Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-13 / 266. szám

Politikai könyvnapok Kossuth-kiadvánvok a nemzetközi munkásmozgalomról J c A politikai könyvnapok al­kalmából a Kossuth Könyv­kiadó Vállalat 23 új könyvet jelentetett meg, mintegy egy­millió példányban. A Kos­suth Könyvkiadó megyei ki- rendeltségén (MSZB tér 1. szám) a pártszervezetek meg­bízottai most egymásnak ad­ják a kilincset. A nagy for­galomban csupán néhány percig sikerült beszélgetnünk Sárközi Irén Gizellával, a megyei kirendeltség vezetőjé­vel. — Már az elmúlt napok­ban i^en nagy érdeklődést tapasztaltunk a könyvnapok iránt — mondotta a kiren­deltségvezető. — Szerencsére, bőséges a választékunk. — Mit ajánlhatnak „szell­meidként” a politikai témájú könyvek iránt érdeklődői­tek? — Például: a Nemzetközi munkásmozgalom-történeti lexikont, amely 120 forintért s A munkásmozgalom törté­nete képekben cimű könyvet, amely 80 forintért kapható. Az utóbbira különösen ér­demes felhívni a figyelmet. Ez a könyv ugyanis 32 olyan térképet tartalmaz, amely­ből szinte játszi könnyedség­gel, vizuálisan megtudható, hogy hol. merre zajlottak le a legjelentősebb mozgalmak. Most pedig még egy figye­lemre méltó újdonság érke­zett a megyei kirendeltségre: — Tíz szemléltetőunyagból áll az a kiadvány, amely mindössze 20 forintba kerül — újságolta Sárközi Irén Gi­zella. — A munkásmozgalom kialakulásának folyamatát ebből igen jól megismerheti bárki, az Internacfonálé meg­alakulásától a II. világháború kirobbanásáig. Tiszta téeszek Még a tavasszal tisztasági versenyt hirdetett megyénk­ben a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága, a Vöröskereszt megyei vezető­sége, az Észak-magyarorszá­gi Intéző Bizottság és a tér­Folytatódik a Századunk A közeljövőben folytatja nagy sikerű. Századunk című sorozatát a televízió; ehhez három újabb részt forgat a stáb novemberben és de­cemberben a MAFILM Pa­saréti úti műtermeiben. Bo­kor Péter író-rendezd irá­nyításával. Eddig 23 epizódot sugár­zott a tévé. az újabb részek a német megszállás napjá­tól. 1944. március 19-tól a második világháború végéig tartó időszakot ölelik fel. Az elbeszélő, s a történész- szakértő megszemélyesítője — az eddigiekhez hasonlóan — Benkő Gyula lesz. A kor­mányzó szerepében — akit a korábbi öt filmben az azóta elhunyt Somogy vári Rudolt alakított — Tyll Attila látlun tó. a Centrumban Kirándulás Szabad szombatos lévén, pénteken dél­után kíváncsian vár­tam, milyen időt jó­sol a hét végére a televízió öt perc me­teorológia című mű­sora. Kitörő örömmel nyugtáztam: kellemes kirándulóidé lesz. No. ha az lesz, mondtam a családnak, holnap kirándulunk a Bükk- be, Heggel korán be­pakoljuk az elemó­zsiát, s útnak ere­dünk. Az eső eredi, nem mi. Ez csak afjcie kis zápor — nyugtatgat­tam enyéimet —, biztosan rövidesen el­áll, kisüt a nap. vagy hg nem. hát boron­gás időben is lehet baktatni az erdei ös­vényeken. Csak ne essen. De esett egész nap! — Ne veszítsé­tek el a csüggedés- teket, még az egész vasárnap a miénk. Ha egyszer a meteo­rológus azt mondta, hogy kirándulóidö lesz, akkor az lesz. Éjjel alig aludtam valamit. Füleltem, esik-e még? Esett. Folyton és vigaszta­lanul. ... És akkor bizarr ötletem támadt. — Elő a hátizsákot és a bakancsokat! Indulás a nagy szobába! — A szekrényből elővettem a diavetítőt és a do­bozt a színes diákkal. Elkezdtem a vetí­tést ... A végállomá • son felszálltunk az erdei kisvasúira, né­hány perc. s már fák rengetegében kapasz­kodtunk fel a hegyol­dalon. „Látjátok, ez itt jobbra a pavir- gyár . .„Az ott bal­ra meg az Eiffel- torony” — szemte- lenkedett a fiam, ..Kapsz egy pofont, le keverted össze a diákat!” Megyünk to­vább. Garadna. ki­szállás. Most ezen az úton gyalog megyünk tovább. „De én éhes vagyok,” — nyüszít a gyerek. „Majd., vár­jál.” Szuszogva kap­tatunk felfelé. Előt­tünk szürke sziklák. A fiam nekiiramodik. „Karcsi, jössz le azonnal a szekrény tetejéről!” — kiált a feleségem és egy főtt tojást vág mérgében a csillárhoz. Csöröm­pölés. De nem a csil­lár. Röptében a gye­rek beleszorult a pad­lóvázába. Népes társaság kö­zeledik felénk. Az egyik szaki igencsak sztttyós. „Húzd meg. apikám’. önérzetesen tiltakozom. „Szívem — kérdem a feles° gémtől —. hol a sör?' „Te pakoltál a hát< zsákba, te tudod... „De a sört a hűtőtár kába tetted.’’ „Odr csal; o felvágottat é> a saitot" Hát ak kor?” „Hát akkor!’ .Szomjas vagyok!” — szól a gyerek a re- kamié alól. „Kérjél apádtól, ö tette a kó­lát a sör mellé. ..” „Jaj, viszi a viz a gyereket!” — kiált a feleségem. A gyerek röhögve mászik elő a rekamié alól. Csupa por. „Látszik, hogy tegnap te takarítot­tál." Mármint én. .Nyugi — szóltam —, mindjárt. hozom a seprőt... De miért van ilyen sötét? Be- borult az ég? Marad­iatok. hazafutok eser­nyőkért!” — Hova mész? — szólt rám a feleségem ‘ólálomban. — Esernyőkért. .. — Micsoda?! — '''elült és a szemét dörzsölte. Odakint vigasztala- anul esett. És esett 'gesz vasárnap. Ez az dő csak arra való, ogu badarságokat ál­modjon az ember De 'rándulásra?! Remélem, a mete­orológusnak se volt nyugodt éjszakája . . . ÚJHELYI KIRAKAT A Belkereskedelmi Minisz­térium folyóirata, a kirakat Sátoraljaújhely kereskedelmi helyzetéről közöl Ismertetőt 1979/10, számában, hangsú­lyozva, hogy a város tizen­hétezer lakosán kívül a Hegy­köz és a Bodrogköz vagy húsz településéről további húsz-harmincezer ember rendszeresen itt vásárol. Nö­veli a város kereskedelmi for. galmát —■ s egyúttal ellátási gondját — a tetemes határ­forgalom. ..A kereskedelemben szokásos zsúfolt napok (III) . . . ea.V-kéi fokkal nehezebbek az állásos­nál." A zsúfoltságot fokozza, ho"v még a szaküzletek alap­területe is kicsi. Talán enyhít a gondokon, hogv ........ még ebbon a tervidőszak­ban áladnak egy 400 négyzetmé­teres ABC-t az úgynevezett .So­mogyi— Bacsó tömb ú.l lakóinak főbb ellátás »kében.” Ám, Sürgetően szükségesnek 'art.ía a lakosság és a város vezetése egyaránt, hogy áru­házát kapjon Üjhely és kör­nyéke. Összeállította: BERECZ JÓZSEF # Még egy kis „smink” a gipszfejen, hogy minél feltűnőbb legyen ... Gyöngyösi Éva ugyan nem kozmetikus, de még az ilyen munkához is értenie kell A titokzatos vasajtó „Idegeneknek tilos a be­menet!” — hirdeti egy fel­irat egy jókora vasajtón a miskolci Centrum Áruház­ban. Ám a felirat fölött báb­színházi díszlethez hasonló, nagy, rajzos tábla: BABA­HÁZ. Miért tilos hát ide be­menni? — Mert itt készülnek a meglepetések a vásárlók szá­mára — árulja el Szabó Pál, akiről viszont most még mi ne áruljuk el. hogy milyen munkakört lát el az áruház­ban. Inkább lopakodjunk utána. A gombosztály mel­letti vasajtónál mondanunk sem kell. hogy ..Tárulj, sze- zám!'\ mert ez az ajtó köny- nyedén nyílik. Belépve a többfelé ágazó labirintus- fólyosófa. balról andalító muzsika zsong . .. — Csak semmi csábítás! — súgja kísérőm. — Nem arra megyünk, ott a rádióstúdió van. — Nemrég újították fel — magyarázza. A következő — a jobb szélső — vasujtón van a til­tó kiírás. De hát itt sincs hétfejű sárkány... Így be­nyithatunk. Nyit-zár... S az ajtó el­tűnt! Helyette zöld erdő fog­lalja el a falat. — 0, ez csak tapéta — jegyzi meg kísérőm. — A ja­va ezután következik! S valóban: L-alakú terem, két szűk elágazással. Arany, ezüst, és a szivárvány min­den színében pompázó pa­pírtekercsek tömkelegé, gipszfejek, bábuk, sziporkázó lámpák. Mi fele „elvarázsolt kastély" ez? — Ez a birodalmunk. Amit