Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-03 / 259. szám

Luxusvonat Tunéziába Befejeződlek a futópró­bák az első négy tunéziai megrendelésre készült, há- romrészes luxus motorvona­tokkal. A következő napok­ban a Ganz-MÁVAG telep­helyén már a befelező mun­kálatokai végzik a vonato­kon, beállítják az automati- kákat. festik a kocsikat, majd csomagolják és útnak indít­ják a szerelvényeket. A lu­xusvonatok november első felében Rijekába' mennek, majd onnan hajon szállítják Tunéziába A Tunéziai Vasúti Társaság összesen húsz mo­torvonatot rendelt a Ganz- MÁVAG-tól. keskeny, illetve normál nyomtávú pályates­tekre. # Esöfiiggöny (Kerényi László felvétele. Oltani és megelőzni Lakástüzek tanulsága H Történt egy szép szeptem­beri napon, 1976-ban, délután fél kettőkor. Az esemény so­káig emlékezetes marad mindazok számára, akik át­élték. Élesen csörrent a telefon a városi tűzoltóparancsnok­ságon: ég a Vörösmarty ut­ca 60. szám alatti épület egyik hatodik emeleti laká­sa. Pillanatokon belül öt tűzoltóautó száguldott az ak­kor még meglehetősen nehe­zen megközelíthető helyszín felé. A tűzoltók emberélete­ket mentettek, megfékezték a lángokat, s 50 perc múlva már „csak" a kiégett laká­sok árulkodtak: itt egy tra­gédiát sikerült megelőzni ... A tűz következtében 15 la­kásban keletkezett kisebb- nagyobb kár. összesen 264 ezer forint értékben. Ez volt Miskolcon az első, panelépületben keletkezett nagyobb tűz. S azóta az el­sőt — sajnos — követte a többi is. TŰZÁLLÓ A BETON? A városlakóknak, hogy új, házgyári elemekből összeállí­tott épületekben élnek, ter­mészetszerűen nő a bizton­ságérzetük is. S a biztonságér­zet mellett — lehet, hogy ez is természetszerű? — csökken a figyelmességük. Vagy el­képzelhető, hogy elfelejtkez­nek arról, hogy abban a ház­ban nem egyedül élnek? Nem oly rég történt, a múlt hónap húszadikán, a te­levíziót nézték az Engels ut­ca 5. I/IV. számú lakás tu­lajdonosai. *S pár perc múl­va mindenki egyszerre ro­hant a készülék mellöl tüzet oltani. A másik szoba függö­nye tüzet fogott, s hogy mi­képp, arra csak a vizsgálat derített fényt. A felelőst még nem tud­ták megállapítani, a keletke­zési okot igen. Valaki lent­ről égő csikket vagy gyufa­szálat dobott le. s az az el­ső emeleti lakás erkélyére esett. Valamivel több, mint 2000 forint értékű berendezés egett el... Érthető, hogy többen hiszik — s miért ne hinnék? —, hogy a paneles épület tűzál­ló. Elvégre zömében beton­ból készül. S mégis ... AZ OKOK KÜLÖNBÖZNEK Pár héttel ezelőtt volt, be­számoltunk róla: a Bárson; János utcában kigyulladt égj tízszintes épület, s hárorr emelet egy-egy szobája ki égett, vagy csaknem teljeser kiégett. A keletkezési oko' vizsgálják. De felmerülhet a? emberekben, mint ahogy a; akkor keletkezett pánik so rán fel is ötlött: hogyan, m' módon hatolhat fel a tű egyik emeletről a másikr; betonon keresztül? Egyszerűen — mondják a tűzoltók. Az erkélyeken ke­resztül, a különböző csőveze­tékek nyílásain, a nyílászá­rókon. Tűz volt a Hegyalja utcán, tűz volt a Vörösmarty utcán, tűz a Dankó Pista utcán, s a sort nagyon hosszan folytat­hatnánk még. S hogy miért? Nézzünk egy-két példát! A Testvérvárosok útján, egy '-'kasban az égve felel­teti lámpa miatt gyulladt meg tgy közelben levő ken- <’ő. s azáltal csaknem az egész likas A tulajdonos el­ment hazulról, a szomszédok, hogy megvédjék saját ottho­# Tűz a Dankó Pista utcá­ban. Itt ..csak” egy lakás égett, de a fűz többek ottho­nát veszélyeztette ... nukat, betörték a lakást, s úgy oltották el a tüzet. A Dankó Pista utca 27. szám alatt ittasan dohány­zott a tulaj, elaludt, kezéből kiesett a cigaretta, s tüzet fogott a lakás. Csak a sze­rencse s mások ébersége mentette meg az épületet a tűztől. A kár itt csaknem 3000 forint volt. A Bársony János utcán ko­rábban is történt tűz. A bér­lő mérgében, vagy valami más ok miatt összehordott minden gyúlékony anyagot a szoba közepébe, s meggyúj­totta. Szerencsére hamar el­oltották a lángokat... MASOK BIZTONSÁGÁÉRT A keletkezési okok' kiílört- bözőek, de egy valami azo­nos. S ez: a veszélyesseg. Ha egy öt- vagy tízemeletes épületben tűz keletkezik, ak­kor nemcsak az érintett la­kás. hanem több otthon, több száz ember élete veszélyben van. A műszaki előírások sze­rint a panelek tűzbiztonság szempontjából kiválóak. Ám­de a falak akkor mit sem érnek, ha a szemétleöntőben keletkezik a tűz, ha a gyer­mekek felelőtlenül — a szü­lők felelőtlensége miatt — úgy játszanak, hogy azáltal a lépcsöházba, az erkélyre, s azon keresztül a szomszéd lakásokba terjed a tűz. Ha az ittas, vagy a fegyelmezet­len lakók dohányoznak az ágyban, s a loggián — innen az égő csikket kidobják. Ha az erkélyeken éghető anya­gokat tárolnak, összegezve: ha a házgyári lakásokat nem a használati előírásoknak megfelelően használják. A tűz — s ezt most itt, és sokadszor ismételjük —, nem játék. (illésy) A tűzről jut eszembe... Hajdan úgy lehetett vaiaki a város polgára, hogy egy hollandiai aranyat vagy egy tűzoltásra szánt börvedret adott a tekintetes ta­nácsnak. Egy régi miskolci krónika feljegyezte, hogy bizonyos Rit­ter Salamon János „kesztyűs”, 1772-ben egy bőrvedret tartozott le­tenni a „concivisságáért”. . . Régi könyveket böngészve bukkantam az alábbi sorokra: „Mis­kolc. a város történetének leírásaiban gyakran szerepel, mint a nagy tüzek városa. A múlt század hetvenes éveiben nemcsak hogy mindennap megkondult a vészharang, de voltak napok, amikor szinte szünet nélkül a tűzi lárma lett úrrá a város lakosságán. Nem lévén rendszeres tűzoltóság, elképzelhető a fejvesztettség és ijede­lem, amikor újra meg újra fölcsapott a láng a külváros szalmás házsorain Ez a szörnyű bizonytalanság és a gyújtogatások elleni vé­dekezés hívta életre 1874-ben, 84 működő taggal az önkéntes Tűz­oltó- és Mentőegyesületet . . . Egyesületünknek az a legnagyobb büszkesége, hogy a preventív intézkedésekkel szinte fölöslegessé tettük a tűzoltás intézményét”. Ez utóbbi állításra — a tények ismeretében — ma aligha vete­medne egyetlen tűzértö. biztonságunkkal hivatalból foglalkozó szak- ‘ínber. A veszély ma sem kisebb, mint régen, de most a tűz, lé­én, hogy értékeink megsokszorozódtak sokkal nagyobb károkat okozhat. A védelmi előírások vaskos kötetre rúgnak, s egymásra­utaltságunk azáltal sokszorozza meg a felelősséget, hogy az egyéni hanyagság, nemtörődömség a kollektívának okozhat veszteséget. El nem évülő érdeme a tanácsnak, hogy 1724-ben kötelezte a háztulaj­donosokat arra, hogy tűzoltásra szánt vizet tartalékoljanak, s elren­delte továbbá, hogy „mindenkit elfoeianak. aki harangozás után ámpás nélkül iár az utcán”. A szabályokat ma szigorúbban kell "kin'enfink noha nvilvánvaló hoev a régimódi ukázok ma már no^olvogni valóan naivak. A lakástüzek htm intenek, bog- nem •zabad kísérteni a veszedelmet, nem szabad kihívni a „vörös kakas” vi ragiát. Ne féljük, hanem tis»éljük a tüzet. Prométheusz kínja legven rá a bizonyság, hogy a megpróbáltatást enyhíti a nemes szándék­hoz. mé»*ó eredmény: melegedjünk, süssünk-fözzünk, de ne »älsz- szunk vele. (bracks Ifjúsági ifi ititfca­rerseny A fiatalok kongresszusi és felszabadulási munka- verseny-vállalásairól naponta újabb és újabb hírek ér­keznek a KISZ KB ifjú­munkás osztályára. Elmond­ták: a vállalások, a kezde­ményezések legfőbb „eré­nye”. hogy a korábbiaknál jobban igazodnak a vállalati feladatokhoz, s a mennyisé­gi túlteljesítések helyett a termékek versenyképességét, a gazdálkodás javítását, és ahol szükséges, a határidők szigorúbb tartását szolgál­ják. A szocialista brigád­mozgalom kétmilliós táborá­nak egyharmada az ifjú kor­osztály soraiból kerül ki. Je­lenleg 20 ezerre tehető az ifjúsági brigádok száma. Egy sor életre való javaslattal álltak már elő. A szervezés ■ hibáit, az ' állásidőket,' a Jfo­lyamatos munka zökkenőit nemcsak szóvá teszik a fia­talok, hanem igyekeznek is változtatni a helyzeten. Ezért is alakulnak például komp­lex brigádok, elősegítve a kollektívák közötti együtt­működést. A tejgyáriak A kongresszusra vállalták cm A Borsod megyei Tejipari Vállalatnál is újabb vállalá­sokat tettek a/ MSZMP XII. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordu­lója tiszteletére. — A legértékesebb válla­lásokat tevők közé tartozik a Miskolci Tejüzem — je­lentette ki Lakatos Árpád, a vállalat főmérnöke, aki bi­zonyításként Izsépy Béla üzemigazgató írásos jelenté­sét is élénk tárta. Ebben töb­bek között rögzítették: „A felvásárolt tej minőségi jel­lemzőinek javítása céljából az üzembe érkezett folyadé­kon belül az emelkedett sav- fokú tejhányadot 0.60 száza­lék alatt tartjuk ... Az alap­anyag-felhasználás terén tervnormánkon belül gazdál­kodunk. Zsír- és folyadék- túllépés nem lesz. A szakemberek tudják iga­zán értékelni, hogy mindez mit jelent. Nagy Lászloné. a vállalat munkaverseny-tele- lőse azonban a lakosság szá­mára is könnyen érthető vál­lalásokat ismertetett: — A miskolci tejgyár dol­gozóinak vállalásaiból ugyan­csak kiemelhető, hogy az energiaköltséget a tervükhöz képest tovább kíván ják csök­kenteni. Vállalásaik által mintegy 200 ezer forint ér­tékű megtakarítás érhető el. Felajánlották továbbá példá­ul. hogy az ammónia csőfo­lyosó betonozását társadalmi munkában elvégzik, csak ad­ja meg a vállalat az ehhez szükséges anyagot. S a vállalat természetesen készséggel megad minden se­gítséget a felajánlások telje­sítéséhez, hiszen ez nemcsak a több mint ezres kollektí­va. hanem az egész népgaz­daság javára válik. (r. a.) Kevesebb külföldi, több bevétel Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal gyorsmérlege sze­rint az első három negyed­évben egymillióval, 7,5 szá­zalékkal kevesebb külföldi érkezett az országba, mint az elmúlt év szeptember vé­géig. Az összes forgalmon belül azonban növekedett a turisták száma és az általuk nálunk eltöltött idő. s nőtt az , idegenforgalomból szár­mazó bevétel is. összességé­ben 12 millió 932 ezer kül­földi fordult meg az ország­ban. ebből 8 millió 400 ezer turista volt. akik legalább egy napot Magyarországon időztek. A forgalom 75 százalékát a rubel elszámolású orszá­gokból érkezők adják. Ki­lenc hónap alatt 4,6 millió csehszlovák állampolgár járt nálunk. A tőkés országok egy ré­szénél változatlanul élénk az érdeklődés hazánk neveze­tességei iránt. A látogatók 43 százaléka Ausztriából, 29 százaléka pedig az NSZK- ból érkezett. Ausztriából 743 ezren jöttek Magyarország­ra, ami 24 százalékkal ha­ladja meg az elmúlt év ha­sonló időszakáét. Az idegen- forgalomból származó bevé­telek a forgalmat jelentősen meghaladó ütemben nőttek. Kilenc hónap alatt 3 millió 907 ezer magyar állampolgár járt külföldön. Lila szín és éjiéit váll Divat­levél Párizsból A divat fővárosában a li­lát kiáltották ki a legujabb- nak, mondván, hogy a sző­kéknek és a oa máknak egy­aránt jó. A képeslap színeit sajnos nem tudjuk visszaad­ni, de az egyik modell már ennek a lila harmóniának a jegyében készült. Az együttesek különleges­sége, hogy a ruha és a ka­bát egyazon színből készült, illetve hasonló típusú anyag­ból. Mindkét ruha egyszerű vonalvezetésű, babagallérra! készült, s vékony masni az egyetlen dísze. Az enyhe bő­séget derékban megkötő fog­ja össze, s a lezserséget hangsúlyozza a kabát vonal- vezetése is. Üjból divat a sálgallér, amely a másik ka­báton figyelhető meg. Az ej­tett váll és az ezt hangsú­lyozó laza bőség teszi kö­penyszerűvé a felöltőt, amely bizonyos szinárnvalatokban, esetleg bársonyból, alkalmi viseletként is jól szolgád.

Next

/
Oldalképek
Tartalom