Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-27 / 253. szám

„Nekem nincs jó énekhangom” Hobo és a HBB Ha jól emlékszem, hatszor hallottam eddig: a Hobo Blues Bandet játszani, ebből kétszer egy este. Kazincbarcikán. Elő­ző koncertjeikről „meg-met?- eresztettem” néhány sort, kö­rülbelül azt írtam, hogy az énekes-vezéregyéniség — Föl­des László, azaz Hobo — ki­váló színpadi ember, magával ragadja a közönsége’, noha nincs túl jó hangja. Mozgása megtévesztően emlékeztet Mick Jaggeréhez, aki — mint ez Ho­ho több nyilatkozatából, de zenéjükből is kiderül — Föl­des László példaképe, öröm­mel hallottam előadásukban a régi nagy Rolling Stones-sike- reket — magyar szöveggel, melyeket ugyancsak Földes fordított angolból —, Hendri- xet, természetesnek tartottam sikerüket a fiataloknál, akik iei-pici gyerekek voltak a beat hőskorában, éppén ezért ren­geteg jóról — Cream, Black Sabbath, Deep Purple, Led Zeppelin, Hendrix, nem utol­sósorban a Rolling — lema­radtak A rock új hulláma szinte egyik pillanatról a má­sikra kapta hátára Hoboéket fis), mint ahogy fantasztikus gyorsasággal lett népszerű an­nak ideién a Pírom is. még előtte a P. Mobil, nanjainkban pedig a mi miskolci Eddánk hajójába kapott bele a szél. Hogy is van ez? Egyrészt a csillogó-villogó. mo-noton ritmusú, semmitmondó szö­vegű, gépiesen rángatóztató disco-muzsika. másrészt a múlthoz visszanyúló kemény rock. blues, illetve ezek öt­vözetei? A barcikai koncer­ten. amíg a nézőtéren a fia­talok százai tombolva ünne­pelték az Eddát, megismer­kedtem egy rokonszenves fiatalemberrel. Hobo Földes Lászlóval. Természetesen ró­luk. a régi-új zenéről be­szélgettünk. — Köztudott RoJllng-imárla- I nd. Sokaknak, nekem is na­gyon tetszett a üfozg'ó Világ­ban nemrég megjelent írásod jugoszláviai koncertjükről. Szöveget írsz a P. Mobilnak (Miskolcról például!, könyvel a Stones rőt, énekelsz, fordí­tasz. Hogyan kezdődött',’ — Hetvennyolc végén a P. Mobilban voltam session-éne- kes és szövegíró. Előtte ren­geteg mindent csináltam, egyetemet, kosaraztam, vol­tam bohóc, csavargó és mindvégig zenerajongó. Kö­rös Józseffel alapítottuk a Hobo Blues Bandet, aztán jöttek a többiek: Páka Egon, Deák Gyula. Deme Dezső és Szcénich János. Rajtam kí­vül valamennyien igazi ze­nészek. különböző rock grou- pokban játszottak előtte. (Bár például én is énekel­tem a Kex-szel, Bianki Iván volt a szólógitáros.) Szombat esti blues-zenekarnak indult a Hobo Blues Band, s egy­szer csak robbanásszerű gyor­sasággal sikerünk lett. — Már megbocsáss, de a mozgásod egyértelműen dagger másolása. Ot utánzód? Nézd. ennél a zenekar­nál nagyon sok jobb együt­tes van. Nekem nincs jó énekhangom, annak ellené­re, hogy állítólag valamit fejlődött, még mindig min­denki fölöttem áll hangban. Viszont olyat nyújtunk a kö­zönségnek. amit más senki. Valóban hasonlítok Jagger- hez. csak mondjuk termetre kétszer akkora vagyok. Min­denkinek van példaképe, ne­kem a zenélésben ő. Azért hiszem, hogy egyszerű után­zásnál többet nyújtunk, ha nem így lenne, nem is csi­nálnánk. Ö a bluesból in­dult ki. és eljutott a Stones- ig. mi fordítva. Vállaljuk, felvállaltuk ezt a zenét, és hiszem, hogy a szövegek megfogják a közönséget. Akik nem szakadtak, nem csövesek, hanem sokféle ré­tegből és korosztályból to- borzódnak. Én soha nem le­szek nagy énekes, nem sze­retem "a sztárkultuszt, nem akarunk tanácsokat osztogat­ni a fiataloknak, hogy így éljenek, meg úgy éljenek, vi­szont igenis művészi- él­ményt akarunk nekik adni. — Az előbb árról beszélté! á társaiddal, hogy fáradták vagytok. — Nagyon. Rengeteg kon­certet adtunk, és bármily hi­hetetlen, nem gazdagodtunk meg belőlük. Nincs meg a szükséges szerelésünk, min­dennapos anyagi gondjaink vannak... — Azért nyilván bízol — bizlok — abban, hogy előbb- utóbb . . . Szóval, ho§y na­gyobb pénzekért veszik majd a zenéteket. Rádió, televízió, hanglemez . . . — Ha kell az. amit csiná­lunk. ha fizetnek érte. az jó. De nem kínáljuk fel megvé­telre magunkat. Megcsinál­juk a műsort, és ha az jó — nemcsak a koncertközön­ségnek —. akkor meg fog­ják venni. Es. hogy bizonyít­sam, mennyire nem a pén­zért hajtunk, elhatároztam, hogy néhány hétre leállunk. Csak próbálni fogunk, össze­Pletyka Vagy inkább imhir. Mely sze­nt. .. Alig me- •m leírni: szóval, jgy január első lében a föld . .. izonyos renge- ■k ... Egészen jntosan így szól rémhír: január­ul Miskolcon nem sz földrengés. De t nem én mond­ái. Ha továb b- Ijálc. letaaadom. ért azt. hogy a ivárosban lesz. a ellérthegy bele- tusszan a Duna- i, vagy a Duna lömlik a Gellért- ?gyre. egy pilla- itig sem hitlem. udományos és umoros cáfolatok dentek meg kü- inböző lapokban z elmúlt hetek­en, becsületsza- amra, hogy ezek élkül sem adtam ítélt a kósza hí- ikHek, nem ren­dültem meg halla- tukra. De ez ... ez valami más. Itt megáll a tudo­mány. Heves szeizmoló- gusokkal beszéltem ez ügyben, ám egyikük sem tu­dott megnyugtat­ni. Minden kön­törfalazás nélkül nekiszegeztem a kérdést: igát, hogg jó két hónap múl­va Miskolcon nem lesz földrengés? A tekintélyes tudó­sok csak a szakál­lukat babrálták zavarukban, Ilii m - mögtek. krákogtak. hogy így a föld tö­résvonalai. meg úgy a Kárpát-me­dence, ugyebár a Bükk mészkőből készült, az Avas agyagból, egyszó­val semmi konk­rétumot nem tud­tak felhozni a hír valódisága ellen,­Jómagam a szom­szédasszonyunk keresztanyjától hallottam, ő pedig a házmesterüktől, akinek a Belgium­ban élő anyja va­lahol olvasta. Már­mint azt. hogy ja­nuárban Miskolcon nem lesz. Hiszem, ha akarom. Nem szoktam minden­féle pletykáknak felülni, de még jobban szeretem, ha ezeket tudomá­nyosan megcáfol­ják. Mert mit le­hessen tudni? Az a belga anya nyil­ván nem a kisuj- jából szoota. Hát­ha tényleg nem lesz? Ismétlem: nem tőlem hallot­ták. Én minden­esetre arra a pár napra felutazom Pestre, aztán ma id meglátjuk. Pánik­ba persze nem kell esni. Ezt tőlem hallották. hozzuk az új műsort, amit decemberben szeretnénk be­mutatni. — Mostani programotok cí­me: Vissza a gyökerekhez. A következőé? — Még nincs címe, „ideo­lógiája” sem. Viszont van­nak szövegek, ezeket én írom, a zenét Egon szerzi. Nem próféciákat fogunk hir­detni, hogy melyik út vezet a fény felé és efféle marha­ságok. Ez egy szomorú, ön- irónikus, barátságos meleg­barna és kedveskedő hideg­kék színű.-hangulatú műsor lesz. Visszafogott. Azok útón, hogy elég sok szexes. vad dolgot énekeltünk, most a visszafogottságból kívánunk feszültséget teremteni. — Azt mondtad — elismer­ted —, hosy nincs jó hangod. Es énekes vagy. — Nekem nincs egy pil­lanatig sem kisebbségi érzé­sem a nagy énekesekkel szemben. ugyanis tudok olyan dolgokat, amiket ők nem. Egy kicsit zenész va­gyok. egy kicsit író. egy iki­csit szia és*. Nem merek olyan nagyképűségre vete­medni, hogy a nagy polihisz­torokhoz hasonlítsam ma­gam, de tény, hogy boldog vagyok, mert tökéletesen ki tudom fejezni magam ezzel a zenével a színpadon, és mert látom, hogy a közön­ség igényel minket. Jó han­gú énekesnek itt'van nálunk Bili — Deák Gyula. Én csak olyasmit énekelek, amihez megvan az adottságom. SZABADOS GÁBOR / állton éitól i állapodunk Boleró és spencer Sokat változott az új divat vonalvezetése: újból használni fogjuk majd a válltömést, kes- kenyedik a sziluett és a derék­vonal hangsúlyos lesz. A téli szezonban a kabátok mellé új­ból viselhetők az angolos kosz­tümök. Ehhez az új stílushoz szeretnénk az alábbiakban öt­leteket adni. A hosszú kabát teljesen ruhaszerű kidolgozású. a vállrészt hajtás'ok hangsú­Találkozás Köpeczi Béla akadémikussal Sz» G» Az. ember nem mindig talál­kozik akadémikussal (még az újságíró sein), holott ugyan­úgy kiváncsiak vágyunk ra mint egy neves színészre, sportolóra. Most arról az egészséges kíváncsiságról és tiszteletről beszélünk, amely mindannyiunkban él a telje- síi meny, a nagy eredményeket elért emberek irnt. Nos. Kö­peczi Béla karrierje már csak azért is érdekes, mert lénye­geben 1945-ben indult. Amint az a Bodnár Györggyel (kollégája az egye­temen) folytatott beszélge­tésből kiderült, a tudós pro­fesszornak. akadémikusnak két meghatározó gyermekko­ri-fiatalkori élménye volt: Kolozsvár—Erdély és az Eöt­vös Kollégium. Ez utóbbiról már sokat hallhattunk, ol­vashattunk, Erdélyről. Ko­lozsvárról viszont lényegesen kevesebbet. Kolozsvári Grandpierre Emil írt önélet­rajzi regényeiben a Refor­mátus Kollégiumról, a Sza- mos-partról és Jékely Zoltán regényeinek, novelláinak a színtere, nosztalgikusan, opa­los fénytörésben megrajzol­va. Köpeczi Béla olyan ma­gatartásról beszélt, amit Ko­lozsvárott, Mátyás király szülővárosában tanultak meg. Éppen azért, mert több nem­zetiség él ott. több kultúra találkozik, s ez alkalom is, kényszer is arra. hogy a ma­gyar kultúrát is kicsit kívül­ről szemléljék. Nem lehet eléggé ’ hangsúlyozni, hogy milyen nagy szükségünk van erre a hűvösebb objektivi­tásra, közép-európai, európai tájékozottságra, hogy úrrá legyünk el-elburjánzó provin­cializmusunkon. Köpeczi Bé­lának megadta a sors. hogy Európa más szögletéből, egyik szellemi központjából, Párizsból is rálásson a ma­gyar történelemre, kultúrára. Szerencse ez. de talán nem véletlen. Mint ahogyan nem volt véletlen Adynál. Kas­sáknál és másoknál (nem le­het mind felsorolni) sem. Köpeczi Béla többször is emlegette a nyitott szemlé­letet, s nem véletlenül. Pá­rizsban másként kell gon­dolkodni Magyarországról, ugyanakkor Párizsban sok mindent jobban meg tehet érteni, amit itthonról nem mindig látunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy fenn­tartási nélkül frankománná kell válni, mert hiszen a franciáknak sincs mindenben igazuk. De hogy egy törté­nész. egy magyar imellektu- el mennyi hasznát veszi an­nak. ha Párizsban tanulhat, azt jól példázta Köpeczi Bé­la esete is, A Rákóczi- és Thököly-kutatásra gondo­lunk. amit éppen párizsi ösz­töndíjasként kezdett el. A Rákóczi -évforduló hangos és látványos eseményei után ta­lán kegyeletsértőnek tűnhet, ha azt mondjuk, hogy alak­ja. példája nem él eléggé közgondolkodásunkban, ho­lott Köpeczi Béla is sokat telt ez ügyben. Végre olvas­ható (Vas István remek for­dításában) a fejedelem em­lékirata — „kötelező olvas­mánnyá” is kellene tenni mindenkinek, aki közélettel foglalkozik! Az egy órás portréfilm sokoldalúan igyekezett be­mutatni a történelemtudóst, az egyetemi tanáijt. az aka­démikust. Befejezésül még egy kulcsszót emelnék ki a beszélgetésből, s ez: a szol­gáiét. Ezt az értelmiségre értette Köpeczi Béla, arra az értelmiségre, amelynek meg­bízható szaktudása van. (horpácsi) ly ózzák. Előtérbe kerül a kosztüm, a kiskabát és a blézerviselet, de divatos a boleró és a spencer is. A 2. szám alatt jelzett, rajzon azt illusztrálja a divattervező, hogy a klasszikus kosztüm­kabátok továbbra is hordha­tók, blézerként, újvonalú szoknyával. A 3. sz. tervrajz alapján az ügyesek a régi kosztümöt spencerré alakít­hatják. A régi kabátot lerövidít­hetjük és , kiegészíthetjük egyenes vonalú, elöl'átlapolt szoknyával. A hazai lányok, asszonyok alakjára egyéb­ként jellemző a széles, egye­nes váll. Így, ha az öltözékek egyes elemei divatosak, egy ideig még nélkülözni tudjuk a válltömést. Aik viszont el akarja készíteni, így csinál­ja: Két-három réteg egy­másra gépelt erősebb vász­nat. vagy vatelint tehetünk a kabátkák vállába. így egyenes hatást érünk el. Ezt mutatja be a 4. számú rajz. November 2-tól Politikai köayvnapok Immár 18. alkalommal ren­dezi meg a Kossuth Könyv­kiadó. a pártszervezetekkel közösen, a politikai könyv­napokat. Kulturális életünk e jelentős eseményének ünne­pélyes megnyitóját navember 2-án Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ­ban tartják, ahol kiállítás is nyílik az elmúlt években ki­adott és ez alkalommal nap­világot látott politikai mü­vekből. ' A politikai könyvek idei seregszemléjére 23 könyv je­lenik meg. csaknem egymi1- lió példányban. Az újdonsá­gok mellett gazdag válasz­tékban kínálják a párt ki­adójának idén közreadott egyéb kö'eteit is. A Kossuth Kiadó vezetői elmondták, hogy a könyvműhelyekből több mint 250 kötet jut ez évben az olvasókhoz, hatmil­liót meghaladó példányban. A politikai könyvnapok ide­jén az ország megyéiben, s a főváros kerületeiben több mint 5000 rendezvényen, köz­tük kiállításokon. író—olvasó találkozókon népszerűsítik a politikiú irodalmat. Koszorúzás Móricz Zsiomond szobránál A Móricz Zsigmond szüle­tésének 100. évfordulóját kö­szöntő debreceni eseményso­rozat keretében tegnap, meg­koszorúzták az író szobrát. A debreceni Déri Múzeum elöl ti téren álló szobor talap­zatán koszorút helyeztek el a Kulturális Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadé­mia, a Magyar írók Országos Szövetsége, a Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság, a debreceni írócsoport, az Al­föld szerkesztősége és a Deb­receni városi Tanács kép­viselői. ■ * Horhos Jenő festőművésznek nyílt kiállítása a héten a Mini Galériában (Kossuth u. 11.). A november 24-ig nyitva tortó tárlatot 10-töl este 6 óráig tekinthetik meg az érdek­lődők. Ez alkalommal Szüleim és én című képét mulatjuk be. Élő bemutató Két helyszínen kezdődött meg tegnap az ipari szövet­kezetek szakmunkástanulói­nak 3 napos országos verse­nye. Veszprémben a dunán­túli, Egerben a Dunán inneni megyék fiataljai vetélkednek. A 14. alkalommal meghir­detett verseny erőfelmérés: oktatók és szövetkezeti veze­tők kívánnak meggyőződni arról, mire képesek a terme­lés és szolgáltatás szakmái­nak legjobbjai. A veszprémi verseny érdekessége, hogy a résztvevő 132 szakmunkás- tanuló „élő” bemutatót tart A fodrászok a város üzletei­be betérő vendégeket fogad­ják. a kőművesek a Veszpré­mi Építőipari Szövetkezet te­lepén garázst építenek fel, hasonló teljes szakmai jártas­ságot igénylő feladatokat ' kapnak a szabászok, az asz­talosok, a lakatosok, a fes­tők és a mázolok. Eger­ben az autószerelők, a bútor­asztalosok: a cipőfelsőrész- készítők, a festő-mázolók. a kőművesek és a női szabók adnak számot felkészülésük­ről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom