Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-27 / 302. szám

A DVTK, dióhéjban if*! (ÖSSZEÁLLÍTÁS A 4. OLDALON.) XI. ÉVFOLYAM, 302 SZÁM 1979. DEC. 27., CSÜTÖRTÖK ÁM: 1310RÍNT Utón - és otthon A karácsonyi ünnepeken történi... Négy nap munkaszünet után ma reggel ismét mun­kába indultak az emberek, véget ért a karácsony, hogy három nap múlva a szilvesz­teré legyen a szó. Ma reggel, illetve délelőtt az utolsó mentesítő vonatok is elindultak a Tiszai pálya­udvarról. A múlt hét péntek­jétől több mint harminc, menetrenden kívüli személy- és gyorsvonat szállította az utasok tízezreit. Pénteken és szombaton a középiskolás di­ákok utaztak haza, nekik megkezdődött a téli szünet. Az utazási csúcs vasárnap tetőzött, ekkor csak a Tiszáin 95—100 ezer ember fordult meg, tegnap viszont nagyobb forgalomra számítottak a vasutasok. Az egyéb, nem mentesítő szerelvényeket 20— 25 kocsival erősítették meg. A személypénztáraknál sem volt nagyobb fennakadás, az utasok többsége elővételben váltotta meg menetjegyét. Szükség volt a Volán ki­segítő buszainak indítására is, a buszok vasárnap körülbelül 30—35 ezer utast szállítot­tak el. Az ünnep előtti napokban, hetekben eladtak a városban majd 40 ezer darab fenyőfát, s volt étel is, ital is bősége­sen. Elfogyott több mint 100Ó mázsa sertéshús, 50 mázsa bejgli, 65 ezer liter tej, meg­ittunk sok hektó sört, bort... (Folytatás a 6. oldalon) Pál (közi tárgyalások Moszkvában Rendeztek a vitás kérdéseket Moszkvában közös nyilat­kozatot tettek közzé a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Japán Kommunista Párt, Leonyid Brezsnycv, az SZKP KB főtitkára, illetve Mijamo- to Kendzi, a JKP KB elnöksé­gének elnöke vezette küldött­ségének december 17. és 24. között Moszkvában tartott tárgyalásairól. A tárgyalásokon, amelyek J elvtársi, őszinte légkörben zajlottak le, a két küldöttség átfogó és sokoldalú eszmecse­rét folytatott az SZKP és a JKP viszonyáról, az időszerű nemzetközi problémákról, be­leértve a jelenlegi ázsiai hely­zetet, s a két ország és a két nép közti kapcsolatokról, a nemzetközi kommunista moz­galomról és más. kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A két párt küldöttsége megvitatta a nemzetközi hely­zetet, aggodalmát fejezte ki a fegyverkezési verseny, kü­lönösen pedig a nukleáris fegyverkezési verseny foko- j zódása miatt. Elítélték a ja- ' pán és az amerikai reakciós körök arra irányuló törek­vését, hogy Japánt és min­denekelőtt Okinawát atomtá­maszponttá változtassák, el­ítélték továbbá a NATO brüsszeli döntését arról, hogy új nukleáris rakétákat he­lyeznek el Nyugat-Európa te­rületén. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy a mostani pártközi tárgyalások véget vetettek a két párt között hosszú időn át fennállott rendellenes vi­szonynak és új utat nyitnak a két párt és a két nép ba­ráti kapcsolatainak fejlesztése előtt. A parlamenti fenyőünnep­ség második napján, tegnap is több száz kék- és piros- nyakkendős pajtás szórakoz- ta végig a vidám, zenés- táncos-énekes műsort. Az Országház kupolacsarnoká­ban tartott rendezvény kez-i detét pontban 9 órakor fan­fárok jelezték, majd megje­lent a Télapó, akit ezúttal Hadics László színművész személyesített meg. A lelkes hangulatú, háromórás műsor megszakítás nélkül pergett: hivatásos művészek, népsze­rű együttesek és természete­sen iskolák zenés-táncos csoportjai szórakoztatták a gyerekeket. Az eseményt még színesebbé tette a több mint 14 méter magas fenyő­fát díszítő üvegfigurák fény­játéka, amely piros, fehér, zöld, vörös színben világí­totta be a hatalmas kupola­csarnokot. Az immár hagyományos parlamenti ünnepség a nem­zetközi gyermekév jegyében is zajlott, amelynek során — amint a programban is elhangzott — magyar és' külföldi tizenévesek sokasá­ga között szövődött baráti kapcsolat, levelek százait viszi-hozza a posta a Föld különböző részeiből hazánk­ból, illetve országunkba. A nagy, tapssal fogadott műsorszámok után Télapó búcsúzott a pajtásoktól, s ez­zel véget ért a kisdobosok és az úttörők 24. parlamenti fenyöfaünnepsége, amelyen összességében — kedden és szerdán — több mint 2500- an vettek részt. + Szállónak mondják, de nem teljesen olyan, mint egy szálloda. Lakói otthonnak érzik. S otthonos, egyéni is, hiszen a falon a kedvenc bohócplakát, a polcon könyvek, s már az 1980-as naptár is látható. A felvétel a Pamutfonó Március 8. szállójának egyik szobá­jában készült. (Riport a 3. oldalon.) (Kerényi László felvélele) Lehűlés várható volt Fekete karácsonya 1979-ben Miskolcnak. A szo­katlanul enyhe idő után ma reggel felhőd, s érezhetően hűvösebb reggelre ébredtünk, mint tegnap. Lassan megjön a hideg, kialakul az évszak­nak megfelelő időjárás. Ma eső, havas eső is lehetséges, a legmagasabb nappali hő­mérséklet plusz 5 fok körül alakúk Szökőév következik 1980 szökőév, háromszáz- hatvanhat napig tart az esz­tendő. Általában 4 évenként azért jelölnek a naptárak szökőévet, mert a csillagá­szati évszakok változásán alapuló napév — vagyis az az idő, amíg a Föld megke­rüli a Napot — nem ponto­san 365, hanem megközelí­tően 365 és egynegyed nap. Az így megmaradó, a nap­tárban el nem „könyvelhe­tő” órák összeadva négy- évenként — kis eltéréssel — 24 órára kerekednek, és eb­ből lesz a szökőév eggyel több napja. így viszont né­mi késése lesz a naptárnak, ezért négyszázévenként há­rom szökőnapot kiiktatnak. A századfordulók évei közül csak azok 366 naposak, ame­lyek 400-zal is oszthatók. Századfordulón legutóbb 1600-ban volt, s legközelebb 2000-ben lesz szökőév. Kevésbé ismeretes, hogy a szökőnap — a logikát fel­rúgva — nem február 29-e, hanem február 24-e. Ennek oka régebbi időkben kere­sendő. A rómaiak, félve- az istenek haragjától, „elrejtet­ték” a többletnapot, s feb­ruár 23-a után 23-a- más­napját számolták, a hónap látszólag így megmaradt 28 naposnak. A „csalafintaság” a mai naptár készítésénél is nyomot hagy. A szökőévek­ben, így 1980-ban február 24-e szökőnap, ezért ettől a naptól a nőnap végéig meg­változnak a névnapok egyéb­ként kötött dátumai. Amíg más évben a Mátyások feb­ruár 24-én ünnepelnek, ad­dig szökőévben 24-e szökő­nap, s így 25-e az övék. Iráni fejlemények Az USA ipÉási öiiiwiai akit készít elő A három amerikai lelkész, aki karácsonyi látogatást tett a Tehernában fogva tartott túszoknál, tegnap találkozott Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszterrel. A három pap a találkozót kővetően viszatért az amerikai nagy- követségre, s itt összegyűj­tötték a túszok üzeneteit, amelyeket családjuknak küldtek. A lelkészek eddigi tapasz­talataikról elmondták: iráni részről nem utaltak arra, hogy rövid időn belül bár­melyik túszt is szabadon bo- csátanák. Némi zavar ta­pasztalható a túszok számát illetően. A lelkészek csak 43 túszról tudnak, az amerikai külügyminisztérium pedig 50 ilyen személyről. Tegnap újból Teheránba érkezett George Hansen, az amerikai képviselőház tagja, akit novemberi látogatása­kor a Fehér Ház erősen bí­rált. Hansent azzal vádolták Washingtonban, hogy szemé­lyes akcióival csak „össze­kuszálja” a túszok szabadon bocsátására irányuló ameri­kai diplomáciai erőfeszítése­ket. Hansen nem volt haj­landó nyilatkozni arról, hogy másodszori küldetésének mi a célja. Az amerikai nagykövetsé­get megszállva tartó diákok újabb dokumentumokat mu­tattak be az iráni televízió­ban, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy Abbasz Amir Entezam, a volt Ba- zargan-kormány szóvivője, a februári forradalom fdeje alatt Khomeini ajatoll ah ter­veiről tájékoztatta a ClA-t. Az iráni kormány két tag­ja állt ki a múlt hét vége óta letartóztatásban levő, volt kormányszóvivő mellett. Rafszandzsani ajatollah, az iráni kormány ügyvezető belügyminisztere kétségbe vonta, hogy megfelelő infor­mációk alapján tartóztatták le Entezamot. Ghotbzadeh külügyminiszter felháboro­dását fejezte ki az Entezam- ügy miatt, és amiatt is, hogy törvénytelenül, az ő egyet­értése nélkül tartóztatták le minisztériumának alkalma­zottját. Mint ismeretes, En­tezam a legutóbbi- időkben Irán nagykövete volt a skandináv országokban. Agha Sahi, a pakisztáni elnök külügyi tanácsadója tegnap, Ghotbzadeh iráni külügyminiszter meghívásá­ra Teheránba utazott. Meg­figyelők szerint Agha Sahi látogatása összefügg az ame­rikai—iráni kapcsolatok je­lenlegi válságával. Az Egyesült Államok, a jelek szerint nagyszabású diplomáciai akciót készít elő az ENSZ-ben Irán Amerika- ellenes lépéseinek megtorlá­sára. Az amerikaiak a Biz­tonsági Tanács összehívását kérték azzal a céllal, hogy nemzetközi gazdasági szank­ciókat eszközölíenejc ki Irán ellen. Donald McHenry, amerikai ENSZ-fődelegátus szerint a tét az ENSZ „al­kalmassága a nemzetközi bé- Ke megőrzésére”. lök szemtana (sírása Szigetvár 1566-os ostrom I jje Igazi közönségsikere volt a Karácsonyi Kupa teremlabda­rúgó-tornának, amelyen elindult az NB I-es DVTK, az NB Il-es MVSC, a Papp J. SE, valamint a megyei bajnokságban jól szereplő MÉMTE. Ök képviselték Miskolcot. Mellettük ott láthattuk a tornagyőztes Nyíregyházát, a 2. helyezett KVSE-t, az Özdot és az Olefin SC-t. A torna gólkirálya a DVTK-s Magyar lett. Képünk egyik gólját örökítette meg. A Karácsonyi Kupa döntőjéről olvashatunk a 4. oldalon. (Szabó István felvitele) Szigetvár török uralom alóli felszabadulásának 290. évfordulója alkalmából érde­kes történeti munkát adott közre a várbaráti kör: egy török szemtanú, Szelaniki Musztafa naplószerű beszá­molóját az 1566-os magyaror­szági hadjáratról és a szigeti vár elfoglalásáról. A Szaloni- kiből származó történetíró — előneve szülővárosára utal — nemcsak szemlélője volt az eseményeknek, hanem részt­vevője is. > Mint Szulejmán szultán szűkebb környezeté­nek tagja, mindenről kitűnő­en volt értesülve, így beavat­ták a szultán váratlan halá­lának titkába is, és fontos szerepet játszott abban, hogy a Szigetvárt ostromló sereg elől eltitkolják a hadvezér halálát. Szelaniki 1563 és 1599 között rendszeresen készített feljegyzéseket az események­ről, az oszmántörök histori­kusok közül az ő munkáit tartják a leginkább pontos­nak, hitelesnek. Érdekes mű­ve a múlt században Isztam­bulban látott napvilágot, és ebből fordított részleteket magyarra a jeles turkológus, Thury József. A Szigetvár el­foglalására vonatkozó fejeze­tet a Hadtörténeti Közlemé­nyek 1891-es évfolyama pub­likálta. A csaknem száz esz­tendővel ezelőtt kevés pél­dányban megjelent folyóirat ma már antikváriumban sem lelhető fel, ezért adta ki most a művet népszerű történeti sorozatában a Szigetvár múlt­ját kutató, és a Zrínyiek em­lékét ápoló várbaráti kör. , FenvOfalinnspség a ParíaniGlUben

Next

/
Oldalképek
Tartalom