lát: a mi munkánk kellékei. Az óriási zöld békákat pél­dául áruházunk mikulási és karácsonyi dekorációjához kaptuk kölcsön a budapesti Úttörő Áruháztól . .. Es mutatnak még sok-sok ötletes reklámot, amelyeket a dekorációs csoport tagjai ter­veznek és kiviteleznek, ök heten: a Derkovits szocialis­ta brigád tagjai. A sok-sok emléklapon, oklevélen, ami­vel büszkélkedhetnek, ter­mészetesen csak a névadó neve szerepel. Meg Szabó Pál brigádvezetőé sem (s ez­által most már elárultuk kí­sérőnk kilétét), és névtelenek maradnak a többiek is: Gyöngyösi Éva grafikus, Bo­gár György. Ládi Zoltán, vagy Magyari Ferenc aszta­los, s az „ezermester” Leo­pold Rezső tmk-lakatos... 4 Két egzotikus hölgy a legújabb divatra vár .. (Herényi László felvételei' # A legegyszerűbb megol­dás olykor a legnagyszerűbb az érdeklődés kiváltására: Ezen a rajzon pedig csupán néhány egyszerű vonás lát­tán ugye nyomban eszünkbe jut: hamarosan itt a Télapó! Névtelenek, de nem ismeret­lenek. Névjegyüket — vevő­csalogató ötleteiket — nap mint nap a kirakatba teszik. Ezek a jó szépérzékkel rendelkező emberek nem akarnak mást, mint: *— Minél több esztétikai örömet szerezni vásárlóink­nak. És: szeretnénk dekorá­cióinkkal világvárosi színvo­nalon szépíteni Miskolcot.., (ruttkay) Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban melőszüvetkezetek megyei szövetsége. A települések kö­zött már kiosztották a díja­kat, a termelőszövetkezetek kategóriájában most hirdet­tek eredményt. A majorok, a termelőszövetkezetek kü­lönböző szociális létesítmé­nyei, az istállók tisztasága és rendje, a fásítás, parkosítás mértéke, nem utolsósorban a tagok által végzett társadal­mi munka alapján a ver­senyben a szentistváni VII. Pártkongresszus Tsz lett az első. A bekecsi Hegyalja Tsz a második, a halmaji Arany­kalász Termelőszövetkezet a harmadik lelt. Elmarad A művész megbetegedése miatt elmarad Harsányi Gá­bornak a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban szer­dára hirdetett előadóestje. A megvásárolt jegyek a hely­színen visszaválthatók. Az elmúlt heti korántsem bőséges választékból három borsodi téma kínálkozik tal­lózásra, Az első a „Föld és ég” című természettudomá­nyos ismeretterjesztő folyó­irat idei 10. számában kétol­dalt is betölt. VÉDETT KARSZTVIDÉK A tavaly védetté nyilvání­tott aggteleki-karsztvidéket mutatja be a hat képpel is illusztrált cikk, a „Merre jár­tunk, mit láttunk?” rovatban. „A tájvédelmi körzet feladata a táj jellegzetes arculatának és természeti értékeinek . . . védel­me és megőrzése, a tudományos kutatások feltételeinek biztosítá. sa, az üdülés, az idegenforgalom, a turizmus, a természeti és kul­túrtörténeti értékek megismeré­sének elősegítése.” Az írás ismerteti ti ...szigo­rúan védett” értékek főbb jel. legzetességeit — közöttük a Baradla-, a Béke-, a Szabad­ság-barlang különleges látni­valóit, a Nagy-oldal, a Lótej- tető. a Haragistya és a Nagy- Tohonya-forrás körzetét, a Vecsem-bükk aknabarlangja- it, a tornanádaskai kastély­parkot, a martonyi kolostor­romot és környékét. BALESETI REKORD Sajnálatos miskolci „re­kordról” közöl tudósítást a Hétfői Hírek 45, száma. „Az egyes városok baleseti adatait feldolgozó statisztika sze­rint tavaly a legtöbb személyi sérülést okozó közúti baleset (428) vidéki városaink közül Mis­kolcon fordult elő. Ugyancsak az ország második legnépesebb hely. Régében történt a legtöbb gya­logost érintő gázolás (225) is.*“ Legfeljebb enyhe elégtétel ezért a szomorú elsőségéit, hogy megyénk települései kö­zül Leninváros és Sátoralja­újhely a kedvezőbb helyzetű települések sorában szerepel a baleseti statisztikában. Tilosban,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom