Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-15 / 268. szám

I — Elsősorban grafikusként ismerik, -és festményeket is bemutat... \ — Az ember színekben ál­modik. és ha az álomból va­lóság lesz. ha meg kell csi­nálni, akkor vagy graíika, vagy festmény lesz. Sokkal több festményem van, mint amennyit most kiállítok. Sok­kal könnyebben festek, mint ahogy rajzolok, vagy inkább a festmény mindig sokkal kisebb megpróbáltatást je­lent számomra, mint a gra­fika. Ügy is mondhatom, hogy ha a grafika keserves, nehéz munka, akkor egy ak- varell felüdülés, pihentető szórakozás. — Miről szólnak a képei, van-e a kiállításnak egysé­ges tematikája? — Nincs, lefeljebb témá­im vannak. Mindenkit érhet meglepetés, és olyan felis­merés, hogy ami megragadja a figyelmét, a kerek, szép, és gondolatok, gondolatsorok közlésére alkalmas formái nyerhet. Nem vagyok szü­letett miskolci, de több, Ha nem kerül a kezembe véletlenül a Magyar Madártani Egyesület tájékoztatója, teljesen elkerüli a figyelmemet, hogy „1979 a gyurgyalag éve”. Ez esetben nem tudtam volna eleget tenni az ornitológusok felhívá­sának sem: „Írjon, agitáljon, tartson előadá­sokat védelme érdekében!” Így azonban ta­lán még tehetek valmit, jóllehet a szép ne­vű madár — lévén költöző — még szeptem­berben elutazott, hogy valahol Dél-Európá- ban, vagy Észak-Afrikában nyaraljon tava­szig. De Önök talán azt sem tudják egészen pontosan, hogy kit, pontosabban mit tisztel­jenek a gyurgyalagban. Nos. a gyengébbek kedvéért: a szalakóta alkatnak közé tarto­zik. körülbelül 27 centi hosszú, színpompás madár. Torka aranysárga, melle kékeszöld, háta gesztenyebarna és sárga. Löszfalak, ho­mokbányák meredek falába vájt járatokban, telepesen fészkel. Repülő rovarokat fog táp­lálékául. Hangja: lágy, bugyborékoló, „pur- purr, gyúr-gyurr”. (Arról sajnos nem szól a szakirodalom, hogy mikor pur-purroz, és mikor gyur-gyurroz, s hogyan lehet magyar­ra fordítani a szöveget.) Miután bemutattam a gyurgyalagot, kö­vetkezhet az érdemi mondandóm, nevezete­sen a védöbeszéd. Kitől és mitől kell egyál­talán védeni a sebesröptű madarat? — kér­dezhetik. Sastól, héjától, sólyomtól, kígyó­tól, rókától? Dehogy! Természetes ellen­ségei sohasem ritkítottál; volna meg a hazai telepeit annyira, hogy kétségbeesett SOS- üzenetet küldjön minden madárbarátnak az egyesület. Fájdalom, de az emberek üldöz­ték el a löszfalak lakóját. És nem úgy, ahogy gondolnánk, azaz nem sörétespuskával, mé­reggel. leppel, csapdával, hanem a buta ra­jongásukkal. Gépkocsival a feneke alatt, a botcsinálta fotós könnyedén eljut bárhova. És néhány szép színes diáért — hadd pukkadjon a vendég! — hajlandó is elfurikázni az or­szág távoli tájaira, oda, ahol még fészkel a gyurgyalag. Motorbőgés, benzinbűz, vaku- villogas, szétdobált csikkek, konzervdobo­zok ... Csoda-e, hogy megsokallta szegény gyurgyóka? Üj helyre költözött a színes tollú társa­ság. ám a rajongók nem tágítottak. Úgy né­zett ki minden fészkelőtelep környéke, mint azok a kirándulóhelyek, ahova mi, emberek javunk. Az oktalan állatnak azonban az al­kalmazkodóképessége is kisebb, az igényei is nagyobbak, ezért örökre elhagyta az or­szágot — kevés kivételtől eltekintve. Nemcsak a gyurgyalag járt így az elmúlt években. Csupa szeretetböl. addig zaklatták, gyűjtögették a állat- és növényritkaságokat a turisták, míg hírmondójuk sem maradt, s addig tapodta a fényképezögépes had az év­ezredes romokat, Görögországban és másutt, amíg cipőtalpak milliói alatt szétporladt a márvány is. Fajtank kegyetlen pusztítást tud végezni haragjában. Több kárt csak akkor okoz, ha rajongani kezd valamiért. Isten őrizzen meg mindent, a ,.jajj, de cuki!” — csatakiáltás­sal rohamra induló hadaktól! Lehet, hogy ezt mondta a gyurgyalag is. amikor végleg elhagyta szeretett löszfalát, s a kéklö magasságból lágyan, bugyborékolva visszaszólt: pur-purr, gyur-gyurr! (békés) .......Elegendő harc, hogy a múltai be kell vallani...” (József Attila: A Dunánál) # Kezek Emlék és program Lukovszky László kiállítása A gyakorlatilag kész kiállí­táson találkoztam tegnap Lu­kovszky László grafikusmű­vésszel; úgy gondoltam, a ké­pek megkönnyítik majd a dolgom. Nem egészen így tör­tént, mert ha az ember rá is lat a grafikára, festményre, a művész belülről látja, és ebből nehezen lesz olyan közös ne­vező, amit. a mindenki számá­ra érthető, elfogadható gondo­latot csinos, kerek mondatok­ba lehet rögzíteni. A ..kályhá­tól”. indultunk,; így volt köny- nyebb. — Milyen korszakot, meny. nyi időt ölel fel a kiállítás, mit láthat a Vasas Művelő­dési Központ Galériájában a néző? ' — Az elmúlt húsz évben készült képekből válogattam, azt hiszem, hatvan rézkarc es festmény került a paravá­nokra. A húsz év egyébkent nem jelent semmiféle kor­szakot. az ember nem válto­zik jelentősen, nem tud a bőréből kibújni. Mindig kö­vetelek magamtól valamit, és a környező világból megér­zem. ami számomra fontos, megfogalmazásra érdemes. Mondhatjuk úgy is, hogy ez a kiállítás vallomás arról, amit a világból megéreztem. Hogy példát mondjak; Az. álom valósággal című réz­karc arról szól, hogy milyen elementáris hatással volt rám Gagarin első űrutazása, a tény. hogy az ember szá­mára nincs lehetetlen. De egy fűszálat is órákig el tu- duk nézni. mint 25 éve itt élek. Termé­szetes. hogy megrajzolom a diósgyőri munkás portréját, és életre szóló élményt • je­lentett, amikor először lát­tam kohót és csapolást. Sze­retem Miskolcot.' és A város köszöntése című rézkarcba mindent belegondoltam, ami számomra kedves; a diós­győri parasztház semmivel nem mond nekem kevesebbet, mint az avasi torony. A Bükk (gyönyörű, de nem kevésbé szépek a város környéki sze­líd • dombok. Devecseri Gá­bor nagyszerű ember, jó ba­rát volt. ezért kezdtem el il­lusztrálni a Bikasiratót. A kezeket (mint sok mást) ak­kor rajzoltam, amikor úgy tudtam, nincs mit csinálnom, és valamit mégis csinálni kellett. Az öreg szomszéd, Göldrich Pista bácsi az egyik legjobb emberem volt; a gyerekeim az ő gyönyörű meséin is nőttek. Mikor Ju­dit lányom megszületett, ak­kor rajzoltam az Örömet. Azt hiszem, sikerült elmondanom, hogy nekem mi szép van az életben. Amelyik rajz, fest­mény számomra fontos (nem fontos mindegyik), az emlék és program is. — Nem mutat be sok mű­vet, és sok van, ami mellett könnyű szívvel elmegy. Má­sok előtt hosszasan időzik ... — Ezekkel az utóbbiakkal sok időt töltöttem. Ellensé­ge vagyok a könnyű megfo­galmazásoknak. úgy gondo­lom, ha az ember valamit ki akar mondani, akkor semmi rafinériát nem szabad igény­be venni. Az őszinte szót pe­dig nagyon nehéz megtalál­ni. lassan éri el az ember a legtöbbet. Hosszú az út, amíg csak saját magára ha­sonlít. Inkább publikáljon bárki kevesebbet, de a pro­dukciónak megvedhetónek kell lennie. A kiállítást ma délután fél háromkor Papp Lajos, a Napjaink főszerkesztője nyit­ja meg. 0 (makai) Csak most kezdjük érteni az I. világháború történeiét, miután a (francia, angol) le- véltának a kutatók számára hozzáférhetővé tették a zá­rolt anyagok egy részét. (Mint köztudott. 50 év után szűnik meg a kutatási tila­lom.) Hihetetlennek tűnik, de többet tudunk a közép­korról. vagy akár Napóleon koráról, mint századunk tör­ténetéből. Minél közelebb juí a kutató a mához, annál kevesebbet t ud. s ennek csak az egyik oka az, hogy nem áll rendelkezésére minden dokumentum. Nos ha még a tudománynak is vannak fe­hér foltjai, akkor ez foko­zottabban érvényes a laikus közvéleményre. Jobbára csak hallgatunk, vagy csu­pán közhelyeket mondunk az ötvenes évekről. Az ok nyilvánvaló: a tegnapról a legnehezebb beszélni. A kor­társ, a szemt anú számára ez szembesítést és önvizsgálatot jelent, s ez még akkor is kellemetlen, ha utólag helye­selhetjük. igazolhatjuk a tetteinket. Ugyanakkor elkerülhetet­len. elodázhatatlan is — su­gallja Andrzej Wajda A márványember című filmje —, hiszen közben felnőtt egy generáció, amelynek jo­ga, sőt elemi érdeke is, hogy megismerje apái életét, te­vékenységét. A történelem­ben és a tudatban sem lehet légüres tér. A fiatalok türelmetlenül és makacsul éhesek az igaz­(SOTÖÄTÖl Kossuib ráclió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Illés Érdre: Mestereim, barataim, szerelmem. — 12.45: Zenemúzeum. — 14.00: Mindenki könyvtara. — 1 :.30: Horusitzky Zoltán : Négy ba- lettkép. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kórusainknak ajánljuk, y- 15.2b: Csiribiri. — ití.OO: Útközben. — 16.05: Szakály Ágnes eimbalmo- zik. — 16.19; A lyukasztós bérlet. Rádiójáték. — 17.00: Hírek. Út­közben. — 17.07: Körmikroíon. — 17.32: A hegedű virtuózai. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Tudósítás bajnoki jégkorongmér­kőzésekről. — 19.20: A megnyitó. Rádiójáték. — 20.01: Faragó Laura népdalokat énekel. — 20.19: A Berlini Filharmonikus Zenekar hangversenye. — 21.40: Adottságok — lehetőségek — a baki Állami Tangazdaságban. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Tíz perc külpoli­tika. — 22.30: Dzsesszfelvételek- böl. — 22.51: Milton Friedmannak lenne igaza? — 23.11: Kamara­zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.30: Híréig. — 12.33: Mezők, falvak éneke. — 12.55: Kapcsolás a pécsi körzeti A gyurgyalag éve A márványember ságia. Wajda filmjének hős­nője, Agnieszka vizsgada­rabját készíti a tévének. A múzeum raktárában talál egy szobrot, amely egy fia­tal munkást ábrázol. Kirój mintázták itt ezt a szobrot? Hova lett? Mi lett a sorsa? Ezt nyomozza a rendkívül ambiciózus fiatal lány. s meghökkenve, keservesen kell tapasztalnia, hogy aka­dályokba ütközik. Ellenáll maga a valóság: a kortár­sak nem szívesen emlékez­nek a hajdani sztahanovistá­ra. Nem lelkesedik, akadá­lyozza a munkál maga a té­vé is. Mindebből kiderülhet, hogy a filmben lényegében két történetet látunk: ma­gának a forgatásnak a tör­ténetét és a főhős: Mateusz Birkutét. S ez utóbbi az iz­galmasabb. a Fiatalok estéje című, kedd éjszakai tévévi­tában valaki azt kérdezte, hogy hol, mikor romlott el a munkamorál? Nos, aki va­lóban kíváncsi, nézze meg ezt a tilmet. a filmbeli kő­műves harmincezer téglát épít be a falba egyetlen mű­szak alatt. Félelmetes (no­ha komikus is, de valahogy nem tudunk rajta nevetni) az a jelenetsor, amikor is Birkut tóbb heles ..edzés” után a kamerák előtt, nagy közönség előtt rakja a falat. Olyan látványosság ez, mint a színház vagy a cirkusz. A főhős természetesen jóhisze­mű és őszinte. Valóban tóbb házat akar és gyorsan. Csak­hogy — hosszú távon — nem lehet ilyen embertelen követelményeket teljesíteni. műsor stúdióba. — 13.25: Gyermekek könyvespolca. — 13.30: Dalcso­kor. — 14.00: Válogatott per­ceink. — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Tévétorna. — 17.30: Segíthetünk? — 18.30: Hí­rek. — 18.33: Hétvégi panoráma. — 19.55: Slágerlista. — 20.30; Hírek. — 20.33: A 04. 05. 07 je­lenti. — 21.05: Magyarok a nagy­világban. — 22.15: Ábrahám Pál es Eisemann Mihály operettjei­ből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nó­ták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Női dolgok, nói gondok. Ü.i lakásban . . . Szerkesztő: Jakab Mária. — A Borsod megyei Beruházási Vál­lalat országos kezdeményezése. Riporter: Imreh József. — Női enekesek — vokálok műsorából: Gloria Gay nor és a Neoton együttes felvételei. — Takaréko­sabban, ésszerűbben. Ónodvári Miklós jegyzete. — 18.00: Észak­magyarországi Krónika. (Az or­vosszakszervezet Borsod megye egészségügyi VI. ötéves tervének koncepciójáról tárgyal. — A Bor­sodi Ercelőkészítőmű szocialista brigádjainak ajándéka. — Kiál­lítás nyílik a Keocsarnokban. — Fa- és bútoripari napok Eger­ben.) — 18.25: Lap- és Vnűsorelö- zetes. Televízió, 1. műsor: 17.00: Hí­rek. — 17.05—22.05: A Szovjet Televízió estje. — 17.10: Évsza­kok Moszkvában. — 17.35: Vál­ságok nélkül. A Horizont szer­kesztőség műsora. — 17.55: A középkori orosz festészet rejtel­mei. — 18.10: Kócos Robinsonok. Ismeretterjesztő film. — 18.40: Az Ukrán Jégbalett. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévé^orna. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.05: Lépés egymás felé. Játékfúm. — 21.?0: Szibériai dalok. — 21.45: A régi és az új — ma. Rövidiilm. — 22.05: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.40: A tanító. RiportfUm. — 19.10: Raiz (ált. isk. 1—4. oszt.) — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Krímek a nagyvilágból, — 2< 75: Tv-hmadó 2. — 21.35: A férfi, aki virágot hord a szájában. Kiállítások: József Attila Könyv­tár (12—20) • A rési Miskolc fénv- k épeken. — Miskolci Képtár (10—18): 250 év magvar festé­szete — Kondor BéTa-emiékki- állítás. — Ül szerzemények. — Herman Ottó-emlékház no—18): Herman Ottó élete és nvmk"s- sága* — Vasas Galéria (14—19): Gvermel'’’ajzok. — Munkásélet ’79. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — ........ azok a gyerekek”. — Diós­gyó'ri vár (9—13): A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életében. — Déryné-ház (9—15) • A miskolci színészet története — Mini Galéria (10—18) : Korkor Jenő festményei. — Nehézipari Műszaki Egyetem (9—16): Drozs- nvik István grafikái — Vörös- martv Művelődési H*-* no—18) • Fotókiállítás M5ol'óic város fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. Miskolci Nemzeti színház (7): Sicc, halai.. . Mindenkinek csak egyetlen élete van. Agnieszka kinyomozza azt is. hogy milyenne vált «en­nek a hősnek az élete. Sor­sokat ismer meg közben, egy korszakot, amelyben tényle­gesen egymás mellett élt a tömegek hatalmas felhajtó ereje, lendülete, az őszinte lelkesedés, de a gyanakvás, a cinikus manipulálás, a csinált ünnepek, de a tra­gédiák is. Bipkut végül is fizikailag is megnyomorodik (összeégeti a kezét), meg­járja a börtönt is. hogy köz­ben a családi élete is zsák­utcába torkolljon (elhagyja az asszony, akivel eg3rüttél). A „iarmeros” fiatal rendező­jelölt fokról fokra, valóságos detektívmunkával deríti ki az igazságot. Közben maga is, a produkciója is válságba kerül — félő. hogy nem tud­ja befejezni a vizsgafilm­jét. Wajda a két generáció szembeállításával egyszerre mond ítéletet a múltról és véleményt a' jelenről. Soha nem az igazságtól kell félni — vallja, mert az elhallga­tott bűnök, hibák újabbakat szülhetnek. Az igazi hit, meggyőződés ugyanis min­denkor kibírja az igazság próbáját. .,Ez a hazám” — mondja a kiábrándult, a meghurcoltatás, megcsalatás után megtört Birkut. Itt kell élni, itt kell folytatni. A filmet Lengyelországban két és fél millió néző látta. Díjat is nyert. Érthetetlen, hogy Miskolcon miért csak a Hévesy Ivan Filmklub ve­titu (horpacsí) FILMSZÍNHÁZAK | BEK r: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Dupla és II. helyár! Kezdés: 14, 7 órakor BÉKE, kamaramozi Katonazene Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Az ördög menyasszonya Szí. szovjet film Kezdés: 13 órakor A híd túl messze van I—U. Mb. szí. angol film Dupla helyár! Kezdés: linó órakor HEVESY IVAN FILMKLUB A márványember I—II. Mb. szí. lengyel film Dupla helyár! Kezdés: 3, 6 órakor TÁNCSICS Fekete fülű, fehér Rim I—II. Mb. szí. szovjet film Dupla helvár! Kezdés: f5 órakor TÁNCSICS kamaramozi Nézd. a bohócot! Szí. olasí'. film 18 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor FÁKLYA , Won-Ton-Ton. Hollywood megmentöle Mb. szí. amerikai film rr. helyár! Kezdés: f5. f7 órakor SZIKRA Magyar rapszódia Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 4. 6 órakor PETŐFI A reménység szele Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor PERECES Gyilkos a tetőn Svéd film 16 éven felülieknek! TT. helyár! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Vendégek vadnyugaton Szí. román film TT. helyár! Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: A halha­tatlanság járművei. — 8.37: Bruckner: ITT. szimfónia. —9.33: Járom az úi váramat. Óvodá­soknak. — 9.55: Lot+ósorsolás. — 70 00 : Hírek. — 10.05: Képek és ’’elképek. — 10.35: A vétkes «zép. Kazinczv Ferenc epigrammák — 10.40: Előadia a szerző. Fritz Kreisler hegedül. — íl.oo: Gon­dolat. Petőfi rádió: 8.00- Hírek. — 8.05: Az oros* forradalom dac­ból. — 8.20- Tíz pere küioobti- ka. — 3.30: Hírek. — 8 33: Qsvá+h Júlia és Kövecses Béla ooercM- kettőcöket ének*57 — 8.50: 5TÄ- gÁrmúzeum — 9.5.3: LotJóaorso- lás — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.45: Tánczenei koktél. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom