Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-09 / 263. szám

Csoda és bossxankotlásuult forrása Bútor, előjegyzésre ) Például a telefon Edison legkedvesebb munka­társa volt Puskás Tivadar, aki majd száz éve létrehozta az első magyar telefonközpontot, mely ötven előfizetővel kezd­te meg működőiét Budapes­ten. a mai József Attila utca ewvik házának lakásában. Puskás Tivadar nagyszerű fel­találó, s élénk fantáziájú em­ber volt, felismerte a talál­mány jelentőségét, de nem sejtette — nem is sejthette —, milyen karriert fut majd be ez a remek ötlet. Korunkban, amikor egy új technikai csoda könnyen kiszoríthat egy nála talán jobb régebbit is. a telefon népszerűsége töretlen, soka/, igények sokkalta nagyobb ütemben nőnek, mint a le­hetőségek. Mégis: telefon­ügyben többet mérgelődünk, mint örülünk. Akinek nincs még telefonja, azért dühöng; Akinek van. a gyakran fog­lalt vonalak miatt bosszan­kodik. Egyszóval, lehet' örül­ni. mérgelődni, vágyni és vágni rá. csak egyet nem le­het: közömbösnek maradni... Majd a PCM... A türelmetlen telelőn- igénylőt kevéssé vigasztalja, egy új központ üzembe be­helyezésének híre. ha neki továbbra sem lesz telefonja. Pedig a távközlés nagyüzem, s fejlesztését megkerülhetet­len törvényszerűségek befo­lyásolják. Egv rendszer egyetlen, vagy néhány lánc­szemének korszerűbbre cse­rélése aligha javítaná * átbo­csátóképességét. inkább az utána következő lépcsőt terhelné túl; Ezért van szük­ség a külső szemlélő számá­ra nem látványos, de sok pénzt felemésztő beruházá­sokra. amelyek közvetlenül nem javítják a helyzetet, de nélküió/.hetetlenek a jövő­ben megvalósításra váró tervekhez. Amellett, hogv a jelen gondjain segítenek, a jövőt kell a posta szakembereinek éníteni. A' — már nem is távoli — jövő egyik biztató reménysége a PCM (pulzus kód-moduláció), amely lehe­tővé teszi egyetlen érpáron harminc beszélgetés egyide­jű folytatását. Ez a berendezés a telefo­náló számára érzékelhetetlen gyorsasággal „szabdalja fel” a beszélgetés idejét, s osztja meg a harminc pár között. A rendszer másik nugv elő­nye. hogy a meglevő kábelek számának bővítése nélkül fokozható harmincszorosára kapacitásuk, s hozzá még a hangminőség is javul. A kábelfektetés nem olcsó mulatság, megvédeni pedig szinte lehetetlen, annyi ve­szély les rá a föld alatt. Szombathelyen, az AFIT XII. sz. Vállalatán il új tan­műhelyben kezdték meg a: autószerelő -zakmunk isok ok­tatását. A hatmillió forint költséggel épült oktatómű­helyben a legmodernebb esz­közök segítségével folyik a képzés. # .4 központ doktora, avagy: napi karbantartás Nemcsak az eltörött víz­nyomócsövek, vagy bőséges nyári záporok okozhatnak bajt, van alattomosabb el­lenség is: a szerteszivárgó földgáz. amely gyakran árasztja el a postai kábel­aknákat. átmenetileg lehe­tetlenné teszi a javítók munkáját. Miskolci remények Miskolc nem áll rosszul az országos átlaghoz képest, száz lakosra majdnem tizen­hét beszélőhely jut (az or­szágos adat; 10,7 beszélő­hely száz lakosra). Gond akad persze itt is bőven: a belvárosi telefonközpont — ma már elavultnak tekint­hető rotary-rendszerű — ne­hezen bírja a rázúduló ost­romot. s a helyzeten alapve­tően csak egy teljesen új központ építése változtatna, de a közeljövőben ez nem­igen várható. Csakis a karbantartó és javító sze-* mélyzet jó munkájának kö­szönhető. hogy ellátja fel­adatát. ha nem is mindig kifogástalanul. A város más területein hamarabb fog javulni az el­látás: 1984-re készül el az Avas-délen az új főközpont, tízezer vonallal, itl három­száz egyidejű beszélgetés le. bonyolítására képes PCM- berendezés is épül majd. Ezzel egyidőben Tapolcán kilencszáz vonalas alköz­pont enyhíti a telefonínsé­get. Jelenleg 7500 igénylő áll sorban telefonért Miskol­con, az idén mintegy 1200- an élvezhetik már türelmük gyümölcsét. jövőre pedig százzal többen kapnak majd telefont. A mindennapos gondok melleit érdekes munkájuk is akad néha a műszakiaknak: a Dundee—DVTK mérkőzés­re érkezett angol újságírók­nak négy közvetlen vonalat kellett biztosítaniuk Angliá­ba. A számlát ezúttal az an­gol postának kézbesítik... KISS JÓZSEF Túlóra Választani, de miből? A bútorpiacon gondja­ink vannak. A bútorgyárak az óv elején úgy terveztek, hogy átlagosan 8 százalék­kal növelik a termelést. Az áremelkedést követően nem számítottak arra, hogy a kereslet ezt a mérteket túlhaladja. Ezzel szemben az történt, hogy évközben több új la­kást adtak át. Aki eddig al­bérletben lakott vagy a fi­atalok a szülőknél, természe­tesen nem „spájzolták" be a leendő új lakásba való bú­torokat. nem csinálhattak az eddig lakott helyiségekből raktárát. Az áremelkedés el­lenére csupán megyénkben 20.9 százalékkal nőtt a bú- toré. lékesítés az. előző évihez viszonyítva. Az értékesítés jelenlegi körülményei korántsem mondhatók ideálisnak. A megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársai ezért végeztek vizsgálatot, hogy átfogó képet kapjanak az értékesítés körülményei­ről. ellenőrizzék a fogyasztói érdekvédelmet és elemezzék, hogy a kereskedelem miként tesz eleget a társadalmi tu­lajdon védelmének. Kisker kunira nagykor... A legfőbb megállapításuk tulajdonképpen az voll, hogy amióta a Bútorértékesitő Vállalatnak kirendeltsége működik a megyében, sem­miféle javulás nem tapasz­talható az ellátásban. A szállítási szerződéseket a legnagyobb forgalmazónál, a Borsodi Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalatnál vizsgál­ták. A végső megállapítás, hogy a két cég igen nehe­zen jutott egyezségre. Az idei szállítási szerződéstervezet 11 pontja tartalmazott véle­ményeltérést. s csak több le­vélváltás után sikerült köl­csönös engedmények árán egyezségre jutni. A Bútorér­tékesílő Vállalat lenne hiva­tott a megye kiskereskedel­mi üzleteit ellátni azon az áron, hogy az árubeszerzök nem mehetnek a fővárosba vásárolni. Talán ez lehet az oka. hogy a kiskereskedelmi vállalatok a közvetlen be­szerzéseket is igyekeznek szállítási szerződésekben sza­bályozni. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hét termelővel, illetve — szállí­tási szerződéssel is szabályo­zóit — közvetlen, árubeszer­zési kapcsolatban. A közvet­len beszerzésekről készített szállítási szerződések sokkal kevesebb vélemény eltéréssel járnak. Huk tárra termeinek Vizsgálták, mi újság a kötbér-fronlon? A szerződé­sek teljesítésének értekelése ez év végén történik, de ha idejében .nem érkezett meg a szállítmány, ezt nem követ­te különösebb retorzió. A Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezet a kiskereskedel­mi vállalatnak jelezte, hogy a száz garnitúra Orsi szek­rénysorból 42-t nem tud el­készíteni Indokként az ár­emelkedést és a kereslet csökkenését hozta fel, s kérte még. hogy a valla lat a Krisz­ti gyermekheverők vissza­mondásához is kötbérmente­sen járuljon hozzá. A vizsgálat megállapította, hogy az áremelkedés ellenére is igen élénk az említettter­mékekből a kereslet, másrészt pedig a szövetkezet folyama­tosan állítja elő a jelenleg egyáltalán nem keresett író­asztalokat. amelyekből az Észak-magyarországi Lakbe­rendezési Kirendeltség szá­mottevő eladatlan raktári készlettel rendelkezik. Tipi­kus példája' tehát a raktár­ra történő eladatlan áru ter­melésének. Sajnálatos tény. hogy ezen az illetékesek nem tudtak változtatni. A bútorboltok szakosítása évekkel ezelőtt megtörtént, sajnos változás azóta nem sok ment végbe a megyében. Mindössze annyi. hogv a Borsodi Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat szakosított közületi bútorboltot nyitott, amelyik irodai gépek, beren­dezések és felszerelések áru­sításával is foglalkozik. A minta utáni értékesítést a megyében csak a Borsod Do­mus Áruházban szervezték meg. Előjegyzéses értékesítés­re mindössze három üzletet jelöltek ki. Személyi és tár­gyi feltételek híján a lakbe­rendezési tanácsadás sem ha­tásos. huniját csak ,,elfekvőtől 7 Az üzletekben a tanács ke­reskedelmi osztályának mun­katársai elemezlek az áru­választék és a kínálat alaku­lását. Megallapí lőttük, hogy az árukínálat színvonala az első félévhez viszonyítva romlott; sem választékban, sem mennyiségben nem tud­ják kielégíteni az igényeket. Az országos gondokon túl­menően nehezítik a helyze­tet a helyi áruterítési és -el­osztási aránytalanságok. Szeptember 13—15. között 12 Kupido lakószoba érkezett a nagykereskedelmi raktárba. Egy hét elteltével sürgették az értékesítést, mire az áru­forgalmi előadótól azt a vá­laszt kapták, hogy egy uta­sítás értelmében csak közü­leti és egyéb raktáron levő bútorral együtt adhatják el. Időközben ilyen összetételű megrendeléseket vettek fel. A jegyzőkönyvezés után a fe­lelősök ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek. A legkörültekintőbben fog­lalkoztak a miskolci Domus Áruház ellátásával, mivel a hiány itt mutatkozott a leg­nagyobb mértékben. A má­sodik félévre tervezett száz­millió forintos forgalom el­éréséhez 23 millió forint ér­tékű áru visszaigazolása hi­ányzik. Például 762 szek­rénysorral. 702 kárpitosgar­nitúrával kap kevesebbet az áruház, mint az előző év ha­sonló időszakában. A vizsgálat legfőbb ered­ménye. hogy a megye vala­mennyi bútorboltjára kiter­jesztették az előjegyzéses vá­sárlást. Erről kötelesek nyil­vántartást vezetni. Felhív­ták a bútorértékesítő válla­lat kirendeltségének vezetőit, hogv következetesebben kép­visellek a kereskedelem, azaz a lakosság érdekeit. O. E. csak a magánrendelőben? Cél jutalmat a legjobbaknak • Az amalgám számlája Munka a munka után Míg elkészül a protézis (Folytatás az 1. oldalról) , Miskolcon 44 kinevezett fogorvos működik, de ez a létszám is csak papíron létezik, hiszen jelenleg öten vannak szülési, illetve betegszabadságon. Ezért kellett a felnőtt lakosokat ellátó fogorvosokat is bekapcsolni az iskolafogászat munkájá­ba. az úgynevezett 5 plusz 1-es rendszer keretében. (A „plusz egy" az a nap. amit az iskolafogászaton tölt az orvos.) Nem n índegvikük örül ennek az elfoglaltságnak, mint ahogy túlórát sem szívesen vállalnak. Pedig a jelenlegi letszámhelyzetben csakis ily módon lehet ellátni is — növelni a vállalat ka­Dr. Szabó István megyei, és dr. Fövenyi Mihály vá­rosi főorvos egyetértett ab­ban. hogy a túlóráktól való vonakodás es a magánpra­xis között lelhet: bizonyos összefüggés. Magyarán: egye­sek vállalják ugyan a több­letmunkát. de csak akkor, ha a saját hasznukra végezhetik. • (Tisztelet a bizonyára s/.ép számú kivételnek!) Ezért javasolta a megyei főorvos a végrehajtó bizottság ülé­sen. hogv az átmenetileg még betöltetlen státusok visszamaradó munkabérét — mint céljutalmat — azok között osszák szét. akik a nagyközösség érdekeben a ■endelőintézetben (!) vállal­ták a plusz órákat. És ilyen (lapon vizsgálják felül a fogor­vosok magánrendelőben folytatott tevékenységét is. a betegeket. Szóba' került a végrehajtó bizottság ülésén az is. hogy a magánrendelőkben elhasz­nált anyagokról általában nincs számla. Nagyobb gon­dot illene fordítani a bi­zonylatokra. már csak azért is, mert ugyanilyen anyago­kat használnak a rendelőin­tézetekben á fogorvosok. Az előkészületben levő rendel­kezések, intézkedések között nem véletlenül szerepel, hogy kötelező lesz a pénz­tárkönyv vezetése. Az orvos elmaradhatatlan segítőtársai a fogtechniku­sok. Sokszor nem az előbbi, azaz a fogorvos rovására ír­ható, ha túl hosszú ideig tart, amíg elkészül a fogpót„ lás, a protézis. A várakozási idő rövidítése érdekében kí­vánatos — létszámnöveléssel paritását, örvendetes, hogy megsziinlették a sürgőssé­gi felárat, de a magánrendelések ma­gas aránya miatt néha hát­rányos helyzetbe kerülhet az SZTK-rendelőből érkező. Jö­vőre — ha minden jól megy — beiskoláznak egy fog­technikusi tanulócsoportot és valamivel bővítik a vállalat telephelyét is. Nem lehetne ezzel együtt megszervezni a második műszakot? Jelen­leg ugyanis a nap bizonyos szakában kihasználatlanul állnak a gépek. A végrehajtó bizottság vi­tájában nagyobb hangsúlyt kaptak a tennivalók, mintáz eredmények. A fogászati el­látást azonban akkor ítéljük meg reálisan, ha azt is fi­gyelembe vesszük. hogy 1975-től 1979-ig 287-ről 351- re nőtt a napi fogorvosi órák száma, bár időnként akadozik az ellátás, általában rendelkezésre állnak a szük­séges anyagok, és az utóbbi években több, jól felszerelt fogászati rendelő nyílt a vá­rosban. (békés) A kérdések egy kezdő jogász számára is könnyen meg­válaszolhattak. Az egyszerűség és közérthetőség kedvéért sietve leírjuk, hogy ezek tulajdonképpen költői kérdések, azaz a választ — felelet nélkül is — magukban hordozzák. Tehát: fizethet-e egy termelőszövetkezet havi ötszáz forin­tot tanccsoportvezetői munkáért úgy egy pedagógusnak, hogy a szerződést ismételt figyelmeztetés ellenére sem készítettek el .szabályosan? Továbbá: jogosult-e egy kandidátusi címmel rendelkező férfiú havi 2700 forintra, annak fejében, hogy az állami gazdasági főmérnökét doktori disszertációra készíti elő? S végül: tisztességes dolog-e mellékfoglalkozásban havi Jo<8 forintot keresni, amikor a főállás csak 2290 forintot hoz a konyhára? A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésen beterjesztett összefoglaló jelentésből valók a fenti példák. A népi ellenőrök újólag'azt vizsgálták meg. hogy a vállala­toknál, szövetkezeteknél hogyan tartják be a másodállásokra és a mellékfoglalkozásokra vonatkozó rendeleteket. A kép — ,s erre bizonyság a korábbi és a mostani negatív példatár — kedvezőbb a néhány évvei ezelőttinél. Elvileg tehát javulás­iól. a jogszabályok pontosabb betartásáról számolhatunk, szá­molhatnánk be. Mégsem lelkesedünk a javuló statisztikák láttán. Nem viselkedtek ugyanis másként a népi ellenőrök sem . .. A bizottság egyik — civilben ügyész — tagja állította, hogy korántsem olyan komplikáltak a munka utáni munkát szabályozó jogszabályok, hogy azokat ne lehetne mindig és mindenütt maradéktalanul betartani. A törvények ugyanis csak kettes számrendszerben értelmezhetők és gyakorolhatók. *?en. Xan nern- Is-is, talán nem alkalmazható. Annak ana­lógiájára. hogy a kis hazugság is hazugság, a kis lopás is lopás: az is törvényt sért. aki csak egv kicsit sérti meg a törvényt. A szabályokkal alátámasztott közfelfogás (értve ezalatt a társadalom értékítéletét is) azt tartja, hogy mindenki a saját munkahelyén, a biztosított és kötelezően előírt munkaidő alatt tegye a dolgát, s fejtse ki energiáit. Erre utalt egyéb­ként összefoglalójában a NEB megyei elnöke is. Természe­tesen szükséges és indokolt esetben — a törvény adta kere­tek között — íoglalkoztathatóak az állampolgárok másod­állásban, vagy mellékfoglalkozásban. De ne a mellékes legyen a föl A műszak, a munkaidő alatt dolgozni becsülettel! Ez a társadalom érdeke, s a hosszú, nyugodt, betegségektől, nyavalyáktól mentes öregkort remélő egyén érdeke is. (brackó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom