Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1979-10-30 / 255. szám
# Mindig fillérből lesz a forint? Milliomosok Magyarországon I. Honnan van a sok pénz? A milliomos fogalmát természetesen nem úgy kell értelmezni, mint Nyugaton. Tény, s ezt statisztika bizonyítja-. hogy az OTP-nél az 1977-es esztendő legvégén több.mint 120 ezer olyan betétkönyv volt. amelyben a betett összeg 100 és 500 ezer forint között mozgott, s legalább 1000 betétkönyv tartalmazott több mint félmillió forintot. Ám közismert az is. hogy égyes személyek — általában azok, akik nagyobb pénzösszeg felett rendelkeznek — birtokában több takarékkönyv van. A Közgazdasági Szemle e havi számában Falusné Szikra Katalin a magas személyi jövedelmekről írt cikket. Takarékban cs a szekrényben j A kérdés, amely sokakban megfogalmazódott. illetve meg is fogalmazódik: honnan van egyes állampolgároknak több százezer forintja? Miből? Először is tisztázni keli, hogy mi a magas jövedelem. Az a jövedelem — szól a cikk —, amit az egyének észszerű módon már sem személyes fogyasztásra, sem egyéni-családi beruházásokra — a törvényes keretek között — felhasználni nem tudnak. Lakás, kocsi, üdülő, modern bútorok, műszaki berendezések. a legújabb divatnak megfelelő x-uhák. S ha mindez megvan? A pénz kamatozik az OTP-ben, a takarékszövetkezetekben? Esetleg — a hasonlat itt túlzás! — élére állítva a szekrényben tárolják? Nos, kik juthatnak kirívóan magas jövedelmekhez? A kérdésre a választ majd mindenki tudja, s a cikk is a közvélemény álláspontját támasztja alá. ,,A magas személyi jövedelmek foglalkozáshoz kötődően jönnek létre. A művészek, tudósok, vezető állásúak, különlegesen magasan kvalifikált szakemberek egy részénél, a maszekoknál, a „láthatatlan” jövedelmet (például bori-avaló, hálapénz) élvezőknél, s a háztáji kisgazdaságok tulajdonosainál.” Ho«y minél több legyen! Hogy mennyi embernek magas a jövedelme, azt nehéz megállapítani. A foglalkozáshoz kötött milliomosok, „százezresek” számát, ha nehezen is, de meg lehet határozni. A borravalós. hálapénzes szakmák száma úgy félmillió körül mozog. Ám az is igaz. hogy a borravalóban részesülőknek csak bizonyos hányadát lehet a magas jövedelműek közé sorolni. Borravaló, hálapénz? Sokan, s sokféleképpen vitatkoztak. érveltek már e fogalom mellett, s ellen. Többen —- jogosan, vagy sem, eiTe most nem térünk ki — bizonyos foglalkozások (íodi'ász. pincér, benzinkútkezelő, és a sort folytathatnánk) alacsony díjazásával magyarázzák a borravaló elterjedését. Ám az orvost is külön honorálják egy-egy szülés vagy műtét levezetéséért, az áruházi eladó pedig jattot kap kurrens cikkek pult alól adásáért. „A csúszópénz adása és elfogadása már régen tiltott:” De senkit sem tehet úgy megfizetni, hogy törik, szakad, ellenálljon minden kísértés- nek. Mire költsenek'( A művészek, tudósok,, vezető állásúak magas jövedelme mögött értékes tevékenység húzódik meg, amit a tár-' sadalom — természetesen — megfelelően honorál. Mivel ezen emberek pénze általában a társadalomtól származik. így az összeg ellenőrizhető, s adóztatott is. A maszekok (kisiparosok, kiskereskedők) jövedelmét viszont nem lehet pontosan megállapítani. Nincs, vagy nagyon kicsi a könkuri'encia, így a különböző szolgáltatásokért kért árak letörésére vajmi kevés még a remény. Laza az adózási fegyelem is, s nem egy olyan esetiéi tudósítottunk mi is, hogy a kis- iparos. kiskereskedő eltitkolta jövedelme egy hányadát, kevesebb forintot vallott be. Ám mindezek ellenére — s ezzel most nem foglalkozunk xészletesen — szocialista társadalmunknak még szüksége van a maszekokra. A háztáji ^gazdaságokból származó magas jövedelem sem ellenőrizhető teljes mértékben. Itt mindössze annyit jegyzünk meg. hogy mindenféleképpen szükségünk van a háztájiból kikerülő élelmiszerekre, nyersanyagokra. A háztájiban végzett munka a nélkülözhetetlenség mellett fáradságos is, s ezt szintúgy megfelelően honorálni kell. Az itt, s így szerzett jövedelmet nein célszerű tehát korlátok közé szorítani. Ám a magas jövedelmeket feltétlenül korlátozni kell. a túlzott meggazdagodásoknak útját kell állni. Már csak azért is, mert mi, magyarok VJfokülönösen érzékenyek gyünk a nagymértékű gyasztási-életmódbeli különbségekre. De a korlátozások lehetőségeit is korlátok szorítják. Kérdés: ha már egyeseknek mindenük megvan, hova, s mire költsék pénzüket? (Folytatjuk) I. S. Így látják a nyolcadikosok Húsz év múlva, kedden... A kedd olyan hétköznap, mint a többi, de mit rejteget vajon 20 év múlva, 1999-ben egy ilyen keddi nap? Minden bizonnyal sok újdonságot, legalábbis a ma felnőttjének. De mit vár tőle az a 20 egynéhány gyerek, aki az egyik tatabányai általános iskola nyolcadik osztályában Húsz év múlva, kedden címmel jelen időben írta le azt a napot? . . . Két gondolat kivétel nélkül valamennyi íráson végigvonul. A egyik: a ma gyereke csak munkával tudja elképzelni az életet, és teljesen természetesen arra számít, hogy békében, nyugalomban, semmitől sem zavartatva dolgozhat majd. Szinte minden írás így kezdődik: „Reggel munkába indulok.” Munkájuk hasznosságáról azonban inkább csak a lányok elmélkednek. Egyikük, aki eladónak készül, így ír: „Áruházban dolgozom, nehéz, nagyon idegfeszítő ez a munka, mégis ezt a pályát választottam, mert szeretem az embereket.” Egy másik: „Minden tudásommal segítek majd az emberek baján.” A vegyésznek készülő kislány így látja: „Azon a reggelen is saját laboratóriumomba indulok. Azokkal a kísérleteimmel foglalkozom, amelyekké] el szeretném érni, hogy néhány évtizeddel meghosszabbítsam az emberek életét.” A másik fő szerep valamennyi írásban a családé, amelyet a fiatalok szilárd intézménynek vélnek húsz év az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban „ .. . a gazdasági feladatok jó megoldásának igénye sok tekintetben újszerű követelményeken támaszt a politikai munkával szemben.” Az idézet a Pártélet mostani — 1979 10. — számában megjelent „Tartalmi segítség a kongresszusi felkészüléshez” című cikkből való. Az írás a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Pártbizottság és a járási jogú pártbizottságok ez irányú tevékenységét elemzi. „POLITIKAI MUNÍCIÓ” A kongresszusi felkészülés időszakában az irányító partszervek „ . . . közvetlenül erősítik valamennyi alapszervezel munkáját azzal, bogy politikai muníciót adnak részükre . . A Lenin Kohászati Művekben például a legjobb pártaktivistákat irányítják azokhoz az alapszervezetekhez. ahol a körülmények és a feladatok ezt különösen indokolják. Fontos tennivaló mindenütt „ . . . a gazdaságpolitikai prog- ramok . . . kiegészítése a XII. kongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére tett vállalásokhoz kapcsolódó politikai feladatokkal.” Ezért tudtak például a Borsodi Szénbányák Vállalat kommunistái kezdeményezői lenni annak', hogy az éves termelési és termelékenységi tervet 102 százalékra ■teljesítik. A Diósgyőri Gépgyárban pedig a tőkés importot tervezik öt százalékkal csökkenteni hazai anyagok felhasználása révén, A TANÁCSI IRATKEZELÉS ÜGYE Az „Állam és Igazgatás” című folyóirat októberi számában cikk jeleni meg „A tanácsi iratkezelés ellenőrzésének levéltári tapasztala- tai”-ról Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében. . . . a területi levéltár a megsokasodott ... s különféle nehézségekkel folytatott területi munkájában különös figyelemmel van a tanácsi szervek irattermelésére, . . . mert a tanácsi iratokat a jövendő helytörténeti kutatás legkomplexebb, s helyenként egyetlen forrásanyagának tekinti.” Az ellenőrzés megállapított ta, hogy a levéltári munka és érdekek iránt a legtöbb megértést,,' s a legtöbb együttműködési készséget a tanácsi szervek részéről tapasztalhatjuk, ami bizonyosan nem csupán a tanácsi fenntartású intézménynek, hanem elsősorban az általa képviselt államigazgatási, tudományos és közművelődési érdekeknek szól” „NOÉ BÁRKÁJA” A Muzsika című szakfolyóirat 1979 10. számában ismerteti a Miskolci Üj Zenei Műhely kezdeményezésére és közreműködésével létrejött magyarországi Britten-ősbe- mutatót, amelynek színhelye a diósgyőri vár volt. „Felnőttek és gyermekek muzsikáltak együtt azzal az örömmel, mely az ilyen közös vállalkozásokat jellemzi, miközben senkinek sem kellett erejét és tudását meghaladó feladatokat ellátnia.” A cikk kiemelten méltatja Selmeczi György rendezői és karmesteri munkáját, aki „ . . . a mű