Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-29 / 280. szám

a miskolciaké a szó Állják a sarat! Bizonyára mindenki ismeri a mondás jelentését; akik „áll­ják a sarat", azok állhatatos, kitartó, derék emberek, a ne­héz megpróbáltatások közepette is. Most azonban nemcsak képletes kifejezésről van szó, mert akikkel kapcsolatosan eszembe jutott ez a mondás, azok ténylegesen, a szó szoros értelmében állják a sarat, és az késztetett e néhány sor megírására, hogy erre már ne kényszerüljenek sokáig. A Bajcsy-Zsilinszky út 3—11. számú bérházak lakóiról van szó, akiknek — már meglehetősen régen — állniuk, job­ban mondva, járniuk és eltakarítaniuk kell a sarat, ha a ház mögötti udvaron húzódó garázssor valamelyik garázsá­ba be akarnak állni kocsijukkal, illetve ki akarnak jutni onnan. Az udvar ugyanis egy feltúrt sár- és. pocsolyatenger. Erről úgy sikerült meggyőződnöm, hogy a minap megláto­gattam a Bajcsy-Zsilinszky út 11. szám alatt lakó baráto­mat. és úgy adódott, hogy együtt mentünk tovább a kocsi­jával. Amíg kellő sárlapátolás után kivánszoroghattunk az ud­varon levő garázsból az utcára, voit alkalmam alaposan szét­nézni a gödrös sártengerré vált udvaron. Elszomorító a kép. Mintha nem is Miskolc belvárosának a szívében lenne, ha­nem a 12 részes „Éjszakák és nappalok” című televíziós so­rozat serbinówi mocsaras tanyavilágában. A barátom útközben elmondta, hogy ez az áldatlan álla­pot azóta tart. amióta a Bajcsy-Zsilinszky út 9—11. házak mögötti elkerített telken elkezdték építeni a KSH Borsod me­gyei Igazgatóságának es egy tervezővál alatuak az új épüle­tét. A munka mintegy másfél hónappal ezelőtt kezdődött el, de elegendő volt arra. hogy a 3—9. számú házak mögötti és a garázssor közötti udvart az építkezéshez anyagot szállító súlyos teherautók többszörösen naponta formálisan fe'szánt- sák, és közlekedésre már szinte teljesen alkalmasan sárbuc- kás, gödrös, mély tócsákkal borított felvonulási területté alakítsák át. A legalább 20 garázs csak nagy nehézségek árán közelíthető meg. tulajdonosaik, illetve használóik nagy bosszúságára. Kívülről, az utca felől ez nem látható, mert a házsor elfalazza ezt a csúnya látványt. A barátom szerint a tervben, az említett területrészen ma­kadámút építése is szerepel az építési területig. Ha ezt meg csinálták volna, nem lenne most ez az áldatlan állapot. Egyébként az építkezés illetékes főmérnöke ígéretet is tett az út építésére, illetőleg a jelenlegi tűrhetetlen helyzet fel - számo'ására. Jó is lenne ezt mihamarabb megoldani, mert a tartós fagy beálltával az udvar közlekedésre igen veszélyes­sé, sőt teljesen alkalmatlanná válhat. A lakók azt várják, hogy ne ők állják a sarat, hanem az illetékesek állják a szavukat. H. D. Miskolc Azt válaszolták, hogy ...míg a Budapest^Mis- kolc—Nyíregyháza vonalon — s más vonalrészeken — a vasúti pályaépítések és pá­lyafelújítások be nem feje­ződnek. sajnos számolni kell a különböző vonatkésésekkel. Ez a magyarázat arra. hogy a Miskolc—Tor'nanádaska kö­zött közlekedő, s 23.09 óra­kor indítandó vonat a me­netrendtől eltérően, gyakorta késve „startol". A budapesti vonatot ugyanis be kell vár­nia. amely a menetrend sze­rint 23.02 órakor érkezne, ha nem késleltetnék az említett páiyafelújitási munkák. A lornanádaskai, de más vona­tok fűtésével kapcsolatban is eppen az indítások késése Korábban tamáskodva hallgattam ismerőseimet, akik arról meséltek, hogy eppen az o bérházúk felújí­tása tart. s hogy mennyire megviseli őket ez. Nem akar­tam hinni a fülemnek, ami­kor panaszkodtak a sok-sois kellemetlenség. kényelmet­lenség és huzavona miatt. Aztán ránk került a sor. Azt hittem — én naiv lélek! —, hogy a mi esetünkben majd sgész másképpen lesz. Ná­lunk bizonnyal minden si­mán zajlik majd le. Sajnos, íagyot tévedtem. A Selyemrét u. 2—4—6. sz lázról van szó. Február óta Éltünk közös fedél alatt a V1IJC Vállalat különböző szakipari brigádjaival. A lyár csak-csak eltelt. Hit­ünk benne, hogy minden tónap közelebb visz bennün­ket a felújítás végéhez. A munkálatok idejen a lakók öbbsége „hontalan” volt, Smeletről emeletre ingáz­unk egymáshoz, attól füg- ;öen. kinél mikor dolgoztak i mesterek. Elviseltük, hiszen illetett bennünket a remény, togy: „most már végre iga­zán komplett lakásunk, s jól 'elszerelt fürdőszobáink lesz­tek”. Mát-már úgy tűnt: miatt a MÁV miskolci vasút- igazgató-helyettese intézke­dett: a kocsik előfűtése tehát a jövőben folyamatosan tör­ténik. Nehezíti a helyzetet, hogy a Tiszai pályaudvar ál­lomásépülete felújítás alatt van. s ezért a fűtött váró­termek biztosítása is gondot okoz. Az igazgatóhelyettes az e témákkal kapcsolatban ro­vatunkban közölt panasz alapján intézkedett a jelen­leg az. Utasellátóvá’! közösen használt váróterem folyama­tos nyitvatartásáról is. (Ro­vatunkban ..Hideg állomás, hideg vonat” címmel jelent meg a panasz, amelyre Gál Sándor vasútigazgató-helyel- tes válaszolt.) happy enddel végződik a mi házunk felújítása. De még­sem . . . ! Most tartottunk már ott, hogy végre „beüzemelik" a fürdőszobák gázkészülékeit. És ekkor derült ki, hogy er­re bizony sor nem kerülhet,. mert a készülékek használata a fürdőszobákban életveszé­lyes ... ! Helyzetünk kilátástalan. Vajon meddig fog ez tartani? Mikor szűnik meg modern lakásainkban az az áldatlan helyzet, hogy a konyhai gáz­tűzhelyen melengessük a vi­zet. ha a család fürdeni sze­retne? S végül: lehet egy kérdés­sel több . . .? Vajon a tervezők miért nem tudták már a rajzaszta­lon eldönteni, hogy az ilyen típusú fürdőszobákhoz milyen vízmelegítő eszközt lehet fel szerelni? A körültekintőbb felújítás sok bosszúságtól kí­mélte volna mgg a házak la kőit. Szentpáli Zsuzsa a lakók nevében (Olvasónk panaszát a MIK Vállalat vezetőinek szives fi­gyelmébe ajánljuk.) Komoly értelmet nyertek a szavak Kedves ünnepség színhelye volt a na­pokban a Lenin Kohá­szati Müvek épülő kombinált acélművé­nek ebédlője. Ez alk»- lommal értékelték a nagyüzemi Vöröskereszt munkáját és az ön­kéntes véradómozga­lom gyári eredménye­it. Az ünnepségen részt vett a nagyüzemi párt­bizottság képviselője, a Vöröskereszt megyei és városi vezetői, a vér­ellátó állomás főorvo­sa, s a helyi Vöröske­reszt vezetősége. Mél­tatták az önkéntes vér­adómozgalom jelentő­ségét, megköszönték a gyár véradóinai; áldo­zatkészségét, s hang­súlyozták: a jövőben fokozottabban< számí­tanak a véradómozga­lom segítőire. Elmon­dották, hogy az eddi­ginél is több vérre lesz szüksége egész­ségügyünknek. hiszen — a balesetek növek­vő száma mellett — igen sok gyógyszerké- szitésnél is nélkülöz­hetetlen. Az egyszerű szavakkal közölt té­nyek. s a közvetlen hangú előadások által komoly értelmet nyer­tek az elmondottak. Éreztük: a véradójioz- galomnak kiemelt fon­tossága van. Ezt hang- súli/ozta az is. hogy a gyár aktivistái közül többen kaptak a ki­emelkedő vöröskereszT tes munkáért és a té­rítésmentes véradásért kitüntetéseket. Siklósi Sándor LKM-dolgozó ...de hol?! ★ Miskolc legforgalmasabb csomópontján látható ez a hirdetőtábla, amely a Korai együttes koncertjét hirdeti. Rajta minden megtalálható, ami egy sokak érdeklődésére számot tartó rendezvényre felhívja a figyelmet: mikor, és mi lesz, de azt elfelejtet­ték feltüntetni, hogy hol? Ez hát a kérdés. Holnap már november 30., a koncert nap­ja van. ám az érdeklődő fia­talok' teljes bizonytalanság­ban; nem tudják, hogy hol lesz. Ezúton szeretném tájé­koztatni őket. hogy ezt a koncertet a Molnár Béla If- iúsáoi és Üttörőhózban ren­dezik. Persze, nem ártana, ha leoközelebb a hirdetőtáb­lák rai~alni finné1 vn.es°hhpr' kezelnék ecset*’ik°t. Mert }„/.„;t. furcsa volna, ha ki kellene d"h.nHat”i! Jakubik László Miskolc Lehet egy kérdéssel több...? És közte négy év! A három felvétel alig több, mint négy évet ölel fel (1975. február 26. — 1979. május 13.) és i mégis mennyi változás!- Az első házgyári épület köré azóta egy modern városrész tele­pült. Jóllehet, naponta meg­fordulunk itt, mégsem érzé­keljük kellően a változások lendületét. Pedig a Tanács- köztársaság nevét viselő vá­rosrészben, de Miskolc szá­mos más negyedében is, múl­tat idéző archív fotóvá válik egy négyéves felvétel. Meg­szoktuk, természetesnek vesz- szük, pedig korántsem az. Városunk felszabadulásának évfordulójára készülve időz­zünk el, ha csak percek­re is, eredményeink mellett. És ha közben örömet, büsz­keséget érzünk, ne szégyell­jük — magunknak sem — bevallani! Képünkön — fent: az első házgyári épület még 1975- ben is toronyként magaso­dott a Vörösmarty utca és a mesterutcák apró házai fölé. A középső fotón: a dátum 1976. Már bontakozik az új városrész képe, s a „Bagoly­vár". azaz a tanácsi hivatal épületének környékéről le­bontották a régi házakat. A harmadik felvétel az idei ta­vaszon készült, de már az­óta is sok minden megvál­tozott. Például a régi iskola melletti területen úiabb la­kóépületeket alapoznak. (Laczó József - felvételei) mm m WjM ■ m illiüifcll tfogszabviy MILYEN JOGAI ÉS MILYEN KÖTELEZETTSÉGEI VANNAK A HASZONÉLVEZŐNEK? A haszonélvező ugyan nem adhatja es nem ajándékoz­hatja el a haszonélvezeti jo­got, mert ez a jog az ő sze­mélyéhez kapcsolódik, de an­nak gyakorlását másnak át­engedheti. Például az örök­lakást bérbe adhatja. Az el­lenérték fejében való áten­gedéskor azonban a tulajdo­nosnak elsőbbségi joga van. s ha vállalja ugyanazokat a föltételeket, tehát hajlandó a kialkudott bérnek a meg­fizetésére. az öröklakás hasz­nálata őt illeti meg. A haszonélvező a haszon- élvezet keletkezésekor meg­levő elhasználható dolgokkal, gazdasági fölszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás indokolta mér­tékben rendelkezhet, de a haszonélvezet megszűntekor köteles ezeket pótolni, ha pe­dig ez nem lehetséges, érté­küket meg kell térítenie. A haszonélvező nem köte­les megtéríteni a rendelte- tészerü használatial járó ér­tékcsökkenést a haszonélve­zet megszűntekor! (Például egy gépkocsira öt évig volt meg a haszonélvezete, s a kocsi eredetileg 80 000 forin­tot éri. a megszűntekor azon­ban már csak 40 000 forin­tot.) Ezt a természetes ér­tékcsökkenést a tulajdonos­nak kell viselnie. £z a sza­bály nem tévesztendő össze az előzőekben ismertetett .szabállyal, mivel ott a ha­szonélvező jogosult volt pél­dául az állatok eladására, de mert pénzt kapott értük, kö­teles is a hiány pótlására: az !,elhasználódás” ott nem volt természetes! A haszonélvező viseli, a rendkívüli javítások és hely­reállítások kivételével, a do­log fenntartásával járó ter­heket. s ő fizeti a dologhoz fűződő közterheket is. Köteles értesíteni a tulaj­donost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kár­ról. s köteles eltűrni, hogy a tulajdonos ezek elhárítására, megszüntetésére megtegye a szükséges intézkedéseket. A haszonélvező — jogának gyakorlásában — csak a rendes gazdálkodás szabályai szerint járhat el. tehát a dol­got csak rendeltetésszerűen használhatja. A haszonélvezet megszűn­tekor a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. Felelős a dologban bekövetkező ká­rokért. kivéve, ha bebizonyít­ja, hogy úgy járt el, ahogyan a szóbanforgó helyzetben ál­talában elvárható. Tapolcán (nem) gyógyultam! November első felében „gyógyüdültem” Miskölc-Ta- polcán. Beteg lábamra víz­masszázst- írtak elő. ám az ehhez szükséges 32 fokos vi­zel a termálfürdőben nem tudták biztosítani. A táblács­kára ki volt írva: a vízhő­mérséklet 28 fokos. Hogy mi­ért csak annyi? Indok: javít­ják. szerelik a vízmelegítő kazánokat. Novemberben? Betegségemre kitűnő volt a vízmasszázs, ám a hideg víztől kiújult reumámat most a fővárosban, a Rudas fürdő­ben gyóeyítgatom. Ennek vize azonban nem jó a lá­bamra Mondhatnák: egyéni prob­lémák mindig akadnak. S ez az én bajom Csakhogy: nem én voltam az egyedüli pa­naszkodó beteg a tapolcai termálfürdőben. Dr. Tamás Béla Budapest, Pethényi u. 4. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezetfi : Radvanyi Éva Lovélflro Déli Hírlap 352* Miskolc Ba.tcsy £«»lin«/k* m 15 Telcfooszám: IÄ-22]

Next

/
Oldalképek
Tartalom