Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-14 / 267. szám

Kilók és milliók [lóm csomagolt kősók szabvány szerint Szabvány készült az előre csomagolt, szeletelt marha- és sertéshúsra, az előírás sze­rint a fóliás termék egysé­gesen jó minőségű, tetszetős külső megjelenésű, különál­ló csontdarab mentes, jól záró csomagolású kell hogy legyen. Az ipar körülbelül másfél eve hoz rendszeresen forga­lomba előre csomagolt szele­telt marha-, illetve sertés tő­kehúst, részben az otthoni munka megkönnyítésére, részben pedig, hogy önki- szolgáló boltokban, ABC-áru- házakban a hűtőpultoknál sorban állás nélkül hozzáfér­hető legyen ez a fajta hús­áru. Az új termékre idáig jobbára csak az általános elelmiszer-egészségügyi elő­írások voltak érvényben, szi­gorú szabvány hiányában pe­dig gyakran előfordult, hogy a magát szinte kínáló felső hússzelet alá csontos, vagy mócsingos darabokat tettek, s a vásárló csak otthon vet­te észre, hogy megkárosítot­ták. A Magyar Szabvány- ügyi Hivatal által kidolgozott előírás ennek meggátolását szolgálja. Követelményként szabja meg. hogy egységesen jó minőségű legyen a fóliá­ban forgalomba hozott hús. s minden csomagon külön fel kell tüntetni a húsáru nevét, súlyát, árát, a fogyasztható- ság határidejét és az előírt tárolási hőmérsékletet. Az új szabvány 1980. ja­nuár 1-én lép életbe. Kevesebb marad A tatabányai Generál Ke­reskedelmi Vállalat a sütő­iparral közösen több ..intéz­kedést vezetett be a veszen­dőbe menő száraz kenyér mennyiségének csökkentésé­re. A kereskedelmi vállalat tatabányai központjában az esti órákig ügyeletet tarta­nak: figyelik, hogyan alakul az üzletekben az kenyérfor­galom. Az ügyelet intézke­désére a korábban záró bol­tokból az eladatlan kenyeret átszállítják a hosszabb ideig nyitva tartó üzletekbe. Ab­ban az esetben viszont, ha Hideg-segítség Nem maradt hatástalan a rendelet, amely szerint a boltok előtt, közvetlen környékén, sőt egyéb közterületen is tilos a szeszes ital fogyasztása. Persze nem általános ez, hiszen csak meg kell nézni reggelenként hat óra előtt egyes fűszer­boltok előtt a sorálló tömegeket, például a miskolci Tiszai pályaudvar melletti két boltnál, milyen fegyelmezetten állnak, majd hat órakor, amikor megkezdik a palackos ital kiszol­gálását. hát bizony akad, aki nem vonul el a közterületről, hogy kikortyolja szerzeményének tartalmát. Hát kora hajnal­ban. itt—ott megsértik a jogszabályt. De a többség azért már — legalábbis napközben — elvonul szem elől. Kialakultak olyan helyek, ahová be lehet húzódni egy kis kortyolásra. Itt aztán csak úgy sorakoznak az üres palackok, hiszen nem érdemes visszavinni, beváltani, a földhöz vágás okozta öröm is hamar elszáll, hadd maradjon a guberálóknak. Azok már tudják a legfontosabb lelőhelyeket, aki meg nem tudja, utánajár. De igen sokan úgy tisztelik a jogszabályt, amely a köz­területi italozást tiltja, hogy mar egyáltalán nem is isznak az utcán, hanem mivel egyre több a távfűtéses bérház, be­vonulnak azok lépcsőházaiba. sőt liftjeibe és ott töltik igen kellemesen az időt, néhány palack társaságában. A szél sem fúj, eső. hó nem éri őket. a központi fűtés ad valami mele­get is és így merül fel bennem a gyanú, hogy talán nem is a törvénytisztelet, hanem a hideg, a kellemetlen időjárás tüntette el az utcáról az italozókat. Mint ahogy gyanús nekem néhány mozilátogató is. Ugyan­is a mozik délelőtti előadásain, de a délutániakon, sőt az igényesebb közönség számára létesített filmklubok nézőterein is fel-felbukkannak palackokkal felszerelt ifjak és kevésbé ifjak, és a szellemi táplálék mellett időnként nagyokat kor­tyolnak, hangosan kínálják egymásnak az italt, megjegyzé­seket tesznek egymás ízlésére, gurigáznak az üres palackok­kal. s mert az üvegekből folyadékot vesznek magukhoz, igen gyakran ki-bejárkálnak is vetítés közben. Gondolom, a mozik azért nem tesznek ellenük semmit, m rt mégiscsak vendé­gek, örülni kell. hogy jegyet váltottak és szaporítják a néző­számot. meg a bevételt, szóval a statisztikát. Bár itt is él bennem a gyanakvás, hogy nem a film szeretete. hánem a mozi melege vonzza ide őket. A fűszerboltban vásárolt palac­kozott ital elfogyasztása, a mozijegyek árát is hozzászámítva, még mindig olcsóbb, mint bármelyik vendéglátó helyen töl­teni az időt. Úgy tűnik, a hideg segít az utcai italozás csökkenésében. De mint ahogy az anyag sem vész el, csak átváltozik, az italozó ember sem tűnik el, csak átköltözik. És ráadásul jobb körülmények közé. (benedek) kenyér meg hiány mutatkozik a pékáru­ból, az ügyeletre kijelölt sü­tőüzemből haladéktalanul út­nak indítják az utánpótlást. Á Generál Kereskedelmi Vállalat üzleteiben korábban havonta 150 mázsa száraz kenyér maradt meg. ez a mennyiség az intézkedések hatására 50 mázsára csök­kent. A száraz kenyér meny- nyísege nem éri el a vállalat éves kenyérforgalmának egy százalékát. Ez jó eredmény­nek számit, mert sok helyütt még három-negy százalékos ez az arány. Upilel-pesitesi konferencia Ügy vitel-gépesítési konfe­renciát tart — a Belkereske­delmi Minisztérium szervezé­sében — ma és holnap a Miskölci Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat, az ÉMÁSZ- székházban. ARANYLAZ 4c Nem kenyérért, aranyértTI Férfi gumicsizmát, veszek 42— 43-as szambán. Esetleg éleleméit is. Bényi Bertalan, Felsöméra, Aöaúj-megye. Bortalpü, 43-as, erős bakancs, 60 literes üvegek, kosarakba ágyazva. 15 méteres kútcső fel­szereléssel. pénzért, élelemért eladó. Szemete -u. Kosárfonó­ba. Burgonyáért női, ruhakelmét adok. Győri-kapu 57. Katowicéből jött egy kislány... Bekerült a cukrász vá hm utót tini (Herényi jelv.) Vidékiek.! Békebeli, erős ba­kancsomat elcserélném tenge­rien. árpáért, burgonyáért. Gyű- ri-kapu 95. Egy öltöny ruhát egy pár ma­laccal elcserélném. Cím: Mis­kolc, Szentpály u. 2., hátul az udvarban. (Apróhirdetések a Miskolci Hírlap 1945-ös évfolyamából) Új, női, k&rcsúsítoü irhabunda 40—46-os méretben, férfi, kar­csúsított 5G-os bőrkabát eladó. Tóth, Vándor S. 4. 3/2. Eladó 48-as irhabunda, ágyne- mütartó, asztal, székek, barna börzakó. fehér nyúlszőr usánka, műanyag kanna. Érdeklődni: 16- 597. délután. Alig használt 3/4-es sötétbarna irhakabát eladó. Érdeklődni te­lefonon : 12-269. UT-s Wartburg, garazsírozott, eladó Tapolca. Aradi 16/a. 42-es, 44-es irhabundak eladok. Szirmabesenyő, Mikes K. u. 2. (Apróhirdetések az Észak- Magya rország november 11-i számából.) csókot lehel a párjára, ami­kor az megkérdezi: — meg­érsz te nekem ennyit? v AKI KAPJA, MARJA — Hiába, nincsenek te­kintettel itt senkire és sem­mire — mondja rezignáltan az üzletvezető —. kismamá­kat, meg gyerekeket se en­gednek előre. Ha a sajnála­tos történtek után nem hív­juk ki a rendőrséget, aki kapja, marja alapon vásá­rolnak ... Pénteken betörtéK a kirakatüveget. Akkora pá­nikba estünk, hogy már úgy volt. hogy itt kell aludnunk az üzletben. Pesti cég va­gyunk, azt telefonálták, se­gítsünk magunkon, ahogy tu­dunk. Kapkodtunk hát fű- höz-fához, míg a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat meg nem szánt bennünket. Felvo­nultak. de egy fémkeretet még hegeszteni is kellett, mert akkora ablaküvegük nem volt, mint a mi kiraka­tunk. Az üzlet szükségből és nem stílszerűségből akkora, mint egy ékszerdoboz. Ha öt vásárló bejön, hatnak ki keli mennie. Nem beszélve a raktár- és irodahelyiségről. Fokhagymás kolbász illata terjeng, az itt dolgozó asz- szonyok vásárolták. Egyikük a lépcsőn ülve reggelizik, de ott is útban van. — Félelmetes, hogy mik történnek. Ha nem látnánk, el sem hinnénk. Nem az aranyékszerek száma és ka- rátja szabja meg az intelli­genciát — dohog egy fiatal eladó. És egymást hergelik a tisztelt vevők. Ez - legjobb befektetés. S nem ám az ol­csó portékákat keresik, ha­nem ahogy mondják; a nm» héz árut. KÉT NAP: 5 ÉS FÉL MILLIÓ Pénteken és szombaton • Széchenyi úti üzlet 2 millió 500 ezer forint értékben for­galmazott aranyat. Ám az üzletvezető szerint, ha 10 milliós lett volna a készlet, az is mind gazdára talál. Szerinte a közhiedelemben az él. hogy az eladók itt tíz­ezreket keresnek. Pedig az arany után jár a legkevesebb jutalék. Az 1500—1600 forint alapfizetésre mindössze 300— 400 forintot kapnak. S a kedves vevők rájuk tolták a pultot, éppen hogy szusszan­ni tudtak. AUTÓTULAJDONOSOK, FIGYELEM! Stives tudomásukra hozzuk, hogy az XVI. sz. Autójavító Vállalat 1979. november 17-18-án 8-14 áráig, ezt követően minden szerdán 8-14 óráig kiárusítást rendez autóbontó telepén, a tipusváltás miatt elfekvővé vált ÚJ ALKATRÉSZEKBŐL. biztosítunk! Az alkatrészek címjegyzéke a helyszínen megtekinthető. De hát hogyan is jutott el Török Ibolya, a Miskolci Ven­déglátó Vállalat Szeles ut­cai, 902-es cukrászüzemének dolgozója Katowicébe, nyolc szocialista ország legjobb cukrászainak vetélkedőjére? — Azt hiszem, még akkor kezdődött, amikor megnyer­tem az országos tanulmányi versenyt. Azt mondták, nem tévesztenek bennünket szem elől. Igaz, azóta indultam a Jásznagykun Farsang, vagy például a Vendégül lát Bor­sod cukrászversenyén is, de — a nagyok árnyékában... Amikor megkaptam a meg­hívást a budapesti selejtező­re, azt gondoltam, most is­mét itt a lehetőség a bizo­nyításra. A szocialista országok 28 éven aluli legjobb fiatal sza­kácsainak. felszolgálóinak, cukrászainak háromévenként lalatnak sem —, az 1. és 3. helyet szerezték meg! Kato­wicében Mongólia, a rende­ző Lengyelország, Magyaror­szág, a Szovjetunió, az NDK, Bulgária, Románia és Cseh­szlovákia indított csapatot. A magyar csapat a Kristal Veliciában dolgozott, amely együtt cukrászda és cukrász­üzem. Képzelheti, milyen meglepetés és öröm volt szá­momra, amikor egyszer csak üzemünk vezetőivel találkoz­tam össze. Harmincán jöt­tek ki a vállalattól megnéz­ni a bemutatót. Ez a városi sportcsarnokban zajlott, 8 pavilonban. Az én fő mun­kám sós és édes teasüte- mény-összeállítás volt. A zsűri — amelynek tagja volt Unger Károly, a Magyar Sza­kácsok és CuKrászok Szövet­ségének elnöke is — értékel­te a munkákat, de helyezé­seket nem állapított meg. sorra kerülő vetélkedőjét Magyarország kezdeményez­te, az első verseny a Duna Intercontinentalban zajlott. A legjobbnak vélt ifjú szak­munkásokat most is orszá­gos selejtező versenyre hív­ták meg.. Ezen — nem kis meglepetésre — a 18 éves felsőzsolcai kislány. Török Ibolya sikereivel bekerült a háromtagú magyar cukrász­csapatba. (Óriási bravúr ez!) — Már a felkészülésnél sok segítséget kaptam a Szeles utcai üzemben. Olyan mes­terek segítettek, mint Tóth Béla és Tóth Zoltánná, akik az idei Agria cukrászverse­nyen Egerben — sosem si­került még ez talán egy vál­Szerepelt a csapatunk egy magyar estén is a Hungária étteremben, óriási sikerrel. Emlékszem, amikor Ibolya végzett, a Szeles utcai üzem­ben aggódtak, hogy elmegy. Maradt, s amint mondja, na­gyon jól érzi magát, meg­szerette az üzemet, amely szakmai fejlődését is min­denben segíti. A felnőttek Rákóczi Ferenc, a „Vállalat kiváló brigádja” címmel ki­tüntetett brigádja, az Ange­la Davis ifjúsági brigád, a ..Kiváló” címmel büszkélke­dő cukrászüzem mesterei se­gíti abban, hogy minél jobh cukrásszá képezze magát. (nyikes) JEGYESEK A SORBAN Szegények vagyunk, de jól élünk. Van akiben rossz em­lékeket idézett a látvány. A múlt héten százak sorakoz­tak aranyra várva az óra- és ékszerboltok előtt. Valaha kenyérért, lisztért meg sóért ácsingóztak így az emberek, amikor a fegyelmet őrizendő, az indulatokat fékezendő, egyenruhások posztoltak a sorok élén. Pénteken a tömegben. Fi­gyeltem, milyen ékszerezett­séggel jöttek a vásárlók. A hölgyeknek csillogott a fül­bevalójuk, a sálak alól kivil­lantak az aranyláncok — kesztyűt a kezükben tartván —, némelyiknek csaknem minden ujjára jutott egy-egv fux, ahogy az alvilágban mondják. — Az ember még a nősü­lést is meggondolja — mél­tatlankodik hangosan egy pelyhedző szakállú férfi. A feleségjelölt csak mosolyog, biztos a dolgában. Könnyű Gazdaságunk időszerű kér- Jéseiről tart előadást ma I délután 3 órától a TIT Ka­zinczy Klubjában dr. Simái Mihály egyetemi tanár. Az A Sötétkapu melletti üz­letben valamivel kisebb hév­vel, de hasonló tőkeerővel vásároltak. Három millió fo­rintért adták el a gyűrűket, a láncokat, a fülbevalókat és a függelékeket. Lehetett a súlyuk vagy 3 kiló. Tíz-húsz- harminc ezres blokkokat fi­zettek. A legexkluzívabb da­rabok a rózsa és a valesz sodrott lánc — különleges, szép fazonú, nyakba simuló —, áz a pár darab nyomban gazdára talált. Fejkendős, falusi néni ar­cán valami leírhatatlan bá­nat. összekapödnak a rán­cai, amint közli vele az el­adó: sajnos, elfogyott. Szí­vem szerint megkérdezném tőle: hány gramm aranyat viselt életében, és milyen al­kalmakkor? ... De nem te­szem. mert tudom, nem a vonat tetején fog visszautaz­ni. O. E. kérdése' előadás .4 világgazdasag • 70-es években című szabad- egyetemi sorozat keretében hangzik el. Gazdaságunk időszerű

Next

/
Oldalképek
Tartalom