magyarországi be- mutatásával nem túl bőséges gyermekopera-választékunkat gazdagította, s egyúttal alkalmat adott Britten művészetének teljesebb megismeréséhez is. A Borsodi Fiatal Művészek Társasága sok segítséget nyújtott az előadás színrevitelében.” összeállította: BEKECZ JÖZSEF múlva is. Csaknem mindegyikük legalább két gyereket tud magáénak, de jó néhány többet is. „Amikor én felkelek, a gyerekek még édesen alszanak” — írja az egyik lány. ..Nagyon boldogan megyek haza. mert vár a család. Otthon játszom a gyerekekkel'’ — vallja az egyik fiú. Ismét leány: „Munka közben is sokat gondolok a gyerekekre, nincs-e valami bajuk”. Ilyen és hasonló megnyilatkozásokkal jelenik meg a család a holnapi felnőttek gondolatában még azoknál a gyerekeknél is, akiknek szülei különváltan élnek. Valószínű, hogy éppen természetes reakcióként óhajtják az otthon látottak ellenkezőjét .a saját maguk számára. A két évtizedes távlat több gyerek fantáziáját az átlagosnál is élénkebben megmozgatta. Egy-egy mondat erről, mindegyik más írásból: a robot már kitakarította szobáimat, amikor felébredtem. Kocsimmal gyorsan beértem a gyárba, ahol a 25. emeleten levő műhelyemben robotokat készítünk. Automata gépeink és szerszámaink már altkor jelzik a hibát. ha csak feléjük visszük a munkadarabokat. Rövidesen egy hároméltű járművet szeretnék autóm helyett venni, hogy vízen, földön és levegőben egyaránt 300 kilo-< méteres sebességgel közlekedhessek. Az autó egyébként majdnem minden gyerek írásában a család életéhez szervesen hozzátartozó eszközként szerepel. „A kicsit kocsin viszem majd az óvodába” — írja az egyik lány. ..A magam tervezte villanyául óval járok dolgozni" — közli a másik fiú. Ebből is kitűnik, hogy nagyon kevés gyerek él ma olyan csaldában, ahol egészséges életmódra törekednek. Csupán egyetlen fiú ír így: „Természetesen gyalog megyek munkába, mert az sokkal egészségesebb”. A szabad idő eltöltését egyébként úgy képzelik a gyerekek, ahogy ma a legtöbb család él, és azt jónak is tartják. Van, aki gépkocsival kirándulni megy, mások a telkükre igyekeznek ..kicsit barkácsolni". S annak a bizonyos keddi napnak a befejezéseként szinte minden lakásban ott világít a televízió kékes fénye. Csupán két gyerek említette, hogy moziba mennek, egy írt arról, hogy este olvas, egy pedig, hogy edzésre indul. Még a lányoknak is csak töredéke gondolt ' arra, hogy férjével megosztva végzi a házimunkát. Többségük arra számít, hogy a zöme húsz év múlva is rá vár, hiszen sok dolgozat szól így a munkába indulás előtti órákról: „Elkészítem a családnak a reggelit. kikészítem a tiszta ru- *hát.” A sokféle „vallomás” egyike így fejeződik be: „Szóval így gondolom az életemet, meg még egy kicsit jobban, de úgy. hogy pénz mindig legyen.- Nem tudtam azonban jobban kifejezni magam, mert még paoír is kellene hozzá és mindjárt kicsöngetnek . ..” Ez a csengetés, ha jelképesen is. de arra is figyelmeztet, hogy sem a családban, sem az iskolában nem készítik fel kellőképpen az élet árnyoldalaira a gyerekeket. A dolgozatokban ugyanis csak jó, zavartalan életkörülményekről írnak. Senki nem szólt arról, u hogy azon a bizonyos keddi táapon esetleg valami nehezebbet kell megoldania, vagy valami kudarc éri. Nagyobb gondot kell tehát fordítani arra. hogy a gyerekek megértsék: úgy élnek majd. ahogy dolgoznak. B. É. Dolgozó és ingázó nők Miskolc üzemeiben összesen 49 ezer nő dolgozik. Jelentős a vidékről bejáró nődolgozók száma, már eléri a 6600-at. Városunkban egyébként a munkaképes korú nők foglalkoztatottsága 69 százalékos. Ez alacsonyabb, mint az országos átlag. A nők foglalkoztatottsági aránya a Szerencsi Csokoládégyár Diósgyőri Gyáregységében, illetve egészségügyi intézményeinkben a legmagasabb (80 százalék), ám a Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárában is meghaladja a 75 százalékot. Nőtt a nők foglalkoztatási aránya az utóbbi években nagyüzemeinkben is; a Lenin Kohászati Művekben például 1970 és 1979 között 18,5 százalékról 23,4 százalékra. Beváltható az UNIÓ Afész Arucsarnokában (Miskolc, Búza tér)^ minden tubusos fűszerezett paradicsom vásárlása esetén. Egy áruhoz csak egy kupon váltható be. A kuponnal csak nyerheti
