Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-13 / 266. szám

$ Máthé Eta (Anyóka) és Galkó Balázs (Matyi) az előadás egyik jelenetében (Jármay felv.) Gyermekdarab a színházban Ludas Matyi Vizsga? Zárthelyi? Teszt? Egyetemi hallgatók a számonkérésről Alig akad diák, aki szereti a feleltetést. a vizsgát! Látszólag a legszívesebben eltörölnének minden számonkérést, beszá­moltatást. A dolog azonban ko­rántsem ilyen egyszerű. Leg­alábbis ez derül ki a Felsőok­tatási Pedagógiai Kutatóköz­pont egyik vizsgálatának ta­pasztalataiból. az egyetemi, fő­iskolai hallgatók véleményéből. Az FPK pszichológiai és szociológiai osztályán 1973 óta folynak felmérések a hallgatók élet- és munkakö­rülményeiről. értékorientá­ciójáról. Ennek részeként kérdezték meg mintegy 1400 másodéves hallgató vélemé­nyét — az erre az évfolyam­ra járók 10 százalékát,— a vizsgáról. Válaszaik a nagy szám miatt alkalmasak az általánosításra. A megkérdezettek a ha­gyományos vizsgát tartják a legrosszabbnak a jelenlegi értékelési, ellenőrzési módok közül. Minden száz hallgató közül 41 ítéli el: 25 viszont jónak tartja. A zárthelyi dol­gozatnál fordított az arány. A zárthelyi mellett a gya­korlatokon és a laboratóriu­mi foglalkozásokon történő számonkérésről is sokan azt mondták, hogy „viszonylag jobb forma”. A tsztvizsga a lal helyet. Ezt követi a sze­mináriumi számonkérés, s a vizsga — mint említettük — az utolsó helyen áll. A fi­zikai dolgozók gyermekei in­kább a gyakorlatokon, a la­borban történő értékelés mellett adták le a voksukat. A teljesítménymérést tehát abban a közegben érzik a Legkedvezőbbnek, amelyben gyakorlati készségeik, képes­ségeik is megnyilvánulhat­nak, s ahol a szóbeli kifeje­zőkészségnek viszonylag ki­sebb a jelentősége. Mint a közelmúltban köz­zétett összegező tanulmány rámutat: szinte kivétel nél­kül Vminden hallgató fenn­tartásokkal él azokkal a vizsgaformákkal szemben, amelyeken a teljesítménymé­rés egy-egy alkalomra kon­centrálódik. Az olyan mód­szerek, eljárások alkalmazá­sának általánossá tételét sürgetik, amelyek a vizsgá­nál rendszeresebben, tehát viszonylag folyamatosan ér­tékelik a teljesítményt, az egyénre szabottan jelzik a haladás mértékét és a tudás hiányosságait, amelyek konk­rét segítséget adnak a to­vábbi munkához. Általában okjektivebb. a véletleneket jobban kizáró vizsgáztatási 1 formákra lenne szükség. Az alapvető kérdésekben lényegében egyezett a kü- ■ lönböző típusú intézmények hallgatóinak a véleménye. A bölcsészettudományi karok hallgatói például elsősorban azt igénylik, hogy legyen tárgyilagosabb az értékelési rendszer, hiszen sok minden — az ösztöndíj, a kollégiumi felvétel — függ az osztály­zattól. Az ellenőrzés jelenle­gi formáit a jogtudományi karok hallgatói bírálták a legélesebben; elsősorban a vizsgák és az index-aláírás feltételeinek megváltoztatá­sát — és az óralátogatás kö­telezettségének eltörlését — javasolták. A közgazdász- hallgatók úgy látják, hogy ha mindenütt folyamatosan ér­tékelnék az évközi munkát, tárgyilagosabbá válhatna a félévi, év végi osztályzat. A műszaki egyetemisták és főiskolások, valamint a ter­mészettudományi karok hall­gatói nem változtatnák meg alapjaiban a jelenlegi érté­kelési rendszert, megjegyez­ték azonban, hogy a gon­dolkodás és az alkotókészség kevéssé tükröződik a jegyek­ben. Ntmi Kell hosszan bizonygat­ni. hogy Fazekas Mihály hu­llás Matyi című elbeszélő köl- lemenye nem mese. Legleljebb annyiban, hogy a századok mélyéből mindig új életre éb­redő örökszép történet szerep­lőinek hajdanvolt mintái tud­ták : legleljebb a mesében lé­tezik olyan, hogy egy jobbágy- fiú a iöldesúron verje le a ka­pott huszonötöt. Nem mese a Ludas Matyi akkor sem, ha tudjuk, hogy mesemotívumok­ra épül, az pedig éppenséggel irodalomtörténeti tény, hogy az 1804-ben született mü szerzője 1815-ben, az első megjelenés idején tiltakozott a „híre nél­kül" készült kiadás ellen. Le­het. hogy Fazekas Mihály a Sehwajda György átdolgozásá­ban a Miskolci Nemzeti Szín­ház színpadára került forma ■ ileii is tiltakozna, de a kü­lönbség nem lényegtelen: er- i'e ma senki nem figyelne oda. A Ludas Matyinak ez a nagyon sokadik átdolgozása, és csak azt bizonyítja, hogy az eredeti történetnek sem­mi nem árt. Nem mintha kételkednénk benne, hogy Schwajda nem tud jó mesét írni, legfeljebb azt nem érti az ember, hogy miért kel­lett valamit, ami eleve jó. az eredeti motívumok felhasz­nálásával mássá írni. A Lu­das Matyi az a remekmű, amely mindegyik korosztály­hoz képes szólni, mást mond a gyereknek, mást a felnőtt­nek, és egyik nem kevesebb mint a másik. Átírva viszont valami új minőség lesz az eredmény, és ez azért nem jó, mert kétségek forrása le­het; áa találkozik vele, le­het, hogy ezt a változatot ké­ri számon az eredetin a gyerek? Szerencsére nincs nagy baj; Matyi úgy visszaveri Döbrö- gin mind a háromszor, hogy csak úgy porzik. Az igazság­nak elég tétetik. A lusta tu- tyimutyiból több mesterséget megismerő, megtanuló. a bátran sarkára álló fiúnak pedig esze agában sincs fe­lelősségre vonni senkit. Gon­dolata sincs jóformán ezen a színpadon, mert mindent a liba tud. Pontosabban; a szer­zői szándék szerint „Galibá­nak” címzett, tényleg mese­belien okos jószág, aki főként a földesúri önkény ellen lá­zad; Döbrögi eppen úgy meg akarja süttetni, mint más közönséges halandó. Világos, hogy ezt nem tűrheti, és em­berarcot ölt. mint a nemré­gen bemutatott, egész estét betöltő rajzfilm bűbájos sze­replője. Sőt többet is tesz. Az egész történetet ő irányítja, mert ha már ember, akkor csináljon is valamit. Neki ugyanis több libatársa is van. akiket kitűnően felhasz­nálhat; a keretjátékban (fa­lusi vásár) játszódó történet­be így szövődik egy másik játék a díszlet-libával, aki a gyerekközönség szórakozta­tására eljátssza, hogy ö az lesz, ami lenni akar. kastély, vagy ingaóra, esetleg száza­dos fákból álló erdő. Kár, hogy Döbrögivel együtt őt is állandóan elverik; így aztán gyerek legyen a talpán, áki ki tudja válogatni, hogy ki *a bűnös, és miért. Persze, a gyerekek e nélkül is tudnak mire figyelni; sok kedves ötlet váltja egymást a Szűcs János rendezte elő­adáson. ötletesek, kedvesek Szakács Györgyi jelmezei, jól használhatók Székely László puritán egyszerűségű díszletei, a tánckarból, ének­karból verbuválódott vásáro­sok és libák Somoss Zsuzsa koreográfiájára azt teszik, amit tenniük kell; mozgásban nincs hiány ezen a színpadon, sót a nézőtéren sem. Ez utóbbi (és még nagyon sok minden) főként a Galibát jálszó Somló István érdeme, akiről nem most kell meg­állapítani. hogy kitűnő szí­nész. Sokkal helyénvalóbb igazság, hogy ismét képes volt a legnehezebbre: elbű­völte apróságokból álló gyer­mekközönségét. Játékkedv- ben, ötletekben, bűbájos ka- rikírozó képességben, a sze­rep iránti tiszteletben M. Szilágyi Lajos (Cézár, a sü­ket eb) volt a párja. Somló Ferencről (Döbrögi) tudtuk, hogy ha színpadot lát. min­dig nagy örömmel játszik. Máhr Áginak (Diszletliba) is • hasonló szép erényei derül­tek ki. Matyi szerepében Gal­kó Balázsnak korántsem volt ennyi lehetősége, mert mint mondottuk, a cím ellenére sem ő a főszereplő. Bár ha Máthé Eta (Anyóka). Dari- day Róbert (Ispán). Mátyás Jenő (Gyógykovács) es Györ- váry János (ör) jókedvét né­zi, biztosan szívesen játszik. MAKAI MÁRTA rangsor középső helyen fog­KLÓD Kossuth rádió: 12.(X): Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv. — 12.50: Hangverseny délidében. — 13.55: Népdalcsokor. — 14.43: Mihai Eminescu és a századvég roman irodalma. — 15.00: Hírek. — 15.10: Dalok a Fáklyavivők cí­mű hanglemezsorozatból. — 15.29: Nyitnikék. — 16.00: Útközben. — 16.05: Külföldről érkezett... — 16.25: Balettzene operákból. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: A számítógép kihívása. — 17.32: Amda Géza Chopin-keringőket zongorázik. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Tudósítás baj­noki jégkorongmérkőzésekről. — 19.20: Ziehrer müveiből. — 19.50: Külpolitikai klub. — 20.20: Hall­gassuk együtt! — 21.05: iroda­lom a gyorsuló időben. — 22.00: Hűek. 22.13: Sporthírek. — 22.20: Viláetörténelem dióhéjban. — 22.30: Boro.SK Lajos népi ze­nekara játszik. Melis György nóíákat énekel. — 22.54: Medi­táció — a kisemberek utókorá­ról. — 23.04: Új lemezeinkből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Szigeti. Fe­renc táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. — 12.30: Hírek. — 12.33: Meló­diakoktél. — 13.25: Növényked- velőknek. — 13.30; Írók. köny­vek, évek. — 14.00: Kettőtől Az élet értelmetlen ségéről Olyan rövid az élet! Nem? Apró kis hangyák va­gyunk, fontos­kodva futkározunk ide-oda. tesszük a dolgunkat (de ki mondta, hogy az a dolgunk, amit te­szünk?), lakasra gyűjtünk, cigaret­tázunk, szidjuk az időjárást, egymást, nagy ritkán ma­gunkat. Idegeske­dünk, bosszanko­dunk a tévé műso­rain, tanulunk, fe­lejtünk. amikor végre azt hisszük, hogy tudunk egyet s mást, kiderül, hogy az bizony csak egy morzsányi túró az egesz ha­talmas tejboltban, aminek méreteiről fogalmunk sincs. Irigyeljük a gaz­dagokat, a szépe­ket, az okosukat, nem jut eszünkbe, hogy: na és?, mire mennek vele?, ha­marosan ők is fel­dobják a talpukat. Egyik pillanatról a másikra megöreg­szünk. aztán visz- szasírjuk az elté- kozolt ifjúságot, a kihagyott lehetősé­geket, Lehetősé­gek? Mire? Mi­nek? Bocsánat, ha va­lakit megsértettem a többes számmal, de nem valószínű, hogy ezek a pesz- szimistu gondola­toki — , gondola­tok?, ezek?, na, ne!, különben is ■ . . ah. de hagyjuk!—, csak engem kerül­getnének, Lehel, hogy két-három nap múlva túl le­szek az egészen, is­mét mindent derű­sen latok, a költő­vel vallom, hogy az élet szép. tené- ked magyarázzam, de most minden borús, kilátástalan, hiábavaló. Nem, nem vagyok két­ségbeesett, azon már túljutottam. Inkább fásult, mindenbe beletö­rődő bölcs, aki még abban sem sem hisz, hogy az élet értelmetlen. Nihil, nihil, ni­hil... Biztos vagyok benne, hogy Önök is éreztek már Így. Ha máskor nem, hát akkor, amikor életük olyan sú­lyos válságba ke­rült, mint most az enyém; dagyod bég vagyok fázva. (szabados) es a szubjektív tényezőket hatig ... — 18.011: Tip-top pará­dé. — 18.30: Hitek. — 18.33: Nó­ták. — 19.80: feljegyzés az élok házából. — 19.30: Csak Halálok­nak! — 90.30: Hírek. — 20.33: a epek között. — 21.12: Esti hangverseny. — 22.12: A dzsessz- rock kedvelőinek. — 23.00: Hi­tek. — 23.15: A Magyar Rádió es Televízió énekkarának és szimfonikus zenekarának ope- lettf el vételeiből. — 24.90: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Fiatalok zenes találkozója. Szerkesztő: Zakar János es Regős Zsolt. — 17.43: Az igazságügy fóruma. A kisa­játítás. Dr. Tímár László Jegy­zete. — 18.00: Észak-magyaror­szági Krónika, (Az MTESZ gyár­látogatással egybekötött elnöksé­gi ülése Lenlnvárosban. a TVK- ban. — Hadtudományt tájkoufe- rencia Miskolcon.) 18.25—18.30: Lap- és műsot'elözetes. Televízió, f. műsort 18.23: Hí­rek. — ití.sö: Sakk-matt. — iö.jO: A nyelv v litiga. — li.30: Min­denki iskolája. — 18.40: Ho.nap a mában. — 19,10: Esti mese. — 19.80: Tevélorna. — 19.30: Tv­hirado. — 20.00: Éjszakai; es nappalok. — 21.00; Megkérdez­zük Veress Péter külkereskedel­mi minisztert. — 21.03: Művé­széit Magazin. — 22.40: Tv-hlr- adó 3. Televízió, 2. műsort 19.lo—kb. 23.01): fiatalok estje. Közben 19.30: Tv-hiradó. Kb'.; 21.00: Tv­turado 2. Szlovák televízió: 18.25: Hírek. — 16.45: Orvosi tanácsok. — 16.55: Iskolatévé. — 17.35: Rö­vid történetek. — 17.45: Autó­sok-motorosok magazinja. — 18.13: Dokumentumműsor. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-hir­adó. 10.30: Tiszta folyó. — 21.00: Dokumerttumfllm, — 21.30: Tv-hiradó. — 22.00: Könyvek. — 22.05: Musica viva. —.22.50: Hí­rek. Kiállítások: József Attila Könyvtár (12—20): A régi Mis­kolc fényképeken. — Miskolci Képtár (10—18): 230 év magyar festészete. — Kondor Béla-em- lékktállilás. — l7j szerzoménvek. — Herman Ottó emlékház (10— 18>: Herman Ottó éleié és mim- kassáé«. — Vasas Galéria 04— 19): Overrkrr </ok. — Munkás­élet '79. — H"rman Ottó Mú­zeum (10—181: Ember és munka. — .........azok a gyerekek” — Diósgyőri vár (9—13): A diós­győri vár története. — Penzek Diósgyőr életében. — Déryné- haz (9—13): A miskolci színészet története. — Mini Galéria (10— 18): Korkos Jenő festményei. — Nehézipari Miiszaki Egyetem (9—16): Drozsnytk István grafi­kái. — Vörösmarty Művelődési Ház (10—18): Fotókiállítás Mis­kolc város felszabadulasának 33 évfordulója tiszteletére! Miskolci Nemzeti Színház (7): Sicc. halál . .. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A vadember Mb., szí. francia film 14 éven aluliaknak hein ajánljuk! ITT. helyár! Kezdés: Í4 órakor D. G. A burzsoázia diszkrét baja Mb., szí. francia film 16 éven felülieknek! 11. helyár! Kezdés: hn6, 8 órakor BFKE kamaramozi A esillagszemü Szí. magyar film Kezdés: 4 órakor Talpalatnyi lóid Magyar film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Sevcrílio Mb., szí. NDK—roman film Kezdés: f3 órakor Rosszemberek Szt. magvar film 1« éven felülieknek! Kezdés: hn3. 7 órakor HEVESV IVAN FILMKLUB A kis Valentino Magvar film Kezdés: f5, rí orakor TÁNCSICS Magyar rapszódia Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 15, f7 órakor TA' ^SICS kamaramozi caddo Szí. szenegáli film Kezdés: 7 órakor FAKLYA Szirogoff Mihály Mb., szí. iio1"ár—olasz film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Júlia Mb., szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! II. helyár! Kezdés: 4. 6 órakor PETŐFI Papucs és rózsa 1—11. Mb., szí. angol film Dupla helyár! Kezdés: 6 órakor görOmböly, KRÚDY A bosszúállók Szí szovjet film Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.H0: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kuturális programjából. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája, — 8.37: Olvasólámpa. — 8.06; Borodin- müvek. — 9.42: Kts magyar néprajz. — 9.47: Tarka mese. kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: Csiribiri. — 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Opera­slágerek. — lt.20: örökzöld dzsesszmelódták. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Énekel a szerző: Dávid Tuhmanov. — 8.20: Világtörténe­lem dióhéjban. —• 8)30: Hirek.— 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 0.28: A 04 . 05 . 07 jelenti. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.30: A Szabó család. Televízió, j. műsor: 8.00; Té- vétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 10.25: Delta. - 10.43: Éjszakák és nappalok. — 11.43: Lehet agf kérdéssel több?

Next

/
Oldalképek
Tartalom