Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-19 / 271. szám

Szombat esti bemutató a Vasasban VÍZITYÚK byémánílakodalom Sárospatakon A magyar irodalom — s ezen belül a dráma — törté­netéből hiányzik az avant­gárd. mint korszak. Ezért az­tán Kassákot szoktuk „egy­személyes avantgard'-ként emlegetni. Holott, ha jól meggondoljuk. Kelet- és Kö- zép-Európa története tele van — mindmáig feldolgozatlan, tehát kevéssé tudatosított — képtelenségekkel, ha úgy tet­szik abszurditásokkal. Stanislaw Ignacy Witkie- wicz „szférikus tragédiájá­ról'’. a szombati bemutatóról .kell valamiféle értékelést, mindenesetre valami dolgo­zatot produkálni, s ennek több nehézsége van. Minde­nekelőtt a lentebb már em­lített hagyománytalanság és megkésettség a magyar szín­padon. (Witkiewicz 1921-ben írta ezt a darabot 1...) Mert miről is van szó? A magyar valóság úgy haladta, meg, vagy ha úgy tetszik, úgy lép­te át a darabban ábrázolt tragikus tényeket, hogy a ma­gyar szellemi élet, közgon­dolkodás, — közvélemény nem dolgozta fel azt. Mert a maga nemében ez is abszurditás, hogy egy, a századelőn írott darabnak csak most van a magyarországi bemutatója! Egyszóval hiányt, mulasztást potol, s ez még akkor is el­ismerést érdemel, ha — s ez félő, hogy bekövetkezhet! — a miskolci közönség nem fo­gadja majd osztatlan öröm­mel. Lesznek, akik elutasít­ják majd az avantgárd for­mát, mert előzmények, ha­sonló élmények híján nem fogják megérteni azt. Ezekkel a véleményekkel szemben vé­delmünkbe kell venni a szer­zőt és a darabot. Azt lássák benne, amit a szerző érzett az első világháború után Lengyelországban: kétségbe­esést és kiúttalanságot. Azt, ámit Ady egész életműve is demonstrál: a ..minden egész eltörött” heroikus pátoszát, amelyre csak a forradalom hozhat megoldást. Itt kell utalnunk a magyar és a len­gyel történelem hasonlóságai­ra és különbözőségére. Köz­tudott. hogy a lengyel feudá­lis' társadalomban minden negyedik állampolgár (25%!) nemes volt, s amikor a szá­zad elején végre, több évszá­zados elnyomatás után létre­jön a lengyel (polgári) ál­lam, akkor súlyos teherként nyomja ez az örökség is. Wit­kiewicz, a polgár, a művész tragikusnak látja azt a jelent es reménytelennek a jövőt. Már tudniillik a polgárét. ,A kérdés valóban hamleti: len­ni vagy nem lénni? Lenni, de hogyan? A darabban több­ször is szó esik az emberi nagyságról, mint célról, prog­ramról. De hogyan, s egyál­talán ki válhat naggyá a gyermekkorát élő lengyel társadalomban? Az apa (Csa­pó János alakítja nagy fe­gyelemmel, markáns színek­kel érzékeltetve a figura ön­magán is túlmutató tragiku­mát. mániákus zsarnokságá­ban is tehetetlenségét) min­den áron művészt akar ne­velni a fiából, mert a polgár elképzelései szerint a műve­szet. mint teljesítmény és életforma fölötte áil a szür­ke hétköznapoknak. Csakhogy a művészet nem csupán el­határozás kérdése 1 Ellenér­vek (ti. a/ apával szemben) elhangzanak a darabban is. Legélesebben éppen a fiú (Calkó Balázs alakításában korpikus és esendöen szánal­mas a polgár vergődése;' til­takozása a zsarnoki apa ter­rorja és a „józan” környezet kisszerűségei elleni. Hiába ,,az” élmény — a megszerve- zett-rendezett gyilkosság —. ha nincs intuíció, erő és művészi szándék, cél. A hal­hatatlanságra nem lehet be­fizetni. mint a moziba. Ha­sonlóan ellentmondásos amők szerepe is ebben a többszö­rös szerelmi háromszögben. Itt mindenki csal és minden­kit megcsalnak valamiféle nyílt és cinikus írivolsággal, áltermészetességgel. „Nem félnek a farkastól”, holott az mái régóta köztük, bennük Néhány hónapja működik Sárospatakon a Családi és Társadalmi Ünnepséget Szer­vező Iroda, s a kellemesen berendezett új termei is csak most készültek el. Így — ha ünnepségeket rendez­tek is már — gyémántlako­dalom színhelyéül most elő­ször szolgált az iroda szép nagyterme. A Dorkó-tanyán élő Hor­váth József 83 éves tsz- nyugdíjas és 79 éves felesé­ge, Frank Margit ünnepelte benne gyémántlakodalmat. A pompásan feldíszített te. remiben bensőséges ünnepsé­get tartottak, s tíz élő gyer­mekük, az unokák, déduno­kák szép számú csapata, a rokonok, barátok, ismerősök jelenlétében a jó egészség­nek örvendő idős házastársak kedvesen megújították az anyakönyvvezető előtt a 60 évvel ezelőtt. 1919 őszén egymásnak lett házastársi fogadalmat. Virágh Endre orgonaesljc Bach-, Koloss István- és C. Franck-müveket játszik kedden este 7 órától a Bar- tók-teremben Virágh Endre orgonaművész. A hangver­senyen — melyet Virágh Endre pályafutásának 25. év­fordulója alkalmából rendez a Művészeti és Propaganda Iroda — közreműködik Né­meth Zsuzsa (ének). Jelenet Witkiewicz Vízityűk című darabjából. A képen Zsolnai Júlia és (hattal) Ojlaky Dénes. (Jármay /elv.) él. Hazugsággá nyálazódik a szerelem, de még inkább a házasság. Többszörösen ösz- szetett a címszerep: a ..vízi- tyúk’. Polyak Zsuzsa alakít­ja. Ö (Erzsébet) a darabban a „rossz szellem”, aki egy- ; szerre metafizikus és valósá­gos, a konfliktusok okozója és áldozata. Ebből az alakí­tásból talán éppen ez hiány­zik: az erő és az intellektua- litás, amely minden Witkie- wicz-figurát megszeretteti, de el is idegeníti a nézőtől. Va­lóságosabb. földönjáróbb fi­gura a feleség (Alice), az arisztokrata nő, aki egyszer­re üzletasszony is, feleség, szerető, anya. Ö az, aki szin­kronban van az idővel és önmagával. Öt nem lehet manipulálni, mert ö mani­pulál. Ami nem jelenti azt, hogy Witkiewicz vele ért egyet. Ö is a történelem sze­métkosarába kerül az utolsó jelenetben. Zsolnai Júlia sze­repértelmezése, alakítása, a legegyértelműbb, áttekinthe­tőbb a darabban. Szép és hűvös, önző és erősakaratú: minflent elvesz, ami neki kell. A legjobb, legízesebb alakítás (és figura!) viszont kétségtelenül Ujlalcy Dénesé, az árral úszó. mindig felszí­nen maradó csirkefogó, há­zibarát szerepében. Az ő szá­jába adja Witkievicz a slusszpoénokat, ö hozza azt morbid, fekete humort, amely átvilágítja és értelmezi a történetet. Amennyiben az egyáltalán átvilágítható és értelmezhető. Mert ott van még Tádék figurája is. az unokáé, akinek iníantilizmu- sa. kiszolgáltatottsága és esendösége megint más szem­pontból kérdőjelezi meg a polgári család erkölcseit, s egyáltalán a felnőttek vilá­gát. Ö maga a széthullás, a dekadencia. Kuna Károly vé- gigbirja erővel és leleménnyel ennek a többszínű, többje- lentesű figurának a megje­lenítését. Ebben a darabban nagyon fontosak az epizódfigurák is, hiszen bizonyos nézőpontból itt mindenki csupán epizód­figura, jelenség. Groteszk fintor és utalás a lengyel történelemre a három zsidó üzletember: Evander (Csizér András). Tipowicz (Gyar- mathy Ferenc) és Szellemei- (Bánó Pál), mert passzivi­tásuk. diszkrét jelenlétük csak látszólagos. Végül is velük fejeződik be a darab (a kártyajelenetre gondo­lunk), miután a szerző — a fotradalomjelenetben — a többi figurát kitakarította a színpadról. Korrekten oldja meg a feladatát Hídvégi Elek (inas) és Kalapos László (de­tektív) éppen azzal, ,hogy nem hívják fel indokolatla­nul magukra a figyelmet. A játékteret Rajlc András alakította ki. Mindenekelőtt meghökkenti a nézőt a ku­polaszerűén kiképzett fehér drapériával. Szakács Györgyi jelmezei az esemény időtlen­ségét hangsúlyozzák. Fodor Tamás rendezésénél a feladat nehézségét keli kiemelnünk. Éppen • a bevezetőben mon­dottak miatt, hiszen itt tény­leg mindent „ki kellett ta­lálnia”: a darabértelmezéstől a speciális helyszínre való alkalmazásig. Fodor kitűnő játékmester — ebben erő­sebb is. mint a darabértel­mezésben —, s kitűnő ritmu­sú, látványnak is érdekes, izgalmas előadást produ­kált. „A színházból kilépve az embernek az az érzése le­gyen, mintha valamiféle alomból ébredne fel" — írta Witkievicz. Nos az volt az érzésünk... (horpácsi) Miskolci művészet kiállítása Kassán A két szövetség közötti együttműködés . eredménye­ként miskolci művészek alko- tásaibó nyílt kiállítás a múlt hét végén a kassai Galériá­ban. Mazsaroff Miklós 52 festményt, Szanyi Péter pedig 16 szobrot mutat be a kelet­szlovákiai nagyvárosban. Az elmúlt évek gyakorlatát kö­vetve. jövőre ismét kassai művészeket várnak Miskolcra. Szlipo [brit? hagyatékát A magyarországi horvát költészet értékes emléke kerüli napvilágra Baranyában: megtalálták Sztipo Ebrity- búcsúztató énekeinek 6640 sornyi szövegét. A szlavóniai születésű Ebrii i és 1949 kö­zött, a Pécs ‘ben lek vő Németi falu ti volt, verse­ket és színmüvei,cl írt, magyar­ról horvátra fordított. Mint ta­nácsi tisztviselő vonult nyuga­lomba, irodalmi munkássága is­meretlen maradt a közvélemény előtt. Sarosácz György mohácsi múzeumigazgató, a hazai délszláv folklór ismert kutatója bukkant rá az Ebrity-hagyatékra. Ennek legérdekesebb része az a csak­nem másfélszáz búcsúztató, ame­lyeket a kántorként is működött költő maga szerzett és énekelt a temetéseken. A hazai délszláv nyelvterületen ez az első ilyen jellegű gyűjtemény. műsor Hangverseny az egyetemen Az egyetem díszudvarában rendezeti hangversenysorozat idei második előadását ma este tartják. Muszorgszkij Éj a Kopár- hegyen, Liszt Halal- tánc, Smetana Moldva — szimfonikus költemény és Csajkovszkij Olasz capriccio című műveit szólaltatja meg a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar. Az együttest Kovács János vezényli, közreműkö­dik Bach gr Mihály (zongora). A hangverseny este .7 órakor kezdődik. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35; Válaszolunk hallgatóink­nak. — 12.50: Zenei érdekessé­gek az elmúlt liet műsorából. — 14.39: Az eszményi no. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hí­rek. — 15.05: Az Észt Állami Fér­fikar énekel. — 15.23: Visszapil­lantó. — 16.05: Könnyűzene Tal- linnbol. — 17.00: Hírek. — 17.10: A Magyar Kadió es az Észt rva- oió irodalmi estje Szolnokról. — 18.05: A szegény Jonathan című operettből két részlet. — 18.15: Hói volt, k°l nem voit • • “ 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Tal­linn! találkozó. — 21.02: Népaai- est. — 22.20: Tíz perc külpoliti­ka. — 22.30: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. • — 23.27: Wagner: Siegfried. Az opera fi­náléja. — 24.00: Hírek. — U.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Fátyol Jó­zsef klarinétozik. Kovács Árpád népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar nép­rajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Konstruktivizmus kiál­lítás. Párizs—Moszkva. — 14.00: /Kellőtől ölig ... — 17.00: Nem az én asztalom. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — Kb. 19.25: Jó estét gyerekek! — 19.45: Pop­műhely. — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. — 22.30: Könnyűzene és tánczene Tallinnból. — 2S.0Ó: Hírek. — 23.15: Népdalok, nép­táncok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. 17.05: Hétrőlhétre, hétfőn este. A műsort szerkeszti: Nagy István- A stúdió zenés ma­gazinja. — El szeretném mon­dani . ... Gyárfás Imre jegyzete. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A Borsodi Ércelőke- szítöműnél. — Az izsöfalvi ter­melőszövetkezetben.) — 18.15: Sport. — 18.25—18.30: Hírössze­foglaló. Szemle az Eszak-Magyar- ország. a Deli Hírlap és a Heves megyei Népújság holnapi számá­ból. Szlovák televízió: 14.40: Orosz nyelvtanfolyam. — 15.10: Iskola­tévé. — 15.30: A haladó tapasz­talatok iskolája. — 16.10: Hírek. — 16.30; Pionírok sportmagazin­ja. — 17.00: Tokajik. Dokumen- t umfilm. — 17.L0: iránytű. Ka­tonák műsora. — 18.10; Tudo­mányos kommunizmus. 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: London—Hubac: Méne- küles az •'aranymezőkről. — 20.30: A szocializmus világa. — 20.55: Mosolygó harmonikák. — 21.25: A rendőrség nyomoz. — 21.30: Tv-híradó 2. — 22.09: Szabó Gá­bor dzsesszgitáros műsora. — 22.40: Hírek. Zúzorosra várva Bar még csak novembert írunk, az 1980-as év naptárai megjelentek a boltok kirakatai­ban. Megvesszük, zsebre vágjuk, vagy falra akasztjuk, használjuk mindennap, fillérekért is kaphatunk belőle: mérhetjük vele az időt. Pár ezer évvel ezelőtt az ujjaink is megtel­ték naptárnak, egy kéz volt egy kishét. két kéz egy nagyhét. Lábujjainkat is hozzászá­moltuk: ez volt a húsznapos hét. bar nem tejedt el, talán túl sokat kellett hozzá ha­jolgatni. Ma a Mona Lisa Izacsint ránk a hónapnev felöl a fényes papírról — hol, van már a lábujjas korszak! Persze azért nem vagyunk olyan modernek, mint azt hisszük. Pogány őseink szelleme kísért még a hét napjai közt is. Hiába tiltották meg már idestova 1700 éve, nekünk még mindig a hétfő a hét első napja. A vasárnapnak kellene annak lenni — legalábbis a keresztény egyházak sze­rint — és mi makacsul csütörtököt és pén­teket mondunk és .írunk, pedig az annyit tesz szlávul: negyedik és ötödik. Ez pedig csak úgy lehet, ha a hétfő az első ... De van más örökségünk is — s ez se teg­napi cffpen — a rómaiak korából, ök már­cius idusát ünnepelték, a tavasz ünnepét, s évkezdő hónapnak tartották márciust. Mi januárral kezdünk, s mégis szeptember, ok­tóber, november, december a latin hét. nyolc, kilenc, tíz leszármazottai, ».évkezde­tükben visszacsengenek az ókori számok. A rómaiak különben is sokat törődtek a naptárral: Ceasar megalkotta a 365 napos évet. igaz. nem kellett megerőltetnie magát, elég volt. ha leutánozta azt, amit a babilo­niak már rég kitalállak, majd háromezer evvel előtte. Gergely pápa aztán végleg ren- 'det vágott a dátumok közt. majd négyszáz éve megöregitett mindenkit 11 nappal — október 4. helyett 15-öt Írtak a naptárba — a pontos időszámítás így a bolygónk forgása állal diktált időtől -csak egy napot késik — 3000 év alatt. Volt. akit nem hatott meg a jeles egyházfi találékonysága. Még a hónapokat is átke­resztelte: latinról magyarra. Barcafalvi Szabó David szerint — kétszáz évvel a papa után — így hangzik az újrareformált nap­tár: január az „zúzoros’’. a május „zöldö- nös". november ..gémberes”. a december ..fagylós”, s így tovább hasonló fantáziadús nevek, 'sorban mind a tizenkettő. Kedves naptártulajdonosok! Nem kell so- ’Alig várni: még egy kicsi a gémberesböl. s j fagylós már elrepül, s az új évben már a új naptárban mérhetjük a zuzoros napjai K. L. Miskolci Nemzeti Színház (7): Aida. Operaelőadás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Volt egyszer egy vadnyugat I—IX Szí. amerikai film Dupla és II. helyár! Kezdés: 14, 7 orakor BÉKE, KAM ARAMOZI A Pál utcai fiuk Szí. magyai’—amerikai film Kezdés: 4 órakor A harangok Rómába mentek Magyar film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Az ördög menyasszonya Szí. szovjet film Kezdés: f3 órakor Családi összeesküvés Mb. szí. amerikai film 14 éven alul nem ajánijuk: Ili. helyár! Kezdés: hn5, 7 orakor KOSSUTH ÉJSZAKAI VETÍTÉS ( saladi összeesküvés Mb. szí. amerikai film 14 éven alul nem ajánljuk! Hl. heiyár! Kezdés: 9 órakor HEVEST IVÁN FILMKLUB A márványember I—ll. Mb. szí. lengyel film Dupla helyár! Kezdes: 3, 6 orakor TÁNCSICS Allegro barbaro Szí. magyar film - - T4 éven alűl nem aj anljuk: Kezdes: 14, f6, f8 órakor TÁNCSICS KAMARAMOZI A kis Valentino Magyar film 14 éven alul nem ajánljuk! Kezdes: 7 orakor FÁKLYA Apám uram Szí. olasz film 16 éven felülieknek! Kezdés: 14, í6 órakor FÁKLYA FILMKLUB Próbafelvétel Mb. szí. lengyel film Kezdés: f8 órakor SZIKRA A blokád folytatása I—II. Mb. szí. szovjet film Dupla helyár! Kezdés: 4 órakor SZIKRA FILMKLUB Tizenkét dühös ember Mb. amerikai film Kezdés: 7 órakor PETŐFI Mackcnna aranya Szí. amerikai film II. helyár! Kezdés: fő, f7 orakor GÖRÖMBÖLY, KRÚDY Szegény gazdagok Szí. magyar film Kezdést 6 órákor TAPOLCA, ADY Piedone Afrikában Szí. olasz film III. hely ár! Kezdés: 7. órakor ADY ENDRE MÜV. HAZ KLUBMOZI A düh . Amerikai film 16 éven felülieknek! Kezdés: 4, 6 órakor PERECES Nálunk csend volt Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Gyilkos a .tetőn Svéd film 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Gyilkos a tetőn Svéd film 16 éven felülieknek: II. helyár! Kezdés: f6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramja. — 8.27: Nem az én asz­talom. — 8.57: Népdalcsokor. — 9.44: Zenés képeskönyv. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: A zeneirodalom remekmű­veiből. — 11.39: A sziget. Re­gény, rádióra alkalmazva. Petőfi rádió: ;.00: Hitek. — 3.05: Polkák — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.80: Hírek. — 10.33: Zenedélelött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom