Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-28 / 279. szám

* A 30. számú. Ságrári utcai Általános Iskola tanulói műsorukat próbálják. (Kovács Attila felvétele) Tornaünnepély a sportcsarnokban Miskolc város Tanácsa a nemzetközi gyermekév alkal­mából nagj'szabású sportün­nepélyt rendez decemben 2- án. vasárnap délután 11 órá­tól a városi sportcsarnokban. (Jegyek elővételben már kaphatók a sportcsarnok pénztáránál, egységesen 15 forintos áron.) Ismert a program is: 15 műsorszámban gyönyörköd­hetnek a nézők. A nyitójele- netet a Közgazdasági Szak­középiskola és a 6. sz. Álta­lános Iskola tanulói mutat­ják be, míg a zárójelenet résztvevői a Kilián Gimná­zium tanulói. Közben pedig láthatjuk az Árpád utcai óvodásokat, a 30. sz., a 34. sz. Általános Iskola, valamint a Zrínyi Gimnázium tanulói­nak programját. A tornaünnepélyt nemzet­közivé a kassai általános is­kolák válogatottja avatja, akik kétszer is fellépnek. Modern gimnasztika szalag­gyakorlatával bemutatkozik Kovács Györgyi (Bp. Sparta­cus,), csoportos karikagya­korlattal pedig a Bp. Spar­tacus versenyzői gyönyörköd­tetik a nézőket. Ott lesznek az MVSC és a DVTK sport­iskolásai is, külön gyakorlat­tal. lilakör Az MSZMP Miskolc váro­si Bizottságának III 8. szá­mú területi alapszervezeté­ben az idei oktatási évben is élénk érdeklődést vált ki a politikai vitakör. A több mint 130 tagot számláló alapszervezet számára csü­törtökön délután 4 ólától a Vár utca 5. szám alatti párt­házban Konczivald Ferenc gazdaságpolitikai kérdésekről tart előadást, amelyet meg­vitathatnak az érdeklődők. TiisszögOnk, ile nincs járvány Sokan . köhögünk, tüsszö- günk a buszon, a villamo­son. Sokan panaszkodnak meghűléses betegségre, mond­ván. hogy nem tudnak kilá­balni belőle. A nyirkos, pá­rás. ködös időjárást okolhat­juk érte. amely különösen kedvez ezeknek a légúti meg- betegedeseknek. Influenzás megbetegedést 1 azonban még sehonnan sem i jelentettek a városi Köjál- 1 nak. A szükséges ellenintéz­kedést azonban — már amennyire mód nyílt rá '— megtették: szétosztották a védőoltásokhoz szükséges ol­tóanyagot. Az igényelt meny- nyiségnél azonban sokkal ke­vesebb érkezett. Az orvosok tudják, hogy kik a veszélyez­tetettek, s a legrászorultab- bakat — főleg az idősebbe­ket és foglalkozásuk miatt az influenzajárványnak kitett dolgozókat — beoltották a védőanyaggal. Szabályok és szabályozók (2.) Mire ösztönöz az ár? Az előző cikkből kiderült: a szabályozás kifejezetten arra ^ törekszik, hogy pontosabban mérjen és különböztessen meg: ha­tékonyan dolgozó és nem hatékonyan működő vállalat között. Ennek kedvező hatásai elvitathalatlanok — gyorsabban fejlőd­nek a nemzeti jövedelem termelésében élen járók, az eredmé­nyes vállalkozások. Más szóval — a hatékony vállalatok na­gyobb teret, támogatást élveznek. Ez összhangban áll azzal a követelménnyel, hogy gazdaságunk számára feltétlenül fontos es elsőrangú feladat a hatékonyság gyarapítása, s ezen keresz­tül az egyensúlyi helyzet javítása. A megkülönböztetés, a dif- ferenciálós egyik kifejezője az új termelői árrendszer. Érdemes azt is- megvizsgálni, hogy pontosan mire és mire nem ösztönöz a világpiaci követelményeket, tendenciá­kat közvetítő ár? ♦ ♦ Az árképzés törekvései, szempontjai a kompetitívnek (a nemzetközi mezőnyben is összemérhető) minősített ágakban úgy jutnak kifeje­zésre. hogy a hazai vállalatot (termeket) a nemzetközi rang­lista kritériumaival ítélik meg. Másként fogalmazva: valamely termék ára at/tól függ, • hogy mennyit adnak- adnának érte külföldön, s ez természetesen visszahat a vállalat anyagi helyzetére. Ettől a megítéléstől függ be­vétele. nyeresége-jövedelme. Minél hatékonyabb egy vál­lalat (ilyen megítélésben) — annál nagyobb lesz a nyere­sége — s annál többet for­díthat fejlesztésre és a mun­kásainak. vezetőinek honorá­lására. Ezzel szemben a kedvezőt­lenebb hatékonyságú, illetve a nem hatékony vállalatok eseteben az árak — magától értetődően — nem tartal­mazhatnak semmiféle ..külön juttatást” így a hatékonyság arányában ezekből a norma­tív áraktól- vagy kifizetődik a vállalat termelése, vagy nem. Megeshet, hogy csak rá­fizetéssel termelhet- a válla­lat. mert termékeinek ára nem fedezi a ráfordításokat. történik velük? Nos, a szabályozórendszer alkalma­zása kellő lehetőséget teremt arra, hogy a gyengébbek, a nem hatékonyak, vagy a nem eléggé hatékonyak — meg­határozott. szabályozott kere­tek között — fölzárkózhassa­nak. Az érintett vállalatok meghatározott időt kapnak arra. hogy átformálják a ter­mékszerkezetüket. végrehajt­sák azt az átszervezést, amely a nyereség emeléséhez vezet. Ha azonban a rendelkezésre álló — velük egyedi megál­lapodásban rögzített — ha­táridőn belül sem boldogul­nak: más módszerhez, esetleg tevékenységük visszafejlesz­téséhez. gyökeres átalakításá­hoz szükséges nyúlni. Tehat a vállalat és annak kollektí­vája — az árakon keresztül — nyilvánvaló útmutatást kap: mit, 'miért és hogyan kell tennie. Ilyen körülmények között igen fontossá, jelentőségtel­jessé válik a vállalat kapcso­lata a külgazdasággal. És a közvetítő láncolatához ..tech­nikai értelemben” — tehát, a jó információkhoz, gyakor­latilag jól és pontosan érvé­nyesülő kapcsolatrendszerhez, külkereskedelmi szervezethez. A szabályozórendszer ennek érdekében ösztönzi a terme­lők és külkereskedelmi vál­lalatok jobb együttműködé­sét. például újszerű társulási formában való együttműkö­désüket. hiszen mindkettőjük érdeke a jobb árak elérése a külföldi piacokon. Az új szabályozórendszer­ben továbbra is megmarad a már ismert négy árforma, ám közülük nőni fog a szabad árformába tartozó ‘termékek köre azzal, hogy szigorú előírások szabályozzák az A DH várospolitikai fóruma Jövőbe néző homlokzatok Nem elén pinkáim • Az in!>ery>uzd(ii> lakókörnyezetért • lf\ú építészek ötletei ★ Zsolcan gyártják azokat a betonoszlopokat, melyek — az egyik pályázó együttes szerint — hordhatnák a zárt erké­lyeket. Az utóbbiakat az ERDERT-nél kapható fapanelek- böl állították össze. A zárt erkélyt használhatja a lakó ét­kezőnek, télikertnek, vagy apró dolgozószobának. Néhány évvei ezelőtt országos visszhangot — vitát — váltott ki a fiatal pécsi építészek próbálko­zása, akik népi ihletésű motí­vumokkal díszítenék a paksi panelházakat. Volt aki dicsér­te a kezdeményezési, de inkább azok Ítélték meg reálisan a kí­sérletet. akik úgy vélekedtek, hogy pingálássai, ctcomázással dem sokra megyünk. Az épí­tészet eszközeivel kell ingergaz­dag atmoszférát teremteni a la­kótelepeken, úgy, hogy a vál­tozások funkcionálisan is gya­rapítsák az épületeket, f: gon­dolatok jegyében hirdetett házi ötletpályázatot az ES/.AKTfcRV vezetösege. A házgyári lakóépü­letek homlokzati kérgének gaz­dagítása címmel. A házgyár nehanv évvel ezelőtt lezajlott rekonstruk­ciója óta színes, üvegfalú loggiák ..öltöztetik” a szürke betont. A korábbiakénál két­ségkívül mutatós&bbak az utóbbi években emelt lakó­épületek. Nyilván nem pusz­előzetes bejelentés kötelezett­ségét. Minisztertanácsi .jog­szabály írja elő — mit kell tennie az árhatóságoknak, és mit a vállalatnak az árak kialakítása során. S bár az áralakulás — mint láttuk — elsősorban közgazdasági esz­közökkel történik, de bizo­nyos jogi eszközök is befo­lyásolják majd — így például a tisztességtelen haszon kri­tériumainak előírásával. E fő szabály szerint tisz­tességtelen a haszon akkor, ha azt a vállalat az, árkép­zésre vonatkozó jogszabályok megsértésével érvényesített árral éri el, különösen, ha az ár aránytalanul magas. Az első pillanatban ebben nem látunk újdonságot — ám az önmagáért beszél: nincs ben­ne az a kritérium, ami az ed­digi szabályban benne volt — az indokolatlan méretű nyere­ség. Ugyanis az új szabály egyik lényeges eleme: önma­gában a nyéréség nagysága nem perdöntő, ha az ár ará­nyos. Az új szabály megfogal­mazta a magas, illetve a nem aránytalanul magas ár fogal­mát. Eszerint az ár akkor aránvtalanul magas, ha a ha­sonló. illetve helyettesítő ter­mékek árával — azok hasz­nálati tulajdonságait és érté­keit figyelembe véve — nincs összhangban, illetve a hazai árviszonyokba, vagy a külke­reskedelmi árarányokba nem illik bele. (Folytatjuk) MATKÖ ISTVÁN ta udvariasságból mondták a budapesti tanácsi vezetők miskolci látogatásuk alkal­mával, hogy ezeket a loggiás * A pályázók szerint a log­giákat a család létszámának, sajátos igényeinek megfelelő­en kellene kialakítani, még­pedig úgy, hogy tevékenyen közreműködhessen ebben a lakó. S hogy eltérnek majd egymástól az erkélyek? Mi­ért baj ez? — kérdik a fia­tal építészek. házakat szívesen látnák bár­melyik lakótelepükön. Jólr esik az iiyen elismerés, de — mint az ötletpályázat kiírása is bizonyítja — építészeink tudják:1 ismét újítani kell, mert a kezdetben változatos­ságot hozó színes üvegtáblák tömeges alkalmazása megint egyhangúságot szül. Az sem elhanyagolható szempont, hogy ezek a loggiák jócskán megemelik az építési költsé­get. és ha ehhez viszonyítjuk, mennyivel növelik a lakások használati értékét, akkor nem lehelünk tökéletesen elégel­lek. Megtévesztő, hogy a pályá­zat címében csak az épületek homlokzatáról esik szó. mert valójában a fogadó szintek (értsd: alsó szintek) célsz-e- rübb felhasználására is ötle­teket kért a vezetőség. Az utóbbi nem számít úttörő vállalkozásnak Miskolcon sem. Gondoljunk arra. hogy a Tanácsköztársaság város­részben. számos lakóépület alsó szintjén boltokat, irodá­kat rendeztek be azokban a helyiségekben, amelyeket ko­rábban szinte kizárólag ga­rázsnak használtak. A Győri kapuban pedig lábakra állí­tottak három épületet, és alattuk — viszonylag kis költséggel — kenyér-, hús- és zöldségboltot alakítottak ki, a környékbeliek örömére. Ezen a nyomon elindulva le­hettek javaslatot a fiatal ter­vezők a fogadószintek hasz­nosítására. arra is ügyelve, hogy szorosabb, kapcsolatba. ..beszélő viszonyba” kerüljön minden épület a közvetlen környezetével, a természet­tel. A sokemeletes házak ese­tében persze inkább csak ar­ról lehet szó, hogy a földszin­ten lakók élvezhessék a vi­rágok. fák. bokrok és a pá­zsit közelségét. De ha min­denki nem is. legalább az ide költöztetett többgyerme­kes családok ne nélkülözzék azt. amiben a legtöbb lakó­telepi ember szűkölködik! Mint az egyik tervezőtől' hal­lottam: felfoghatnánk a ter­mészet közelségét szociális juttatásként is. A legjobb ötleteket, javas­latokat az ÉSZAKTERV be­építi műszaki fejlesztési ter­vébe. Így remény van arra, hogy 1988—90-ig, azaz a ház­gyár legközelebbi rekonstruk­ciójáig is előnyére változik a lakóépületek, lakótelepek ar­culata. Végezetül hadd álljon itt a legeredményesebb pályázók neve: Első díjat nyert Novák Ág­nes és Klie Zoltán építész, illetve Kovács Lehel statikus. A második díjat megosztva Taba Benő, illetve a Golda János, Thoma Ágnes kettős kapta. Harmadik díjat nyert Klein György és ifj. Sári Ist­ván. (békés) * Ha lábakra állítják az épületeket, beülhetik alajuk a bo lókat. Ennek a tervnek külön érdeme, hogy KERV ÁZ-püléi alkalmazott a pályázó, szellem.es kiegészítő szerkezettel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom