Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-01 / 230. szám

—-.«ans. Eiőicüít tizeziek a miskolciaké a szó Csendháborítók Az idei miskolci nyár zenei programja meglehetősen gaz­dag volt. A program zenei csemegeként hirdette a „Muzsikáló udvar” rendezvényt. A nyár elmúlt és a „Muzsikáló udvar"- lioz hasonló hangversenyek helyeit az őszi és téli tájékoztató a hangversenytermek és a színház zenei műsorait hirdeti. Nem szűntek meg azonban Miskolcon ősszel sem a szabad­ban tartott „hangversenyek”, azzal a különbséggel, hogy az őszi és a téli idényben a lakosság a „muzsikáló utca” idősza­kos rendezvényeit kénytelen elviselni. Míg a „Muzsikáló ud­var” műsora mindig színvonalas, addig a „muzsikáló utca" produkciója csendháborítás, mely — véleményem és más la­kótársam. ismerősöm véleménye szerint is — kimeríti a ga­rázdaság lényét. Tudom, nemcsak a mi lakóházunk és annak környéke van kitéve c garázda késői üvöltözök kénye-ked- vének, hanem a város különböző pontjain is rendszeresen fel­bukkannak a csendháborítók, sokszor éjszakáról éjszakára, igen sok bosszúságot okozva az ottani környék lakóinak. De hát kikről is van szó? . Zenészek, illetve énekesek? Nem. De annál hangosabban akarják bebizonyítani, hogy igenis, ők tudnak énekelni és minekutána az italtól megrészegedtek, az utcán, az autóbusz- megállóban várakozva most már a saját hangjuktól akarnak megrészegülni. hogy minél teljesebb legyen a mámor. Mert egy ilyen utcai hangversenyre megfelelő bemelegítési illetve többszörös dózis alkohol „inhalálása” után kerül sor. Ez adja az ihletet. Sokszor a hangolás már a vendéglátó egységben megkezdődik, ha ott éppen eltűrik a kornyikálást. Ilyen ese­tekben, mikor záróra után a „kedves vendégek” távozni kény­szerülnek, kinn a szabadban a bent megkezdett hangulat tele torokból árad, feltéve, hogy a közelben nincs rendőr­őrszoba, illetve nem látnak kéklámpás kocsit cirkálni. Igaz, hogy jobb érzés mulató embert- látni, mint szomor- kodót, de ha érzelmi megnyilvánulásokat első álomból fel­riasztva kell hallgatni, akkor teljesen mindegy, hogy az ut­cán örömükben vagy bánatukban üvöltenck-e, különösen, ha ezt még a táskarádió vagy magnó bömbölése is aláfesti. Saj­nos, ez így megy évek óta. Nincs ez ellen semmi hathatós védelem? Természetesen lenne, a mindenkire kötelező csend- rendelet, amit általában az egyes bérházakon belül — a la­kók éjszakai nyugalmának megóvása érdekében — igyekez­nek is betartani. A házakon kívül azonban a rendeletnek nem sok hatása van az utcai zajongókra. Jó lenne végre elérni, hogy a rendelet betartása ne csak házon belül, hanem az utcán is legyen kötelező! H. n. Miskolc Elhanyagolt játszótér — Kerem. nézzenek ki az ablakon, s meggyőződhetnek róla, hogy az épülettel (saj­tóház) szemben levő játszó­tér milyen elhanyagolt, pisz­kos. A ' környéken ezenkívül nem .találni másikat, tehát mi. kisgyerekes mamák nem tudjuk kicsinyeinket hová vinni. Szemét borítja a pa­dok környékét, tejeszacskók­tól. eldobált papíroktól te­rített a környéke is. Nem tu­dom. kinek a gondozásában vannak a játszóterek, de sze­retném, ha lapjukban szó­vá tennék, hogy az illetéke­sek felfigyelnének rá. Még várhatunk az ősztől is olyan kellemes napokat, amikór érdemes a kicsiket pár órá­ra kivinni. De ilyen környe­zetbe nemcsak esztétikai, ha­nem egészségügyi szempont­ból sem ajánlatos — hívta fel telefonon szerkesztősé­günket egy anyuka, aki ne­vét nem mondta meg. Mivel azonban — kite­kintve az ablakon — való­ban meggyőződhettünk róla — messziről is —. hogy pa­nasza jogos, igy közreadjuk, kérve az illetékesek intézke­dését. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványi Éva Levélcím. Déh Hírlap szerkesztősége 35?i Miskolc, * Bajcsy-Zsilmszkv ót IS. Tclefooszáro: U-S2J Márkás akció!!! Az újságból értesül­hetett a játszani kívánó közönség • arról, hogy újabb Márka-akció in­dult. Ennek az a lénye­ge. hogy a kupakon (belül) helyezték el a -Márka szó egy-egy be* tűjét. Aki ezekből a betűkből összerakja a Márka szót és beküldi a Márka központba, az Lada személygépkocsit és sok. más értékes nye­reményt nyerhet. Igcnám. de most jön a bökkenő. Nem hiszem, hogy van olyan, aki úgy bontja fel az üve­geket. hogy mindig azt ' a betűt találja, amire neki ..szüksége" van. Mi van akkor, ha a „játé­kos” egymás után nyolc­szor csak K betűt ta­lál? Nem hinném, hogy lenne olyan szerencsés, akinek sikerül mind az öt betűt megtalálni a kupakok alatt. A játé­kosoknak nagyon sok Márka üdítő itau kell tneginniuk, mire a MÁRKA szót ki tudják rakni a kupakokból. Hogyan lehet a szeren­csét befolyásolni? Ja­vaslatom: ha valaki ne­tán már az ötödik K- betünél tart. feladhat egy hirdetést az újság­ba a következő’éppen: elcserélném 4 K-betű- met a Márka-akció ke­retében valamilyen más betűért. Minden meg­oldás érdekel — jeligé­re a kiadóba. Másképpen aligha jön össze az a Lada. Jakubik László Miskolc Népkerti autócsapás * Szivem szerint e felvétel mellé illeszteném — ha volna — azt a fotót, amelyet akárcsak 15—20 évvel ezelőtt is ké­szíthettünk volna a Népkertröl. Hogy mekkora a különbség, sajnos csak azok tudhatják, akik látták és kedvelték régi pompájában a valaha oly kedves ligetei. Érthetetlen, hogy miért nem lehet ezt rendbetenni és rendben tartani. Hiszen már alig van belőle valami! F. I,. Miskolc A Szemere u. 20. sz. bér­ház belső udvarának föld­szintes szoba-konyhás lakását az egész épülettel együtt 1916 nyarán felújították. Az ewtlített lakás valamilyen oknál fogva nem felel meg a követelményeknek, ezért 19T8-ban a MIK a lakás bér­lőjét visszaköltöztetle a fel­újítás idején is használt Fu­tó utcai lakásba mondván: az ominózus bérleményt is­mét felújítják — immár har­madszor. A kiköltöztelés óla egy cv telt el. ám ami a lakás kö­rül azóta is zajlik, az egy ka­baré, amin sírni lehet. Elő­ször is: hónapokig állt üre­sen. Négy vagy öt hónappal ezelőtt aztán három őrt fo­gadott oda a MIK, akik há­rom műszakban egymást váltva, éjjel és nappal őrzik az egyetlen lakási. Saját be­vallásuk szerint fizetésük 12 Ft óra, plusz a délutáni és az éjszakás műszakért járó pótlék. Nesze neked takaré­kosság! Tessék számolni: ha egy-egy őrnek a havi fize­tése — pótlékokkal együtt — 3000 forint, akkor a három éjjeliőré egy hónapban 9000 forint. Ha csak négy hónapot számolunk az alkalmazásuk óta, az eddig már 38 ezer fo­rint. Ebből az összegből pe­dig már ki is lehetett volna javítani a lakást. Ha pedig így megy még pár hónapig, véleményünk szerint egy új lakás építésj költségét is „előrizteti” a MIK. Úgy gondoljuk: ezt a la-v kást nem őriztetni kell. ha­nem rendbehozni vagy rend­behozatni ! Szemere u. 20. sz. lakóház bérlői és a szomszédos bérlők Két válasz egy témára Rovatunk szeptember 13-i számában közöltük Hudák Gyöngyi (Miskolc. Szendrey u. 8. sz.) olvasónk levelét — Első sort soha annak, aki látni is akar! címmel —, amelyben az Omega-koncer- ten szerzett, s a rendezés gyengeségei miatt' nem ép­pen katartikus élményét tet­te szóvá. A többi között azt, hogy ..nehezen nyitották meg a csarnok bejáratait”, hogy gorombák voltak az ŐRI jegyszedői, s hogy a leg­drágább jegyekkel biztosított első sori ülőhelyekről látni sem lehetett. A megjelent cikket mind a városi Sport- csarnok igazgatójának, mind az Országos Rendező Irodá­nak elküldtük. A válasz mindkét intézménytől megér­kezett, s az álábbiakban szó szerint közöljük őket. „Hudák Gyöngyi Miskolc. S/.enclrey u. 8. s/. alatti lakos az Omega Koncén alkalmával előfordult visszásságokkal írt észrevételeire válaszolunk. A Városi Sportcsarnok és Intézmé­nyei ügyrend Il ii. pont,la ' sze­rint *a bejáratokat a rendezvé­nyek kezdési időpontja előtt cgy órával megnyitjuk. Az Omega koncert alkalmával is a nyitás tumultus mentesen lezajlói*. Le­látóinkról a porondra való rá­látás kitűnő, még az első sorból is. Kulturális renclezvénveinknél a színpad megépítésével 0 m magas) a rálátást még növeljük. Arról nem tehetünk, hogy a koncért alatt a porondon álló fiatalok egymás jiyakáha ültek, vagy magasba emelt karokkal tapsoltak. Menyhért László sportcsarnok igazgató Az Országos Rendező Iroda válasza: az ..Első sort soha an­nak. aki látni is akar! című cikkben leírtakat gondosan átta­nulmányoztuk. A cikkben fel­vetett problémák a valóságnak megfelelnek és jövőbeni kikü­szöbölésére intézkedéseket te­szünk. Sajnálatos módon az egész országban a budapesti Kissta­dion, valamint a debreceni Dó- zsa-stadion kivételével nincse­nek® olyan koncerttermek, ame­lyekben a nagy érdeklődésre számot tartó vezető együtteseket minden szempontból kifogásta­lan körülmények között tudnánk felléptéim. Közben megoldásként az a lehetőségünk marad, hogy a nagy befogadóképességű sport­csarnokokban rendezünk kon­certeket. A sportcsarnokok küz­dőtere vízszintes. így eleve látási gondok adódnak. Az eddigi ta­pasztaltokat felhasználva azért nem raktunk székeket a küzdő­térre. mert arra a fiatalok fel­adnak és több ezer fiatal ese­tében ezt a rendezögárdárk meg­akadályozni nem tudjak. Ez pe­dig a szektorokban ülőket za­varja. mért nem látnak. ígv ju­tottunk arra a megoldásra, hogy nem tessznnk sz^ic^i-cet a küzdő­térre. hanem állatiak » fiatalok és ícv a takarás! felületet va­lamivel csökkentettük, A kérdéses koncerten a fia­talok a pódium elé betömörül­tek és valójában a szektorok első soraiból a látást zavarták. Ezt a-gondot úgj' kívánjak a jö­vőben megoldani, hogy a szek­torok első sorait nem, adjuk ki, s ezzel igykeszünk biztosítani, hogy a megváltott jegyekért ne csak haliam, hanem látni is tudják a zenekart. A közönség beengedésével kapcsolatban in­tézkedést adtunk ki, hogy a jö­vőben másfél órával a koncert megkezdése előtt a kapukat meg kell nyitni, a tömörülés elkerü­lése végett* Sa ináljuk, hogy egyes jegyszedöink magukról megfeledkezve gorombák voltak, így utólag nehéz megállapítani, hogy kik gorombáskodtak. Ed­dig is és a jövőben is még ha­tározottabban hangsúlyozni fog­juk a rendezők és a jegyszedök eligazításánál az udvarias maga* tartást. Figyelem felkeltő cikkü­ket megköszönve a sportcsarnok­ban rendezendő koncertek ob­jektív problémáin túl mindent megteszünk, hogy a tőlünk el­várható gondossággal úgy zenei­leg, mint rendezési szempontból színvonalas előadásokat rende­zünk. Bulányi László oszt. vez. h.” (Ügy véljük, bőgj’ kommentár­Köszönet az építőknek Ha Miskolcra utazom, gyakran visz az utam a Bú­za térre, ami az elmúlt évek­ben Miskolc egyik legforgal­masabb és legveszélyesebb forgalmi góca volt. Örömmel tapasztaltam s szabad le­gyen vidéki lakosként elisme­résemet kifejezni — azért az .építőmunkáért,, amivel a vá­ros súlyos milliók árán meg­szüntette az előbbi veszélyes forgalmi csomópontot. Mind­nyájunknak jóleső érzés, nemkülönben biztonságos a Búza téren való közlekedés, miután a gyalogosokat elte­relték az út alá. Dicséret il- .leti a kivitelezőt, a KÉV- Metró Vállalatot azért a fe­szített 'munkáért is, melynek eredményeként Miskolc vá­ros e fontos létesítménye a tervezett határidőnél majd­nem fél évvel korábban ke­rült átadásra. Murányi Tibor Bánréve ra nincs szükség !> Mindent a takarékosság jegyében!? Az egész világon most döbbentek rá. hogy energiaforrá­saink nem kiapadhatatlanok (elég későnJ. Újabb lehetőségek pedig még a távoli jövőben rejlenek. ígv vagyunk az áram- logy asz lássál is. Eddig ugyanis az részesült kedvezményben — majdnem azt mondtam: dicséretben —. aki igyekezett mi­nél több kilowattórát elpazarolni. A csillárokban égtek á nagy fogyasztású izzói;, hiszen érdemes volt túlvilágítani szo­báinkat, mert ha azt a bizonyos 40—50 kWó tömbfogyasztást •ledolgoztuk”, a többi áramfogyasztásért már csak a felét fizettük. így ment ez évtizedeken' kei-esztül. Semmi sem ösztönözte az embereket a takarékosságra, sőt ... De most már gyökeresen megváltozott a helyzet. Azazhogy nem min­denben. Legújabb értesülések szerint a bérházakban a MIK-nek szándékában van az alagsori pincék (nem a folyosók) világí­tási lehetőségét megszüntetni. Például egy 65 lakásos bér­házban van 5 pince, amely a lakók bérletében van. a többi alagsori helyiség általában semmilyen célt nem szolgál, hi­szen senki sem használja, még az úgynevezett szárítót sem," hiszen mindenki a lakásban — fregolin —. vagy rosszabb esetben az erkélyen szárít. Az az öt lakó pedig, ha egy vagy két hétben egyszer 5—10 percet égeti a villanyt, nem hisz- sziik. hogy ezek áramszolgáltatósának megszüntetésével hor­ribilis árammennyiséget takarítanának meg a népgazdaság­nak. Ugyanakkor e típusú házak — szerencsétlen tervezésük folytán — mind a 11( szintjén állandóan, napi 24 órán ke­resztül égnek a villanyok. Itt kellett volna a sok százezer forintot megfogni. Hiszen itt csak egy villany is 24 óra alatt többet fogyaszt, mint az összes pincék egy vagy több havi összes fogyasztása. Az sem lehet indok, hogy „a lakók sokszor égve hagyják a pincében a villanyt”. EZ nem áll fenn,! Ezzel a kifogással kár lenne megbolygatni az eddigi állapotot. Vagy inkább tér­jünk vissza, a petróleumlámpához. Ä XXI. század, az atom­korszak küszöbén? Nem visszafejlődés ez? Szerintem is más­hol kell elkezdeni a takarékoskodást! Ott, ahol többet lehet fogni! Esetleg szolgálhatunk tippekkel is. Cs. E. Miskolc

Next

/
Oldalképek
Tartalom