hogy melyikünk talál a kalácsban több mazsolaszemet. Versenydíj nem volt, mert maga az a tény, hogy érezhettük és élvezhettük a mazsola kellemes ízét, kész jutalom volt számunkra. Azóta ha valami kellemes ér, ami — ahogy mondani szokták — jó szájízt ad. mindig ezekre az ünnepi kalácsban talált mazsolaszemekre gondolok. Ezért nevezem az ilyen apró, kellemes perceket, olykor csak pillanatokat, mazsoláknak. Tele van életünk apró kellemetlenségekkel, bosszúságokkal. ám apró figyelmességekkel, az emberi megértést tükröző apró tettekkel is. Sajnos azonban, ezeket az „ünnepi mazsolaszemeket” hajlamosak vagyunk nem észrevenni. Vajmi ritkán tudunk harsányan örülni, tiltakozásaink markánsabbak, erőteljesebbek, ha valami nincs rendjén, akár a közlekedésben, akár a kereskedelemben, vagy a szolgáltatások terén. Természetesen szükség van erre is. jelezzük idejében a hibát, nehogy később esetleg jóvátehetetlen baj legyen belőle. Észre kell azonban venni azokat a „miskolci mazsolákat" is, amelyek mindennapi életünket szebbé, kedvesebbé, végső fokon emberibbé teszi. így most én is — aki jó pár fonákságot szóvátettem ezen a/, oldalon — kötelességemnek tartom, hogy az ünnepi időszak alkalmából megemlítsek néhány ilyen „miskolci mazsolát”, amely az ünnepi hangulatot még kedvesebbé, színesebbé tette számomra. Jó érzéssel gondolok a Meinl néven ismert bolt kedves eladójára, aki a nagy forgalom közepette is segített kiválasztani a megfelelő tortalapot, és igen kedvemre valóan ajánlotta az általam eddig még nem ismert tölteléknekvalót. Nem feledkezhetek meg arról sem, hogy a — régi nevén — Weid- lich-boltban. csúcsforgalom idején, kérésemre készségesen segítettek a szükséges árut megkeresni, sőt egy egész dobozzal hoztak fel a raktárból a portékából, hogy nagyobb legyen a választék. Ugyancsak hálával gondolok vissza a Hungaro- konzumban dolgozó egyik eladónőre, aki — látván, hogy milyen ügyetlenül bajoskodom — odasietett hozzám, s kérés nélkül is segített a szatyorba rakni a vásárolt holmit. Amikor aztán jól felpakolva, nagy nehezen feltornáztam magam az autóbuszra, ismét kellemes figyelmesség ért. Egy fiatal lány azonnal átadta a helyét. Leszálláskor egy, az ajtóban álló férfi segített leadni a csomagokat... Igen. A mai rohanó életben ezek az apró figyelmességek csemegének, ünnepi mazsoláknak számítanak. Noha ezek az apró villanások nagyon kellenek ahhoz, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. S ha ezt végre mindenki megértené, ünneppé válhatnának a legszürkébb hétköznapok is. H. D. ~ • Miskolc Pardon December 12-i. számunkban cikk jelent meg a garanciális cipöjavítás új rendszeréről. amely közvetlenül érinti a Miskolci Bőripari Szövetkezetei is. A cikkel kapcsolatban levelet kaptunk a szövetkezet elnökétől, amelyben a téves, vagy félreérthető részeli pontosítását, illetve kiigazítását kérte. Részlet a levélből: ,.A szövetkezet július 23-tól október 31-ig valóban átvállalta a gebinesek 45°n-os áremelés-befizetését. 1979. október és november hónapban azokban központi intézkedésre csak 25° o befizetését tudta átvállalni. 20%-ot a gebinesek fizettek be. Ebben a ge- binesekkel megállapodtunk, és megmagyaráztuk nekik, hogy csak. két hónapról van szó, mivel 1980. január elsejétől ez a befizetés megszűnik, a 45° o a szövetkezetnél, illetve a/gebineseknél marad, ugyanakkor az állam csökkenti az ennek az összegnek megfelelő dotációt”. A cikkben a szövetkezet régi elnevezése szerepelt, amely időközben megváltozott. A helyes név: Miskolci Bőripari Szövetkezet. A tévés közlésért ezúton kérünk elnézést. A szövetkezet dolgozói sérelmesnek találták a cikket illusztráló képet, úgy vélik, sok pályaválasztás előtt álló fiatalt elriaszthat. Szándékunk szerint a kép épp a szakma jelenlegi nehéz helyzetét kívánja érzékeltetni — magas átlagéletkor, hiányzó utánpótlás —. nem pedig a szövetkezei, technikai körülményeit marasztalja el. Nem azért a 12 forintért...! Gipsz és kozmetika Ha én körzeti orvos lennék, akkor a lába- tört, csontja-repedt betegeket először nem a kórházba utalnám be, hanem a kozmetikába. Láb- vagy kargyantá- zást tennék kötelezővé. Az igényesebbeknek az epilálást (az elektromos úton való szőreltávolítást) ajánlom — természetesen SZTK-receptre. Csak ilyen megelőző kezelés után érdemes elmenni a szakorvoshoz, a röntgenre és felülni a gipszelöasztal- ra. Aki ezt elmulasztja (én is ezek közé tartozom), az keservesen megbánja, hogy kihagyta a kozmetikát. Aki már viselt tartósan gipszet valamelyik végtagján, az tudja, és megérti. Aki nem, okulhat belőle. A csontkeménnyé szilárdult védőburok alatt ugyanis iszonyatosan viszket a bőr. (A beavatottak a kötőtűt ajánlják, de van aki a hurkapálcára esküszik...) A viszketés abból adódik, hogy a — f inoman kifejezve magam — pillékéi megköti, s húzza a gipsz. Bonyolítja a helyzetet, hogy a törött végtagot még ragasztóval is bekenik, hogy a védöpólya tapadjon ... Művészberkekben kéz- és lábtörést kívánnak annak, aki valami nagy dologra készül. s akit Fortuna kegyeibe ajánlanak ... Én nem kívánom ezt, de ha már bekövetkezett a ba j, s gipszelni kell, akkor az epHálásról ne feledkezzenek meg! B. István Miskolc. Hoffman O. utca 17. A MISKOLCI A Kg * SZÓ Eowm«<: Rartvényl t»s Lniicla. Oétt Hírlap mrMMMf) 152*3 Miskolc, Bales?-Zsilinszky A» 15 Teletonsakm: l*-22J A Egyelőre egyedülálló a Széchenyi út 26. szám alatti lakberendezési bolt dolgozóinak ötlete: a nagy idegenforgalomra való tekintettel villám-szótárat szerkesztettek, s helyeztek el jól láthatóan az,üzlethelyiségben. Az ötnyelvű szószedet megkönnyíti a külföldi vásárlók dolgát éppen ügy, mint a bolt eladóiét. Mindenesetre a legszükségesebb tudnivalók megtalálhatók rajta lengyelül, szlovákul, németül és oroszul. Kedves ez a figyelmesség Danke Schön, Szpasziba balsoje stb. Sz. Gy. Miskolc Lehetne, kellene segíteni! Emlékezetem szerint, alig egy éve szereitek fel új autóbuszmosót az MKV-nál. Mint hírül adták, ez nagyon korszerű gépegység, segítségével gyorsan lehet a kocsikat tisztítani. Ám városi buszaink külleme erről nemigen árulkodik. Tudom, hogy ott is vannak gondok a takarító személyzet hiánya miatt, de szerinttem ezen is lehetne, kellene segíteni. A másik: több mint egy éve szereltek fel a miskolci buszokra mikrofonokat is, amelyek az utasok tájékoztatását szolgálnák. Csakhogy mind ritkábban lehet hallani őket. Hogy miért? Olyasmit rebesgetnek, hogy papír- szeletkét raknak a pilóták a mijerofon feje alá, s megszakad az elektromos érintkezés. Állítólag erre mondják, hogy rossz a mikrofon. Ha netán igaz a mendemonda, hiszem: valahogy jobb belátásra lehet bírni a furfangos pilótákat is. Jakubik László Miskolc X-X*X*Ű. XúvX’X-X'X'X'XvX’X* •X^X'Xx\v*\*!'*v£*!»^>£*X\’X*Xv?. XvX'Xv Azt válaszolták/bpgya« jfc Jobb helyre is kerülhetett volna az útszélre vetett két tejestasak. Nem is a szemetelés fényére, sokkal inkább a fölös pazarlásra hivatkozunk. Borsod egy lakója évente és átlagosan 194,5 liter tejet fogyaszt. Táplálkozásiam szakértők szerint az optimális fejadagnak legalább 300 liternek kellene lennie... A különbség nagy. Hiányzik belőle ez a két tasak is... • (Sv L. felvétele) ... a Vörösmarty u. 13. sz. alatt — amint azt a bérlők is tapasztalhatták — sikerült megjavítani a lépcsőházakban az automata villanykapcsolókat, amelyeket egyébként csupán az időigényes javítás miatt iktatott ki a MIK szerelője. (Rovatunkban így olcsóbb? címmel jelent meg a panasz, amelyre Nyíri István, a MIK igazgatója válaszolt.) ... A Borsod Tourist sajnálja, hogy Fábri Ferenc budapesti olvasónk miskolci látogatása alkalmával nem tudta kisfiának megmutatni Lillafüreden sem az István, sem a Petőfi barlangot, mivel csak tíztagú csoportokkal indíthatnak túrát az idegenvezetők. A panaszolt napon a két barlangban hat túrát bonyolítottak le, kár, hogy olvasónknak nem sikerült megvárni, míg a tízes csoport összejön. Javaslatát — hogy egy-két látogató kedvéért is indítson túrát az idegenvezető — sajnos, gazdasági megfontolások alapján nem tudja a Borsod Tourist megvalósítani. Az üzemeltetési költségek ugyanÁrok utcai útvesztő is ezt nem leszik lehetővé. (A rovatunk december 10-i számában Elmaradt a barlangiéira címmel megjelent levélre Ács Sándor, a Borsod Tourist hivatalvezetője adott választ.) ... az ígéret nem maradt ígéret, mivel a miskolci vízművek megoldotta a Bajjcsy- Zsilinszky út 14. számú bérház — s a környező lakóházak — biztonságos vízellátását, amelyet egyébként nem a hidroforhiány akadályozott eddig sem. Az Ady Endre utcai építkezések során ugyanis többször megrongálódtak a vízvezeték nyomócsövet. A vezetéket ilyenkor ki kellett zárni, s ezért a Bajcsy-Zsilinszky út csak féloldalas víztápláléssal rendelkezett. Ám éppen december 6-án — amikor rovatunkban megjelent az ezzel kapcsolatos panasz — sikerült a sérült vezetéket véglegesen összekötni, miután egy szakasztolózárat is beépítettek a rendszerbe a szakemberek. (Az Ígéret ígéret maradt panaszos levélre Piukovics József, a vízművek főmérnöké válaszolt.) Utcánk — az Árok utca — a Dózsa György út végétől kezdődik, alig egy kilométerre a város főutcájától. Az úttest mégis múlt századi falura emlékeztet. A környék lakosságát a 107. sz. élelmiszerbolt látja el. Addig- ameddig! Mert: a bolt előtt félméteres kátyúk vannak. Akkorák, hogy a napokban elakadt közöttük — illetve besüllyedt! — a tejet és a kenyeret szállító Kocsi. Órákig vesztegeltek, míg árujukat tovább tudták szállítani. Az egyéb járművek is „ügyességi” versenyt produkálnak, amíg túl tudnak jutni ezen az útvesztőn. Eddig még komolyabb baleset nem történt! Tartunk tőle, hogy az árut szállító kocsik vezetői, kísérői előbb-utóbb nem lesznek hajlandók kockáztatni idejüket. Itt vesztegeljenek órákig, amíg valaki ki nem húzza őket a kátyúból? S akkor ... Ellátatlanul marad a környék sok száz lakója? Deák Sándor Miskolc, Árok u. 8. sz. Tóth Tihamér, a város- gondnokság műszaki főmérnöke ígérte rovatunknak, hogy rövidesen intézkednek az Árok utca nehéz szakaszának „stoppolásáról”. Sajnos biztatóbbat ígérni sem tudott. Miskolc útjai nincsenek elkényeztetve a karbantartással. A városgondnokság egyébként csupán fél éve gazdája úttesteinknek, s a kerületektől „örökölt” állapotok két évre előre biztosítják számukra a tennivalót. S igencsak jól kell gazdálkodniuk — pénzzel, munkával —, ha közmegelégedésre kívánják ellátni feladatukat. Korszerű órák Az óraipar fejlettségére mi sem jellemzőbb, mint hogy Af- ganisztánoan sikerüli kifejleszteni egy olyan órát, amelyben rádium bomlik, és a bomlási folyamatot időnként egy lézersugár döfi át. Nomármost! Egy miniatürizált számítógép a döfésektől kap egy impulzust. Ezt elrakja a tárolóba, ahol a rádiumfelezési idők függvényeként már sok minden el van raktározva. Alig férnek már be a döfésimpulzusok. Ha az egyébként viszonylag kis óra gombját megnyomjuk egyszer, akkor a világító számlapon megjelenik az afgán miniszterhelyettes képe. Ha kétszer, akkor az a szám, aliá- nyadik évezredben vagyunk. Újabb nyomás az évszázadot, majd évtizedet, évet, hónapot, napot mutatja meg. A nyolcadik nyomásra az óra az órát mutatja először a vasutasoknak, majd a közembereknek, tehát délután fél 5 múlt 3 perccel és 15,287 másodperccel. Van rajta egy másik kis gomb, amelyiket ha benyomjuk, egy kis kompjuter sorba löki ki a számokat. Ez arra ju, hogy például addig nyomjuk, míg a számok Mátyás király születésének időpontját mutatják (decimális rendszerben, vagy tucatonként is lehet, de ehhez alulról huhukolni kell az órát). A két gombot ezután egyszerre megnyomva a számlapon megjelenik, hogy Mátyás király hány éves lenne, ha ma élne, de közben a fogunkkal kell fölfelé húzni egy kis pecket az óra szélén. Ha fél lábon megállunk, Afganisztán történelmének jelentősebb dátumai jelennek meg a számlapon. Ha egy faktort betáplálnánk, hazánk történelmére is transzformálhatnánk, de az afgánok nem árulják el a faktor értékét, csak ha 43 000 darab órát rendelünk tőlük. Az óra egyébként 6.3 millió év alatt késik másfél másodpercet. Nyakban is hordható, mert szíj helyett stompándli gumi van benne. (— Kezétcsókolom, ha még egyszer megtetszik nézni azt a fenekorszerű órát, akkor a káposztalé is a zsebembe ömlik, nemcsak a tejfel. — Neharagudjon kérem! Tudja ez a tömött busz és két szatyrom van, ezeket á kvarcórákat meg elég körülményes megnézni. Tényleg tiszta tejfel a zsebe ... és ... meg ... de ... ha ...). Bérezés József Szalonnából kolbász? Amióta szívesen városunk rűbb és boltjába. Kossuth utca garokonzum megnyílt, mindig mentem vásárolni egyik legnépsze- leg jobban ellátott a Széchenyi út— sarokra, a Hun- csemegeüzleíébe. Hentesáruik háziasán, hagyományosan fűszeresek, ízletesek. Az üzlet dolgozóitol tudom: Kecskemet környékéről kapják a jó füstölt kolbászt is. Sajnos, a legutóbb vásárolt kolbász majdnem szalonnából készült. Nem értjük, miért kel] a szállító vállalatnak elrontania jó hírnevét? Hiszen ilyesminek véletlenül sem szabad előfordulnia! Sz. M.-né Miskolc