Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-21 / 299. szám

STOP! KÖZLEKEDÜNK! MESZ a munkahelyen Befejezéséhez közeledik az SZMT által meghirdetett munkavédelmi és üzem- egészségügyi negyedév. A mozgalomhoz csatlakozó vál­lalatoknál az idén min­denütt rendeztek közleke­désbiztonsági vetélkedőket is. Ezzel a közlekedésbizton­sági felvilágosítás és nevelés' szervezetten is bevonult a munkahelyi életbe. Erre nagy szükség is vojt. Hadd érzékeltessük ezt né­hány — az OKBT Titkársá­ga által közreadott — adat­tal. Az . üzemi balesetek több mint 7 százaléka köz­lekedési baleset, s ez az arány évről évre növekszik, még azt is hozzátesszük, hogy az összes üzemi halálos bal­esetek 46 százaléka, vagyis majdnem fele (!) a jármü­vekkel Összefüggő okokra vezethető vissza. Ha ehhez még azt is hozátesszük, hogy a közlekedési balesetekben egyre nagyobb szerepet „vállaló” gyalogosok döntő többsége munkavállaló, akik­nek KRESZ-oktatása intéz­ményesen eddig csak rész­ben volt megoldható, akkor már nemigen kell bizony­gatni. hogy a munkahelyi közlekedésbiztonsági t'elvi- lígösításnak és nevelésnek milyen fontos szerepe van a közlekedési balesetek meg­előzésében. Ezt jól szolgál­ták és szolgálják a vállalati munkavédelmi vetélkedők, s azok részeként a közlekedés- biztonsági vetélkedők. Megfakult ismeretek Jómagam az utóbbi hetek­ben két ilyen vetélkedőn is részt vettem. Az egyik a Szerencsi Csokoládégyárban, a másik a KÉTÜSZ-nél 2a,j- lőtt. Mindkét helyen az S7TMT munkavédelmi ősz- tóivá és a Közlekedésbizton­sági Tanács által biztosított tesztlapok (A, B. C) segítsé­gével zajlott a vetélkedő, s mindkét helven nagyon él­vezetesen.. Feltűnő volt — különösen Szerencsen —. hogy a vetélkedők résztve­vőinek döntő többsége nem rendelkezett jogosítvány­nyal, s mégis jól oldották meg a helyenként nem is könnyű feladatokat. (Egyik helyen én is vállalkoztam egy tesztláp kitöltésére, s bizony egyik pontját elnéz­tem. s így csak 18 pontot értem el a lehetséges 20-ból). L Ugyanakkor volt példa ar­ra is, hogy szakember, pél­dául gépkocsielőadó, nem tudta hibátlanul megoldani a tesztlapokat, kiesett a ver­senyből. Vagyis: a közleke­désbiztonsági vetélkedő nem­csak azok nevelését, felvilá­gosítását. képzését szolgálja, akik eddig nem ismerték a KRESZ-t, akik többnyire gyalog, vagy tömegközleke­dési eszközökkel közleked­tek, hanem segít felelevení­teni a jogosítvánnyal rendel­kezők helyenként megfakul i ismereteit is. Szellem* muníció, jogi kerciek Élthez a munkához az QKBT Titkársága hasznos segédanyagokat biztosít. A fentebb említett tesztlapokon kívül például a közlekedés- biztonsági felvilágosítás, ne­velés a munkahelyen című brosúrát, amely szerintem ma már nélkülözhetetlen se­gédanyaga a munkavédelmi oktatásnak. Nemcsak szelle­mi muníciót, sok-sok tudni­valót ad, hanem ismertet szervezeti és jogi kereteket, összegezi a közlekedésbiz­tonsági ismereteknek a mun­kavédelmi oktatásban betöl­tött szerepét, s nem utolsó­sorban a szocialista brigádok részére forgatókönyvmintát is ad a KRESZ-munkavé- delmi vetélkedőkhöz. Ez utóbbi is mutátja: az­zal, hogy a munkavédelmi és üzem egészségügyi negyed­év véget ér, nem kell befe­jezni a közlekedésbiztonsági nevelés játékos formája,. Lenet rendezni KRESZ-ve- télkeaőket a szocialista bri­gádok, KISZ-aiapszervezetek. a nődolgozók részére is. Ne tegyük ei a KRESZ-tesztlapo- kat a jövő évi, munkavédel­mi és üzemegészségügyi ne­gyedévre. hanem használjuk azokat egész évben folyama­tosan, mint ahogyan a köz­lekedésbiztonsági nevelő- és felvilágosító munka is egész éves, folyamatos munka kell hogy legyen, hiszen egész évben, az esztendő minden napján közlekedünk. (nyikes) Bélyeggyűjtés Ozdon, a Béke telepi bélyeg­gyűjtő kör a város felszaba­dulásának 35. évfordulója tisz­teletére bélyeg bemut atót rendez december 30. és január 13. kö­zött, a Kun Béla Művelődési Ház kiállítótermében. Az év utosó napjaiban — előreláthatólag 29-én — adják ki az újabb Mese-sorozatot és blokkot. Összesen tehát 7f> bé­lyeg birtokába juthatnak a gyűjtők, ha 2ö8,4u forint név­értéket és 1,50 forint felárat ve­szünk. figyelembe. A postai ter­vek szerint évente csökkenő mennyiségű és értékű bélyeg szerepel, az idén mégis az ellen­kezője következett be. Ez azon­ban magyarázatra szorul, mi­után 1978-ban csak Cl bélyeg jelent meg, ami 235 forintba ke­rült. Egyes sorok elkészítése, megjelenése ugyanis 1979-re hú­zódott át. A filatelisták elégedettek az idei évvel. ílz éraekes témájú újdonságok sikeréről, keresett­ségéről töubször adtunk hírt a Déli Hírlap e rovatában is. A magyar belyeg általános köz­kedveltsége segítette a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szö­vetsége nemzetközi tevékenysé­gét. Filatelistáink gyűjteményei számos nemzetközi kiállításon reprezentálták hazánkat, több­nyire jelentős díjakat is sze­reztek. Az elkövetkezendő év elején Miskolcon találkoznak Borsod­Heves-Nógrád megyék legjobb írjei lilatelistái a területi vetél­kedőn. Tavasszal Dunaújváros­ban rendezik meg az országös ifjúsági bélyegkiállítást, ahol bi­zonyára képviseltetni fogják magukat városunk és megyénk fiataljai is. V. Cy. Törpe kislány A világ legkisebb gyerme­ke el egy Athén környéki ár­vaházban. A kilencéves kislány 35 centiméter ma­gas, babaruhákban jár, de mindez nem akadályozza ab­ban, hogy vele egykorú paj­tásaival jól megértse magát. >k A faipar gyors ütemben fejlődik, egyre korszerűbb gépeket és egyre több jól képzett szakembert igényel (Kiss József felvétele) Szép szakma, kevés szakember Egy mérnökre négy állás A ■ magyar faipar — sok más ágazatot megelőzve — gyors ütemben nagyiparrá fejlődött. A fejlődés oka sok más tényező mellett abban keresendő, hogy a fa, mint nyersanyag részben nélkü­lözhetetlen, másrészt pedig újratermelhető. Ez utóbbi körülmény irányította a szakemberek figyelmét egyre inkább a fára, különösen a világ nyersanyagkészleteinek egyre gyorsabb ütemű ki­merülése óta. Ez a felmérés késztette az ágazatot a gyors -fejlődésre; jelenleg már hazánkban európai színvonalú bütórgyá­A gyógyító vér Kornyezfilveííe.eiii, A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Környezet- és Ter­mészetvédelmi Bizottság ma délelőtt ülést tartott a me­gyei tanács vb-termében. A szervezeti és működési sza­bályzat megvitatása után dr. Pusztai Béla, a bizottság el­nöke ismertette a bizottság, és az albizottságok jövő évi mimkatervét. Végül Faragó Károly Osztályvezető számolt be. jelentésében a nagyüze- mileg nem hasznosítható földek tartós használatba adásának tapasztalatairól. Az Országos Haematológiai és Vértranssnáziós Intézet igazgatója, dr. Simonovits István professzor egész életét a magyar egészségügy szer­vezésének, az emberéletek százezreinek megmentésére szentelte. Az elnyomatás éveiben a Vörös Segély egyik megszervezője volt, majd a felszabadulás után hosszú ideig az egészségügyi mi­niszter első helyetteseként napi 12—14 órát dolgozott mindnyájunk egészségéért. Már egyetemi hallgató korá­ban felismerte az egészség­ügy és a társadalmi elma­radottság közötti szoros ösz- szclüggést. — A Szovjetunióban az el­sők közölt fedezték fel a tu­dósok, hogy a vérátömlesztés életeket ment meg — kezd­te a beszélgetést a proíesz- szor. Már 1926-ban felállítot­ták a központi vértranszfú­ziós intézetet, és Nyugaton is az itt gyűjtött tapasztalatok alapján vezették be ezt a gyógyító eljárást. Magyaror­szágon ezt későn fedezték fel. a II. világháború alatt még fejletlen volt a vér- transzfúzió. ez óriási veszte­séget okozott a sebesültek között. . • — Hazánkban 1948-ban kezdődött* meg a szervezett vérellátás, ehhez rendkívül sok segítséget adott Pet- rovszki professzor, aki 1949- ben jött Magyarországra — .sebészprofesszorként. A ma­gvar egészségügy különösen három területen köszönhet sokat néki: a vérellátás meg­szervezését. a rákkutatás és - -gyógyítás új módszereit és a baleseti sebészet fejlett el­járásait adta át nekünk. ÉVENTE: 110 EZER LITER — Nemcsak a vérellátás rendszerét vettük át a Szov­jetuniótól. hanem a vérkon­zerválás módját is. Ez lehe­tővé tette.' hogy kórházaink nagy mennyiségű verkonzer- vet használjanak fel, életeket mentsenek meg pénzűén ki­fej ezhe tetten értékű vérrel. Most évente 110 ezer liter vért használnak fel hazánk­ban. A tudomány azonban nagy léptekkel halad előre. Ma mar nem arról van szó, hogy megfelelő vércsoportú egész­séges donor vérét átadjuk a betegnek, hanem arról, hogy csak azt a véralkatrészt ad­juk at, amire a betegnek szüksége van. A vérben az egyik legfontosabb alkotó­rész a vörösvérsejtplazmá- ban kering és a plazma 8U- féle értékes alkatrészből áll. Többek között ez tartalmaz­za az életfontosságú albu­mint. a Daróczi úti közpon­ti intézetben kb. 40-íéle vér­alkatrészt állítanak elő, a többit a Humán Oltóanyag­termelő Intézet készíti. D GAMMA-GLOBULIN Az Országos Haematológiai Intézet termeli például azt az anyagot, amely megaka­dályozza az Rh-összeférhe- tetlenségből származó; ko­rábban biztosan halálos ki­menetelű magzatkárosodást. Ez a készítmény, az anti D gamma-globulin megakadá­lyozza az anyában végbeme­nő immunreakciót, az olyan antigének termelődését, ame­lyek a magzatot biztosan el­pusztítanák, és 1968 óta a világon az elsők' között Ma­gyarországon díjtalanul kap- ’ ják ezt mindazok, akik erre rászorulnak. — Ha importálnunk kelle­ne az anti D gamma-globu- lint, évente 60 millió forin­tot kellene erre költeni, itt­hon évi 1 millió forintért ál­lítják elő. Ennek köszönhe­tő, hogy a műit évben már a felére csökkent a magzati károsodás a korábbi évek­hez képest. A Szovjetuniótól tanulták meg a magyar tudósok a mélyfagyasztott, mínusz’ 197 Celsius-í'okra lehűtött vörös- vérsejt készítésének módját. Ez a vörösvérsejt. gyakorla­tilag ilyen hőfokon korlát­lan ideig él — bármikor fel­használható. TÁRSADALMI ÚGY A Szovjetunió viszont tő­lünk vette át a díjtalan vér­adás mozgalmát. Nálunk a Vöröskereszt 1959-es debre­ceni kongresszusán hirdette meg: váljon társadalmi ügy- gyé a díjtalan véradás. Az­óta általánossá vált, hogy a gyárakban, üzemekben vér­adó napokat tartanak. Van másfajta együttműkö­désünk is a Szovjetunióval. Tádzsikisztánban sok kóros haemoglobin fordul elő az ottani lakosok vérében, eze­ket a kóros elváltozásokat a budapesti intézet identifikál­ta — azonosította. Most en­nek eredményei alapján kö­zös módszert dolgoztunk ki a kóros haemoglobin identi­fikálására a leningrádi, a njoszkvai és a dusanbe-i haematológiai intézetekkel. Budapesten vizsgálják a vashiányos vérszegénység okait is, ebben a témában is kialakult az együttműkö­dés a Szovjetunióval, ugyan­így a vörösvérsejtek memb­ránkutatásában is kialakult a kooperáció a két ország között, melynek a leukémi­ás betegek gyógyításában van szerepe. rak, forgácslapgyárak és fa­rostlemezgyárak működnek, sőt nálunk épült fel a világ legnagyobb cementkötésű for­gácslapgyára is. A rohamos fejlődés nem­csak milliárdos beruházáso­kat igényelt, hanem ugrás­szerűen* megnőtt a szakem­berek iránti igény is. Jelen­leg sok ágazatban inkább túlképzés van. de faipari szakemberekből igencsak ke­vésnek bizonyult a végzősök száma: a vállalatok évről évre négyszer annyi állást kínálnak, mint ahányan vé­geznek. Faipari szakembereket ez idő szerint Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Mérnöki Karán ké­peznek, két szakon: ötéves mérnöki és hároméves üzemmérnöki szakon. Sajnos, az ipar egyre nö­vekvő igényét korántsem kö­vette a felvételre pályázók számának kedvező alakulása. Erinek oka egyrészt talán abban keresendő, hogy a pá­lyaválasztás előtt álló fiata­lok nem ismerik eléggé a szakmát, sőt a nagy múltú egyetemet sem. A két szakon a felvételt nyert hallgatók előbb műsza­ki alapképzésben részesül­nek, majd bőséges szakmai ismereteket szerezhetnek a faipar minden ágából: bú­torgyártásból, ajtó- és ablak­gyártásból. fűrészipari ter­mékek gyártásából, lemez­ipari termékek előállításá­ból. s~ műszergyártásból. sőt belsőépítészetből és hajó­gyártásból is. A végzettek kapcsolata nem szakad meg az alma méterrel később sem: az egyetem folyamatosan figye­lemmel kíséri egykori hall­gatói pályafutását, számukra mérnöktovábbKépző és szak­mérnöki tanfolyamokat szer­veznek. Diákéveiknek sajátos és felejthetetlen környezetet nyújt az ősi város: Sopron. A soproniak és az egyete­misták kapcsolata hagyomá­nyosán jó. egészséges lokál­patriotizmusuk, és az egye­tem ma is élő hagyományai szerencsésen találkoztak. A végzős hallgatók vidám karneválja és valétafelvonu- lása mindig nagy esemény a város lakóinak és aZ ott megforduló ezernyi turistá­nak is. Csótányt, benzinnel Hogy mik vannak ... ? Kérdés: tessék mondani, mivel lehet csótányt irtani? Igen, azt a rusnya kis bogarat, amely minden kis repedést, nyílást megtalál a bérházi lakásokban ... A tulaj (férfi és 30 éves) egy tízszintes épület földszintjén lakik, fogott egy üveget,, s elment benzint venni. Aztán a benzinnel együtt lement.az épület pineé.jébe. megkereste a csótányok járatát, s kiöntötte azt. Benzinnel. Ez még nem lett volna baj. Ám, meg is gyújtotta: lángolt a járat, égtek a csúnya kis bogarak ... Akkor, délelőtt volt, pár perccel múlt tíz óra. A bérház­ban csak a nyugdíjasok, a gyesen levő anyukák, kisgyerme­kek, s egy-két alvó éjszakás tartózkodott. Egy hatodik eme­leti lakó is akkor tért haza a bevásárlásból, s jó volt a sze­me Is, s az orra is. Érezte a benzingőzt, látta pinceab'akon keresztül a lángokat. S telefonált... A tűzoltóság ügyeleti központjában visszaiekcccse'tük a magnószalagot: Rémüli női hang: — Tfiz van...! Azonnal jöjjenek...! — s mondja a címet is. Öt piros autó fordul ki az útra. köztük egy létrás kocsi. Eakástúz van, lehet, hogy menteni keit. S az öt kocsi végigszirénázik a városon, s aki látja őket. megrémül egy pillanatra. Mi lehet... ? Égtek a csótányok s pár pillanat múlva elaludt a tűz is. A nyugdíjasok, a gyesen levő anyukák, a ki-gyermekek döb­benten nézték a szirénázó autókat, felébredtek az éjszaka <k is. A tűzoltókocsik házuk előtt fékeztek. A túz viszont sze­rencsére kialudt. A tűzoltóság dossziéjába az eset így kerül be: vaklárma. Az Árpád utca 80. szám alatti földszinti lakót szabálysérté­sért feljelentették ... '■ (illés?)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom