Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-30 / 255. szám

# Mindig fillérből lesz a forint? Milliomosok Magyarországon I. Honnan van a sok pénz? A milliomos fogalmát ter­mészetesen nem úgy kell ér­telmezni, mint Nyugaton. Tény, s ezt statisztika bizo­nyítja-. hogy az OTP-nél az 1977-es esztendő legvégén több.mint 120 ezer olyan be­tétkönyv volt. amelyben a betett összeg 100 és 500 ezer forint között mozgott, s leg­alább 1000 betétkönyv tartal­mazott több mint félmillió forintot. Ám közismert az is. hogy égyes személyek — ál­talában azok, akik nagyobb pénzösszeg felett rendelkez­nek — birtokában több taka­rékkönyv van. A Közgazdasági Szemle e havi számában Falusné Szik­ra Katalin a magas személyi jövedelmekről írt cikket. Takarékban cs a szekrényben j A kérdés, amely sokakban megfogalmazódott. illetve meg is fogalmazódik: honnan van egyes állampolgároknak több százezer forintja? Mi­ből? Először is tisztázni keli, hogy mi a magas jövedelem. Az a jövedelem — szól a cikk —, amit az egyének ész­szerű módon már sem sze­mélyes fogyasztásra, sem egyéni-családi beruházásokra — a törvényes keretek között — felhasználni nem tudnak. Lakás, kocsi, üdülő, modern bútorok, műszaki berendezé­sek. a legújabb divatnak megfelelő x-uhák. S ha mind­ez megvan? A pénz kamato­zik az OTP-ben, a takarék­szövetkezetekben? Esetleg — a hasonlat itt túlzás! — élére állítva a szekrényben tárol­ják? Nos, kik juthatnak kirívóan magas jövedelmekhez? A kérdésre a választ majd min­denki tudja, s a cikk is a közvélemény álláspontját tá­masztja alá. ,,A magas sze­mélyi jövedelmek foglalko­záshoz kötődően jönnek lét­re. A művészek, tudósok, ve­zető állásúak, különlegesen magasan kvalifikált szakem­berek egy részénél, a masze­koknál, a „láthatatlan” jöve­delmet (például bori-avaló, hálapénz) élvezőknél, s a háztáji kisgazdaságok tulaj­donosainál.” Ho«y minél több legyen! Hogy mennyi embernek magas a jövedelme, azt nehéz megállapítani. A foglalkozáshoz kötött mil­liomosok, „százezresek” szá­mát, ha nehezen is, de meg lehet határozni. A borravalós. hálapénzes szakmák száma úgy félmillió körül mozog. Ám az is igaz. hogy a borra­valóban részesülőknek csak bizonyos hányadát lehet a ma­gas jövedelműek közé sorolni. Borravaló, hálapénz? So­kan, s sokféleképpen vitat­koztak. érveltek már e foga­lom mellett, s ellen. Többen —- jogosan, vagy sem, eiTe most nem térünk ki — bizo­nyos foglalkozások (íodi'ász. pincér, benzinkútkezelő, és a sort folytathatnánk) ala­csony díjazásával magyaráz­zák a borravaló elterjedését. Ám az orvost is külön ho­norálják egy-egy szülés vagy műtét levezetéséért, az áru­házi eladó pedig jattot kap kurrens cikkek pult alól adá­sáért. „A csúszópénz adása és elfogadása már régen tiltott:” De senkit sem tehet úgy meg­fizetni, hogy törik, szakad, ellenálljon minden kísértés- nek. Mire költsenek'( A művészek, tudósok,, ve­zető állásúak magas jövedel­me mögött értékes tevékeny­ség húzódik meg, amit a tár-' sadalom — természetesen — megfelelően honorál. Mivel ezen emberek pénze általá­ban a társadalomtól szárma­zik. így az összeg ellenőriz­hető, s adóztatott is. A maszekok (kisiparosok, kiskereskedők) jövedelmét viszont nem lehet pontosan megállapítani. Nincs, vagy nagyon kicsi a könkuri'encia, így a különböző szolgáltatá­sokért kért árak letörésére vajmi kevés még a remény. Laza az adózási fegyelem is, s nem egy olyan esetiéi tu­dósítottunk mi is, hogy a kis- iparos. kiskereskedő eltitkol­ta jövedelme egy hányadát, kevesebb forintot vallott be. Ám mindezek ellenére — s ezzel most nem foglalkozunk xészletesen — szocialista tár­sadalmunknak még szüksége van a maszekokra. A háztáji ^gazdaságokból származó magas jövedelem sem ellenőrizhető teljes mér­tékben. Itt mindössze annyit jegyzünk meg. hogy minden­féleképpen szükségünk van a háztájiból kikerülő élelmisze­rekre, nyersanyagokra. A háztájiban végzett munka a nélkülözhetetlenség mellett fáradságos is, s ezt szintúgy megfelelően honorálni kell. Az itt, s így szerzett jövedel­met nein célszerű tehát kor­látok közé szorítani. Ám a magas jövedelmeket feltétlenül korlátozni kell. a túlzott meggazdagodásoknak útját kell állni. Már csak azért is, mert mi, magyarok VJ­fo­különösen érzékenyek gyünk a nagymértékű gyasztási-életmódbeli különb­ségekre. De a korlátozások lehetőségeit is korlátok szo­rítják. Kérdés: ha már egye­seknek mindenük megvan, hova, s mire költsék pénzü­ket? (Folytatjuk) I. S. Így látják a nyolcadikosok Húsz év múlva, kedden... A kedd olyan hétköznap, mint a többi, de mit rejteget vajon 20 év múlva, 1999-ben egy ilyen keddi nap? Minden bizonnyal sok újdonságot, leg­alábbis a ma felnőttjének. De mit vár tőle az a 20 egyné­hány gyerek, aki az egyik ta­tabányai általános iskola nyol­cadik osztályában Húsz év múlva, kedden címmel jelen időben írta le azt a napot? . . . Két gondolat kivétel nélkül valamennyi íráson végigvo­nul. A egyik: a ma gyereke csak munkával tudja elkép­zelni az életet, és teljesen természetesen arra számít, hogy békében, nyugalomban, semmitől sem zavartatva dolgozhat majd. Szinte min­den írás így kezdődik: „Reg­gel munkába indulok.” Mun­kájuk hasznosságáról azon­ban inkább csak a lányok elmélkednek. Egyikük, aki eladónak készül, így ír: „Áru­házban dolgozom, nehéz, na­gyon idegfeszítő ez a munka, mégis ezt a pályát választot­tam, mert szeretem az em­bereket.” Egy másik: „Min­den tudásommal segítek majd az emberek baján.” A vegyésznek készülő kislány így látja: „Azon a reggelen is saját laboratóriumomba indulok. Azokkal a kísérlete­immel foglalkozom, ame­lyekké] el szeretném érni, hogy néhány évtizeddel meg­hosszabbítsam az emberek életét.” A másik fő szerep vala­mennyi írásban a családé, amelyet a fiatalok szilárd in­tézménynek vélnek húsz év az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban „ .. . a gazdasági feladatok jó megoldásának igénye sok tekin­tetben újszerű követelményeken támaszt a politikai munkával szemben.” Az idézet a Pártélet mos­tani — 1979 10. — számában megjelent „Tartalmi segítség a kongresszusi felkészülés­hez” című cikkből való. Az írás a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Pártbizottság és a járási jogú pártbizottságok ez irányú tevékenységét elemzi. „POLITIKAI MUNÍCIÓ” A kongresszusi felkészülés időszakában az irányító part­szervek „ . . . közvetlenül erősítik vala­mennyi alapszervezel munkáját azzal, bogy politikai muníciót adnak részükre . . A Lenin Kohászati Mű­vekben például a legjobb pártaktivistákat irányítják azokhoz az alapszervezetek­hez. ahol a körülmények és a feladatok ezt különösen in­dokolják. Fontos tennivaló mindenütt „ . . . a gazdaságpolitikai prog- ramok . . . kiegészítése a XII. kongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére tett vállalásokhoz kapcsolódó politi­kai feladatokkal.” Ezért tudtak például a Borsodi Szénbányák Vállalat kommunistái kezdeményezői lenni annak', hogy az éves termelési és termelékenysé­gi tervet 102 százalékra ■tel­jesítik. A Diósgyőri Gép­gyárban pedig a tőkés im­portot tervezik öt százalék­kal csökkenteni hazai anya­gok felhasználása révén, A TANÁCSI IRATKEZELÉS ÜGYE Az „Állam és Igazgatás” című folyóirat októberi szá­mában cikk jeleni meg „A tanácsi iratkezelés ellenőrzé­sének levéltári tapasztala- tai”-ról Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében. . . . a területi levéltár a meg­sokasodott ... s különféle ne­hézségekkel folytatott területi munkájában különös figyelem­mel van a tanácsi szervek irat­termelésére, . . . mert a tanácsi iratokat a jövendő helytörténeti kutatás legkomplexebb, s he­lyenként egyetlen forrásanyagá­nak tekinti.” Az ellenőrzés megállapított ta, hogy a levéltári munka és érde­kek iránt a legtöbb megértést,,' s a legtöbb együttműködési kész­séget a tanácsi szervek részéről tapasztalhatjuk, ami bizonyosan nem csupán a tanácsi fenntar­tású intézménynek, hanem el­sősorban az általa képviselt ál­lamigazgatási, tudományos és közművelődési érdekeknek szól” „NOÉ BÁRKÁJA” A Muzsika című szakfo­lyóirat 1979 10. számában is­merteti a Miskolci Üj Zenei Műhely kezdeményezésére és közreműködésével létrejött magyarországi Britten-ősbe- mutatót, amelynek színhelye a diósgyőri vár volt. „Felnőttek és gyermekek mu­zsikáltak együtt azzal az öröm­mel, mely az ilyen közös vál­lalkozásokat jellemzi, miközben senkinek sem kellett erejét és tudását meghaladó feladatokat ellátnia.” A cikk kiemelten méltatja Selmeczi György rendezői és karmesteri munkáját, aki „ . . . a mű magyarországi be- mutatásával nem túl bőséges gyermekopera-választékunkat gazdagította, s egyúttal alkalmat adott Britten művészetének tel­jesebb megismeréséhez is. A Borsodi Fiatal Művészek Társa­sága sok segítséget nyújtott az előadás színrevitelében.” összeállította: BEKECZ JÖZSEF múlva is. Csaknem mind­egyikük legalább két gyere­ket tud magáénak, de jó né­hány többet is. „Amikor én felkelek, a gyerekek még édesen alszanak” — írja az egyik lány. ..Nagyon boldo­gan megyek haza. mert vár a család. Otthon játszom a gyerekekkel'’ — vallja az egyik fiú. Ismét leány: „Munka közben is sokat gondolok a gyerekekre, nincs-e valami bajuk”. Ilyen és hasonló megnyilatkozá­sokkal jelenik meg a család a holnapi felnőttek gondo­latában még azoknál a gye­rekeknél is, akiknek szülei különváltan élnek. Valószí­nű, hogy éppen természetes reakcióként óhajtják az ott­hon látottak ellenkezőjét .a saját maguk számára. A két évtizedes távlat több gyerek fantáziáját az átla­gosnál is élénkebben meg­mozgatta. Egy-egy mondat erről, mindegyik más írásból: a robot már kitakarította szobáimat, amikor felébred­tem. Kocsimmal gyorsan be­értem a gyárba, ahol a 25. emeleten levő műhelyemben robotokat készítünk. Auto­mata gépeink és szerszáma­ink már altkor jelzik a hi­bát. ha csak feléjük visszük a munkadarabokat. Rövide­sen egy hároméltű járművet szeretnék autóm helyett ven­ni, hogy vízen, földön és le­vegőben egyaránt 300 kilo-< méteres sebességgel közle­kedhessek. Az autó egyébként majd­nem minden gyerek írásában a család életéhez szervesen hozzátartozó eszközként sze­repel. „A kicsit kocsin vi­szem majd az óvodába” — írja az egyik lány. ..A ma­gam tervezte villanyául óval járok dolgozni" — közli a másik fiú. Ebből is kitűnik, hogy nagyon kevés gyerek él ma olyan csaldában, ahol egészséges életmódra töre­kednek. Csupán egyetlen fiú ír így: „Természetesen gya­log megyek munkába, mert az sokkal egészségesebb”. A szabad idő eltöltését egyébként úgy képzelik a gyerekek, ahogy ma a leg­több család él, és azt jónak is tartják. Van, aki gépko­csival kirándulni megy, má­sok a telkükre igyekeznek ..kicsit barkácsolni". S annak a bizonyos keddi napnak a befejezéseként szinte minden lakásban ott világít a televí­zió kékes fénye. Csupán két gyerek említette, hogy mozi­ba mennek, egy írt arról, hogy este olvas, egy pedig, hogy edzésre indul. Még a lányoknak is csak töredéke gondolt ' arra, hogy férjével megosztva végzi a házimunkát. Többségük arra számít, hogy a zöme húsz év múlva is rá vár, hiszen sok dolgozat szól így a munkába indulás előtti órákról: „Elké­szítem a családnak a regge­lit. kikészítem a tiszta ru- *hát.” A sokféle „vallomás” egyi­ke így fejeződik be: „Szóval így gondolom az életemet, meg még egy kicsit jobban, de úgy. hogy pénz mindig legyen.- Nem tudtam azonban jobban kifejezni magam, mert még paoír is kellene hozzá és mindjárt kicsönget­nek . ..” Ez a csengetés, ha jelké­pesen is. de arra is figyel­meztet, hogy sem a család­ban, sem az iskolában nem készítik fel kellőképpen az élet árnyoldalaira a gyere­keket. A dolgozatokban ugyanis csak jó, zavartalan életkörülményekről írnak. Senki nem szólt arról, u hogy azon a bizonyos keddi táapon esetleg valami nehezebbet kell megoldania, vagy vala­mi kudarc éri. Nagyobb gon­dot kell tehát fordítani ar­ra. hogy a gyerekek meg­értsék: úgy élnek majd. ahogy dolgoznak. B. É. Dolgozó és ingázó nők Miskolc üzemeiben össze­sen 49 ezer nő dolgozik. Je­lentős a vidékről bejáró nő­dolgozók száma, már eléri a 6600-at. Városunkban egyéb­ként a munkaképes korú nők foglalkoztatottsága 69 száza­lékos. Ez alacsonyabb, mint az országos átlag. A nők foglalkoztatottsági aránya a Szerencsi Csokoládégyár Di­ósgyőri Gyáregységében, il­letve egészségügyi intézmé­nyeinkben a legmagasabb (80 százalék), ám a Pamut­fonóipari Vállalat Miskolci Gyárában is meghaladja a 75 százalékot. Nőtt a nők foglalkoztatási aránya az utóbbi években nagyüzeme­inkben is; a Lenin Kohásza­ti Művekben például 1970 és 1979 között 18,5 százalékról 23,4 százalékra. Beváltható az UNIÓ Afész Arucsarnokában (Miskolc, Búza tér)^ minden tubusos fűszerezett paradicsom vásárlása esetén. Egy áruhoz csak egy kupon váltható be. A kuponnal csak nyerheti

Next

/
Oldalképek
Tartalom