Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1979-11-08 / 262. szám
Magyarországi ősbemutató Két évszázad fordulóján Sicc, halál... A Satas család három nemzedéke: az apa (Kulcsár lmre)t a nagyapa (Simon György) és az unoka (Hajnal Márk). (Jármay felv.) Saulius Saltenis, fiatal litván drámaíró mindeddig ismeretlen volt a magyar olvasó és színházlátogató előtt. De — kis t\ilzássai - mindez elmondható a litván irodalomról is. Magyarul csak néhány szerző, például Mykolas Sluekis, 'ÍVIi- ezelaiíis és Justinas Marcinki- evicius kötete kapható. A kedd esti premier magyarországi ősbemutató; vendég a darab rendezője, Irene Buciené, a díszlet- és jelmeztervező Virginia Dautaríiene és a kísérőzene komponistája, Mindaugas Urbaitis is. Mitagadás, már maga a darab cinre is meghökkenti az embereket. Ezúttal azonban nem a filmcímeknél már megszokott sajnálatosan rossz fordítói „hagyományokról” van szó. Az eredeti cím litvánul: Skac mirtie, visadas skac... (Sicc halál, mindörökre sicc ...), s ez a mondat el is hangzik a darabban. Nem ennyire meghökkentő. de fogva tartja a szemet a színpadkép, amely a nézőt fogadja. Nincs függöny, a színpadi árok be van fedve, az is ..játszik". A színpad előterében szekrényeket láthatunk, amelyeknek több és többértelmű funkciója van a cselekményben, a háttérben egy Chagall-képre emlékeztető falut, vagy kisvárost ábrázoló, fából, textíliából készült panorámát helyeztek el. Ennek is funkciója van. ez is játszik, mert a reflektorok többször is végigpásztázzák a cselekmény során, mintegy érzékeltetve az idő múlását. Szándékosan kezdtük a kritikát a színpadképpel, amely hagyományosan a cikkek végére szokott kerülni, mert ez is elárul valamit a darabról. Többek között azt, hogy Saltenis darabja kitűnően él a modern dráma fogásaival, például az idősíkok váltásával, a főhős tudattartalmának kivetítésével, s a vaskos realitás, az álom, a játékos stilizálás, a szimbólumok, a líra, a groteszk. a nemes pátosz és az irónia összetéveszthetetlenül egyéni ..keverésével”, ötvözésével. Mindez persze c?ak utólag tudatosodik a nézőben, illetve az sem baj. ha nem tudatosodik, mert az az első perctől magával ragadja a színpad varázsa, a cselekmény sodra. Furcsa paradoxonnal van dolgunk, mert ezt a ..cselekményt” alig lehet elmondani. Legalábbis nem érdemes, mert valamit mindenképpen elvesz a jelentéséből, mondandójából. Éppen, mert a jelképes és a1 reális elemek — az álom és a valóság át- tűnéseiről van szó; egy fiatalember, AndVius Satas ke- serédes ifjúságáról, felnőtté éréséről. Saltenis és a rendező Buciené tudatosan lebegteti. mossa össze a különböző motívumokat, hatáselemeket. Tudják azt, hogy könnyebb egy álmot megeleveníteni, mint elmondani. Andrius Satas 17 éves, tehát abban a korban van, amikor még mindannyian az iszákunkban hordozzuk a marsallbotot, de már kényszerű és igen fájdalmas ütközéseink is vannak a világgal. A szülők, az iskola, a falu, a város, egyszóval a társadalom ugyanis nem igazodik az álmainkhoz, vágyainkhoz, sőt megbotránkozva utasítja vissza követeléseinket. Andrius, aki tehetségesebb, következésképp érzékenyebb, mint a környezete, úgy érzi, hogy Hamletként neki kell a helyére billenteni a kizökkent világot. Tudjuk, hogy a Hamletek szerepe mennyire hálátlan. A bonyodalom középpontjában levő tehenet, amit éveken keresztül gyűjtögetett pénzén vett meg a szomszédnak, hogy kiengesztelje. egyszerűen lelövi az alkoholista suszter. A fiatalember legszebb szándékai, tettei fordulnak' önmaguk ellentétébe. válnak szomorúan groteszkké. mert az élet „vaslogikájával” ellenkeznek. Minden lefokozódik, megcsú- foltafik. még a szerelem is. Csak az emlékek maradnak tiszták. Bármikor felidézhe- tők, s hősünk fel is idézi mindig, amikor válsághelyzetbe jut. Hogyan valósítja meg mindezt a színpadon Irena Buciené? Két egymással ellentétes fogalommal kell válaszolnunk. Egyrészt hallatlanul precíz — a mi színpadjainkon szokatlanul —, aprólékos, a nüanszokat is gondosan kidolgozó játék- mesteri munkával és színészvezetéssel. Másrészt nagyfokú líraisággal és nagyvonalúsággal. Nem takarja el. nem titkolja például a színpadi technikát. Látjuk, hogyan. mivel emelik a magasba például a nagyapát, a tárgyakat, s ez kicsit bumfordi humort is visz ezekbe a jelenetekbe, máskor meg mindent a fantáziánkra bíz. Ezt a kettősséget kívánja A régi Miskolc fényképeken meg a színészi játéktól is, de itt már kevesebb sikerrel. Mindenekelőtt a főszerep- • lő. Beratin Gábor játékát érezzük kissé nyersnek, kidolgozatlannak. Éppen a lírai epizódokban. Nem zavaró ez, s a játék folyamán bizonyára csiszolódni is fog. Érti. érzi a figurát, de az eszköztára még nem elég gazdag. Ezen csak a rutin, a tapasztalat segíthet. amit minden bizonnyal meg is szerez majd. hiszen — Andrius Safashoz hasonlóan — igen fiatal, főiskolai hallgató. Parádés szerep, s érezhetően nagy kedvvel is játssza Simon György a nagyapát. Ö a darabban a deus ex machina, a ..jó tündér”, aki megjelenésével mindig mozdít valamit a cselekményen, amin természetesen a főhős énjének benső mozgását kell értenünk. Rokonszenves ala- kítás. bái- kevésbé látványos, hálás Kulcsár Imréé az apa szerepében. Van humora, amely szelíden csillan, a figura esendőségében, gyarlóságában is fel tudja mutatni a humánumot. Maliié Eta kevesebb játéklehetőséget kapott (az anya szerepében), visszafogottan. de mégis élethűen állítja elénk a munkában megfáradt, megcsalt — megcsalatott asszony szűr. keségát. Ez a szürkeség, igénytelenség oka is, okozata is a férje „nagy természetének", Andrius kiábrándulásának. Ellentmondásos Máhr Ági alakítása Luci Kaminski szerepében. Ott éreztük meggyőzőbbnek. amikor a szerelmes lányt, s nem a szertelen kamaszt, a „boszorkányt” játszotta (az első részben). Markáns figura Kaminski. a részeges varga. Dariday Róbert nem esett a szokásos túlzásokba. meg tudta mutatni ennek a típusnak az esendőségét, tragikumát is. az ellenszenves vonások mellett. Péva Ibolya illúziót keltő volt Irena Meskute, Andrius tanárnője. ként. Szeleburdi volt és szeretette —■ szerelemre éhes, ugyanakkor ő is tragikus, mint szinte mindenki a darabban. Még a tehén is. „akit” Bús Erika „játszott’’ szomorúan szép szemekkel. Holl Zsuzsa igazgatónőjénél ismerünk az életből markánsabb figurákat is. A színésznő — érzésünk szerint — nem tudta elég erővel elhitetni. hogy hatalom van a kezében, tehát nagyon is be tud avatkozni Andrius sorsába. Ugyanakkor adós maradt ennek a vénlánynak a tragikumával is. Az epizód- alakítások: Szabados Ambrus (a tehcn gazdája); Mátyás Jenő (Kausila, a testnevelő tanár); M. Szilágyi Lajos (Wachsmüller); Teszáry László (Andrius osztálytársa) ; Ludas István (Luci öcs- cse): és Kanalas László (Fin- kelstein, borbély) derűs színfoltok voltak a színpadon. Kedves jelenség a gyerekszereplő. Hajnal Márk. Mindaugas Urbaitis kísérőzenéje (magnóról halljuk) nem csupán színezi, értelmezi is a szinpadi történést. Virginia Duatartiene díszleteiről már szóltunk. Kosztümjei hivalkodás nélkül, ugyanakkor mégis karakteresen mutatták be a számunkra távoli litván kisváros világát. horpAcsi Sándor £ A vasgyári nagyvendéglő (ma jobbra van a teniszpálya) Miskolcot sokkal többen szidják, mint ahányan dicsérik, de ebben az esetben egészen biztos: nemcsak azt kell nézni, hogy mit mondanak, hanem azt is, hogy ki mondja. Nyilván mást lát az átutazó, mást aki a komfortját kevesli, és megint mást, aki ismeri. A József Attila Könyvtárban a hét elején nyílt A régi Miskolc fényképeken című kiállítás h o vat art ozásától f üg g etl énül mindenkinek szól, akinek ehhez a városhoz köze van; a múltból sok minden következik. Fejér Ernőnek, aki a Her- man Ottó Múzeum fényképanyagából és a Zempléni Múzeum szerencsi levelezőlapgyűjteményéből a kiállítás múltidéző, változatos anyagát összeállította, nyilván semmiféle didaktikus célja nem volt. A könyvtár kitűnően fotózó (a nagy alakú reprodukciókat is ő készítette) és jó stílusérzékű munkatársát minden bizonnyal az a kíváncsiság vezette, amely mindnyájunkat elfog, ha régi-régi évtizedeket idéző fotóalbum kerül a kezünkbe. Még egy család története is érdekes; egy városé izgalmas. Több mint száz évet visznek vissza az időben a fotográfiák, az 1860 és 1900 közötti város képét mutatják meg. A mai nagyváros a céhek helyét elfoglaló nagyipar születésének ideje ez. és az az idő. amikor az 1878-as nagy árvíz egyetlen éjszaka többet változtatott Miskolcon mint polgárai több emberöltő alatt szándékoztak. De a katasztrófától függetlenül is, az országrész városnévre igényt tartó települését éppen úgy formálta a huszadikba áthajló tizenkilencedik század, mint akármelyik más városét szerte az országban. A Tiszai és Gö- möri pályaudvarról készült képek mutatják, hogy létrejött a vasúti összeköttetés a fővárossal. Kassával és Debrecennel. Gázgyár, villanytelep épül, üzembe lép a távbeszélő hálózat, megalakul a Kereskedelmi és Iparkamara, kórházak épülnek, megszületik a Borsod-Miskolci Múzeum Egyesület. A kor embere pedig a földszintes házak közé beékelődő, főként a főutcát gazdagító új paloták között éli a változást nem ellenző, sőt minden újat szívesen fogadó, az adott viszonyokhoz alkalmazkodó, ezek nyomán 'alakuló életét. A népkerli pavilonnál zenét hallgatott vasárnap délelőttönként, a fürdőhellyé alakuló Tapolcán pihent, már nem konflison, villamoson, automobilon utazott, színházba járt és üzletelt a miskolci polgár. Jól tájékozott helyi sajtóból értesült az eseményekről. jónevű cégek hirdetéseiből, hogy mit vegyen meg, és miben járjon, ha pedig a kedve úgy hozta, akkor éppen úgy ment a Bükkbe, mint manapság. A Palotaszálló ugyan akkor még nem ékesítette Lillafüredet, de a hegy éppen olyan szép volt. Ez nem változott. Hajdanvolt Kozma Andor így verselt: „Polgár vagyok szép Miskolcz városában J S ez rajtam kissé látszik is talán .. .’’.Örült neki, hogy ide való, és lehet, hogy manapság is jó néhányan így vannak ezzel. De az biztos, hogy levelezőlapon nem terjesztik. MCSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Óvónők. — 12.50: Zenemúzeum. — 14.49: Kritikusok fóruma — 15.00: Hírek. — 15.IQ: Forradalom és folklór. — 15.29: Litera-tura. — 16.00: Ütközően. — 16.05: Szabadpolc. — 16.35: Üj felvételeinkből — 17.00: Hírek. 17.07: A magunk érdekében, a magunk védelmében. — 17.32: Goldmark: Falusi lakodalom — szimfónia. — 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Madarász Katalin népdalfelvételeiből. — 19.35: Uj operaíemezeinkből. — 23.14 : Richard Strauss: Hősi élet — szimfonikus költerpény. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. — 12.55: Kapcsolás a nyíregyházi körzeti stúdióba. — 13.25: Ifjúsági könyvespolc. — 13.30: Mikrokozmosz. — 14.00: Színejava. — Í6.00: Magyar rézíúvós- együttesek játszanak. — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.3-5: Idősebbek hullámhosszán. — 17.30: Zenei tükör. — 18.00: Disputa. — 13.30: Hírek. — 13.33: Hétvégi panoráma. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek — 20.33: Szociológiai figyelő. — 21.03: Kabarécsütörtök. — 22.03: Szirmai Albert- operettjeiből. — 23.00: Hírek — 23.15: Nóták — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; időjárás. - 17.05*: 17.00; Hírek, Fiataiok félórája. Szerkesztő: Dobog Béla és Csonka László. — összeállítás a nyár kedvelt dallamaiból, slágereiből. — A Borsod megyei Beruházási Vállalat országos kezdeményezése. - 18.00: Északmagyarországi Krónika. (Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tárgyalta. — A B.-A.-Z megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a másodállás, mellék- foglalkozás és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkozás helyzetét vizsgálta.) — Sport. — 18.25: —18.30: Lap- és müsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hírek. — 16.35: Tízen Túliak Társasága. — 17.15: Tévébörze. — 17.25: Rólunk van szó! — 17.55: Kaiké József költészete Ma délután Miskolcon két helyre is várják Ratkő József költőt: délután 4 órára a vasutasok Vörösmarty Művelődési Házába, este fél 7 órára pedig a postások ifjúsági klubjába. A rendezvény címe mindkét helyen: Ratkő József költészete a dalok és a képzőművészet világában. A címnek megfelelően a költő megzenésített verseit sArpádi László dalénekes tolmácsolja, s ugyanekkor Mezei István grafikus művészi versillusztracióit is bemutatják. CTHT5 Frontok egy frontorszagban. — 18.20: Cukorgyár a Hajdúságban. — 18.50: Staféta. — 19.15: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Éjszakák és nappalok. — 21.05: Telesport. — 21.40: Filmszem. — 22.30: Tv-híradó 3 Televízió, 2. műsor: 19.01: Magyar irodalom. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Van képünk hozzá! — 20.35: Händel: d-moll zongoraverseny. — 20.50: Tvhiradó 2. — 21.15: Veszélyes szelek. Szlovák televízió: 15.40: Isko- latévé. — 16.00: Ifjú szemmel. — 16.30: Hírek — 16.45: Zenés műsor. — 17.00: Pionírok magazinja. — 18.00: Vitaműsor. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv- hiradó. — 19.30: Vetélkedő. — 20.20: Az utolsó függöny. Tévéjáték. — 21.25: A rendőrség naplójából. — 21.30: Tv-híradó. — 22. 00: Publicisztika. — 22.25: Labdarúgó-összefoglaló. — 21.30: Hírek. Kiállítások: József Attila Könyvtár (12—20) : A régi Miskolc fényképeken — Vasas Galéria (14—19) : Gyermekrajzok. — Munkásélet ’79. — a Diósgyőri Vasas Művelődési Köz- nőm bélyeggyűjtő szakkörének kiállítása. — Nehézipari Műszaki Egyetem (9—16): Drozsnyik István grafikái. — Vörösmarty Művelődési Ház (10—13): Fotókiállítás Miskolc város felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. Miskolci Nemzeti ’Színház (7) : •Sicc, halál . . . Nyilvános főpróba. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: A vadember Mb. szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! III. helyár! Kezdés: f4 órakor A burzsoázia diszkrét bája Mb. szí. francia film , 16 éven felülieknek! II. hely ár! Kezdés: hn6 és 8 órakor BÉKE KAMARAMOZI: Körhinta Magyar film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH: Rosszemberek Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: 1*3 és hnö órakor Severin o Mb. szí. NDK—román film Kezdés: 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB: A kis Valentino Magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: i'5 és 17 órakor TÁNCSICS: Vendégek vadnyugaton Szí. román film II. helyár! Kezdés: ±'5 és 17 órakor TÁNCSICS KAMARAMOZI: Őszi szonáta Szí. svéd—amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 7 órakor FÁKLYA: Sugarlandi hajlóvadászat Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! TI. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA: Háztüznéző Mb. szí. szovjet film Kezdés: 4 és 6 órakor PETŐFI: Detektív, két tűz közöt; Mb. szí. amerikai film III. helyár! Kezdés: í'5 és í7 órakor PERECES: Hatholdas rózsakert Szi. magyar film Kezdés: 6 órakor /HÁMOR: Fekete fülű, fehér Bim I—II. Mb. szovjet, film Dupla hely ár! Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Patika a rézkohászatban. — 8.37: örökzöld dallamok — 9.33: Óvodásoknak. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Hétszínvirág. — 10.35: A közelítő tél. Versek. — 10.40: Kodály-kórus- művek — 10.59.: Lottóeredmények. — 11.00: Moszkvai képeslapok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. — 8.20: Kína 30 éve. — 8.30: Hírek. — 8.33: Szatirikus dalok. — 8.46: A „Tannen- berg-vállalkozás”. — 9.01: Gergely Anna. Kiss Károly és Kovács Apollónia énekel. Németh János cimbalmozik. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenedélelött. — 11.45: Tánczenei koktél.
